Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
10. oldal $ZITTVAKO*t 1981. február hó CSÁRDÁS JÓZSEF: AZ ÜJKOR MAGYAR MÄRTIROLÖGIUMA A magyar történelem tele van önrendelkezésért, vagy szabadságért vívott küzdelemmel. Ezek a harcok hősöket hoztak felszínre, akik a nemzet vezetői lettek. De elmondhatjuk, hogy ezekben a harcokban a nemzet többsége is hősiessen helyt állt. Van a magyar történelemnek ezeknél két nehezebb korszaka is, nevezetesen: a 150 éves török hódoltság, és az immár 36 éve tartó orosz megszállás. Ilyen hosszantartó idegen megszállás alatt a nemzet fiainak nemcsak szabadságukért, de biológiai és nemzeti fennmaradásukért is küzdeni kellett. A törökhódoltság és az orosz megszállás között is nagy a különbség. 1. Mert mindig volt remény az idegen segítségre, hiszen azzal sikerült a töröktől való felszabadulásunk. Ezzel szemben az orosz megszállást a nyugati hatalmak Jaltában elismerték, és Helsinkiben szentesítették. Ez azt jelenti, hogy 36 év óta harcunkban magunkra hagytak. — külső segítségre nem számíthatunk, ami az 56-os szabadságharcunknál is bebizonyosodott. 2. A törökökkel 150 évig állandó harcban álltunk, s ezért az egész ország területét nem tudta elfoglalni. Ezzel szemben az oroszok 36 éve az ország egész területét katonai megszállás alatt tartják, ezért politikai és gazdasági ellenőrzése korlátlan. A magyar életet már a magzatban megölik. Nemzeti hagyományainkat eltörlik, nyelvünket elidegenítik, vallásunkat megsemmisítik, erkölcsünket lezüllesztik és gazdaságunkat többszörösen kizsákmányolják. A magyar nép hamar tudatára ébredt ezeknek, s az 1945. és 1947. évi választásokon még megmutathatta közös ellenállását. Ami ezután következett, az csak egy néma ellenállás félelemben, rettegésben, amit a hírhedt Rákosi korszak váltott ki. A “csengő frász”, az emberek állandó zaklatása, lelki vezetőnk Mindszenty bíboros hercegprímásunk bebörtönözése, az ártatlanok megkínzása és bebörtönzése egy olyan teljesen törvényen kívüli állapotba juttatta hazánkat. 1945-től, az orosz megszállással, olyan magyar gyűlölet és magyar-irtás folyt a saját hazánkban, amire a magyar történelemben nincsen példa. És ez ellen nem volt sehová fellebbezés, mert az akkori hivatalos magyar szervek vagy gyávák, vagy Moszkva hűbéresei voltak. Ilyen rettenetes terror alatt való szervezkedés egyenlő volt az öngyilkossággal. De sokan másként gondolkodtak, mert határtalan hazaszeretetük cselekvésre késztette őket. Úgy érezték, hogy még ebből a helyzetből is van kiút, s ezzel elkezdődött a magyar nép széles néprétegeiből a nemzeti ellenállás. Az ellenállók munkások, egyetemisták, parasztok, értelmiségiek, volt katonatisztek, iparosok és kereskedők voltak. Ezzel képviselve volt az ország egész társadalma. A legtöbb szervezkedés fegyveres volt, ami a kommunista terror rendszer megdöntésére irányult. A szervezkedések nagy létszámúak voltak, hogy mégis csak keveset sikerült letartóztatni, az a szerveszkedések sejtszerű felépítésének köszönhető. Ezért sokan mentesültek az ÁVH kínzásaitól, a haláltól és a szörnyű kommunista börtönöktől. Általában csak a vezetők és a szervezők estek áldozatul árulók révén. A szervezkedések aktivitása, antikommunista röpcédulák szórása, a szervezkedés szélesítése és fegyverek gyűjtése voltak. Céljuk volt, hogy kedvező politikai helyzetben országos felkeléssé szélesüljön, az idegen megszállók és csatlósaik megsemmisítésére. Az ország felszabadítása után politikai célja volt a szabad választások kiírása, és lefolytatása. Távolabbi célunk, hogy minden magyar állampolgár különbség nélkül jólétben, megelégedésben, erkölcsben, szabadságban, egy felengedett szeretetteljes atmoszférában éljen a Kárpátokkal koszorúzta országban. Mindezekért sokan életükkel fizettek, mert védelmükbe vették és kiálltak a magyar nép ilyen irányú érdekeiért. Sokan voltak közöttünk, akiket teljesen ártatlanul, mondva csinált vádak alapján, hamis tanúskodásokkal ítéltek halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre. Az úgynevezett “háborús bűnösök”, akik csak azért szenvedtek, mert parancsra, de saját meggyőződésből is, az utolsókig harcoltak hazájuk megvédéséért, az orosz bolsevizmus ellen. A kémkedésért elítéltek, akiket legtöbbször hamis vádak alapján ítéltek halálra. Az izgatok és lázítók, akik meg merték mondani, még ebben a szörnyű helyzetben is az igazat. A tiltott határátlépők, akik lábukkal szavaztak a rendszer ellen. A politikai bűnöknek igen széles skálája volt a Rákosirendszerben, mert így kívánták megtörni a nemzet ellenállását. Ennek az ellenkezője sikerült, mert a magyar nép a mártír hősök vérrel áztatott útján akart haladni a szabadság felé. Az lejkor mártíijainak bátorsága, bajtársiassága, egymás szeretete és becsülése, hazaszeretete, s igazuk tudata példátlan az egész magyar történelemben. Hősként viselkedtek az ÄVH kinzókamráiban, hősként viselték szenvedéseiket a szörnyű politikai börtönökben, és hősökhöz méltóan haltak meg a vesztő-helyeken, amit utolsó kiáltásuk is bizonyít: “Istenért és a hazáért! Isten veletek bajtársak! Szeretlek drága hazám! Mentsd meg Isten hazámat ezektől a banditáktól! Az igazság győzni fog!” Hányán voltak olyanok, akik a mások vádját magukra vállalták, hogy mások életét vagy szabadságát mentsék. Mindenkitől magukra hagyatva, a legnagyobb áldozatok vállalásával, rettenhetetlen bátorsággal álltak szemben a bolsevista világhatalommal, mint Dávid Góliáttal. Az ellenállók példátlan hősies viselkedésének híre bejárta az egész országot, hogy határtalan hazaszeretettel töltse meg a szabadság után sóvárgó magyar lelkeket. Ez a hazaszeretet 11 év alatt a robbanásig fokozódott, hogy 1956 októberében egy elsöprő győzelmet arasson a kommunista terror felett. Isten áldja meg ezeket a hősöket haló poraikban, akiknek csak a teste távozott a névtelen sírokba, de lángoló lelkűk köztünk él, hogy a szabadság lángja soha ki ne aludjon. Ha ezeknek a mártíroknak ilyen fontos szerepük van az újkor magyar történelmében, akkor felötlik a kérdés, hogy miért akarják otthon és az emigrációban is agyonhallgatni. Az otthoni kommunista rendszer fél tőlük, érthető okok miatt. De az emigrációnak semmi oka sincs erre, sőt ezzel büszkélkedhetne más nemzeteknek is. Mi tudjuk az okokat. Az emigrációban már kezdetben beépültek a rózsaszínűek, a muszka-vezetők, és az otthonról küldött kommunista ügynökök, akik sugallatára még a jóhiszeműek is tudatlanul haza dolgoznak. Ezek szinte befagyasztották az emigráció politikai működését, de még emberbaráti segítséget sem nyújtanak az új menekülteknek. Ehhez hozzájárulnak rossz emberi tulajdonságok is, a hiúság és a féltékenység, amiket az otthonról jövő ügynökök kitűnően kihasználtak. A féltékenység és a szerepelni vágyás nagy betegség, s ez esetben nagy szerepet játszott. A magyar mártírok tisztán látták a magyar jövőt a modern világban. Mert csak ők voltak hajlandók minden áldozatra. Mert cselekedeteikkel és viselkedésükkel politikailag makulátlanok maradtak. Mert ma is ők a politikai erkölcs irányítói. Mert a magyar nép nagy többsége ma is az ő elvüket akarja követni, amit az 1956-os magyar szabadságharc fényesen bizonyított, s a magyar nép passzív ellenállása azt ma is bizonyítja. Az emigráció vezetői is tudják a fent felsoroltakat, de félnek mindezt propagálni, mert akkor árnyékban maradnak. Az emigrációs sajtóval együttműködve, mindezeket agyonhallgatják, amivel az otthoni kommunista rendszert nagyon boldoggá teszik, mert a diktatúrák semmitől sem félnek jobban, mint a mártíroktól. Az igazságnak megfelelően meg kell jegyeznem, hogy vannak kivételek, akik másként gondolkodnak. Mi a mártírok jelentősége? Mindig ők a magyar szabadság élharcosai! Ök mutatják a szabadságért folyó harcban a helyes irányt! Határtalan hazaszeretetükkel magasra teszik az áldozathozatal mércéjét, ami a szabadság kivívásának egyik fontos záloga! Bátor viselkedésükig ................................................. Szép magyar nyelven megírt könyvei tele vannak hasonlatokkal. Ezzel Arany János stílusát követi. Élvezetes magyar nyelve, logikus szerkezeti összeállítása, könnyen érthetővé és szórakoztatóvá teszik olvasását. — Könyvről-könyvre jobbak mesteri mondatfűzései. A második könyve, “A sarló-kalapács börtöneiben” igazi irodalmi mestermű. De az első, “A sarló-kalapács bilincseiben", és a harmadik “A sarló-kalapács áldozatai” is kitűnő irodalmi alkotások. A témakörök megválasztása érdekfeszítővé teszik ezt a kitűnő trilógiát. Az elsőben, “A sarló-kalapács bilincseiben”, a saját tapasztalatai alapján a leghitelesebb szavahihetőséggel írja meg személyes élményeit és eltöltött éveit a kommunisták borzalmas börtöneiben. Második kötetében, “A sarló-kalapács börtöneiben” azokról az ismeretlen ezrekről ír, akik vérükkel és szenvedéseikkel megaranyozták a magyar becsületet. Ebben a kötetben, hihetetlen papi hozzáértéssel ír a lelkek azon visszhangjáról, amit az embertelen testi és lelki szenvedések váltottak ki. A harmadik kötete, “A sarló-kalapács áldozatai", az emberi áldozatok legmagasztosabb formáit tárgyalja elf elejthet étién megvilágításokban. A kivégzésre induló hőseink Istenhitét, lelkierejét és határtalan hazaszeretetüket, olyan írói fantáziával ecseteli, hogy az már szinte nem is emberi. Csodálatosan jól ismeri az emberi lelkeket és azok gyönyörű kivetüléseit. A szerző trilógiája a magyar történelem legsötétebb korszakára oly jellemző, de az emberiségre szégyenletes epizódjait tárgyalja nagy történeti hitelességgel. A Rákosi korszak történelmének megírásához Krupa Sándor Börtön Trilógiája nélkülözhetetlen forrásmunka. A jövő szabad Magyarország iskoláiban tantárgyként kell tanítani “A Magyar Holocaust" könyveket, hogy azokból mindenki okulhasson. A Magyar Ferencesrend a legmagyarabb szerezetes rend, hiszen ezért kel pszichológiai nyomást gyakorolnak a népre, ami az ellenállás maximumára készteti a nemzet fiait! A legnagyobb tűzpróbát kiállt vezetőket adja a nemzetnek! Hősök nélkül nincs küzdelem. Küzdelem nélkül nincsen szabadság. Szabadság nélkül nincsen nemzet. Mártírok és áldozat nélkül nincs feltámadás! Az újkor mártírjainak ellenállásán tört meg a bolsevizmus terjedése is. Ezt ma már 24 éves történelmi távlatból világosan megállapíthatjuk. Ezek a tények adják Magyarország nemzeti erkölcsét, és létjogosultságát. A kommunista Holocaust totális bukása elkerülhetetlen, s bekövetkezik a közeljövőben (sokak szerint 1985-ben). Egy igazságos világrendezésnél ezek a tények súlyosan számítanak. Az újkor magyar hősei dicsőséggel és vérükkel írták be nevüket a világtörténelem lapjaira. Dicsőséges győzelmünk lesz majd egy új szabad Magyarország alapköve. Az újkor magyar hősei egyedül végezték el a nemzet feladatát, ezért is a hősök életének propagálása hazafias kötelességünk. Ez elől senki sem térhet ki, sem otthon, sem az emigrációban. Legyen irodalmunk a Magyar Holocaust, nemzeti imakönyvünk, s azok példáját követve: “Legyünk hősök, tiszták, szentek, hazánkat így mentsd meg!” 'wwwwyß'ir w www ww * w hívta népünk tagjait barátoknak. Páter Krupának, mint a magyar nép őszinte barátjának, határtalan Isten és hazaszeretete adta az erőt és ihletet, a nagy szellemi munka elvégzésére. Mindig jót akart és jót tett magyar népének, ezért szenvedett börtönt, és ezért lett száműzött saját hazájában. Börtön Trilógiájával méltó helyet biztosított magának a magyar irodalomban, hogy Magyarország kék egén szebben ragyogjanak az egri csillagok. Könyvei: “A sarló-kalapács bilincseiben” $10.00, “A sarló-kalapács börtöneiben” $1.00, ‘‘A sarló-kalapács áldozatai" $9.00, ill. $12.00, plusz minden könyvrendelésnél 80 cent postaköltség. Megrendelhetők: Páter KRUPA SÁNDOR O.F.M.P.P. Box 250. DEWITT MICHIGAN 48820. U.S.A. Csárdás József Mozgalmi hírek KKM Lezártuk az aláírás gyűjtést, kb. 2000 aláírást sikerült szerezni “Trianon 60 éves szörnyű évfordulóra, tiltakozásul. Az aláírásokat sokszorosítjuk az eredetit pedig félreteszszük. Felszabaduláskor a Nemzeti Múzeumnak adjuk, hogy a száműzetés is megtette a tőle telhetőt. Három nyelven készítjük el a beadványt: angol, francia és német nyelven. E helyről is mindenkinek köszönjük a közreműködést. * * * Közeledik hazánk orosz megszállásának 36. éve. Felhívjuk a magyarság figyelmét már jó előre, hogy tartsanak gyász-istentiszteletet a napnak méltatásával, 1981. április 4-én. Ha még nem vagy, akkor legyél A MOZGALOM HARCOSA BÖRTÖN TRILÓGIA > ► KRUPA SÁNDOR, O.F.M. könyvei a börtönvilágról
