Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
XX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM - 1981. AUGUSZTUS HÓ Ára: 1.00 dollár A KÁRPÁTOKTUL LE AZ AL-DUNÁIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) ttltTVARm A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA ÉSZREVÉTELEK A NÉPSZÁMLÁLÁS NEMZETISÉGI EREDMÉNYEIHEZ Dr. Janics Kálmán levele a pozsonyi “Üj Szó” Szerkesztőségének 1981. február 3-án, az Új Szó közzétette az 1981. november 1-t népszámlálás előzetes nemzetiségi eredményeit, melyek a szlovákiai magyar társadalmat joggal döbbentették meg. Mi is történt és hogyan? A statisztikai hivatal dolgozói időnként tájékoztatják a közvéleményt a nemzetiségi démográfiai fejlődés évi mikrocenzusainak (népszámlálásközti fölméréseknek) alakulásáról. Mivel pedig a szlovákiai magyar kisebbség természetes szaporodása európai viszonylatban is aránylag kedvező (6,6 pro mille-ezrelék), a demográfusok Szlovákia területén a magyar lakosság évi szaporulatát a hetvenes évekre abszolút számokban 3500 személyben állapították meg. Még 1979. december 31-én is 584.000 magyar jelenlétét rögzítette V.Srb, a Demografie 1980/3. számában. Ha ehhez hozzáadjuk az 1980. év első 10 hónapjának 3000 főnyi természetes szaporulatát, megkapjuk a jogos elvárást kielégítő 587.000-es számot Szlovákiában. A népszámlálás azonban nem talált Szlovákiában csak (kereken) 560.000 magyart. Föltesszük a kérdést: hová tűnt el Szlovákiából 1980 folyamán 27.000 magyar nemzetiségű személy? Valami fatális tévedésről lenne szó? Talán kivándorlás? Vagy kolerajárvány 1980-ban? Vagy éppen valamiféle színlelt tömeges asszimiláció (“reszlovakizáció”)? Mivel a társadalom tanácstalanul áll a szokatlan rejtély előtt, teremtsünk rendet a fogalomzavarban. A szövetségi statisztikai hivatal 27.000 elveszett szlovákiai magyarja azokból a magyar származású alap- és középiskolásokból gyűlik össze, akik nem járnak magyar anyanyelvű iskolába. Az összes magyar származású alap- és középiskolások száma kb. 80.000, ebből 33%-absz. számban 27.000 — nem látogat magyar iskolát. Ezeket átírták szlovák nemzetiségűnek. A nemzetiségi átírás — nyilván kellő kioktatás után —- valószínűleg maguk a szülők végezték el a népszámlálási ívek rovataiban. így Szlovákiában egyszerűen leírták és törölték a magyar társadalom 5%-át. Cseh területeken a “tizedelés” még súlyosabb eredménnyel járt: töröltek 5000 magyart, a magyar ajkú lakosság 20%o-át. )Minden iskolást, mert cseh területeken magyar iskola nincs.) Meg kell jegyezni, hogy a lengyel és ukrán kisebbség népszámlálási eredménye összhangban van az előzetes demográfiai közleményekkel, vagyis az intézkedés teljes egészében a magyar nemzetiségre volt bemérve. Tehát nem általános kisebbségpolitikai jelenségről van szó, hanem magyar nemzetiségi sajátosságról. Régen ismert és hangoztatott tudományos igazság, hogy a nemzetiségi politikát a statisztika számoszlopai értékelik ki. Ezt tudva, összegezzünk: Legutóbbi népszámlálásunk számítógépei elmarasztaló ítéletet hoztak az elmúlt évtized nemzetiségi politikája fölött. ^ytiríKfli2í“e_j»sá£s*ti:sl2vs-esa-’íéij2SaOic£sei5stiaiiLí VeC! T T » Siaánosi protl uonoiku JJ ~zo V kráiovej naa Váhom,ai^l7 .marca 1-JoO. GenerálnaJ prokuratore SloveoakeJ CocialiatickeJ Republik# v Bratislava íodpleao# :JUI/r.Koloman Janlca.obyvatel kráiovej naa Váhom/okr/Galaata/.ouvolávajúc qa na,moJy alainoaí zo a na 20. l'ebruára r.1979 vo váci őlánku UJ özo /una 24.Januára X,l-J/, aovolujem bí Vám oznámit.iu behom trináét maaiacov son. na no nedostal ziadnu ocpovea. Vzladom na to,la v ovatieuom élunko v provúznej vSiáioe ovojho rozsano Lola vymyalená a zloityualná uepravda,u la na zugiadé pocobnóho krlváno obvinenia soa bo^ zbuvgny vydieraoím mlesta obvoűneho,lakára v Jeláave/okr.itotnava/^na jl.marca ,19ló,delej konötatojoc.le proti líivému tlaiovóao íjtoko tlaóovú opravu sa mi preaedit nepodarilo.proaím o láskavo oapovea.ie őo má znamenaí trináat meaeőná -lianie Generálnej prokoratori GlovenakeJ Gocialiatickej Republik# * V pripade,le mojej atalnoeti nebude ,v#hovenó,budem oóteny aa obrutiC na redarálno ^onerálno prokuratoro v Irahe. \ Odplac na vedomie: heuakcia Jj Gzó,I ratinlava Dr. Janics Kálmán Vágkirályfa, Galántai járás Tárgy: Panaszemelés az Új Szó nevű napilap ellen. Kelt: Vágkirályfa, 1980. márc. 17-én. a Szlovák Szocialista Köztársaság Főügyészségének Pozsony Alulírott dr. Janics Kálmán vágkirályfai (galántai járás) lakos, hivatkozással 1979. febr. 20-án emelt panaszomra az Űj Szó (1979. január 24-i) cikkének ügyében engedelmükkel közlöm Önökkel, hogy az elmúlt 13 hónap folyamán erre semmiféle választ nem kaptam. Tekintettel arra, hogy említett cikk döntő részében kitalált és rosszindulatú hazugság volt, és hogy hasonló alaptalan vádaskodás alapján megfosztattam a jolsvai (rozsnyói járás) körzeti orvosi ellátástól 1978. március 31-én, továbbá megállapítván, hogy a hazug sajtótámadás ellen helyesbítés megjelentetését elérni nem tudtam, kérem szíves válaszukat arra, hogy mit is jelent a Szlovák Szocialista Köztársaság Főügyészségének 13 hónapos hallgatása. Amennyiben panaszom elintézést nem nyer, arra kényszerülök, hogy a Prágai Föderális Főügyészséghez forduljak. Tisztelettel: Janics Kálmán Kapja másolatban: az Új Szó (Pozsony) Szerkesztősége FÄY FERENC ARCA NÉZ RÁNK... Szomorú gyászhír szántotta fel az emigrációs életünket. Fájdalmas hír: a magyarságért perelő költő FÄY FERENC szíve 1981. június 10-én — néhány nappal hatvanadik születésnapja előtt — megszűnt dobogni. A magyar költők egyik legnagyobbja a torontói temető egyik lombos fajának árnyékában talált örök nyugalomra. Meghalt FÄY FERENC, aki tetszhalálból egy népet keltegetett életre! Vallani, hirdetni és megvalósítani, ahogyan FÄY FERENC tette: teljességet jelent. Versei sokszor sötét tónusúak a megtiportság, a száműzetés és hazátlanság fájdalmas virágai. Hivatást érez, hogy életet kiáltson. A magyarság Jeremiásaként magára vállalva a múlt és jelen kúpjait, szinte a fájdalom keresztjére felfeszülve gyötrődik a “Jeremiás siralmai” - ban, népe, fajtája sorsán. Érezte, éreznie kellett, hogy szükség van szavára, hogy tőle vár a Ieigázott és száműzött magyarság nyugtatást, balzsamot, új igéket. “S bár arat ítéleted Sionban, lent a mélyben mi mégis bízunk... Hívj Uram, s add, hogy a szód ígéretében élhessünk újra mink, neked tetsző testvéribb életet” — zeng jajtól, fájdalomtól zsoltáros hangja. FÄY FERENC tudta, hogy mekkora a hatalma a költői szónak s mit tehet a nemzeti tudat, a közösségi szellem alakításáért. A fajtájáért égő felelősség hevítette, parancsként élt benne a segíteni akarás. A trianoni békediktátum ötvenedik gyászosemlékű évfordulójának előestéjén az Ontarióban lévő Wellandon találkozott először a Hungária Szabadságharcos Mozgalom tagjaival. Megmérettünk ezen a találkozón. FÄY FERENC tudni akarta, hogy kik vagyunk, akik hitvallásunkkal a nemzeti szocializmussal vállaljuk a pártosság tartalmait. Szálasi Ferenc világnézetével, mozgalmával és politikájával vállaljuk az azonosulást. A magyar vértanúk, a Szálasi Ferencek, az Imrédy Bélák, a Bárdossy Lászlók és a Hindy Ivánok a példaképeink. A lángra csavart hitünknek volt értelme, ez a hit éltette FÄY FERENCET is, tette hajlíthatatlanná gerincét. Clevelandban, a Magyar Szabadságharcosok Trianoni Kongresszusán FÄY FERENC hangja egyre emeltebb lett, mintha már nem is verset, de prédikációt mondana, amikor a Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak dedikálja élő szóban hitvallását: “És én hangos szóval vallást teszek arról, hogy más is vétkezett, nemcsak fajtám. Mert nézd, kezükkel akasztották a harc után legjobbjainkat, kik életükkel fizették így az ős-adó kamatját.” Harmadszor a clevelandi Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház nagytermében találkoztunk FÁY FERENC-el, ahol hatalmas közönségsikert aratott. Itt is volt ideje arra, hogy tájékozódjék mozgalmi életünkről. Útmutatást adott, nemzetben és történelemben gondolkozott. Igaz költőt, tiszta embert ragadott el váratlanul a kegyetlen halál. A magyar fájdalom hű énekesét. Fajtájáé volt a szíve és a tolla. Meg kellett vívnia naponként a maga harcát, emlékeibe gyökerezve, hitvestársába és családjába kapaszkodva, fizikai munkájába menekülve. FÁY FERENC vívta. Élete, művészete még félbeszakadtán is példa, hogy lehet úgy élni a nemzetszolgálatában, hogy az élet — történelem legyen. FÁY FERENC arca néz ránk... A könny nem használ, tenni, cselekedni kell fajtánkért, ahogy ő példázta nekünk, mert a passzivitás, a mozdulatlanság: nemzet-Major Tibor
