Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
2. oldal «ITTVA KOfcT 1981. augusztus hó A pisztráng-szavunk állítólagos “szláv” eredete... Lássuk, mit mond a fmnugoros nyelvészet. — Kniezsa, op.cit. 424. oldal: 1261-ben pisztrung és pisztrong 1364-ben pisztráng 1462-ben piszrang 1769-ben pisztarang — csángó nyelvj.: Hétfalu 1788-ban pisztráng, tiszáninneni alak — pisztráng, dunántúli alak, stb. Kniezsa szerint “szláv” eredetű: szlovén pystrongo szerb és horvát pestroga—Forelle pastruga—ua. stb. Kniezsa szerint: “A — pystro—tarka, szónak — ongo képzős származéka”... Walde szerint, II. 9. oldal: latin ping0? pinxi, pictum—fest, pingál óbolgár pego—tarka litván pesz-ti—ír vq peszas—piszok-folt óbolgár pys-tro—tarka vö pys-a-ti—ír. Stb. Ezek szerint: a “szláv” szó alapjelentése pystrongo—az írott, a tarka, a piszkos (vö. litván peszas—Schmutzfleck). A baj csak az, hogy ezek a szavak megvannak a ragozó nyelvekben is. íg7: irodalmi mongol bici- —ír ótörök biti- —ua. altáji török csagatáj vö. óbolgár horvát pic-ik—írás, könyv pecek—jegy, jel pys-a-ti—ír; így: o : s hangviszony pis-a-ti—ua. stb. Megjegyzés: A — pys — szótő a “szláv” nyelvekben a mongol—török nyelvekből ered, s nem áll kapcsolatban a latin szóval. Amint láttuk, ennek a szónak a jelentéstana: írott, piszkos, pettyes, tarka. Vö.: betű—pettye-k, pettyes! így: bit—petty. A — pisztráng—a tarka, a piszkos, az írott, a pettyes, — ami természetes megnevezés. A — halász-vadász — magyarságnak nem volt szüksége elkölcsönözni ezt a szót a “szlávoktól”, átvehette a töröktől is, amikor az — árpa — szót átvette. Annyi megfigyelőképessége lehetett azonban a halász-vadász magyarságnak is, hogy a pisztráng—tarka, piszkos, pettyes, pláne akkor, amikor látjuk, hogy ez a szó nem “szláv” eredetű, merthisz a — pisz, piszok — szavunk megvan a törökben is, ahonnan átment a perzsába... A legősibb magyar szóalak: pisztarang elemezve: pisz-tarang jelentés-tana barka-tarka, amely esetben piszszórész—barka, a — tarang pedig—tarka! Fordított szórend. Tehát szóösszetétel: barka-tarka—pisz-tarang! Logikus és érthető. Ám ha ezt a tényt még nem akarjuk elfogadni úgy, vegyük a német Forelle—pisztráng, szót. Az ófelnémetben: forhána—Pisztráng, újfelnémetben Forelle—ua. Alapjelentése: pettyes, tarka! Vö. Walde, op.cit. 45. oldal: 2. perk-... Ezzel kapcsolatban van a német: Farbe—festék, szín, szó. E szó töve pedig egyezik a magyar barka (tarka) szótövével. Idetartozik a német — Barsch, hal megnevezés, amely mindenben egyezik a magyar eredetű bar-ka szóval. Ezekből az összefüggésekből világosan kikövetkeztethetjük, hogy a magyar pisztráng-szó nem “szláv” eredetű: alapjelentése, amint már említettük: barka-tarka—pisz-tarang. Ezzel kapcsolatban még meg kell említeni a következőket. A nyelvészet szerint a “szláv” pys-a-ti jelentése: ír, és azonos lenne a latin pingo, pinxi, pictum—fest, tűvel ölt, szóval. Ez a szó, mint latin kölcsönszó megvan a magyarban: pingál... Most felmerül a kérdés: latin pingo—festek vö. pic-tor—festő “szláv” pys-a- —ír török pic-ik—írás csagatáj pec-ek—jegy, jel magyar fes-t stb. így a — fest igénk töve az összehasonlító nyelvészet minden szabálya szerint egyezik a latin pingo, pic-tor—festek, festő, szóval. Ha most elővesszük Lakó említett dolgozatát s a 204. oldalon a — fest-szónál, a lábjegyzetben látjuk a valódi összefüggéseket. cseremisz pác—folt litván peszas—piszok-folt török pis—piszok magyar piszok, stb. Figyeljük meg: cseremisz pác—folt magyar pisz-tarang—foltos-tarka—pisztráng így: foltos-tarka. A pisztráng szavunk első eleme nem lehet “szláv” eredetű, mintahogy a második eleme sem az: tarang—tarka, mongol tarlan—tarka lenni. Amint láttuk, a német Barsch—fogas (hal) azonos a német Forelle-szóval, mint barka-tarka, egy tőről erednek és azonosak a magyar barka-szóval, mint színeződés, szín... Am Walde szerint ez a színezés nem csak halakra vonatkozik, hanem állatokra is. így: mongol bars—tigris, tehát: barka-tarka német Barsch—fogas (hal) görög pardos magyar párduc, stb. szavak genetikailag azonos szavak s így nem lehetnek elkölcsönzések. Most pedig a fogas-nevű hal vö. latin pingo—fest, feketít vö. pic-tor osztják !!! pigti, pegte—fekete magyar fekete, tarka... De: fekete is, vö. Lakó, op.cit. 192. old. mongol budag—festék budag-la- —fest, befeketít ... Bizony így — a végtelenségig: az indogermán nyelvészet valamikor és valahol letért a valóság útjáról az indoeurópai történetírás egocentrikus céljainak érdekében. A fmnugoros nyelvészet pedig mindenben követi tanító-mestereit. Amint láttuk, a halak, madarak és egyéb állatok “színes” megnevezései szinte közösek, ahogy ezt Walde, Indogermán szótára megállapítja. Ezek szerint idetartozik a magyar párduc—pettyes, tehát: párduc—barkatarka, de idetartozik a Potyka—ponty hal-megnevezésünk is, elkölcsönzés nélkül. A petty szó hangtörténete: pegti / petty; gti / tty ... Végbizonyíték a sumér összefüggés, amely ősnyelv — írott nyelvemlékeivel — bizonyítja azt is, hogy az indogermán nyelvekre bíz nagy hatást gyakorolt ez a közelkeleti ragozó nyelv. így, sumér: 1. bad—adaru—dunkel, verdunkelt sein 2. gig—salmu—schwarz, dunkel I. Hangtan: sumér bad mongol budag-la- — befeketít, elsötétít magyar fekete petty; d—tty : gemináció poty-ka és ponty; d—nty (orrhang) pisz-tarang, pisztráng mongol buja-r—piszok; vö. Walde, 9. old. alt.-török Pyja-r—ua. vö. lebed pidik—szín, stb. II. Hangtan: sumer magyar osztják “szláv” vö. magyar latin / Pig gig / hig fekete pigti—fekete pego—tarka; jöv. szó petty, pettyes, gti—tty pisz-tarang ping-ál pingo pic-tor, stb. A latinban ez a szó kölcsönvétel a sumérból, a magyarban eredeti: a magyar nyelv ősibb a latinnál! A pisztráng-szavunk minden helyzetében eredeti magyar szó. Csőke Sándor Az emberi élet A modern társadalom csúf-jele az emberi élet semmibevevése. Ezt a csúnya kelést egyformán magán hordja a kapitalista és a kommunista társadalom. A törvényesített abortuszban csúcspontját érte el az élet megvetése. Jóllehet nem akarjuk elismerni, a valóság az, hogy Amerika és Amerika befolyása alatt Nyugat-Európa majmolta a kommunistákat, amikor az abortuszt törvényesítette. A kommunizmust az oroszok kényszerítették Magyarországra és a magzat-elhajtás törvényesítése volt az egyik legelső szörnyűség, amit a kommunisták a magyar nép ellen elkövettek. Az istentelen törvénynek a következménye végzetes volt. Maguk a komcsik is megrettentek tőle. Magyarországon ma több a halálozás, mint a születés és ha ez így folytatódik, az Úr kétezredik esztendejére egy félmillióval kevesebb magyar lesz a csonka hazában! A tragédia az emigrációban élő magyarokban is megmozgatta a vért és a lelket és így javasolta az Amerikai Magyar Katolikus Papok Egyesülete, hogy június első vasárnapja legyen a Magyar Élet Vasárnapja. Ezen a vasárnapon imádkozunk magyarországi testvéreinkért és nővéreinkért, hogy házas életükben alázatosan, de a Gondviselésbe vetett bizalommal és örömmel fogadják az élet ajándékát és így biztosítsák a haza jövőjét és virágzását. És mivel gyakorlatilag minden magyarországi családnak van rokona külföldön, a hazában élő rokonaiknak, akik nagy családot nevelnek, ígéijük anyagi és erkölcsi támogatásunkat. ígérjük azt is, hogy ha hozzánk fordulnak, tehetségünk szerint támogatunk minden magyar családot, mely négy vagy több gyermeket nevel. És végül, mivel az emberi élet értékelésében, szeretetében és sokasításában példa akarunk lenni a hazában élő testvéreinknek és nővéreinknek, Magyar Élet Vasárnapjának a megtartásával szívünket és lelkünket kitárjuk az Élet Ura előtt, hogy szent akarata teljesüljön bennünk és ígérjük, hogy házas életünkben bűnös módon nem akadályozzuk meg a gyermekáldást se a fogamzásban, se a születésben. (Szent László Egyházközség, Mindszenty Square, New Brunswick, N.J. 08901. — 1981. június 7, 38. szám.) á> Nemzettestvéri szeretettel m. '■'JR dk) köszönfjük J ^ a Kereszt és Kard Mozgalom ® ' konferenciáját r ____________________________________________________ p
