Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6-7. szám
8. oldal $*iTTVAKöirr 1981. június—július hó hetjük az atlantiszi nép másik ágának útját Észak-Afrikán és Dél-Európán át a Kárpátmedencéig, a hunok, illetve Atilla uralmáig. A történészek — köztük Rawlinson — és a Biblia Babylonból átvett adatai szerint Nimród a Noé dédunokája volt, de az is lehet, hogy ükunokája, vagy jóval későbbi leszármazottja. Ezt látszik támogatni az előbb említett Martens könyve is. Martens könyvének 213. oldalán azt írja, hogy a tectonikus nyugtalanságok, vagyis földrengések és meterológiai jelenségek Atlantisz népét és királyaikat arra indították, hogy a legendás Édenkertből kivándoroljanak. És megindult a népáradat Afrika felé és Afrikán át a Szahara helyén lévő nagy Triton tavon és az akkor még tűrhetőbb klímájú Közép-Afrikán át, melynek vezetője, hőse volt a Biblia által is említett Noé, Nimród ősapja, akit sumériek Ziusudra néven az Isten Fiaként tiszteltek. A népáradat másik ága pedig Észak-Afrika és Dél-Európa felé vette útját, akik már legalább tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt eljutottak a Kárpátmedencébe, mindenütt otthagyva nyelvemlékeiket úgy Dél-Európában és Észak-Afrikában, mint Közép-Afrikában. George Rawlinson megemlíti, hogy nagybátyja Sir Henry C. Rawlinson a mezopotámiai kushita nyelvet az abessziniai galla és a dél-arábiai mahra nyelv alapján fejtette meg. A galla népet — akik nem négerek, hanem fehérek — Ettore Viterbo olasz nyelvész kámita-fajúaknak nevezi és megjegyzi, hogy nyelvük szóanyagában és nyelvtanilag sokkal közelebb áll a magyarhoz, mint például a török. Közép-Afrikában az Atlanti-óceántól, Dél-Arábián át az Indiai-óceánig még ma is mindenütt megvannak csaknem változatlanul a Noé és Nimród népe által az őslakóknak átadott kultúrszavak, hegyek, folyók, törzsek és használati eszközök nevei. Frederick Martens említett könyvében a következő megállapításra jut: “A vízözön, mely a babyloni szent könyvekben, továbbá minden korai bibliában, az Óteutatnenlómban, Plátó írásában, a maya Popul-Vuh-ban és a£*cgyiptomi legendákban meg van írva, Atlantisz tragédiájára vonatkozik és az atlantiszi Noé volt az az ember, aki szembe mert szállni a dühöngő óceán hullámaival, embereinek élén, hogy megmentse és áthozza az ő fajtájának civilizációját. Ök voltak azok, akikről a régi népek szent legendái azt mondták, hogy: ‘...az emeberek, akik a tengerről jöttek', hogy visszaadják az emberiségnek az elveszett Édent, az elveszett Paradicsom Kertet.” Ennél szebb eposzt egy idegen nem is írhatna a Nimród Népéről, Hunor és Magoron keresztül a mi őseinkről, akik eljutottak Mezopotámiába és mint a Biblia írja Nimródról: “...hatalmas vadász (vagyis kedvelt) vala az Ür előtt és az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Shineár földén. E földről ment aztán Assiriába és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kaláht. És Reszent Ninive és Kaláh között: Ez az a nagy város...” Ezzel a bibliai leírás itt megszakad. Vajon miért? Miről volt nevezetes ez a nagy város, hogy a szentíró nem tartotta célszerűnek részletezni? Bizonyára nem illett bele az ótestamentumi mítoszba. Az atlantiszi “vízözönnek” Frederick Martens nem tulajdonít kizárólagosságot, csak azt, hogy a földünkön több helyen is előfordult vízözönök egyikének, mégpedig az atlantiszinak volt a hőse az, akit a Biblia Noénak nevez és bárkáját az Ararát hegyére helyezi. Az araráti bárkaroncsról, amely ma is ott van befagyva, csak annyi bizonyos, hogy az az Ótestamentum írásának idejében, tehát a Kr.e. ötödik-negyedik században már ott volt, de semmisem bizonyítja azt, hogy az a Noé tulajdona lett volna, márcsak minimális nagysága miatt sem, amiben egy hazai magyar kisgazda állatállományán kívül aligha lehetett volna elhelyezni a világ állatállományából “mindenből egy párat”, amint a Bibliában írva van. Képzeljünk el egy pár mamumot és elefántot, vagy óriáskígyót és oroszlánokat és az azoknak megfelelő élelmet. Az Atlantiszból való kivándorlást illetően — a plátói és egyiptomi leírások ismeretében — nem szükséges egy pánikszerű menekülésre, hanem inkább tervszerű elvándorlásra gondolni, amit az akkor még enyhébb közép-afrikai kiima és a Szahara helyén létezett Triton-beltenger lehetővé tett. Az elvándorlásra meg volt az ok, de pánikra nem, mert Atlantisz lassan, évszázadok alatt süllyedtél. Kr.e. háromezer évvel Sent fáraó még expedíciót is küldött ki, hogy az ottmaradtakat felkeresse, de már nem találtak senkit, mert mindent ellepett a tenger, amint a Sclieman által megtalált papyruson írva van. Néhány évvel ezelőtt Werner Keller írt egy vaskos könyvet, melynek az a címe, hogy “A Bibliának igaza van”. Hát sok mindenben igaza van, de azoknak az igazságoknak legnagyobb része a mi kushita, szkita őseink hitvilágából — az ótestamentumi írók által Egyiptomban, Kánaánban és Babylonban — kisajátított magyar igazság, úgy elrejtve, megmásítva és összekuszálva, hogy alapos történelmi ismeretek nélkül nem lehet őket felismerni. De ha kihámoztuk igazainkat, akkor azokat — mint a Názáreti Jézus mondotta — a háztetőkről is hirdessük, mert a Zend Példabeszédek szerint “Az igazság felmagasztalja a nemzetet”. HÍREK A NAGYVILÁGBÓL DR. PÁLFALVY SÁNDOR: ‘ ‘ Paradicsomkert” * Népszámlálást tartanak 1982. július elsejétől a Kínai Népköztársaságban — jelentik Pekingből. Az egymilliárdos népességűre becsült Kínában legutoljára 1964-ben tartottak népszámlálást. * Túl sok a pedagógus Ausztriában. Az utóbbi években jelentősen csökkent a születések száma, s így kisebb lett a létszám a tanköteles korúak iskoláiban. A pedagógusok száma tíz év alatt 44 százalékkal emelkedett. Míg az 1969/70-es tanévben a tanár-diák arány 1:32 volt, ma 1:24. Az érettségizőket figyelmeztetik, hogy csak akkor jelenkezzenek pedagógus-pályára, ha nagyon erős elhivatottságot éreznek. * * * * A népességgyarapodás Európában jelenleg Csehszlovákiában a legnagyobb. A lakosság száma majdnem 400 ezerrel gyarapodott. Átlag 265 ezer gyerek születik évente élve. Csehszlovákia lakossága 1977 márciusában elérte a 15 milliót és másfél milliónyi óvodáskorú gyermeket tartanak nyilván. “Menyi milost ben teremteve eleve miv isemuncut adamut es oduta vola neki paradisumut hazoa.” (Az ősi “Halotti beszédéből.) E mondatban szereplő “paradisum” szó eredetére ezideig életemben számtalan magyarázatot kaptam: 1. Pontosan 55 évvel ezelőtt a gimnázium hetedik osztályában, a magyar irodalom óráján tanárunk a Halotti beszéd egyes szavait elemezve a “paradisum" szót a német nyelvből kölcsönzött szónak jelentette ki, mert “a magyarság nomád, barbár és pogány volt, így a kereszténységet tanító német papok útján került anyanyelvűnkbe!” 2. A reá következő évben, a nyolcadik osztályban a vallás oktatás keretében, az “Apologetica” (Apostoli hitvallás) óráján ismét felvetődött a kérdés: Miért Paradicsomkertnek nevezzük az Isten által Adámnak és Évának adott kertet? Miért nem “almás kert” a neve annak, hiszen almával csábította el Éva Ádámot és nem paradicsommal?! Magyarázatul azt kaptuk hittan tanárunktól: “A paradicsomnak semmi köze az Isten által teremtett kerthez. Paradisum volt annak a neve az Ószövetségi Szentírás szerint — tehát a szó héber eredetű —, mely ilyen formában a héber nyelvből került a Bibliába isi De mivel a magyarság, nomád, barbár, pogány volt így nyelvünkben fogalom sem akadt a szóra, ezért az itt élt és általunk leigázott keresztény ősi szlávoktól voltunk kényszerülve átvenni azt. Az ősi héber paradisum szót mi magyarok, a könnyebb kiejtés miatt paradicsomnak torzítottuk el.” így oktatgattak bennünket tanáraink! Mindketten egyformán magyarázták meg és kihangsúlyozták, “a magyarság nomád, barbár, pogány és szószegény mivoltát és ezért kényszerült hol ebből, hol abból a nyelvből szavakat lopkodni, hogy nyelvkincse tökéletes lehessen! 3. 40 éves koromban sikerült kikerülnöm a “Vörös Paradicsom”-ből és bejárva Európa számos országát a “Paradicsom kert” fogalmát és szavát megtaláltam a németben: “parodies1', az angolban: “paradise", a francia: “paradis", a spanyolban: “paraiso", az olaszban: “paradiso” szavakban. Ekkor már biztos voltam abban, hogy a spanyolok nem az “ős-szlávoktól” kölcsönözték, az angolok A Daily News Digest jelenti, hogy jó néhány egyházi vezető támogatja a nemzetközi terroristákat. Róbert Chapman, aki 27 évig szolgált a CIA-nál (amerikai kémelhárító szervezet), és szakértője a terroristák elleni védekező taktikának azt írja “The Crimson Web of Terror” című könyvében, hogy kétharmada a katolikus apácáknak és papoknak Latin-Amerikában marxisták, akik támogatják a terroristákat. Pártolják az úgynevezett “Felszabadító Teológiát”, amely a gerillák leghatásosabb fegyverévé vált. Mendez Arceo, mexikói püspök kijelentette, hogy a mennyországot csak a marxizmuson keresztül érhetjük el. Az elmaradott szegények ezt el is hiszik, mert Isten szolgája mondta, így könnyebben megérthető, miért mérgesedett el a helyzet a papság és az antikommunista polgári vezetők között. Ha még nem vagy, akkor legyél A MOZGALOM HARCOSA sem az olaszoktól, még kevésbé a szlávoktól! 4. Ezen kétségeim eloszlatásában segítségemre sietett a Budapesten 1958-ban, a Tankönyv Kiadó Vállalat kiadásában megjelent Bárczi Géza: “A magyar szókincs eredete” című könyvének 107. és 108. oldalain közölt mondat: “Ilyenek a pradisus-ból, paradicsom...”, mint a latin nyelvből került szó a nyelvkincsünkbe. Ez így elfogadhatónak is látszik, hogy a kereszténység latin nyelvű terjesztésével ezen szó és fogalom minden nyelvben, mint latin kölcsön szó került! 5. Igen ám! De a mezopotámiai ősi szumir agyagtáblákon ékjelek formáiban megtalálható: PAR2 — Fruchtbaum—gyümölcsfa D 1-72 I? A —bauen, erzeugen—csinálni, alkotni DSA2. K DIS2-ISTIN, ESTEN DSA73. U—Wald—erdő DSA 98. Ezen egyszótagú ősi szavakat állítsuk csak egybe: PAR2 A -DIS2 -U és mondjuk ki ezen ősi fogalmakat tartalmazó szót a mai szavainkkal: “Isten alkotta gyümölcsfás erdő." De még össze sem kell állítani, mert P. Anton Deimel: Akkadisch— Sumerisches Glossar. Roma 1937- ben kiadott könyvében, annak 355. oldalán, mint ősi szó: “ Paradisu" — Baumgarten—gyümölcsöskert megtalálható. Már pedig a mezopotámiai sumir nyelv jó pár ezer évvel idősebb a latinnál — így a latin nyelv kölcsönözte ezt a szót onnan, úgy, hogy nem fordította le tartalmilag és értelem szerint e szót a saját szavaira, hanem eredeti formájában, mint egy tulajdonnevet vette szókincsébe, így magyarázható, hogy a latin nyelvű kereszténység terjesztésével az belekerült minden európai nép nyelvébe! A “Halotti beszédében írt “Par Adisum” sem a szlávoktól, sem a németektől, sem a latinoktól, sem a hebruktól kölcsönzött szavunk! Mert miért kell kölcsönözni egy szót, mikor az már megvolt a magyarság nyelvében, mint ősi mezopotámiai örökségünk! Ezen szónak “gyümölcsös kert” tartalmi értelme volt Mezopotámiában és még Magyarországban is a Halotti beszéd írásának idején. Ez annál is inkább helytálló, mert “Éva egy gyümölcskert almájával csábította el Ádámot” és nem egy paradicsom ültetvény paradicsomával. A Halotti beszédben ősi szavaink vannak és nem kölcsönzött szavaink! Jelmagyarázat: D 1-72 p. Anton Deimel Sumerische Lexikon. Roma 1928 könyvének 7. oldalán, mint a sumir ékjei l es számú 72. magyarázata. DSA 73, DSA 98, DSA 73 oldalszámait jelzik, melyek megtalálhatók: P. Anton Deimel: Sumerisch— Akkadisches Glossar. Roma 1934. évi kiadásában. DAS 355. P. Anton Deimel: Akkadisch—Sumerisches Glossar. Roma 1937-ben kiadott könyvének oldalszámát jelzi.
