Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-02-01 / 2. szám
1981. február hó «itmKökT 9. oldal Fizikatanárból népdal gyűjtő Mintegy ötven esztendeje a Csíkszeredái tanítóképző intézet egyik ifjú tanára nagy érdeklődéssel olvasta Bartók Béla Magyar népdal című könyvét, melyből megtudta, hogy minden magyar lakta területen összegyűjtötték már a népdalokat, csak a Bakó körüli falvakba nem jutottak el. Mivel ez a fiatal tanár a matematika és a fizika mellett éneket és zenét is tanított, és énekkarával az elsők között mutatta be Bartók és Kodály műveit, úgy érezte, neki kell ezt a munkát elvégeznie. Domokos Pál Péter rövidesen útra is kelt Moldovába. Bajárta Moldova minden községét, eljutott Bukovinába is, megismerkedett a falvak vezetőivel, s az összegyűjtött dokumentumok alapján megírta a Moldvai magyarság című munkáját. A kézirattal felkereste Budapesten Bartók Bélát, aki írással igazolta a gyűjtemény megjelentetésének fontosságát. Domokos Pál Péter azonban hiába kopogtatott a kiadóknál, míg végül egy Csíkszeredái nyomdász, Péter Ferenc nyomtatta ki ötszáz példányban. A könyv feltűnést és sikert aratott; nemcsak az újságok foglalkoztak vele, hanem felkeltette az érdeklődést a Moldvában és a Bukovinában élő magyarok iránt. (Most készül az ötödik kiadás, kiegészítve, a Rómából hozott háromszáz okmánnyal, a moldvai magyarság életének hiteles dokumentumaival.) A moldvai magyarság élete 1211- ben kezdődik, amikor II. Endre — látva, hogy a kunok Magyarország keleti kertjét, a Barcaságot elpusztították — a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére határőrséget állított, először a német lovagrendet, majd kiűzésük után magyarokat. Ök tekinthetők a mai csángó magyarság legelőször letelepített ősi csoportjának. A jelenlegi Moldvát 1352 táján alapította Nagy Lajos. Itt kapott letelepedési engedélyt a huszitaüldözés idején Tamás és Bálint papok vezetésével ide menekülő husziták egy csoportja is. Magyarra fordították a bibliát, melyet Tatroson Németi György lemásolt, ezt Müncheni kódex néven az egyik legrégibb írásnak tartják. A legnagyobb magyar csoport a “madéfalvi veszedelem” után került ki Moldvába. Madéfalván 1764. január 6—7-re virradó éjjel Mária Terézia halomra lövette a székelyeket, mert nem akartak sorkatonai szolgálatot teljesíteni. A további vérengzésektől félve, Csík vármegye nagy része és Háromszék kis része elmenekült a szomszédos Moldvába. Közülük azokat, akik még nem telepedtek le véglegesen, Hadik András generális megbízásából Mártonffy Mór ferences szerzetes vezette 1780 táján Bukovinába, ahol megalapították Andrásfalvát, Józseffalvát, Istensegítset, Fogadjistent és Hadikfalvát. Később megfeledkeztek a Moldvában és Bukovinában élő magyarokról — Domokos Pál Péter könyve irányította újra rájuk a figyelmet. Bartók Béla is tervezett ide gyűjtőutat, de a körülmények megakadályozták benne. Domokos Pál Péter 1938-ban elhozta Moldvából Szabó Ferencet és Benedek Pétert a családjával, akik énekeltek Bartók előtt, mesét mondtak a rádióban, s ezt Patria-hanglemezre is vették — most is meghallgatható. A Bartókévfordulóra jelenik meg Domokos Pál Péter Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángó magyarokkal című könyve. Amikor negyven esztendővel ezelőtt szóba került a bukovinai magyarság hazatelepítése, Domokos Pál Péter — mint a kérdés alapos ismerője — úgy vélekedett, hogy a Székelyföld nyugati peremére vagy az ország szívébe kell telepíteni őket. Tanácsát nem fogadták meg, mert mégis határszélre, a Bácskába vittek Bukovina öt községéből tizennégyezer és a moldvai csángók közül ezer embert, hogy három év múlva a rádió felszólítására tovább vándoroljanak a Dunántúlra, így jutottak jelenlegi helyükre, Tolna megyébe, Egyházaskozár, Szárázpuszta, Mekényes és Bikái községekbe. Domokos Pál Péter akkor került velük ismét szorosabb kapcsolatba, amikor állástalan pedagógusként Szárázpusztán szántott-vetett. A mezőre elsőnek ment ki és utolsónak tért haza, de itt is gyűjtötte a népdalokat, ami aztán Csángó népzene címmel jelent meg és az első olyan nagyobb kiadvány volt, amely siratókat tartalmazott. A harmadik kötet is készen van, de kéziratban szunnyad a polcon, kiadásra várva. Visszatérve Budapestre, Domokos Pál Péter volt segédmunkás és földmérő, általános iskolai tanár, majd a József Attila Gimnáziumban, végül nyugdíjazásáig a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított. Felsorolni is sok, hányféle képesítése volt: Csíksomlyón kapta kántortanítói oklevelét, a Budapesti Polgáriskolai Tanárképző Főiskolán matematika, fizika, kémia, énekzene, az Apponyi kollégiumban filozófia-pedagógia képesítést, doktorált magyar néprajzból, Kelet-Európa történelméből, magyar irodalomból. 1965-ben ment nyugdíjba, de ezután is nagyon termékeny évek következtek még. A Népművelési Intézet megbízásából többször járt gyűjtőúton és rendezett népi ünnepeket. Előadásokat tartott s tart ma is, mert igazi néptanítóként feladatának tekinti tudását, tapasztalatait átadni. Tavaly Szárázpusztán elkészítette az ott élők névsorát. Ebből kiderül, hogy a letelepült ezer lélek kétezerre gyarapodott. Örvendetes, hogy özv. Cingár Istvánné tíz gyermekéből hat szerzett diplomát; s ez nem egyedi eset. Elgondolkoztató, hogy az ezer esztendő alatt mennyi értéket adhatott volna ez a népcsoport is, ha nem hagyják magára. Jelenleg 250 ezer csángó magyar él Moldvában, százezer még tud magyarul — Kallós Zoltán százötven balladát gyűjtött össze tőlük, amit a Balladák könyvében közöl is. Nyelvük azért olyan gyönyörű, mert a családban fejlődik. Még most is a régies igealakokat használják, mint mentem lenne, jöttél lenne. Megszámlálhatatlan cikke, tudományos értekezése jelent meg Domokos Pál Péternek különféle folyóiratokban. Rezeda című könyvében 96 csángó-magyar dalt jelentetett meg, Hangszeres magyar táncok a XVIII. században címmel 1979-ben jelent meg könyve; a magyar zenetörténet eddig úgy tudta, hogy a XVIII. században nem volt magyar hangszeres zene. Kodály írta, hogy aranyat ér minden kotta, ami ebből az időből származik. Domokos Pál Péter Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken 248 hangszeres magyar táncot gyűjtött össze és tett az Akadémia asztalára. ...édes hazámnak akartam szolgálni című monumentális munkájában Káioni János és Petrás Incze János munkásságát foglalja össze... Káioni János ferences szerzetes 1676-ban kiadott egy énekes könyvet Csíksomlyón, amely nyolcszáz Karácsonyi üdvözletét küldött Amerikából a Hungária Szabadságharcos Mozgalom Magyarországra — egyéni címekre, beleértve a legfőbb kommunista vezetőket is —, sokszáz példányban, melyben az 1956-os Nemzeti Forradalom és Szabadságharc szellemében felszólítja a magyarságot, hogy követeljék a szabadszakszervezetek és a nemzeti forradalom vívmányának, a szabadon megválasztott Munkás Tanácsok visszaállítását. Továbbá követeljék az olcsó építkezési hitelt, a magánépítkezés engedélyezését és az építőanyagok kiutalásával járó adminisztrációs munkák gyors és zavartalan elvégzését — azonkívül székelymódra, kalákába való építkezésre serkenti őket, hogy a magyar életnek minden idegen erőlködés és mesterkedés ellenére is legyen folytatása, mert az egykének és egysének legfőbb oka az abortusz mellet, a lakáshiány. Az üdvözlet félives, összehajtható karácsonyi lapon íródott, fedőlapjának magyar motívum képe alatt ez áll: Hirdetek néktek nagy örömet! (Lukács 2:10.) A lapokat borítékozva, légipostán küldték el. Továbbiakban, a Mozgalom kéri a magyarokat, hogy külföldi utazásaik helyett, most országjárást szervezzenek az elszakított kárpáti maéneket tartalmazott, de kotta nélkül. Ezek közül mintegy háromszáz dallamot kutatott fel Domokos Pál Péter és ad közre a könyvben. Petrás Incze János minorita szerzetes volt Moldvában és életükről rendszeres tudósítást küldött az Akadémiának. Öt lehet az első magyar népdalgyűjtőnek tekinteni. Csaknem száz népdalát ismerteti a könyv. Nyolcvanadik esztendejébe lépett Domokos Pál Péter, de még most is íróasztalánál találja őt az éjfél. Sok terve vár még megvalósításra. Zika Klára (Magyar Nemzet, gyár élettérre, magyar szóval az ajkukon, magyar könyvvel a kezükben építsék ki a megmaradás, az együvé tartozás acélerődjeit, mert a Kádárkormánynak egyetlen szava sincs kisebbségi sorsban élő testvéreink védelmében. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom egyedülálló akciójával, nemcsak azt bizonyítja, hogy a magyarság ügyét nem emigrációs torzsalkodással, hanem az otthon elszigeteltségben élő testvéreink tájékoztatásával kívánja szolgálni, de egyidejűleg éles politikai érzékéről is tanúbizonyságot tesz. Ugyanis röviddel az üdvözlő lapok elküldése után, a Wall Street Journalban egy magyarországi riport jelent meg, melyben többek között az áll, hogy Kádár kisebb gazdasági és politikai engedményekkel igyekszik megakadályozni a lengyel “betegség” terjedését, így bizonyos önállóságot ad a szakszervezeteknek, hogy a munkásság független szakszervezetek alakítására irányuló törekvéseit leszerelje. Nyilvánvaló, hogy a jól időzített üzenet megerősíti az otthoni magyarságot a zsarnokság elleni harcában és fokozza ellenállását elnyomóival szemben. (Elhangzott a clevelandi Fabricy Kováts Mihály magyar rádió programján.) A MAGYAR HOLOCAUST A kommunisták állati kegyetlenséggel megkínozták és legyilkolták a magyar nemzet színe-javát, amelyet sohasem felejthetünk el. A magyar történelem legsötétebb korszakát dokumentálják a következő könyvek: Borbély László'. Halálraítélt! Gyakran ellenőrizendő..................... Elfogyott Csárdás József: Életfogytiglani börtön ............................................ Elfogyott Csárdás József: Sentenced for Life........................................................ $2.25 Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon................................. $13.00 Fényes Tóth Olga: Nők a Szovjet börtönében................................ Elfogyott Fiala Ferenc: Berkes és a szerzetes...................................................... $10.00 Kővágó József: You are all alone............'........................................ Elfogyott Krupa Sándor: A sarló-kalapács bilincseiben................................ Elfogyott Krupa Sándor: A sarló-kalapács börtöneiben.................................... $7.50 Krupa Sándor: A sarló-kalapács áldozatai ................................ $9 —$12.00 Marschalko—Fiala: Vádoló bitó fák................................................ Elfogyott Mindszenty József bíboros: Emlékirataim........................................... $10.00 Mindszenty József bíboros: Memoirs (angolul)................................... $6.00 Minden magyarnak el kell olvasni ezeket a könyveket, hogy mártírjainkhoz méltóan éljen és cselekedjen a magyar szabadságért folyó küzdelemben. Ezt kérik a Volt Magyar Politikai Foglyok. A Krupa Sándor O.F.M. könyveit az író címén is megrendelhetjük: P. O. Box 250, Dewitt, Michigan 48820. U.S.A. — A postaköltség nincs az árakban beszámítva, kb. 80 cent könyvenként. FABRICY KOVÁTS MIHÁLY MAGYAR RÁDIÓ Felhívjuk clevelandi olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a Cleveland State University rádióprograipján, a 89.3 FM hullámon minden szerdán délután 5 órakor egy órás magy arnyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és Csömör János technikai vezető közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály magyar rádió prograipját, amely bel és külpolitikai kommentárjai mellett a rabmagyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti. 1981.jan.9.) Jól időzített üzenet
