Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-10-01 / 10. szám

1981. október hó «itmKökt 3. oldal GLORIA VICTIS MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK V. KONGRESSZUSÁRA ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJÉRE 1981. október 31—november 1. Cleveland, Ohio Nyugat-oldali Magyar Református Egyház (15300 Puritas Avenue) A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK V. KONGRESSZUSÁNAK PROGRAMJA OKTÓBER 31 — SZOMBAT 9:00— 9:45 A kongresszusi vendégeink regisztrálása 9:45—10:00 A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK V. KONGRESSZUSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA 10:00—10:45 Prof. Paposi-Jobb Andor a HSzM elnöke: MOZGALMUNK OKTOBER FÉNYÉBEN... 11:00—11:45 Dr. Prof. Gutái László (Pordue Univ.) A FEGYVERES FELKELÉS ÉS AZ EGYETEMI IFJÚSÁG 12:00—12:45 Dr. Richard Hayward (Dept, of History, Pordue Univ.) 1956 EGY AMERIKAI TÖRTÉNÉSZ SZEMSZÖGÉBŐL 2:45— 3:30 Dr. Szentmiklósy Éles Géza (Fabricy Kovács rádió) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLPOLITIKÁJA ÉS A MAGYARSÁG 3:45— 5:00 vitéz Nagy István a HSzM európai szervezője: A VASFÜGGÖNYÖN INNEN ÉS TÚL... (A kongresszusi résztvevők kerekasztal megbeszélése.) NOVEMBER 1 — VASÁRNAP 10:00 órakor Mindszenty József hercegprímás emlékszobrának koszorúzása 11:00—12:00 A Körösi Csorna Sándor Társaság és a Hungária Szabadságharcos Mozgalom vezetőségi tagjainak megbeszélése 12:30 órakor A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK DÍSZEBÉDJE DlSZEBÉDÜNK ÜNNEPI SZÓNOKAI: Congressman JOHN A. ASHBROCK Ohio’s 17 District. (Rep.) és ANDRÉKOVICS PÉTER a torontói Körösi Csorna Sándor Társaság vezetőségi tagja- EBÉDSZÜNET-1:45— 2:30 Radics Géza Körösi Csorna Sándor Társaság (Chicago) EREDETÜNK ÉS ŐSHAZÁNK 5:30 órakor A Magyar Nemzeti Vándorzászló Bizottság dokumentációs filmje: AZ 1956-OS NEMZETI FORRADALMUNK ÉS SZABADSÁGHARCUNKRÓL Közreműködnek még: Binder Emőke és Major Tibor Mi magyar szabadságharcosok tovább harcolunk! Dr. Ács Imre: SZÉLJEGYZETEK A SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁN (Cleveland, 1981. október 6-án.) “SARNOFF's vision of Red puppet states attaining their own liberation seem confirmed by the full-scale Hungarian revolt only a month after he risked the prediction. Though that country's HEROISM did not win li­beration, it provided the proofs of ex­plosive forces under the policed sur­faces of communism that may yet confound those who accept the finality' of Soviet dominion in Eastern and Central Europe." EUGENE LYONS: DAVID SAR­­NOFF (1891-1971). The life story and triumphal march of the guiding ge­nius of the Radip Corporation of America, Commander of the FRENCH LEGION OF HONOR, Esq. New York: Harper and Row, 1966, pp. 321-322. Mielőtt a szabadcsapatosok mac­kó ruháikban a honvédséget meg­előzve átfutottak a komáromi hí­don, egy kis felvidéki városka teme­tőjébe kivitték a budapesti rádió mikrofonját a helyi Magyar Párt volt vezetőjének a sírjára. Megin­dult a viaszlemez és a küldöttség ve­zetője kérte a halott magyart: “Kelj fel, megjöttek a magyarok!” Jelképes mozzanat volt ez, amely­ről egy békés kor hajnalán elindul­hatott volna a magyarságnak a nem­zetiségeivel való együttfejlődésében Kelet- és Közép-Európa új politikai és társadalmi rendje. Csak így emlékezhetek méltóan a mindennapi életünk kísérőjének az RCA alapítójának Kelet- és Közép- Európa felszabadításával kapcsolat­ban fenntebb idézett megállapításá­ra, a szabadságharcos irodalom közvéleményünk előtt nem ismert gyöngyszemére. Minderre a szabadságharc ne­gyed százados évfordulóján túl egy könyv megjelenése is alkalmat ad. A könyv nemcsak nyomdafriss, hanem még forró is! Címe: THE REAGAN REVOLUTION. A könyv az Egyesült Államok el­nökével, külügy és hadügyminiszte­reivel, valamint az elnök fehérházi törzsével és más vezető amerikai közéleti szereplőkkel folytatott sze­mélyes beszélgetésen alapul. írói: Rowland Evans és Robert Novak, akiknek állandó rovatát jelenleg kö­zel háromszáz napilap közli. Töb­bek között ezt írja Evans és Novak: Haig első sajtókonferenciáján volt egy kevés figyelemre méltatott meg­jegyzése a külügyminiszternek, amit a lengyel válságban feltett kérdésre válaszolt. Haig szerint a problémá­ba a lengyel állam belső refornvjá­­nak a kérdése szövődött, amit meg kell oldani, mielőtt a közgazdasági biztonságukat vissza lehet állítani. A Szovjetet annyira felbőszítette a lengyel belpolitikai reformokról tett megjegyzés, hogy elhangzásuk után pár óra múlva Washingtontól vá­laszt kért erre a gyújtogató retori­kára, amelyhez hasonló megjegyzést ezt megelőzően Nixon, Ford és Carter, függetlenül az utóbbinak az emberi jogokért folytatott keresztes hadjáratától, mindig gondosan el­kerültek. Ezután Haig közölte a Egy ezredév alatt sok zivatar verte nemzetünket. De a zivatarok ború­jában is két fény mindig hű maradt hozzánk. Egyik a nemzet csillaga, mely vészek idején is áttört fényével a homályon-, a másik pedig virrasztó költőink fáklyafénye, amely a ma­gyarság számára ma is tanítás. Számunkra több is annál, mert kötelező örökség. Hűséggel szeretnők ezt az öröksé­get hordozni. Nehéz. De megten­nünk mégis az egyetlen út, mert nincs feloldás. Itt állunk hát, a számadás és a vallomás erkölcsi kényszere alatt. Itt állunk az októ­beri szabadságharc véres halmán, melyet egy nép reménye ostromol. Ha egy évtizedre visszatekintünk er­ről a halomról, szenvedőnek és vára­kozónak látjuk a népet. Szenvedett, mert korának eszméit, melyeket tíz év előtt reménnyel üdvözölt, idegen formában és zsarnoki módon akar­ták életévé tenni. A hosszú kény­szer alatt kiújultak természetén a tör­ténelmi sebek, s nemzeti független­ségét veszendőnek látta. Szenvedő és igaztalan sorsában gyógyulásra áhít­­va vágyakozott, s nemzetté válni só­várgott. Ebben a vágyban és sóvárgásban van a forrás, mely október 23-án fel-Szovjettel, hogy szavai ugyan saját maguk helyett beszélnek, de nem helyezte újabb megvilágításba a múltat, csak megismételte a “régen fennálló amerikai politikát, hogy Moszkva kelet-európai birodalmát Washington nem tekinti ez alka­lommal sem politikai vadászterüle­tének” (168. oldal). Tehát az Even­ing Star 1956 november elsején megjelent cikke óta semmi sem vál­tozott! Evans és Novak a helsinki csúcs­­konferencia előtt, mint emlékezetes, először közölték rovatukban, hogy Kelet- és Közép-Európával kapcso­latosan a haderők kölcsönös és ará­nyos csökkentése után Magyaror­szág továbbra is szovjet megszállás alatt maradna. A Reagan Revolu­tört a mélyből. Mint ennek a forrás­nak neves tanúi, keserves szívvel kell megmondanunk, hogy a szovjet kor­mányzat történelmi tévedést köve­tett el, amikor vérrel festette meg forrásunk vizét. Dicső költőink élő szelleme és az emberi igazság segít nekünk abban, hogy jóslatot te­gyünk-. eljön az idő, amikor a megté­vedt hatalom bűnbánatot mond, mint ahogy az általa megdöntött ha­talomnak is meg kell bánnia ama tiprást, amelyben Petőfi elveszett. Hitünkben és népünk ismeretében mindenkit óvunk attól a téves ítélet­től, hogy a szovjet fegyverek nélkül a szocializmus vívmányait kiirtotta volna a forradalom. Tudjuk, hogy nem. Mert a munkásosztály, a pa­rasztság és a java értelmiség híve volt és változatlanul híve a demokrácia és a társadalmi szocializmus vívmá­nyainak, amelyeket nem elsorvaszta­ni akart, hanem élővé tenni inkább. Élővé tenni, azaz a maga magyar testéhez szabni, és nemzeti hagyo­mányainak szellemével megtölteni. Ezt akartuk, és ezt akarjuk ma is, akik a nép vágyainak igéit hirdet­jük, és jobb jövőre tesszük írói sor­sunkat. Ezért szólunk külön és együtt az 1945-ös földosztás népi törvénye mellett-, nemkülönben a bányák, az üzemek és a bankok ügyében, hogy tion anyaga június hónappal zárul és a Dutton kiadásában jelent meg New Yorkban. * * * A mai amerikai sajtóban sok köz­lemény lát napvilágot Magyarország közgazdasági virágzásáról. De na­gyon kevés, úgyszólván semmi arról, amit a SZITTYAKÜRT legutolsó számában ERDÉLYI NEMZETES ÜR mesterien elénk tárt. így boldo­gan írhatok arról, hogy a Szovjet és Vasfüggöny mögötti kérdésekben a mindig rangadó THE NEW LEADER elküldte munkatársát Magyarországra, aki a folyóirat leg­utolsó számában Budapestről azt je­lenti vezércikkében, hogy a magya­rok között “1956 szelleme él és ezt még a közgazdasági fellendülés sem tompította el teljes egészében”. azok a társadalom tulajdonában vi­rágozzanak. Igen, nemzeti függetlenség nélkül kedveszegett a munkás és a paraszt, a kéz és az értelem, egészséges társa­dalom nélkül pedig nem gyarapszik a közös vagyon. Meg kell hát szerez­nünk, s éppen a szociális haladás ér­dekében, a nemzeti függetlenséget-, s a népi önkormányzat útján meg kell teremtenünk az egészséges társadal­mat. A nemzeti függetlenség és a társa­dalmi rend demokratikus felépítése-, ez a magyarság vágya, melyet mi is hordozunk, és munkába önteni tö­rekszünk. S miközben szívünket és írói életünk jövendő napjait betölti ez a szándék, a nemzeti egység böl­csője mellől tolmácsoljuk is minden­kinek. A közös cél gondjában kezün­ket nyújtjuk a munkásoknak, kö­szöntésünket lélekből küldjük a pa­rasztságnak, és szívből az ifjúságnak. Győzzük meg együtt a politika veze­tőit, hogy a politika nem lehet öncél, hanem csak a nép üdvére eszköz-, s késztessük őket arra, hogy a magyar­ság egységes óhaja szerint használják ezt az eszközt. Vagyis a függetlenség kivívására egyfelől, belső életünkben pedig arra, hogy a munkások és pa­rasztok törzsére, a szellem és az ér­­(Folytatás a 8. oldalon) GOND ÉS HITVALLÁS A Magyar írószövetség rezolúciója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents