Szittyakürt, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

2. oldal St ITTVAKÖfcT 1981.január hó POVL BANG-JENSEN AZ 56-OS SZABADSÁGHARC DÁN VÉRTANÚJA (folytatás a 1. oldalról) pították, hogy a pisztollyal, amit a II. világháború alatt Washington­ban vásárolt, s amivel megölte ma­gát (?!), előző tulajdonosa, egy ame­rikai miniszteriális tisztviselő, 1934- ben szintén öngyilkosságot követett el. Holttestét 28-án már el is ham­vasztották és hamvait 29-én Dániába szállították. P. Bang-Jensen tragé­diája ezzel egyelőre lezárult. P. Bang-Jensen eltűnése, érdekes módon, pontosan egybeesett a ma­gyar ügynek immár harmadszor az UN közgyűlés napirendjére tűzésé­vel. Az életben nincsenek véletlenek, legfeljebb csak ismeretlen, megfejt­hetetlen dolgok. Ismerve P. Bang-Jensen tragikus elmúlásának hátterét, a kérdések egész tömege kívánkozik a toll he­gyére: Miért kellett ezt a “reasonable, honest and principled man”-t (jó­zan, becsületes és elvhű), ahogy az újságok írták, mint a rossz szolgát el­csapni, mikor az adottszó szentsé­géért, a férfibecsületért képes volt mindenét feláldozni? Miért nem vette pártfogásába az U.S. kormány, mikor az adófizetők dolláraiból az USA fizeti az UN költ­ségvetésének több mint a felét? Miért nem tudott ez a komoly múltra visszatekintő, nagy tapaszta­latokkal rendelkező, kiváló diplo­mata több mint egy éve megfelelő módon elhelyezkedni, mikor a bör­tönnel büntetett Alger Hiss-nek, a biztonsági okokból elbocsájtott Op­penheimer atomfizikusnak stb. tál­cán kínálgatták a jobbnál jobb állásokat? Miért lett egyszerre olyan tehetet­len, nehézkes a híres New York-i rendőrség P. Bang-Jensen felkutatá­sában, mikor máskor csak egy cse­csemő felkutatására a rendőrök, nyomozók és önkéntesek ezreit moz­gósítják órákon belül? Miért nem folytatják annak felde­rítését, hogy 23-án reggeltől 25-én reggelig hol, merre járt, mit csinált, vagy csináltak vele? Miért nem kapcsolódott be azon­nal az FBI a kutatásba és a további nyomozásba, mikor máskor sokkal kisebb jelentőségű ügyekbe rögtön bekapcsolódik? Miért hallgat olyan mélyen az ügyben a legérdekeltebb fél, az UN főtitkársága? Miért lett egyszerre az amerikai sajtó olyan szűkszavú, szemérmesen tartózkodó? Miért kellett ennek a nagyszerű embernek, talpig férfinak ilyen gya­lázatos módon elpusztulnia, vagy önként a halálba menekülnie? Miért kellett a holttestét ilyen lázas sietséggel, nem eltemetni, de elégetni és a hamvait már másnap Dániába szállítani, hogy még egy sírdomb, egy sírkő se emlékeztessen rá itt Amerikában? Miért? Miért? Miért? Kinek, vagy kiknek a lelkiismere­tét terheli P. Bang-Jensen tragikus pusztulása? Kinek, kiknek, vagy milyen titkos hatalomnak, az érdeke kívánta mind ezt így?! A szabad világ közvéleménye és az egész magyarság sürgősen választ vár a feltett kérdésekre! Amíg ezekre a kérdésekre kielégí­tő választ nem adnak, nemcsak az UN főtitkárságára, hanem az U.S. kormányra és az összes amerikai hatóságokra, amelyek az ügyben el­járni kötelesek, a legsúlyosabb gya­nú árnyéka vetődik. Az igazi ame­rikai lelkiismeret már meg is szólalt: Thomas J. Dodd, connecticuti sze­nátor, a szenátusi belbizottsági albi­zottság (Senate Internal Security Subcommittee) elnöke nov. 29-én az ügy sürgős kivizsgálását követelte az elnöklete alatt álló albizottság útján. P. Bang-Jensent minden igaz ma­gyar már életében a szívébe zárta a magyar ügy mellett való hősi kiállá­sáért, tragikus halálával pedig bevo­nult a magyar nemzet hőseinek vége­láthatatlan, dicső seregébe, ott is ama kevesek csoportjába, akik ide­gen létükre magyar módon áldozták életüket örök magyarságért. P. Bang-Jensen hamvai sír nélkül is — a névtelen, jeltelen és nem lé­tező sírok mindig vádlóbban és éke­sebben beszélnek, mint az igaziak — örökké hirdetni fogja ennek az isten­telen, anyag-, pénzimádat, árulás, hitszegés, erkölcstelenség mocsarába süllyedt, az embert közönséges szám­má, igavonó barommá aljasító vi­lágnak, hogy az ember csak addig ember, amíg hisz az Istenben, a ma­­gasabbrendű erkölcsi, szellemi ideá­lokban, mint a szabadság, igazság, férfi becsület, adott szó szentsége stb., azokért ha kell a legnagyobbat, az életet is képes feláldozni. P. Bang-Jensen a nagy magyar tragédia egyik legújabb, de nem az utolsó áldozata. Az áldozatok száma állandóan szaporodik, nemcsak ott­hon, de a szabad földön is mind­addig, amíg a szabad nemzetek rá nem döbbennek, hogy a pánszláv­­bolsevista imperializmust nem lehet megállítani világhódító útjában az elnyomott, leírt kis népek kárára tett engedményekkel, megalkuvással, békés együttéléssel, állandóan hát­ráló, védekező politikával, hacsak a szabad nemzetek is nem akarnak beletemetkezni abba a sírba, amit önzésükkel, bűnös engedékenysé­gükkel segítettek megásni mások szá­mára. A szabad földön élő magyarok szent kötelessége, hogy a legújabb vértanúja, P. Bang-Jensen eltünte­tett sírja helyett méltó emléket állít­sanak akár az UN területén, akár Lake Succes-ban, akár az Alley Pond Parkban örök mementóul, hogy az emberi gazság, hitványság, árulás az igazság felett ideig-óráig diadalmaskodhat, de azt elpusztíta­ni nem tudja, mert végül “Az Igaz­ság mégis győzni fog!” (Magyar Egy­ség, 1959. dec. 20-i sz.) * * * Az elmúlt 22 év alatt ebben az ügyben semmi sem történt, ha csak annyi nem, hogy még mi is annyira elfelejtettük, hogy még egy szerény emléktáblát sem állítottunk neki. Pedig P. Bang-Jensen tragikus halá­la még ma is éppen olyan megol­datlan rejtély, mint John F. Ken­nedy elnök halála. Meg vagyok győződve, hogy az orosz hódoltság alól felszabadult magyarság nemcsak az 1919-es “pro­letár diktatúra” elleni hősi magyar ellenállás külföldi hőseinek: Roma­­nelli olasz ezredes és Bandholz ame­rikai tábornok 1945 után lerombolt emlékműveit fogja újra felállítani, hanem ezek mellett méltóképpen meg fogja örökíteni a dicsőséges 56-os szabadságharcunk dán vér­tanújának, P. Bang-Jensennek is az emlékét. Addig azonban a szabad földön élő magyarok kötelessége, hogy hősi életáldozatát maradandóan meg­örökítse, emlékét kegyelettel meg­őrizze és átmentse a boldogabb ma­gyar jövő számára. Csikmenasági MEMORANDUM AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI SZERZŐDÉST ALÁÍRÓ ORSZÁGOK KORMÁNYAIHOZ ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK TAGÁLLAMAIHOZ A magyar nemzethez tartozó és ma kisebbségben élő romániai magyarok érdekében és képviseletében bejelentjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az Európai Biztonsági Szerződést aláíró országok kormá­nyainak — de legfőképpen az szocialista országok képviselőinek és kor­mányainak —, hogy megalakítottuk a Román Szocialista Köztársaság területén élő magyarok szervezetét, a “ROMÁNIAI MAGYAR SZOCLIALISTA SZÖVETSÉGET”. 1. Szükségessé vált ez azért, mert a román állam és az általa irányított Nemzetiségi Tanácsok nem képviselik a magyar nemzetiségű dolgozók ér­dekeit és a féktelen anti-szocialista románosítás céljait szolgálják. 2. Mert a Román Szocialista Köztársaság kirekeszti a területén együtt­élő nemzetiségeket — köztük a három milliónyi magyar nemzetiségű dol­gozót a szocialista országok alkotmányaiban és a saját alkotmányában elő­írt emberi és nemzeti egyenlőségi jogokból. 3. Az államhatalom fokozódó megkülönböztetéssel és terrorral sújtja a természetes vezetőitől és a szocialista érzelmű értelmiségeitől megfosztott nem román nemzetiségű polgárait. 4. Kihasználva a nemzetiségi elnyomásból eredő elégedetlenségeket — a román állam politikai és rendőr provokatőröket épít be a vezetőitől megfosztott magyar és német nemzetiségű dolgozók soraiba abból a célból, hogy a dolgozókat a Szovjetunió és a szocialista országok ellen hangolja, hogy a nemzetiségeket felelőssé tehesse a román nacionalista ellen-forra­dalmi megmozdulásokért, vagy egyszerű munkás jogokért folyó zavargá­sokért. 5. Az iparosítás ürügyét felhasználva, a kormány románokat telepít a zárt magyar és német nemzetiségi területekre. — Népmozgalmi jelentések szerint körülbelül másfél milliót a felszabadulás, illetve 1945 óta. 6. A román kormány a nemzetiségi dolgozókat román többségű terüle­tekre kényszeríti. 7. A magyar és német többségű városok nemzetiségi összetételét erő­szakkal elrománosítja. Mindezek után megállapítjuk, hogy: 8. Annak ellenére, hogy a Román Szocialista Köztársaság egy több nemzetiségű állam, sem mint Román Szocialista Köztársaság, sem a háború előtti és alatti népellenes, fasiszta román állam nem akar és nem tud egyenlőséget és szabadságot biztosítani a területén élő magyar, német, zsidó, orosz, török, bulgár, szerb és tatár nemzetiségeknek. 9. Hat évtized gyakorlata meggyőzte a Romániában együttélő nemzeti­ségeket arról, hogy a román állam keretében nincsen biztosítva nemzetiségi léte és emberi jogai. Abból a célból, hogy Romániában együttélő nemzetiségek megőrizhes­sék nemzetiségüket, hogy békében és barátságban élhessenek egymással és a környező népekkel — kérjük az Egyesült Nemzetek Szövetségének tag­államait, az Európai Biztonsági Szerződést aláíró országokat és legfő­képpen a szocialista tábor országait, hogy: 10. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének és az Európai Biztonsági Szerződést aláíró országok védelme alatt Erdély, Máramaros és Bánát területén alakítsák meg a szocialista államok családjába tartozó FÜGGETLEN ERDÉLYI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOT, vagy területrendezéssel és lakosságcserével osszák fel a fent említett területeket a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között. 11. A fent említett területről telepítsék vissza a régi Romániából bete­lepített románokat. 12. Az Erdélyi Szocialista Köztársaság területén tegyék kötelezővé a román, magyar, valamint a német nyelv tanítását és használatát. 13. Az Erdélyi Szocialista Köztársaság fennmaradásának biztosítása, valamint a térség, biztonságának előmozdítása érdekében — tegyék lehe­tővé egy vámunió létesítését a Magyar Népköztársaság, az Erdélyi Szoci­alista Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Német Népköztár­saság, a Német Federális Köztársaság és a Szovjetunió között. 14. Az Európai Biztonsági szerződést aláíró államok garantálják az Erdélyi Szocialista Köztársaság határait. Hisszük, hogy a fenti javaslatok olyan természetűek, amelyek megold­ják a Román Szocialista Köztársaság területén élő nemzetiségek sérelmeit, elősegítik a szocialista tábor és a nyugati kapitalista demokráciák békés egymás mellett való élését anélkül, hogy a román, vagy a magyar nép jogos érdekeivel ellentétben állanának. A Romániai Magyar Szocialista Szövetség Cluj-Kolozsvár, 1980. október FABRICY KOVÄTS MIHÁLY MAGYAR RÁDIÓ Felhívjuk clevelandi olvasóink szíves figyelmét arra, hogy a Cleve­land State University rádióprogramján, a 89.3 FM hullámon minden szerdán délután 5 órakor egy órás magyarnyelvű adással jelentkezik a Fabricy Kováts Mihály rádió dr. Szentmiklósy Éles Géza műsorvezető és Csömör János technikai vezető közreműködésével. Hallgassuk minél többen a Fabricy Kováts Mihály magyar rádió programját, amely bel és külpolitikai kommentárjai mellett a rab­magyarság és a külföldre szakadt magyarok életviszonyait, politikai, társadalmi és kulturális munkásságát ismerteti és szemlélteti.

Next

/
Thumbnails
Contents