Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-03-01 / 3. szám

1

2. oldal

»ITTVAKÖkT

1985. március

Út a Yaltai Egyezmény megszüntetéséhez!

(Folytatás az 1. oldalról)

cember közepén Londonban az Egyesült Államok európai követeinek öszszejövetelén felengedte azt a kísérleti légballont, melyet Sonnenfeldt doktrína néven ismerünk. Szerinte ugyanis a Kelet-Európa és Moszkva között fenn álló szervetlen és főleg katonai jelenlétre alapozott viszony helytelen és veszélyezteti a világbékét. Ezért megállapította, hogy “politikánk az kell legyen, hogy egy olyan folyamatot segítsünk elő, amely a kelet-európaiak és a Moszkva közötti viszonyt szervessé teszi”. Kijelentette továbbá, hogy a Kreml azért támaszkodik teljes mértékben katonai erejére Kelet-Európában, mivel “a szervesebb együttélési szerkezet nincs kialakulva és a kelet-európaiak vágya, hogy kitörjenek a szovjet kényszerzubbonyból, komoly tényező”. Sonnenfeldt sajnálatot érzett a Szovjetunió iránt, hogy annak bármilyen problémával kell találkoznia uralmának gyakorlásakor kelet-európai gyarmatai felett, mivel “a Szovjetunió képtelensége, hogy Kelt-Európa lojalitását megszerezze egy sajnálatos történelmi kudarc, tekintve, hogy Kelet-Európa az ő hatáskörébe és természetes érdeklődési területén belül esik. Kétszeresen is tragikus, hogy ezen a területen belül, melynek alapvető fontossága nyilvánvaló, a Szovjetunió képtelen volt olyan gyökeret ereszteni, mely ottlét a puszta katonai hatalmon túl is megalapozná”.

Sonnenfeldt óva intett, hogy bármilyen igyekezet részünkről — hogy a kívánt folyamatot, amely a “Szovjet— Kelet-Európai Únio” kialakulását megváltoztatná — helytelen.

Nyilvánvaló, hogy az ilyetén fajta külpolitika az Egyesült Államok részéről teljesen nélkülözi az alapvető elveket és az erkölcsi értékeket. A Sonnenfeldt doktrína ezen kívül azonban alapvetően sérti az Egyesült Államok alkotmányát és az Egyesült Nemzetek Szervezete alapító okmányában foglaltakat is. Az ilyetén külügyi jellegű megállapítások ugyanis a Yaltai Egyezmány közvetlen eredményei.

Amikora HSZM ez ügyben megkereste a Szenátus Külügyi Bizottságát, a válasz megkeresésünkre az volt, hogy sajnálják, miszerint ezen értesülések “kiszivárogtak” a végrehajtó testületből.

Engedtessék meg nekünk ezen a ponton figyelmeztetni a kormányzatot, hogy nem volt, nem lehetséges és sosem lesz lehetséges békét és biztonságot teremteni Európában addig, amíg az Egyesült Államok külügyi szervei fel nem bontják a Yaltai Egyezményt, a Helsinki Szerződést és a többi hasonló doktrínát, melyet a kormányhivatal jöttmentjei álmodtak össze, úgy kezelvén 130 millió kelet-európai sorsát, mintha azok a bolhapiacon forgalmazott árucikkek lennének.

Figyelmeztetnük kell továbbá a politika irányítóit arra is, hogy az, ami 1956-ban Magyarországon történt, kitörhet szélesebb körben is. Emlékeznünk kell arra is, hogy miután a Szovjetunió nyugati segítséggel elérte a status quo-t Európában, kiterjesztette hatalmát Afganisztánra és máshová.

A magyarok történelmi tapasztalata ezen felül az, hogy a Szovjetunió terjeszkedési politikája a cári Oroszország katonai-politikai törekvéseivel jellemezhető.

Vegyük hát szemügyre Nagy Péter cár végrendeletét, mely évszázadokra megalapozta a követendő orosz politikát és akinek kultusza a mai szovjet birodalomban is közismert.

A dokumentumok szerint, melyeket Ernest Ludwig Ausztria—Magyarország clevelandi konzulja adott közre a háború folyamán New Yorkban, Péter cár arra szólítja fel az oroszokat, hogy úgy kövessék ezen irányelveket, ahogyan a zsidók követték Mózes törvényeit és jóslatait, s hogy az ügyet sikerre vigyék:

ról álmodtak, és magukhoz akarták csatolni a kelet-európai szláv népeket, az új cárok nemcsak Európát akarják leigázni, de izgatottan bele vannak merülve a terjeszkedésbe Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, hogy dominálhassák a világot...

A magyar szabadságharcosok 1956- ban megverték a Vörös Hadsereget és visszanyertük a szabadságot. Azonban, sajnos az Eisenhower adminisztráció úgy informálta a Szovjetuniót, hogy a Yaltai Egyezmény még mindig érvényben van és hogy az Egyesült Államok kormánya nem akarta látni, hogy barátságtalan népek legyenek a Szovjetunió határán. Ennek következtében a Szovjetunió megtámadta Magyarországot mintegy 20 újabb hadoszállyal és elfojtotta a forradalmat.

1. Oroszország férfinépétfolyamatosan a háborúra felkészülés, gyakorlatozás állapotában kell tartani. Oroszország csak akkor tartson békét, amikor erre szükség van, hogy anyagilag összeszedje magát. így a háború a békét szolgálja, a béke a háborút, Oroszország nagyobb dicsőségére.

2. Minden tehetséges tábornok, tanult ember, akit a legszervezettebb európai nemzetek közül meg kell arra nyerni, hogy letelepedjen a cár valamelyik tartományában, egy újabb elért előnynek számít.

3. Európa összes ügyeinek alakításában részt kell vennünk. Különösen Németországon belül kell elősegítenünk a zavart és elfűrészelni mindent.

4. Lengyelországot fel kell osztani. Megengedhetjük, hogy a környező hatalmak részesüljenek belőle, egészen addig, amíg vissza nem vehetjük, amit átengedtünk.

5. Svédországot le kell igázni, ezért Svédországot és Dániát szét kell választani, hogy ezáltal befolyásunkat Németországban növelni tudjuk.

6. Az orosz hercegek feleségeit mindig a német hercegnők köréből kell választani, hogy ezáltal befolyásunkat Németországban növelni tudjuk.

7. Kereskedelmileg Angliával kell szövetséget kötnünk. Szükségünk van Anglia aranyára, továbbá tengerészeire és kereskedőire, hogy azok tanítsák a mieinket.

8. Hatalmunkat folyamatosan terjeszteni kell a Balti- és a Feketetenger mentén.

9. Előre kell nyomulnunk Konstantinápoly és India felé. Amikor már a mienk India, megleszünk az angol arany nélkül is, mert azon hatalom, akié lesz India gazdagsága, a világ igazi mesterévé válik. Háborús állapotban kell tartani folyamatosan Törökországot és Perzsiát, amíg el nem érjük, hogy mindkettő összeomoljon. Újra létre kell hoznunk a régi kereskedelmet Lavant, Szíria, illetve Európa és India között.

10. Meg kell ígérnünk Ausztriának, hogy segítjük őt egész Németország urává tenni, de egyúttal felkeltjük a német hercegek féltékenységét Ausztriával szemben.

11. Adni fogunk Ausztriának egy részt Törökországból, amikor a törököket kiszorítjuk Európából. Amit azonban átengedtünk, később visszavesszük.

12. Támogatnunk kell a görög-keleti egyház közösségeit Magyarország, Törökország és Lengyelország területén. így ők a barátainkká válnak az ellenséges országok területén belül.

13. Amikor Svédország, Perzsia, Lengyelország és Törökország le van igázva, amikor a Balti- és a Feketetengert a mi hajóink őrzik, fel fogjuk ajánlani Franciaországnak, s ha neki nem kell, Ausztriának, hogy megosztjuk vele a világot. így felhasználva őket, ezek egymást fogják lerombolni és az egyiket, amelyik megmarad, könnyedén le fogjuk rohanni.

14. Ha mindkettő visszautasítja ezt, fel fogjuk kelteni bizalmatlanságukat egymás iránt, amíg egymást a folyamatos háborúkban ki nem merítik. Ezekután Németországot túlerő felhasználásával meg kell támadni és legyőzni. Amikor Németország és Franciaország le van győzve, ami Európából megmaradt, a mi kezünkbe kerül. így kell és lehet Európát leigázni.

Ma a Kremlben uralkodó új cároknak az ambíciói még elődeiknél is jobban fel vannak fújva és utódaik jóval alaposabban űzik az agresszivitás és terjeszkedés, az orosz sovinizmus politikáját, mint elődeik. Mialatt ragaszkodnak a régi cárok által a kínaiaktól elvett területekhez, továbbiakat próbálnak megszerezni, kezüket rátenni olyanokra, melyeket a régi cároknak nem sikerült elfoglalniok. Míg az új cárok elődei Európa feletti uralkodásEzért hadd emlékeztessük a szabad világot, hogy Kelet-Európa önrendelkezési jogainak megtagadásával nem állította meg az oroszok előrenyomulását Afganisztánba, de nem kapja meg a nyugat a remélt biztonságot sem a nukleáris háború rémével szemben sem. Csak az erő és határozottság fog békét és biztonságot hozni Európának és a Föld más részeinek. Engedtessék meg, hogy emlékeztessük Önöket arra, hogy az emberek Kelet-Európábán 40 évvel Yalta után még mindig függetlenségük visszaszerzése érdekében harcolnak, küzdenek.

Kelet-Európa népei egyetértenek ebben a küzdelemben, mely a szabadságért folyik. A mi kötelességünk, hogy a megfelelő eszközöket ehhez a harchoz a rendelkezésükre bocsássuk. Egyúttal üzenjük meg a Kreml urainak is:

Soha többé Yaltát!

Történelmi igényeink érvényesítése

(Folytatás az 1. oldalról)

a legnagyobb európai irodalmi tekintély — is olvasta és bámulattal nyilatkozott róla, mint az ősi cseh kultúra és szellem alkotásáról, amely csodálatosan fenn tudott maradni (a Niebelungen Lied-böl csak egy 63 soros töredék maradt meg). Az eposz, amely a demokratikus cseh nép hősi küzdelmeit meséli el a 8. századból, a cseh őstörténet legfőbb forrása lett. A későbbi vizsgálatok aztán kiderítették, hogy az ‘ősi ’ kéziratot a prágai Vaterländisches Museum egy Vaclav Hanka nevű tisztviselője hamisította és rejtette el a königinhofi plébános segítségével a toronyba. ”

A csehekkel azonban a történelemhamisítók sora még koránt sem záródott le, mert a történelmi múltat legmerészebben a románok álmodták meg a dáko-román elmélet felállításával, mellyel egy 16 évszázaddal ezelőtti és 164 évig tartó megszállásból “történelmi jogot” formáltak Erdélyre, melyet a magyarok több, mint ezer éven át birtokoltak, annak ellenére, hogy a 415 évig római uralom alatt lévő Pannóniában (Dunántúlon) már ezer évvel ezelőtt nyoma sem volt a római őslakóknak, sem Noricumban (Ausztria), sem Illyriában (Horvátország), sem Egyiptomban, sem Afrikában, sem pedig Kis-Ázsiában.

A múlt hazug misztikumának beleálmodását a jelen politikai törekvéseinek a megvalósításában a szerbek sem maradtak el. Padányi így ír róluk:

“Az észak-balkáni magyar hűbéres tartományok és a dél-balkáni bizánci hűbérterületek között s a 13. század utolsó évtizedeiben függetlenné vált Szerbia királya, Dusán (1331—1335) a magyar hatalomra féltékeny Velence támogatásával csaknem 200000 négyzetkilométernyi birodalmat rak össze nagyrészt volt bizánci területekből egy évtizedre és magát ‘Rácország és Románia császára’ címmel ruházza fel. Birodalma halála után azonnal szétesik, északi része újra magyar, déli részei török hűbérré lesznek, az eredeti mag pedig további harminc évi fennállás után a rigómezei (Kossovo) csatavesztés következtében szűnik meg, illetőleg kerül török uralom alá, ahol aztán ott is marad félezer éven át.

Ez a kalandos kis 10 éves ‘császársági’epizód a ‘nagyszerb 'program történelmi alapja. ”

A szerb országrablással kapcsolatosan közöljük még Somogyi Ferenc: “Küldetés” c. könyvének idevonatkozó részét: ‘Badeni Lajos őrgróf, aki Lotharingiai Károly herceg halála óta fővezér, a Balkánról kénytelen visszavonulni, hogy Erdélyt megtarthassa. Thökölyt sikerül is — most már végérvényesen — kiszorítania. Erre Köprilizádé Musztafa nagyvezír is megindul. Előbb Viddint, aztán október 8-án Nándorfehérvárt foglalja vissza. Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével 90000 szerb menekült érkezik Magyarországra. Ezeket később a már 1686-ban bevándorolt 4892 szerbbel együtt az elnéptelenedett, korábban színmagyar Délvidéken telepítik le... Bács, Bodrog, Csanád, Csongrád és Arad vármegye területén. Messzemenő vallási, közigazgatási és területi önkormányzatot kaptak. Közvetlenül a bécsi udvar haditanácsától függnek. Határőrvidéket alkotnak.

Az oláhok ekkor húzódnak le a hegyekből a Kőrös—Maros és Szamos folyók korábban színmagyar lakosságú völgyeibe. Helyüket a hegyeken újabb oláh menekültek foglalják el. A tótok az egész Felvidéken délebbre húzódnak és megkezdődik a németek nagyarányú betelepítése. Ennek útját egyengeti rögtön Buda visszafoglalása után a bécsi kamara támogatásával megalakuló budai kamara tevékenysége. Szervezete az egész országot behálózza. Nagyszámú tisztviselői karában alig akad egy-két magyar. Ennek következtében a németek mindenütt nagy előnyökhöz jutnak. ’’

Ez a nagyrészben ismert történelmi visszatekintés nemcsak történelmi igényeinknek és követeléseinknek megerősítését és jogosságát szolgálja, hanem indítás kíván lenni egy rövid, 200 oldalnál nem több, gazdagon illusztrált többnyelvű kézikönyv megírására, mely adatok és tények feltárásával tájékoztatná a világpolitika számottevő tényezőit a magyarság, illetve Közép- Európa múltjáról és jelenlegi állapotáról Wass Albert, Somogyi Ferenc, Tollas Tibor, Baráth Tibor, Könnyű László és sok más magyar történész és író nyomdokain haladva. De egyben tartalmazná a Duna-medence népeinek jövő sorsát kialakító államszövetség vagy szövetséges állam tervét is. Múltunk tragikumán, jelenünk sivárságán és jövőnk kilátástalanságán való kesergés nem egyéb, mint negatív önmarcangolás tehetetlen beismerése, amivel semmire sem megyünk.

Nem hiszem, hogy lenne egyetlen egy öntudatos magyar is, akinek az esze nemcsak a pénztárcáján, hanem fajtájának a jövőjén is jár, aki nem lenne hajlandó kisebb-nagyobb áldozatot hozni egy ilyen írásmű több ezer példányú kiadására.

Kérem kedves olvasóimat, hogy véleményüket szíveskedjenek kifejezni a (216)521-5614 telefonszámon, vagy írják meg a Szittyakürt címére, amiről majd következő írásomban beszámolok.