Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
1981. április hó «ITTVAKÖkT 11. oldal w ■SM a KERESZT ES KARD 1 MOZGALOM Kon rr— i i n ii u ii § j 1 CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! KÖVETELJÜK A MAGYAR NÉP SZABADSÁGÁT! Szülőhazánk felett lezárult a koporsó fedele 1945. április 4-én. A bűnös Nyugat segítségével a szovjetorosz hordák megszállták és birtokba vették hazánkat. A vörös sátáni erők tobzódtak diadalittas mámorukban, hogy sikerült az ezeréves bástyát Európa védőjét kidönteni és a népét vérpadra hurcolni. Nemzetünk azóta is mindent elkövetett, hogy a súlyos koporsófedelet eltávolítsa, amely elzárta a szabad élettől. Sok szenvedésben és és megalázásban volt részünk, míg megérlelődött a nemzetben a szabadság utáni vágy. Szabadságharc mint a vulkán tört ki az elnyomott népből és söpörte el a tankokkal felszerelt ellenséget, mert a szabadság utáni vágy nagyobb volt minden akadálynál. A cinikus Nyugat részvétlenül szemlélte fajtánk halálos vergődését. Az 1956-os forradalom a zsarnok ellen egy rövid időre félre nyomta a szabadságot elzáró fedelet, a szenvedők egy kis napfényhez jutottak és soknak sikerült a börtönt a szabadsággal felcserélni. Ez egy újabb fejezete lett nemzetünk történelmének és a kint élő emigrációnak. A világcirkuszt igazgatók, köztük Breznyev a főkarmester Helsinkiben újra eladták a rabnépeket és pecséttel is ellátták, hogy jobban biztosítják maguknak az elrablott területeket. Ma pedig kíváncsian lesik, hogy az idomítottnak remélt rabszolgák mennyire tudnak lelkesedni az ördögi tervüknek, ezért ma mindent elkövetnek, hogy biztosítsák hatalmukat a Dunamedencében. Ma is vannak még a rendszer kiszolgálói közül, akik azt hirdetik, hogy a nagy javulás Kádárnak köszönhető, annak a Kádárnak, aki a sorsdöntő órákban, mint Nagy Imre minisztertársa eltűnt és átment az orosz oldalra és behívta az oroszokat, hogy tapossák el a magyar nép szabadság virágait. Testvéreim mi nem lehetünk ennyire feledékenyek és megbocsájtók, hogy egy népgyilkosnak örvendjünk. A javulást köszönhetjük annak a sok pesti srácnak, akik a tankok elé vetették magukat és kivívták a világ ámulatára a rövid ideig tartó szabadságot. Ez az igazság, mert a gyilkos fél attól a gondolattól, hogy a nép újra lerázza magáról a bilincseket és számonkéri tőlük a sok gaztettet, azért inkább adott nagyobb lehetőséget az élet elviselésére. Erről nekünk kinti magyaroknak egy percre sem szabad megfeledkeznünk, mert méltatlanok lennénk a hősökkel szemben. De igenis legyünk könyörtelenek mindazokkal szemben, akik még ma is a vörös eltiprók diadalát ünnepük és azok nevében rombolják sorainkat. Az elnyomás idejében több szó esik a szabadságról, sokan megénekelték, de legjobban Kölcsey, mikor azt mondja “Hogy szabadság nem virul a holtak szent véréből” — igaza van! Börtön, akasztófa, nyomor nem szabadságot hoz — hanem újabb forradalmat! — Ha a világ intézői a békés és igazságos megoldást nem tudják biztosítani, akkor jöjjön a szent forradalom és söpörje el a fertőző vörös szennyet. Gyúljanak lángra mindenütt a szabadság utáni vágyak, de jaj lesz Neked is kétszínű Nyugat, mert az elcsigázott vörös uralom alatti rabszolgák számonkérik szenvedésük okát. A kétszínűek, a keresztény morált fertőzőek, a kézdörgölők, a mindenkori haszonlesők is pusztulni fognak, mert a justicia örök elvét semmibe vették. Kívánjuk minden elnyomott népnek a szabadságát, de ezt a tudatos és mesterséges züllesztést, hogy fél-vad barbár népek meg nem érdemelt szabadsághoz jutnak, közben ezeréves kultúrával rendelkező népek rabságban élnek — ezt visszautasítjuk. Követeljük a kultúrnemzetek szabadságát, közte hazánkét is — szüntessék meg a Szovjet gyarmatosító politikáját, akkor lehet beszélni demokráciáról. Vegyék tudomásul, amíg nem késő, a húrt lehet feszíteni, de mi lesz akkor, ha az elszakad. A bajért senkit se okoljanak, eleget figyelmeztettünk, kértünk, könyörögtünk, de meghallgatásra sohasem találtunk. Eddig mindig csak kértünk, de most már követelünk! 1. Követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonulását, amelyet már Ausztria függetlensége utáni 90 napra végre kellett volna hajtani. 2. Félelemmentes szabad választást, nyugati kultúrnemzetek felügyelete alatt. 3. Sajtó és szólás szabadságot. 4. A még mindig hadifogságban és börtönökben sínylődök szabadon bocsátását és hazaszállítását. 5. Azonnal beszűntettetni az utód államokban történő magyar-irtásokat, a bűnösöket példás büntetésben részesíteni. 6. Magyarországot visszahelyezni történelmi szerepébe és rábízni a Kárpátok védelmét. 7. A széthurcolt műkincseknek és a háború után külföldön még befagyasztott magyar vagyonok visszaadását. 8. A nép által megválasztott kormánynak megadni azt a lehetőséget, hogy egyenlő partnerként bekapcso-1978 őszén jelent meg az ausztráliai Melbourneben a Hungarian Institute kiadásában Endrey Antal “Hungarian History” — Part One (from 4000 BC to 1301 AD) című 136 oldalas munkája. Mint a címe is mutatja, ez egy nagyobb szabású angolnyelvű magyar történelem első része Kr. e. 4000-től Kr. u. 1301-ig, az Árpádház kihalásáig. Szerény, de ízléses külseje ellenére is általános érdeklődést keltett. Nemcsak azért, mert a 20. században megjelent angolnyelvű munkák (Kosáry Domonkos: A History of Hungary, Cleveland, 1941; Sinor Dénes: History of Hungary, New York, 1959; C. A. Macartney: Hungary — A short history, Edinburg 1962., újra nyomva 1966-68-74.) már nem kaphatók és a dolog természeténél fogva csak nagyobb könyvtárakban találhatók meg, hanem azért is, mert ezeknek közös vonása, hogy Árpád honfoglalásával kezdődnek és a magyarság eredetét a “hivatalos” finnugor elmélet alapján rögzítik egészen röviden és tévesen. Ezekkel szemben Endreynek volt bátorsága az otthon és külföldön még mindig “hivatalos” finnugor elmélettel szakítani és a legújabb kutatások alapján kimutatni, hogy a magyar nemzettest gerincét alkotó réteg a Kaspi-tó — Kaukázus térségből származik. A munka értékét nagyban emeli, hogy a könyv további részében is beépítette a legújabb otthoni és kinti kutatások, feltárások eredményeit. De talán mégis az a legnagyobb érdeme, hogy minden idegen befolyástól mentesen Padányi szellemi hagyatékának folytatásaként “magyar központú” történelmet írt angol nyelven idegeneknek és a már idegenben felnőtt, magyarul alig tudó fiatalabb nemzedékek számára. lódhassék az európai gazdasági piachoz. 9. Nemzeti vagyonunk széthurcolásáért és a kivégzett áldozatok hozzátartozóinak kárpótlás fizetésére kötelezni a Szovjetuniót. 10. A Szovjet költségére végrehajtani a felszabadulás után a világban szétszóródott menekültek hazaszállítását, akik azt kérik. A Kereszt és Kard Mozgalom figyelmeztetését és követelését letettem az intézők asztalára azzal, hogy cselekedjenek, a mulasztásért a felelőség rajtuk van. Az emigrációt pedig kérem, semmit sem felejtsen és mindent követeljen vissza, ami a miénk volt. Vörösmarty egy vers sorával zárom követelésünket: “Naggyá csak fiaid szent akartja tehet”. Halál a bolsevizmusra! Vasvári Zoltán KKM orsz. vezető Jóllehet, a fentieket már az I. Rész megjelenésekor is megírtam, most azért ismételtem meg, mert 1960 őszén megjelent a Hungarian History — Part Two (from 1301 to 1686) című 122 oldalas II. Rész is, és az mindenben méltó folytatása az I. Résznek. De hozzá kell fűzni mindjárt még azt is, hogy ennek megírásánál a szerzőnek még nagyobb önfegyelemre volt szüksége — különösen Mátyás halála utáni fejezetekben —, hogy a “magyar központúság” megtartása mellett teljesen elfogulatlanul, tárgyilagosan írja meg ezeknek a vészterhes időknek a történetét. Ha valaki mégis találna benne olyat, ami nem egyezik meg a felfogásával, az vesse rá az első követ, aki azt az egyetemes magyar érdekek sérelme nélkül különbül tudta volna megírni. Örömmel jelezhetem, hogy a munka III. Része is elkészült. Most szedik a nyomdában és előreláthatólag már a nyár folyamán Amerikában is kapható lesz. A munka szerzőjét és kiadóját minden elismerés megilleti ezért a nagyszerű munkáért. Szeretnénk remélni, hogy egyszer majd a három rész egy kötetben is meg fog jelenni néhány térképpel, név- és tárgymutatóval, stb. kiegészítve. Kapható minden nagyobb magyar könyvárusnál. Ára mindegyik Résznek 6-6 dollár. v. E. I. A Kereszt és Kard Mozgalom jelenti, hogy 25 éven keresztül, mint mindig az idén is .méltóképpen emlékeztünk meg 1945. április 4-ről. A passaici magyarság gyászistentisztelet keretében róta le e szörnyű napnak az emlékezetét. A lövészek díszőrséget álltak a templomban. A Kereszt és Kard Mozgalom, mint a legrégibb nemzeti mozgalom, nagyszabású évi közgyűlését a szokástól eltérően nem To Vandában (Pa.) tartja, 1981. szeptember 5-én és 6-án, hanem New Yorkban. Ebben a fertőzött városban adunk tiszta és becsületes hangot a nemzeti magyarság tevékenységéről és harcairól. Tárgyalásra kerül hazánk megcsonkítására emlékeztető aláírási album 3 nyelven elkészített beadványa. Valamint hazánk orosz kommunista megszállásának 36. évfordulója, és a Nemzeti Forradalom és Szabadságharc 25. évfordulója. Ezek mind olyan tények amely mellett nem mehetünk el úgy, hogy méltóképpen ne acfjunk számvetést a feladatainkról. Kéijük a nemzeti magyarság méltó támogatását és megértését ebben a sors döntő évben, hogy lássa a baloldal, hogy még vannak magyarok és nemzeti szervek, akik szívükön viselik a nemzet sorsát. Maradtunk nemzettestvéri tisztelettel, a Kereszt és Kard Mozgalom. 1981. április hó A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja ■ ■/XXII. évf., 4. szám — 1981. április hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026 Megjelent a “Hungarian History” Part Two
