Szittyakürt, 1982 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1982-09-01 / 9. szám
4. oldal tflTTVAKOfcí 1982. szeptember műk, sem szívük nem rezdül a magyar nép súlyos erkölcsi nyomora láttán. Ha valakinek otthoni hozzátartozója beteg, szabad orvosságot hazaküldeni. Ha éhes, szabad élelmet hazaküldeni, ha ruhátlan, szabad ruhát hazaküldeni. De ha a lelke beteg: Nem szabad egy jó szót hazaküldeni. Pedig Krisztus mondotta: “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik.” Civilek és papok missziókat szerveznek az egész világon mindenfelé. Kórházakat alapítanak, iskolákat építenek, orvosságot, élelmiszert gyűjtenek és küldenek, de ezenkívül terjesztik az evangéliumot is. Köztük magyar papok is vannak. És ezek a civilek és papok szétmennek az egész világra! Csak Magyarországra nem jut belőlük egy sem. Pedig, ha valahol ma szükség van missziós munkára, Magyarország az a hely. Amióta magyar közgazdászok két bátor intézkedéssel az emberi természethez közelebb hozták a gazdasági rendszert (az első volt az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a másik a magánszektor kiterjesztése), azóta a magyar nép, más kelet-európai népekhez viszonyítva jól él — anyagilag. Erkölcsileg azonban súlyosan nyomorog. Azért, mert amíg a közgazdászok az említett két intézkedéssel természetes irányba terelték a gazdasági életet, addig a jogászok természetellenes módon a lét legfőbb alaptörvényét, az élet védelmét egyszerűen kihagyták az 54 utáni magyar törvénytárból. Ennek következményeként az abortusz, a velejáró léha élet, az önzés tizedeli a magyar népet. De Krisztus, mint annyiszor a történelem folyamán, most is küldött prófétákat, akik a kialudt fáklyát újra meggyújtották. Vannak Fekete Gyulák, Varga Domokosok, Kunszabó Ferencek — írók, közgazdászok, tanárok, papok, orvosok. Hogy hogyan gondolkoznak és hogyan írnak az új fáklya vivők, arra példa Cső őri Sándor, aki a “...beszélgetésében megírja, mi okozta a jelenlegi erkölcsi nyomorúságot: “...a soványító évtizedek után, hogy létrejöjjön a sokat áhított anyagi biztonság”, ahhoz “gazdaságszemléletű elfogultság kellett”. De “nekünk nemcsak a hiányzó kenyeret, hanem a hiányzó (nemzet) tudatot is pótolni kellett volna. Ezt mi elhanyagoltuk” (31. oldal). Egy másik példa Fekete Gyula, aki legújabb könyvének, az 1981-ben kiadott “Elfogultságaim térképe” 267. oldalán így ír: “Az emberi lét elsőszámú és legmagasabbrendű törvénye: az élet továbbvitelének parancsa. Olyan alaptörvény ez, amely semmilyen más törvénynek nem rendelhető alá, viszont, amelynek minden más törvényt végső esetben alá kell rendelni.” A 268. oldalon így folytatja: “Még az igazságos háborúknak, a szabadságharcoknak, a mártírhalálnak is egyedül az ad értelmet, ha egyesek halála mások — a közösség — életét szolgálja.” Végül a 269. oldalon egyik korábbi írásából idézve így kesereg: “Eltetvesedtünk. Iszonyúan eltetvesedtünk. Kérem, nem veszik észre az illetékesek, hogy államilag tenyésztjük tetveinket?” Varga Domokos, a másik kiváló író a népszerű, tudományos lapban, az Élet és Irodalom hasábjain ír a népesség-fogyás ellen, aprólékosan kielemezve az okokat, és rámutat a megoldásra is. O maga különben 7 gyermekes apa. Kunszabó Ferenc az elszakított magyarság védelméről írt egy kiváló és feltűnő tanulmányt, amely az egyik nyugati folyóiratban jelent meg. E néhány kiragadott példa bizonyítja, hogy Magyarországon vannak új szemléletű emberek, akik alkalmasak arra, hogy megkezdjék az egyetemes magyar társadalom átnevelését. Ezeknek az új szemléletű embereknek — úgy érzem, mi, a Magyar Életért Mozgalom hívei, természetes szövetségesei vagyunk. Ezt a tényt nekünk hangoztatni kell és ki kell nyilvánítani feléjük és mindenfelé. Tudtukra kell adnunk, hogy nincsenek egyedül. Mi bátran és erélyesen hirdetjük: A felebaráti szeretetet ki kell terjeszteni minden magyarra az egész világon — most elsősorban Magyarországra. Ne féljünk, merjük eldobni az ócska repedezett tömlőt és töltsük a régi bort új tömlőbe! A régi bor alatt a hagyományos erkölcsöket értjük. Vissza kell helyezni ezeket az erkölcsöket a magyar családok életébe. Mégpedig a teljes életbe: az erkölcsi-, szellemi- és anyagi életbe — és a tervezésbe. A tervezés feladata, hogy az összes javakat az új magyar életnek szolgálatába állítsa... A munka otthon már elkezdődött. Minket, a Magyar Életért Mozgalom híveit, lelkiismeretünk arra kényszerít, hogy ebben a munkában segítsünk. A minden magyarra kiterjedő felebaráti szeretet és a Magyar Életért Mozgalmat alapító bizottság nevében: Horváth Anna, Pluhár Rózsa Szilárd Zsuzsanna, Jaho da József, Lőrinc István, Dr. Szilárd Mário. Somogyi Zoltán, Horváth Lajos. * Kiadja a Magyar Életért Mozgalom Alapító Bizottsága 1982 augusztus. Postacím: Hungarians for Life Movement, 17 Smith Street, Metuchen, N. J. 08840, USA. Orientalisztikai osztály A szabad világon működő magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiájának Igazgató Tanácsa augusztus 13-án, dr. Nádas János elnökletével Clevelandban megtartott ülésén egyhangú határozattal kimondta, hogy “Orientalisztikai Osztály” (Department of Oriental Studies) elnevezéssel a tudományos főosztály keretében a keleti népek múltjával, nyelvével, műveltségével foglalkozó tudományok művelői számára új osztályt szervez. Az osztály két szakosztályaként egyelőre a “Közel-keleti Intézet” (The Middle Eastern Institute) és a “Távol-keleti Intézet” (The Far Eastern Institute) kezdi meg működését. A két intézet kutató tevékenysége területileg Törökországtól Japánig terjed, tárgykör szerint pedig a nyelv és kultúra, politika és közgazdaság minden tudományos alapon vizsgálható részletét magában foglalja, különösen magyar őstörténeti vonatkozásban lehet eredményes. Az Igazgató Tanács az új “Orientalisztikai Osztály” elnöki tisztségére s az intézetek megszervezésére dr. Lengyel Alfonz egyetemi tanárt, a jugoszláviai és kínai ásatások amerikai vezetőjeként világhírűvé vált régészt, az Árpád Akadémia tudományos főosztályának rendes tagját kérte fel. Mindazok, akik felkészültségük, tudományos vagy más kapcsolataik révén az Orientalisztikai Osztály munkájában részt tudnának venni, mielőbb közöljék ezt — rövid életrajzuk csatolásával — közvetlenül az osztály elnökével. Arts Division, Art History Section, Rosemont College, Rosemont, PA 19010, vagy az Árpád Akadémia Igazgató Tanácsával (1450 Grace Avenue, Cleveland, OH 44107, U.S.A.). 1983 a gödöllői Jamboree emlékéve lesz A magyar cserkészet egyik legkomolyabb feladatának tartja a hagyományok ápolását, és mindig ügyelt a legfontosabb évfordulók méltó megünneplésére. Most az Intéző Bizottság határozata nagyszabású találkozót készít elő az 1933-as gödöllői jamboree ötvenedik évfordulójára. Emlékeztetni akaija nem csak az otthoni és a nyugaton élő magyarságot, hanem a nem-magyarokat is a félévszázados jubileumra. Gödöllő volt az az esemény, amely az első világháború után először irányította Magyarországra százmilliók figyelmét a nemzetközi sajtón keresztül. Emeljük ki: hazánk ezt az első nagy vizsgát kitűnőre tette le! A világ minden táján működő magyar cserkészcsapatok megkapják a pontos részvételi feltételeket. A Szövetség igyekszik felkutatni és meghívni mindazokat a magyarokat, akik 1933-ban, mint ifjak ott voltak Gödöllőn. A cserkészethez közelálló többi magyar látogatását is megszervezik. Meghívást kap a gödöllői jamboreen részt vett valamennyi nemzet, úgyszintén a ma már menekült cserkészszövetségek is. A terv az, hogy személyre szóló meghívót kapjon lehetőleg minden Gödöllőn járt idegen cserkész! Azokra is gondol a Szövetség, akik nem tudnak megjelenni az emléktáboron. Az egyes csapatok lakhelyeiken gödöllői emlékesteket rendeznek. A magyar sajtó és a helyi magyar rádiók tájékoztatni fogják az össz-magyarságot a tábor eseményeiről. Az otthoniakról se felejtkeznek el: a Magyarországra irányuló rádióadások hangján át hazai barátaink is pontos tájékoztatást kapnak a jubileumi táborról. PAP GYULA cscst. M.Cs.Sz. Sajtófőnök y* » n » u » n » » » ii » ii » n » » «i » ii » n » i» » ii » M » »i » »i » ii » ii » ii » i« » »I » i> » n # ii^ I HUNGARIAN HISTORY | r i Megjelent Dr. Endrey Antal: “Hungarian History” c. 396 oldalas történelmi munkája 6 térképmelléklettel, időrendi táblázattal, részletes név- és tárgymutatóval Melbourneben a Hungarian Institute kiadásában, a New Life Printery gondozásában. A beszédes fedőlap Kardos Olga nagyszerű munkája, a 6 kiváló térképmelléklet pedig az első kivételével Dr. Török Béla “Hungary and Europe” (Sydney, 1979.) c. munkájából lett átvéve a szerző engedélyével. Ennek a munkának I. része 1978- ban, II. része 1980-ban, III. része 1981-ben jelent meg füzetalakban. És most itt áll előttünk könyvalakban, térképmellékletekkel, név- és tárgymutatóval kiegészítve egy olyan angolnyelvű, minden szakmai kritikát kiálló magyar történelem, melyre az egyre erősbődőbb magyarellenes propaganda munkák semlegesítésére már régen szükség volt. Nemcsak azért, mert a 20. században megjelent angolnyelvű munkák — hogy csak Kosáry Domonkos: A History of Hungary (Cleveland, 1941.), Sinor Dénes: History of Hungary (New York, 1959.), C. A. Macartney: Hungary — A short history (Edinburg, 1962, újranyomva 1966- 68-74.) c. munkákat említsem — egyrészt már elavultak, másrészt már nem igen kaphatók és csak nagyobb könyvtárakban találhatók meg, hanem azért is, mert ezeknek közös vonása, hogy Árpád honfoglalásával kezdődnek és a magyarság eredetét a finnugor elmélet alapján rögzítik. Ezekkel szemben Endreynek volt bátorsága az otthon és külföldön még mindig “hivatalos" finnugor elmélettel szakítani és a legújabb kutatások alapján kimutatni, hogy a magyar nemzettest gerincét alkotó réteg a Kaspi-tó és Kaukázus térségéből származik. (Mint érdekességet említem meg, hogy Borisz Perlov és Alexander Kifisin orosz szumirológusok szerint (Forrás, 1981. nov- i szám) a tatárlaki 3 ékírásos agyagtábla mintegy 1000 évvel idősebb, mint a legrégibb szumir agyagtáblák. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Erdélyből vándoroltak Mezopotámiába azok a népek, akik az úgynevezett szumir kultúrát létrehozták és nem fordítva.) A munka értékét nagyban emeli, hogy a könyv mindegyik részébe beépítette a legújabb otthoni és kinti kutatások, feltárások eredményeit. De talán mégis az a legnagyobb érdeme, hogy Padányi szellemi hagyatékának folytatásaként olyan “magyarközpontú” történelmet írt a legelterjedtebb világnyelven az idegenek és a már idegenben felnőtt, magyarul alig tudó magyar fiatalabb nemzedék számára, amelyik elsőként rögzíti a magyarság történetét Kr. e. 4000-től napjainkig, 1981-ig, a történelmi igazság és tárgyilagosság csorbítása nélkül. A munka szakmai értékét nagyban növelik a kiváló térképmellékletek, a nagyszerű időrendi táblázat és a részletes név- és tárgymutató. Egyedül a forrásmunkák jegyzéke hiányzik. Nagy kár, és nemcsak a magyar olvasóra, hanem az idegen szakemberre is zavarólag hat, hogy a szereplők keresztnevét a szövegben és a név- és tárgymutatóban hol idegenre fordítja, hol magyarul írja: pl. Mátyás királyt “Matthias”-nak, de Rákosit “Mátyásinak, szegény Vörösmartyt peig “Michael”-nek írja. Már többször írtam erről a kérdésről. Véleményem szerint az egyetemes magyar érdekek szempontjából az lenne az egyedül helyes, ha a magyarok keresztnevét az idegen nyelvű munkákban is következetesen magyar módra írnánk, ahogy azt a germán és szláv népek csinálják. Az utóbbi időben egyre több angolnyelvű úttörő és hiánytpótló magyar tárgyú munka jelenik meg, melyeknek ott lenne a helye az egyetemek és nagyobb könyvtárak polcain, no meg a magyar családok könyvtáraiban is. Ezek közé tartozik Endrey kiváló munkája is, amiért csak a legnagyobb elismerés illeti a szerzőt és a kiadót is. Kapható minden nagyobb magyar könyvkereskedésben. Ára keménykötésben $22, puhakötésben $18. v.E.I. AVAR ARANY A nyíregyházi Jósa András Múzeum szakemberei Tiszalök Köves-telken a tisza árterében valószínűleg a VIII. századból származó avar sírt találtak. A jelek szerint egy gazdag főurat temethettek ide, ugyanis kardövének arany, valamint fegyverövének ezüst díszvereteiből erre lehet következtetni. KÁNIKULA OSLÓBAN Augusztus elején 35 Celsius-fokot mértek Oslóban, de a norvég főváros külterületein még ennél is melegebb volt. Az északi ország szokatlan időjárása megviselte az ottaniakat; például az ifjúsági teniszversenyen több, mint kilencven fiú és leány esett ájultan össze.
