Szittyakürt, 1985 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1985-02-01 / 2. szám

J__L 1985. február «IffVAKÖfcT 5. oldal , ............. f------------------­­■ — - - ■■ ■■ Történelmi emlékistentisztelet Akronban 1984. december 16-a történelmi nap­pá vált a: amerikai magyar református­sá^ életében. Ezen a napon négy ameri­kai magyar református egyháztest lelkészei tartottak istentiszteletet dr. Harangi IjíszIó emlékére a Szabad Magyar Református Egyház akroni templomában. December 16-a általában hideg, sok­szor hóviharos téli nap észak Ohio vá­rosaiban. Ezúttal rekordot döntő, 62 fokos melegben gyülekeztek össze dr. Harangi László barátai, szolgatársai és hűséges hallgatói, akik oly sokat kap­tak egy magyar református lelkésztől Amerikában. A teljesen megtelt temp­lomban 4 órakor kezdődött meg az ünnepi istentisztelet. Dr. Harangi László kedves énekét énekelte magya­rul a hatalmas gyülekezet: “Az Úr én­­nékem őriző pásztorom." Fájdalmas szívekből tört égre az ének, de az egész templomot betöltötte az a diadalmas hit, amely a halálon is győz, és amely-A párizskörnyéki békediktátum a magyar nemzet legnagyobb tragé­diáját jelentette (1920. június 4.). Országunk, népünk ötfelé szakítá­sát. Még Lengyelország is kiharapott egy kis falatot történelmi határaink­ból. Rajtunk kívül feldúlta Trianon Közép-Európát is. Mesterséges hatá­rokat, vámsorompókat emelt a leg­természetesebb geo politikái egység, Nagy-Magyarország testén és “utód­államokat. ”. Csupa olyan nemzeti­ségekből, amelyek önálló államot soha nem alkottak ezen a területen. Velünk, néha ellenünk, kölcsönös védelemben együtt éltünk ezer évig. Jóban, rosszban, eggyek. A kegyet­len, igazságtalan büntető béke nem is hozhatott mást, mint újabb világ­háborút. A II. Világégést lezáró pá­rizsi szerződés (1947. február 10.) megtetézte az előző esztelenségeit: valóságos Szuper-Trianon a magyar­ság számára. Pédául hiányzik belőle a kisebbségek nemzetközi védelme, jogbiztosítása: teljesen a nemzeti többségi kormányok függvényei. Ám Párizs még két évtizednyi bé­két sem hozott az emberiségnek. Ál­landó háborúskodás folyik és szünet nélkül tart Közép és Kelet-Európa szovjet megszállása. Az orosz medve áttenyerelt a Kárpátokon és bekebe­lezte a Felföldet. Másik mancsával pedig Berlint szorongatja. A lassú észjárású angolszászok, úgy látszik felébrednek végre. Ám vétkes mu­lasztásaikat nehéz jóvátenni. De mi gyors észjárású, fölényes, bölcsködő magyarok mikor vesszük tudomásul Trianon-Párizs máig tartó következ­ményeit? Hogy az hozta ránk a há­borút, orosz megszállást, vörös ál­lamcsínyt, 56-os szabadságharcot? Hogy Trianon és Párizs folyamánya­­ként nyomorgatják hű magyarjain­kat otthon és a szégyen határokon túl? Hogy a háborús gyűlölet és őrü­let szellemében fogant “békék” miatt vagyunk emigrációban szétszórva az egész világon? De huszárvágással for­dítsuk meg a bajt! Van-e nagyobb gondolat, melyben minden magyar egyesülhet, mint Trianon és Párizs jóvátétele, vagy Erdély és a Felvidék neve, történelmi öröksége? A ma­nek a szolgája volt egy áldott életen keresztül népe között dr. Harangi László. Füleki Sándor az amerikai magyar református egyház youngstowni gyüle­kezetének lelkésze gyönyörű angol nyelven elmondott imájával kezdődött meg az ünnepi szolgálat, melyet köve­tett Elek Áronnak a nyugat-clevelandi magyar református egyház lelkészé­nek, a Kálvin zsinat tóparti esperesé­nek hasonlóan szép magyar nyelvű em­lékező imája. Ezután Nagy István clevelandi keleti oldali lelkész adta át a gyászoló családnak és a gyászoló gyüle­kezetnek dr. Bütösi János püspök vi­gasztaló üzenetét, majd a gyülekezettel együtt elmondotta az Apostoli Hitval­lást. Ezen az emlék istentiszteleten kü­lönösjelentőséget nyertek az örök sza­vak és évezredek óta ismételt gon­dolatok: “Hiszek egy közönséges ke­resztyén anvaszentegyházat, szentek­nek közösségét, bűneinknek bocsá­gyar igazság érvényesítése mindany­­nyiunk nemzeti kötelessége. De ez nem lehet igazságtalanság más nem­zetbeliekkel szemben. Az utódálla­mok közel hét évtized alatt bebizo­nyították, hogy nem tudtak igazsá­gos uralmat létesíteni a tőlünk elor­­zott, vagy történelmi lutrin nyert te­rületeken. Mi, magyarok bizton ígérhetjük mindenkinek, hogy nagy államfér­­fiaink szellemében megbékülést, Pax Hungaricát létesítünk, őseink ezred­éves bevált gyakorlata szerint. Amikor a gyűlöletet állandósító békediktátumok szellemének és be­tűjének megváltoztatását követeljük, önmagunk revízióján kell kezde­nünk. Tisztább erkölcs, több szere­tet, nagyobb közbátorság, tizenhét millió magyar szolidaritása paran­csoló szükségesség! Egy nemzet va­gyunk, trianoni határokon kívül és belül, azokon felül, bárhol is élünk a világ terein! A csonka-ország népes­ségcsökkenése a háború, szovjet megszállás, forradalom, gulyáskom­munizmus és a kilátástalan Jövő kö­vetkezménye. A reményt kell vissza­adni a egész magyar nemzetnek. Ez íróink és a nemzeti emigráció feladata. Elég a civódásból, a politikus mé­­recskélésekből! Nagy sorskérdéseink­ben egyetérthetünk. Annál is in­kább, mert a hazát nem sikerült megmentenie egyiknek sem, akár a baloldalon, akár a jobboldalon pró­bálkozott, a legtisztább szándékkal. Ez a sikertelenség is egyesíthet, ha Trianon és párizs üzenete, memen­­tója nem volna elég?! FÖLDRENGÉS Remeg A Föld, Reped A szikla, Tüzet Okádnak A hegyek, Népek Gyáván Istent Tagadnak, Igét Hirdetnek A kövek. Dömötör Tibor: Istentől Krisztusig c. verseskötetéből nalát, testünknek feltámadását és az örök életet." Ezután a Szentírásból olvasott fel magyarul Szűcs Zoltán loraini lelkész és angolul Endrei Ferenc a clevelandi magyar presbiteriánusok lelkésze. Az ünnepi emlék istentisztelet a 46. ének első és második versének eléneklésével folytatódott. Megrázó hatása volt az évszázadok óta énekelt csodálatos zsol­tárnak: “Tebenned bíztunk eleitől fog­va...” Emlékeinkben elvonultak a ma­gyar évszázadok, a reformáció hősi harcai, szegény magyarok nyomorú­sága, vesztett háborúk és egyéni tragé­diák hosszú sorozata. Ezután következett Dömötör Tibor­nak, a Szabad Magyar Református Egyház püspökének igehirdetése. Dr. Harangi László Bibliájával a kezében, így kezdte igehirdetéséi: “Ha a mai napon még közöttünk lett volna ezen a földön dr. Harangi László, akkor a következő igét olvasta volna: “Megol­talmazza az Úr a jövevényeket, árvát és özvegyet megtart és a gonoszok út­ját elfordítja." Megrázó kézben tartani dr. Harangi László Bibliáját — folytatta a püs­pök —, melyből annyi áldás szárma­zott az emberi életekre, melyben annyi tudás volt elraktározva, melyet ő tovább adott a hallgatóknak és mely­ből annyi szeretet áradt bele az emberi világba és magyar életekbe. Ma ugyan­ezt az üzenetet az Úristen küldi néktek, nékünk, dr. Harangi László Bibliáján keresztül. Ne féljetek. Isten megoltal­maz benneteket! Nem hagyja el az öz­vegyet, az árvákat és nem hagy el ben­nünket szerencsétlen, jövevény ma­gyarokat. Milyen csodálatos dolog, hogy az a dr. Harangi László, aki tökéletesen be­szélte az idegen nyelvet, aki tökéletesen be tudott illeszkedni tudásán keresztül az idegen világba, aki hatalmas sikere­ket ért el idegen földön, mégis élete végéig megmaradt magyarnak. Élete utolsó reggelén Magyarországon ezt az igét olvasta Bibliájából: “Megáld téged az Úr Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében. "Azután melléírta magyarul, mint egy végrendeletet utolsó földi gon­dolatát: “Hálát adok néked Istenem mindenért. Rózsámért. ” Dr. Harangi László áldott magyar életet élt ezen a földön és az Úristen teljesítette utolsó kívánságát, hogy Magyarországon, szereteti népe között tölthette utolsó földi idejét és ott adhatta vissza áldott lelkét Istennek, ahol kapta azt. Dr. Harangi László mindent hálával vett és fogadott el az Isten kezéből. Tu­dom, hogy élete utolsó földi pillanatá­ban elmondotta: “Atyám, legyen meg a Te akaratod!" Ezután Dömötör Tibor püspök dr. Ha­rangi Lászlóval való személyes találko­zásairól emlékezett meg és így folytat­ta: Sohasem felejtem el azt a percet, amikor dr. Harangi László a fiatal teo­lógusokat tanította a predestinációról, a legnehezebb teológiai tételről. Ő nem az agyával, hanem a szívével tanított. Mindent érthetővé tett, csodálatos pél­dáival. Szívét ma országszerte hordoz­zák tovább tanítványai és adják át ma­gyaroknak és amerikaiaknak. Ez a szív tudott szeretni és tudott megbocsátani. Míg mások gyűlöletet szítottak ember és ember, magyar és magyar, refor­mátus testvér és református testvér kö­zött, addig dr. Harangi László a békes­séget és az egységet munkálta egész életével és minden egyes szolgálatával. Ma is ezt teszi és ezt az üzenetet küldi az örökkévalóságból, amikor ezen az emlék-istentiszteleten először a törté­nelem folyamán négy amerikai ma­gyar református egyháztest lelkészei együtt és békességben szolgálnak és emlékeznek. Bárcsak megértené az amerikai magyarság és az amerikai ma­gyar reformátusság dr. Harangi Lász­ló csodálatos tanítását és végrendele­tét: “Megtalálni, szeretni, megbecsülni egymást az életben, a szolgálatban, a hitben és a magyarságban. " Az ünneplő és emlékező család és gyülekezet könnyes szemmel hallgatta végig Dömötör Tibor püspök történel­mi szavait és prófétai üzenetét. Az ün­nepi igehirdetés után dr. Szabó István, a Kálvin zsinat volt püspöke ismertette dr. Harangi László életét és szolgálatát. Dr. Harangi László 1935-ben végezte el a magyar református teológiát Sáros­patakon, azután Angliába került ösz­töndíjjal, azután Amerikába került to­vábbi ösztöndíjjal és a világhírű Prin­ceton Egyetem teológiai fakultásán kapott mesteri fokozatot. Hazájába visszatérve pedagógiai diplomát is szer­zett. Három diplomája volt: lelkészi, tanári és vallástanári. Könyveket írt, példát mutatott és próbálta Magyaror­szágon megvalósítani mindazt a jót, amit Angliában és az Egyesült Álla­mokban látott az egyházi élettel és lel­készi munkával kapcsolatban. A má­sodik világháború után újra ösztön­díjjal jött Amerikába, ahol rövidesen megkezdte szolgálatát a magyar refor­mátus gyülekezetekben is. Szerkesztő­je lett a Reformátusok Lapjának és professzora a Baldwin Wallace egye­temnek. Tanított történelmet, filozó­fiát, görögöt. Végigjárta Körösi Csorna Sándor útját és könyvet szeretett volna írni erről a csodálatos magyarról, ere­deti dokumentumok felhasználásával, de erre már nem jutott ideje. Majdnem minden vasárnap szolgált magyar gyülekezetekben. Barátainak számát nehéz lenne összeszámolni. Sze­rették őt mindenütt, ahol csak megfor­dult az Egyesült Államok legkisebb magyar gyülekezeteitől Magyarország legnagyobb magyar református egyhá­záig. özvegyével Rózsával 19 évig élt boldog és harmonikus házasságban, 6 gyermeke, 5 unokája van. Petróczy Tibor elyriai lelkész imája és áldás mondása után a megjelent lel­készek körülállták az Úr asztalát, amelyen ott feküdt dr. Harangi László áldott Bibliája és egymás kezét megfog­va, együttesen elénekelték a reformáto­rok és gályarabok híres énekét: “Térj magadhoz drága Sión "első és hetedik versszakát. Csodálatosan hangzottak az ének sorai: “Végső áldást mondj hazádra, mely távolból int feléd, égi honnak a határa van már hozzád köze­­lébb, Édes érzés mért fog el, melytől olvad a szív, kebel, Sión! Minden más­képp lesz ott, el fog tűnni nagy sí­rásod!" Az ünnepi emlék-istentisztelet után dr. Harangi Lászlóné és Dömötör Ti­bor püspök a templom ajtajában fo­gadták a gyülekezet és a barátok részvét együttérzését. Ezután az akroni Szabad Magyar Református Egyház vendégei voltak a megjelentek és több órán keresztül együtt maradtak baráti beszélgetésben, emlékezésben és ven­dégségben a gyülekezeti teremben. 1984. december 16-a történelmi nap az amerikai magyar reformátusság éle­tében, mert egy áldott lelkű, prófétai mondanivalójú lelkésztestvér emlékez­tette az amerikai magyar református­ság vezetőit, lelkészeit és gyülekezeti tagjait, hogy egyszer mindannyian el­megyünk a minden élők útján és csak az marad meg utánunk, amit lelki kin­csekben széjjelszórtunk életünk során, csak az marad a miénk, amit átadtunk Istennek, csak annak a szolgálatnak van értelme, amelyet népünkért let­tünk. Magyarok! tanuljunk dr. Ha­rangi Lászlótól és amíg erre időnk és alkalmunk van, legyünk a békesség hir­detői egy békétlen világban, a szeretet munkálói a gyűlölet fiai között és Jé­zus követői a hitetlenek között. Csak így leszünk méltók elődeinkhez és csak így könyörül majd az Úristen egyszer mirajtunk és a mi sokat szenvedett magyar népünkön. Akinek van füle, az hallja, hogy mit üzen a Lélek a magyar gyülekeze­teknek! Dr. Kovács Ernő: Trianon mai üzenete és parancsa

Next

/
Thumbnails
Contents