Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

1981. április hó «ITTVAKÖkT 11. oldal w ■SM a KERESZT ES KARD 1 MOZGALOM Kon rr— i i n ii u ii § j 1 CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! KÖVETELJÜK A MAGYAR NÉP SZABADSÁGÁT! Szülőhazánk felett lezárult a ko­porsó fedele 1945. április 4-én. A bűnös Nyugat segítségével a szovjet­orosz hordák megszállták és birtok­ba vették hazánkat. A vörös sátáni erők tobzódtak diadalittas mámo­rukban, hogy sikerült az ezeréves bástyát Európa védőjét kidönteni és a népét vérpadra hurcolni. Nemzetünk azóta is mindent el­követett, hogy a súlyos koporsó­fedelet eltávolítsa, amely elzárta a szabad élettől. Sok szenvedésben és és megalázásban volt részünk, míg megérlelődött a nemzetben a sza­badság utáni vágy. Szabadságharc mint a vulkán tört ki az elnyomott népből és söpörte el a tankokkal fel­szerelt ellenséget, mert a szabadság utáni vágy nagyobb volt minden akadálynál. A cinikus Nyugat rész­vétlenül szemlélte fajtánk halálos vergődését. Az 1956-os forradalom a zsarnok ellen egy rövid időre félre nyomta a szabadságot elzáró fedelet, a szen­vedők egy kis napfényhez jutottak és soknak sikerült a börtönt a szabad­sággal felcserélni. Ez egy újabb feje­zete lett nemzetünk történelmének és a kint élő emigrációnak. A világcirkuszt igazgatók, köztük Breznyev a főkarmester Helsinkiben újra eladták a rabnépeket és pecsét­tel is ellátták, hogy jobban biztosít­ják maguknak az elrablott területe­ket. Ma pedig kíváncsian lesik, hogy az idomítottnak remélt rab­szolgák mennyire tudnak lelkesedni az ördögi tervüknek, ezért ma min­dent elkövetnek, hogy biztosítsák hatalmukat a Dunamedencében. Ma is vannak még a rendszer ki­szolgálói közül, akik azt hirdetik, hogy a nagy javulás Kádárnak kö­szönhető, annak a Kádárnak, aki a sorsdöntő órákban, mint Nagy Imre minisztertársa eltűnt és átment az orosz oldalra és behívta az oroszo­kat, hogy tapossák el a magyar nép szabadság virágait. Testvéreim mi nem lehetünk ennyire feledékenyek és megbocsájtók, hogy egy népgyil­kosnak örvendjünk. A javulást kö­szönhetjük annak a sok pesti srác­nak, akik a tankok elé vetették ma­gukat és kivívták a világ ámulatára a rövid ideig tartó szabadságot. Ez az igazság, mert a gyilkos fél attól a gondolattól, hogy a nép újra lerázza magáról a bilincseket és számonkéri tőlük a sok gaztettet, azért inkább adott nagyobb lehetőséget az élet el­viselésére. Erről nekünk kinti magyaroknak egy percre sem szabad megfeled­keznünk, mert méltatlanok lennénk a hősökkel szemben. De igenis legyünk könyörtelenek mindazokkal szemben, akik még ma is a vörös eltiprók diadalát ünnepük és azok nevében rombol­ják sorainkat. Az elnyomás idejében több szó esik a szabadságról, sokan megénekelték, de legjobban Köl­csey, mikor azt mondja “Hogy szabadság nem virul a holtak szent véréből” — igaza van! Börtön, akasztófa, nyomor nem szabadságot hoz — hanem újabb forradalmat! — Ha a világ intézői a békés és igaz­ságos megoldást nem tudják bizto­sítani, akkor jöjjön a szent forra­dalom és söpörje el a fertőző vörös szennyet. Gyúljanak lángra min­denütt a szabadság utáni vágyak, de jaj lesz Neked is kétszínű Nyugat, mert az elcsigázott vörös uralom alatti rabszolgák számonkérik szen­vedésük okát. A kétszínűek, a keresztény morált fertőzőek, a kézdörgölők, a minden­kori haszonlesők is pusztulni fog­nak, mert a justicia örök elvét sem­mibe vették. Kívánjuk minden el­nyomott népnek a szabadságát, de ezt a tudatos és mesterséges züllesz­­tést, hogy fél-vad barbár népek meg nem érdemelt szabadsághoz jutnak, közben ezeréves kultúrával rendel­kező népek rabságban élnek — ezt visszautasítjuk. Követeljük a kul­túrnemzetek szabadságát, közte ha­zánkét is — szüntessék meg a Szov­jet gyarmatosító politikáját, akkor lehet beszélni demokráciáról. Vegyék tudomásul, amíg nem késő, a húrt lehet feszíteni, de mi lesz akkor, ha az elszakad. A bajért senkit se okoljanak, eleget figyel­meztettünk, kértünk, könyörög­tünk, de meghallgatásra sohasem találtunk. Eddig mindig csak kértünk, de most már követelünk! 1. Követeljük a szovjet csapatok azonnali kivonulását, amelyet már Ausztria függetlensége utáni 90 napra végre kellett volna hajtani. 2. Félelemmentes szabad válasz­tást, nyugati kultúrnemzetek fel­ügyelete alatt. 3. Sajtó és szólás szabadságot. 4. A még mindig hadifogságban és börtönökben sínylődök szabadon bocsátását és hazaszállítását. 5. Azonnal beszűntettetni az utód államokban történő magyar-irtáso­kat, a bűnösöket példás büntetés­ben részesíteni. 6. Magyarországot visszahelyezni történelmi szerepébe és rábízni a Kárpátok védelmét. 7. A széthurcolt műkincseknek és a háború után külföldön még befa­gyasztott magyar vagyonok vissza­adását. 8. A nép által megválasztott kor­mánynak megadni azt a lehetőséget, hogy egyenlő partnerként bekapcso-1978 őszén jelent meg az ausztrá­liai Melbourneben a Hungarian In­stitute kiadásában Endrey Antal “Hungarian History” — Part One (from 4000 BC to 1301 AD) című 136 oldalas munkája. Mint a címe is mutatja, ez egy na­gyobb szabású angolnyelvű magyar történelem első része Kr. e. 4000-től Kr. u. 1301-ig, az Árpádház kiha­lásáig. Szerény, de ízléses külseje ellenére is általános érdeklődést kel­tett. Nemcsak azért, mert a 20. szá­zadban megjelent angolnyelvű mun­kák (Kosáry Domonkos: A History of Hungary, Cleveland, 1941; Sinor Dénes: History of Hungary, New York, 1959; C. A. Macartney: Hun­gary — A short history, Edinburg 1962., újra nyomva 1966-68-74.) már nem kaphatók és a dolog ter­mészeténél fogva csak nagyobb könyvtárakban találhatók meg, ha­nem azért is, mert ezeknek közös vo­nása, hogy Árpád honfoglalásával kezdődnek és a magyarság eredetét a “hivatalos” finnugor elmélet alapján rögzítik egészen röviden és tévesen. Ezekkel szemben Endreynek volt bá­torsága az otthon és külföldön még mindig “hivatalos” finnugor elmé­lettel szakítani és a legújabb kutatá­sok alapján kimutatni, hogy a ma­gyar nemzettest gerincét alkotó réteg a Kaspi-tó — Kaukázus térségből származik. A munka értékét nagy­ban emeli, hogy a könyv további ré­szében is beépítette a legújabb ott­honi és kinti kutatások, feltárások eredményeit. De talán mégis az a legnagyobb érdeme, hogy minden idegen befolyástól mentesen Padá­­nyi szellemi hagyatékának folytatá­saként “magyar központú” történel­met írt angol nyelven idegeneknek és a már idegenben felnőtt, magyarul alig tudó fiatalabb nemzedékek szá­mára. lódhassék az európai gazdasági piachoz. 9. Nemzeti vagyonunk széthurco­­lásáért és a kivégzett áldozatok hoz­zátartozóinak kárpótlás fizetésére kötelezni a Szovjetuniót. 10. A Szovjet költségére végrehaj­tani a felszabadulás után a világban szétszóródott menekültek hazaszál­lítását, akik azt kérik. A Kereszt és Kard Mozgalom fi­gyelmeztetését és követelését letet­tem az intézők asztalára azzal, hogy cselekedjenek, a mulasztásért a fe­lelőség rajtuk van. Az emigrációt pedig kérem, sem­mit sem felejtsen és mindent köve­teljen vissza, ami a miénk volt. Vörösmarty egy vers sorával zá­rom követelésünket: “Naggyá csak fiaid szent akartja tehet”. Halál a bolsevizmusra! Vasvári Zoltán KKM orsz. vezető Jóllehet, a fentieket már az I. Rész megjelenésekor is megírtam, most azért ismételtem meg, mert 1960 őszén megjelent a Hungarian His­tory — Part Two (from 1301 to 1686) című 122 oldalas II. Rész is, és az mindenben méltó folytatása az I. Résznek. De hozzá kell fűzni mind­járt még azt is, hogy ennek meg­írásánál a szerzőnek még nagyobb önfegyelemre volt szüksége — külö­nösen Mátyás halála utáni fejezetek­ben —, hogy a “magyar központú­ság” megtartása mellett teljesen elfo­gulatlanul, tárgyilagosan írja meg ezeknek a vészterhes időknek a tör­ténetét. Ha valaki mégis találna benne olyat, ami nem egyezik meg a felfogásával, az vesse rá az első követ, aki azt az egyetemes magyar érdekek sérelme nélkül különbül tudta volna megírni. Örömmel jelezhetem, hogy a munka III. Része is elkészült. Most szedik a nyomdában és előrelátható­lag már a nyár folyamán Ameriká­ban is kapható lesz. A munka szerzőjét és kiadóját minden elismerés megilleti ezért a nagyszerű munkáért. Szeretnénk remélni, hogy egyszer majd a három rész egy kötetben is meg fog jelenni néhány térképpel, név- és tárgymutatóval, stb. kiegé­szítve. Kapható minden nagyobb ma­gyar könyvárusnál. Ára mindegyik Résznek 6-6 dollár. v. E. I. A Kereszt és Kard Mozgalom je­lenti, hogy 25 éven keresztül, mint mindig az idén is .méltóképpen em­lékeztünk meg 1945. április 4-ről. A passaici magyarság gyászistentiszte­let keretében róta le e szörnyű nap­nak az emlékezetét. A lövészek dísz­őrséget álltak a templomban. A Kereszt és Kard Mozgalom, mint a legrégibb nemzeti mozga­lom, nagyszabású évi közgyűlését a szokástól eltérően nem To Vandá­ban (Pa.) tartja, 1981. szeptember 5-én és 6-án, hanem New York­ban. Ebben a fertőzött városban adunk tiszta és becsületes hangot a nemzeti magyarság tevékenységéről és harcairól. Tárgyalásra kerül hazánk megcsonkítására emlékeztető aláírási album 3 nyelven elké­szített beadványa. Valamint hazánk orosz kommunista megszállásá­nak 36. évfordulója, és a Nemzeti Forradalom és Szabadságharc 25. évfordulója. Ezek mind olyan tények amely mellett nem mehetünk el úgy, hogy méltóképpen ne acfjunk számvetést a feladatainkról. Kéijük a nemzeti magyarság méltó támogatását és megértését ebben a sors döntő évben, hogy lássa a baloldal, hogy még vannak magyarok és nemzeti szervek, akik szívükön viselik a nemzet sorsát. Maradtunk nemzettestvéri tisztelettel, a Kereszt és Kard Mozgalom. 1981. április hó A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja ■ ■/­XXII. évf., 4. szám — 1981. április hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026 Megjelent a “Hungarian History” Part Two

Next

/
Thumbnails
Contents