Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-12-01 / 12. szám
1981. december hó «ITtVAKÖM 5. oldal GYS ÉGÉNEK nyelvi elkülönülésének és világnézeti felfogásának tiszteletben tartása érdekében minden magyar állampolgárt megilletne az a jog, hogy életében egyszer, 24 éves életkora után, de visszavonhatatlanul, Hungária állam elismert népszemélyiségeinek egyikébe, ill. annak anyakönyvébe bejegyeztesse magát, amelyhez lelkiismerete és meggyőződése szerint tartozik, feltéve, hogy a Hungária állam integritása irányában hűségesküjét letette. Ily módon a Hungáriában élő összes állampolgárok — tekintet nélkül nemzeti hovátartozásukra — együttesen képezik az osztatlan, egységes Hungarista nemzetet, és így bármely nemzetiséghez tartozzék is, teljesen egyenrangú polgár. Ellentétek és félreértések elkerülése szempontjából hangsúlyoznunk kell, hogy az ilyen Hungáriában élő nem magyar nemzetiségű állampolgárok, ezeknek önkormányzati szervei közjogi testületet alkotnak, amelynek az élén az illető népcsoport felelős vezetője áll, aki az önkormányzati szervek működéséért felelős. Ezt a vezetőt az illető nemzetiség általános, titkos módon tartozik megválasztani, aki aztán a választási okmányát az államfőnek tartozik bemutatni és a magyar alkotmányra esküt tenni köteles. Minden népcsoport a saját maga által alkotott és választott önkormányzati szervei alapján és által intézi a hatáskörébe utalt ügyeket, mint: 1. A közoktatásügy, az iskolán kívüli népoktatás és nevelésügy; HELYREÁLLÍTÁSA 2. közművelődési ügyek; 3. a községi-, járási-, városi közigazgatási, közrendészeti és igazságügyi tisztviselők választása, ill. kinevezése ajánlása; 4. a népcsoportok számarányának megfelelő képviselők küldése a Hungária állam parlamentjébe. A központi összetartás és irányítás érdekében feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy az önkormányzati szervek működése felett a felügyeleti jogkör az alkotmányban lefektetett elvek alapján és betartásával, a magyar állam kormányzata gyakorolja, így tehát a nemzetiségi miniszter az egész Hungária állam összes nemzetiségeinek, valamennyi népcsoportnak érdeke szerint és figyelembevétele mellett gyakorolja törvényes jogait. Le kell fektetni azt is, hogy minden népcsoportnak jogában állna a népcsoport érdekeit előmozdító adót az illető népcsoport tagjaira kivetni. Egy rendkívül fontos körülményre szeretném itt felhívni a figyelmet, nevezetesen, hogy a népcsoportok közoktatási terveinek a megalkotásánál a magyar nyelv tanítására olyan rendelkezéseket kell foganatosítani, hogy — ámbár a kötelezettség szigorú megtiltása mellett —, a magyar nyelv elsajátítására minden állampolgárnak alkalma és lehetősége legyen. Ezen túlmenőleg a közoktatási tankönyvek és tantervek nem tartalmazhatnak a Hungária állam közösen megállapítandó tantervével ellenkező erkölcsi, történelmi, néprajzi, mitológiai, vagy az egyes népközösség önérzetét sértő állításokat. Az egyes népcsoportok számarányuknak megfelelő aktív és passzív országgyűlési választójogát egyazon rendszer szerint gyakorolva küldik képviselőiket a Hungária állam képviselőházába, törvényhozásába. Valamennyi népcsoport anyakönyvébe bejegyzett szülő gyermeke születése folytán ugyanazon népcsoport tagjává válik, de 24. életévének betöltése után jogában állana, esetleg kötelességévé válna, élete folyamán egyszer, bármely népcsoport anyakönyvébe való bejegyzését kérni Vizsgáljuk most, hogy miképpen tudnánk megnyerni tervünkhöz, azaz a Hungária állam megalakításához az USA támogatását. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy csak akkor és csak úgy, ha bebizonyítjuk, hogy a terv az USA elsőrendű érdeke is. A mi szempontunkból két megoldás jöhetne tekintetbe. Az egyik a Horvát — Szlavón ország nélküli integer Magyarország területét magába foglaló Hungária állam megalakítása a már előzőleg tárgyalt nemzetiségi autonómiák biztosításával. Itt elismerem, sőt teljes mértékben értékelem azt a körülményt is, hogy a trianoni és a párizsi békeszerződésekkel létesített utódállamok területi épségének a megcsonkítása és így az integer Magyarország visszaállítása politikailag és nemzetközi jogi alapokra hivatkozva, ma már nagyon nehéz dió. Nekünk, bármennyire igazunk is van, bármennyire hivatkozhatunk az 1,000 éves jogfolytonosságra, nekünk a mai helyzethez kell alkalmazkodnunk és a nemzetközi politikusoknak, mondhatjuk talán úgy is, hogy farizeusoknak segítendő, valami alapot kell találnunk az újrarendezés elrendelésére. Szerencsére, erre nekünk nemcsak lehetőségünk van, de hogy úgy mondjam: “optiónk” is van. Vissza kell mennünk a szerencsétlen I.V.H. befejező szakaszához, midőn az USA elnöke W. Wilson meghirdette a népek önrendelkezési jogát. Ezt a jog-meghirdetést Európában a magyarokon kívül senki sem vette komolyan, de pontosan ezen az alapon darabolták fel Magyarországot... Nekünk most fel kell elevenítenünk ezt a jogot és követelnünk kell, hogy ismerjék el azt a tényt, hogy akkor Magyarország népét, sem a magyarokat, sem a nemzetiségeket nem kérdezték meg, soha meg nem szavazhatták, hogy hova akarnak tartózni. így ez a szétdarabolás nemcsak erkölcstelen volt, de egyenesen az USA akarata ellen történt. A másik körülmény, helyesebben követelmény, amelyet ugyancsak könnyű feleveleníteni, a párizsi békében lefektetett szakasz, hogy az orosz haderő Ausztria kiürítése után záros határidőn belül el kell hagyja Magyarországot is. A harmadik “option” az Egyesült Nemzetek 1956-os határozata, hogy a szovjet haderő vonuljon ki Magyarországból. Ha mi ezekhez a határozatokhoz ragaszkodunk, az oroszoknak a nemzetközi jog alapján ki kell vonulniuk Magyarországból. Ha ez nem következik be — (Folytatás a 6. oldalon) A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK V. KONGRESSZUSÁNAK ________________________ELŐADÓI________________________ FT. DÖMÖTÖR TIBOR Dr. Prof. GUTÁI LÁSZLÓ a szabadságharcosok püspöke egyetemi tanár REMEMBER HUNGARY OCTOBER 21. 195<> Dr. RICHARD HAYWARD egyetemi tanár RADIOS GÉZA a Körösi Csorna Társaság vez. tagja
