Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

12. oldal $ZITTVAKOkT 1980. szeptember hó MEMORANDUM Az Erdélyt Világszövetség, mint egy nem politikai és nem kormányszerv (amelyben képviselve vannak a magyarság összes rétegei Magyarországon, Erdélyben, Moldvában és külföldön — parasztok, munkások, értelmiségiek) emlékezteti a helsinki szerződést aláíró államokat a Magyarország és Rumánia között fennálló területi és nemzetiségi kérdésekre, amelyek az európai és világbékét veszélyeztetik: 1) Tekintve, hogy a Nemzetek Szövetségének Közgyű­lése a 217C (III) sz. Határozatában érdekeltnek nyilvá­nította magát a kisebbségek sorsát illetőleg-, 2) Tekintetbe véve a Polgári és Politikai fogokról szóló Nemzetközi Egyezmény 27. szakaszát, amely a népi-fele­kezeti-, vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek bizonyos jellegzetességeinek védelméről rendelkezik-, 3) Tanulmány tárgyává tévén a Kisebbségek Védelme és őket sértő meg­különböztetés meggátolása tárgyában képzett Albizottsághoz UN-Doc.E /CN.4/Sub.2/384 sz. Tanulmány útján előterjesztett Különleges Beszámo­lóban foglalt értékes tanulmányt; 4) Értékelve dr. Felix Ermacora és kartársai által Bécsben kidolgozott Nemzeti-, vagy Népi Csoportok Védelméről szóló Nemzetközi Egyezményt — Kisebbségi Csoport London, 41. sz. Jelentése (Minority Rights Group, London, Report No. 41); 5) Tekintettel a faji megkülönböztetés mindennemű formájának kikü­szöbölésére vonatkozó UN Egyezmény 1. szakaszára, amely a Faj fogalmába belefoglalja a népi csoportok fogalmát is, védelmet nyújtva azoknak és tag­jaiknak a faji megkülönböztetés bármely formája ellen; 6) Egyetértőén dicsérve az Emberi Jogok Nemzetközi Rendelkezéseinek 1. szakaszát, amely meghatározások elismerik minden nép önrendelkezési jogát és annak alkalmazását az idegen hódoltság és gyarmati uralom alatt álló valamennyi népre; 7) Tekintve az Emberijogokról szóló regionális megállapodásokat és kü­lönösen az Emberi Jogokról szóló Európai Egyezmény 14. szakaszát, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó minden egyénnek biztosítja az emberi jogok és az említett megállapodásban elismert alapvető szabadságok élvezetét; 8) Tekintve azt a tényt, hogy a kisebbségekhez, vagy népi-, vagy nemzeti csoportokhoz tartozó személyek elleni megkülönböztetés elhárítását egyéb, különböző területeken létesített nemzetközi megállapodások és a világ kü­lönböző országaiban érvényben levő alkotmányos rendelkezések is magu­kévá teszik; 9) Figyelembe véve azonban, hogy mindmáig nincs egy, a népi csopor­tok és kisebbségek védelmére vonatkozó általános nemzetközi megegyezés; 10) Alkalmazva a helsinki szerződés 1. szakaszát, amely kimondja, hogy “A nemzetközi jog keretében, a résztvevő államoknak egyenlő jogai és köte­lességei vannak. Tiszteletben kell tartaniuk a kölcsönös jogot, amely szerint mindegyik meghatározhatja, hogy hogyan vezeti kapcsolatait más államok­kal a nemzetközi jog és a jelen “Nyilatkozat" szellemében. Figyelembe veszik, hogy a határaik megváltoztathatók, összhangban a nemzetközi tör­vényekkel, békés eszközökkel és megegyezés alapján. 11) Arra törekedve, hogy a jövőben megelőzze a béke és a nemzetközi, vagy nemzeti biztonság elleni azon fenyegetést, amelyet a gyűlölet, vagy a csoportoknak, avagy kisebbségeknek az elnyomás elleni faji jellegű küzdel­mei okoznak, mint amelyeket a világ a két -világháború közötti időben élt végig a fajellenes rendszerek politikája miatt, a népgyilkosság és az emberi jogok és alapvető szabadságok egyéb súlyos megsértései formájában; 12) Tekintve, hogy a Rumánia által alkalmazott módszerek ugyanazok, mint amelyeket a “Harmadik Birodalom” használt; A rumánok, a dicsősé­ges Római Birodalom és hős dákok leszármazottjai, akik több, mint 2000(f) éve lakják az országot (nevetséges történelemhamisítás), az egyedül elfo­gadott és törvényes nemzet az egyetlen kultúrnép Európa e részében — míg a “Nagy Rumán Élettér”-be betolakodott magyarok, németek, bolgárok, zsidók, oroszok, szerbek, cigányok leszármazottjai — több mint öt millió — be kell, hogy olvadjanak erőszakkal — vagy semmisüljenek meg!” Kérjük, hogy a helsinki szerződést aláíró államok egyenként, vagy együttesen, tegyék meg a következő lépéseket-. a) Követeljék, hogy Rumánia tartsa tiszteletben a német, cigány, magyar, zsidó és bolgár kisebbségek emberi- és nemzeti jogait, a helsinki szerződés és az Egyesült Nemzetek közgyűlése által elfogadott “Universal Declaration of Human Rights” szellemében. b) Európa biztonsága és a világbéke érdekében szólítsák fel Rumániát és Magyarországot, hogy sürgősen rendezzék a két ország között fennálló terü­leti és nemzetiségi kérdéseket, mert a jelenlegi feszültség állandósítása ve­szélyes következményekhez vezethet. Igazolásul felhozzuk, hogy. a) Rumánia gazdasági és politikai terrorral kivándorlásra kényszerít ette a rumániai zsidóságot, megfosztva őket vagyonuktól. b) A német kisebbséget koncentrációs táborokba zárta, majd gazdasági és politikai terrorral az országuk elhagyására szorította (lásd — Német— Rumén szerződés, 10.000 német évi “hazatelepítése’j. cl) A moldovai csángó magyarság száma — akik majdnem teljes meg­semmisítésük előtt 42%-át tették ki a moldovai lakosságnak — 250.000-re csökkent és nincs egyetlen magyar iskolájuk. c2) Az erdélyi magyarságot, amely vitathatatlanul része a Kárpátme­dencében (régi Magyarország) élő és többségben lévő — magyar nemzetiség­nek — és akiknek száma a rumán hamisítások és elnyomás ellenére is, kb. 3 millióra tehető — következetesen megfosztja emberi- és nemzetiségi jogai­tól. A magyarságot széttelepíti a régi Rumánia különböző részeibe, törté­nelmét meghamisítja. Rumánokat telepít Erdélybe. Adminisztratív módszerekkel nehezíti, illetve lehetetlenné teszi Magyarország és Erdély között a kapcsolatokat. A magyar iskolákat megszűnteti és a magyar közösségek vezetőit rendőri és pszichológiai terrorral megsemmisíti. Rumánia nemcsak a nemzetközi szerződéseket szegi meg, hanem saját alkotmányát, törvényeit és a népek egyenlőségéről, a szocialista tábor (amelyhez tartozik) által vallott alapelveket is megcsúfolja. Bizonyítékaink vannak a Duna-delta vidékén lévő munkatáborokban uralkodó állapotokról, ahol az internáltak 70%-a volt magyar. — Tízezrek haltak meg. Mint a fentiekből láthatjuk, Rumánia megsemmisítő háborút indított az erdélyi magyarság ellen, amely az összmagyarság 20%-át teszi ki. Ebből kitűnik, hogy Magyarország erkölcsi kötelessége és önvédelemből eredő joga, hogy előbb, vagy utóbb katonailag beavatkozzék a magyarság emberi- és nemzetiségi jogainak védelmében. A magyar nép kívánsága, hogy az európai biztonsági szerződést aláíró államok és az egész világ jószándékú népei kövessenek el mindent, hogy megmentsék az erdélyi és moldvai magyarságot a rumán népgyilkosságtól. Az Erdélyi Világszövetség nevében: Zolcsák István, társelnök Könyvek: FORRÁSMUNKÁK: 1) “Transylvania and the Hungarian —Rumanian Problem” (Danubia Press, Inc. 1979, Astor, Fla.). 2) “Documented Facts and Figures on Transylvania” (Danubian Press, Inc., 1979, Astor, Fla.). 3) “Witnesses to Cultural Genocide” (American Transylvanian Federation, Inc. and Committee for Human Rights in Rumania, 1979. New York). Sajtókivonatok: Christian Science Monitor, Time Magazine, Financial Times, Sunday Times, Car­pathian Observer, The Transylvanian Quarterly, Der Spiegel, Frankfurter Allgemeine Zeitung, The Economist, Le Monde stb. Nyilatkozatok: Committee for Human Rights in Rumania (Hearings before the Comission on Security and Cooperation in Europe US 95th Congress, First Session). Tanúságtételek-. Az amerikai Képviselőházban, az Erdélyi Világszövetség, az Amerikai Magyar Szö­vetség és az Amnesty International stb. előtt. Memorandumok: 1) Király Károlytól, a Rumániai Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának helyettes elnökétől; 2) Fazekas Jánostól, Rumánia miniszterelnök helyettesétől; 3) Takács Lajos, erdélyi egyetemi tanártól és másoktól. 4) Az Erdélyi Világszövetségtől és az Amerikai Magyar Szövetségtől az ENSz Emberi Jogok Bizott­ságának, a Committee for Human Rights in Rumania, Amerikai Erdélyi Szövetség, Erdélyi Bizottság — és többszáz memorandum a világ különböző egyházai és magyar egyesületei részéről. Megjegyzés: A magyar kormány birtokában van számos jelentés és okirat az erdélyi és moldvai ma­gyarság ellen elkövetett rumán rémtettekről. EMBERT ? Állítólagos neve: Dr. Emánuel Merdinger. Állítólagos foglalkozá­sa; nyugalmazott egyetemi tanár. Osztrák származásúnak vallja magát, aki Kolozsvárott született az első világháború előtt, iskoláit Ro­mániában végezte és négy évet töl­tött német koncentrációs táborban. Az 1970-es évek elején tűnt fel Gainesville, Florida, egyetemi kö­reiben, mint a románok lelkes ra­jongója és a magyarok ádáz ellen­sége. Ö az, aki kihozta Romániából az 1946 évi román népbíróság által távollétükben elítélt 28 magyar, köztük Wass Albert hivatalos nép­bírósági papíijait, s követelte, hogy a Justice Department indítson eljá­rást ellenük. Ö az, aki Wass Albert kiadatását még ma is szorgalmazza és ellene a sajtótámadásokat irá­nyítja. Ö az, aki a mai román kormány védelmében többször is megjelent a Szenátus Külön Bizottsága előtt, hirdetve, hogy “Románia az Egye­sült Államok leghűségesebb szövet­ségese”, hogy a romániai magyarok­nak nincs panaszuk a bánásmód miatt, mert “jobb dolguk van, mint maguknak a románoknak” és hogy “a román Erdélybe beszivárgott magyarok létszáma nem haladja meg a fél milliót.” “Merdinger úr" évente kétszer­­háromszor ellátogat Romániába és minden alkalommal “bizonyító anyaggal” tér vissza a “magyar fa­siszták és háborús bűnösök” ellen. Saját bevallása szerint személyes ba­rátság fűzi Ceasescu román diktá­torhoz, különösképpen Ceausescu­­néhez, aki tudományos vonalon “kollégája” is* Aki ráismer erre az egyénre és tud valamit a múltjáról, az közölje a lap szerkesztőségével. BESZÉLGETÉS A FELVIDÉKI DOBOS LÁSZLÓVAL (Folytatás a 4. oldalról) időben reménykedés, a megtartó tét­lenség, mint magatartásforma, szá­momra idegen. Ellenszenves. Min­dennek épp az ellenkezőjét kívánom magamban kialakítani: a szükséges emberi aktivitást. Elődeim életéből azt szeretném folytatni, ami ben­nük nem volt: a lázadás szükségét. Az események, a történelem érdekes fonákja: amit nem éltem meg apám­­anyám és családrokonságom életé­ben, azt szeretném tovább mondani, az ő életük hiányait, nemzedékek visszafogott és magukba fojtott dü­­hét-mérgét. Élményeimhez a pa­rasztarcok, a nincstelenek állnak kö­zelebb. (...) Kérdezem magamtól: a szülő­föld táj és emberélménye meddig marad meg bennem? a szülőföld állandó, de kiegészülő, alakuló, bő­vülő élmény is, beleágazik más tá­jakba, új vidéket társít, viszonyítási alapul szolgál, kiterjed, megnagyob­bodik. A Fábryféle vox humana a kiterjedés erkölcse; s ahogy igaz emberi viszonylatban, igaz a szülő­föld viszonylataiban is. Szülőföldem­hez más tájak, más emberek élmé­nye társul: emberélményem, életlá­tásom, történelemlátásom ezáltal folyton gyarapodik. Ahányszor más tájat látok — tehát ahányszor lehe­tőségem van egy másféle ismeretfor­rás birtokbavételére —, annyiszor hasonlítom a szülőföldhöz, annyiszor emelem magamhoz a szülőföldet. S mennél messzebbre megy az ember, annál magasabbra kívánja emelni gyermek-ifjúkori önmagát. Minél többet látok a világból, életből, tör­ténelemből, annál magasabbra sze­retném fölmutatni valamikori ön­magunkat. A mi dolgunk az emberi­erkölcsi magasságok felé való irá­nyulás, s egy ponton túl ez már nem­csak a szülőföld, az apa, a család, a rokonság, hanem ama népközösség kérdése is, amelyben felnőttem, és amelynek tagja-része vagyok. S az út innen tovább ágazik, a nép-nemzet élményéhez és a nemzetekhez való viszony élményéhez: egyre nagyobb földrajzi, szellemi és erkölcsi terüle­tek meghódításához és birtokbavé­teléhez. (Irodalmi Szemle, 1979. május) »mtVAKÖfct Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 35245. Puritas Station Cleveland, Ohio44135, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $10.00 — egyes szám ára 85 cent — Légiposta előfizetés: USA, Kanada és Mexico egységesen 14.00 dollár. Európa, Dél-Amerika és a Földközi-tengerrel határos ázsiai és afri­kai országokban 18.00 dollár. Ázsia, Ausztrália és New Zealand 20 dollár és 50 cent. A csekket kérjük "Szittyakürt" névre kiállítani. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102.

Next

/
Thumbnails
Contents