Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
1980.január hó ttimAKOkt 9. oldal a KERESZT ÉS KARD MOZGALOM ^=h=a=n-g=j-a^—= CSAK ÖNZETLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! DR. KOLLARITS BÉLA: VESZEDELMES Az 1970-es évek a helyben topogás, tehetetlenség, Amerika és szövetségesei gyengeségének évei voltak. Forradalmak, politikai és gazdasági válságok, súlyos és egyelőre megnem fékezhető infláció, megoldatlan problémák jellemzik a letűnt évtizedet. Az ellenség fokozódó erősödése, a Szovjetunió nyomasztó katonai fölénye Európában, megdöbbentő méretű térnyerése Afrikában, orosz csapatösszevonások és támadó hadműveletei Középkeleten jelzik, hogy a világhelyzetben nagy horderejű fordulatok előtt állunk. Sorsdöntő problémákkal kell az új esztendőben és az utána következőben a Szabad Világnak, főként Amerikának szembenézni. Az 1980. esztendő veszedelmes évek sorát nyitotta meg. Hat évtizeddel ezelőtt, 1920-ban is veszedelmes évek sora zárult le a trianoni országcsonkító békeparanccsal, melynek alapján véreink milliói kerültek Románia, valamint az addig nem létezett Csehszlovákia és Jugoszlávia uralma alá. A második világháború után mindezen felül hazánk a Szovjetunió uralma alá került. A második világháború befejezése, valamint az 1956-os Szabadságharc bukása után magyarok százezrei hagyták el az országot, és kerestek menedéket Nyugaton. Odahaza és az elszakított területeken szabadságuktól és alapvető emberi jogaiktól megfosztott magyar milliók szenvednek a szovjet megszállással vagy a magyarság ellenségeinek uralmával súlyosbodott kommunista önkény jármában. A szabad országokban megtelepedett, de a Nemzethez hű maradt magyarság kapcsolatokat keresett a már meglévő magyar csoportokkal, egyesületekkel és egyházakkal vagy megalakította saját szervezeteit. Céljuknak tűzték ki a nemzet szolgálatát, küzdeni kívántak a nemzet felszabadításáért és függetlenségéért. Az amerikai magyarság szervezetei között a legjelentősebb az 1906- ban megalapított Amerikai Magyar Szövetség. A Szövetség osztályainak, számos magyar egyháznak és egyesületnek együttműködésével, megalapítása óta elismert képviseleti szerve Amerika magyarságának és hasznos magyarérdekű tevékenységet fejt ki. Voltak ugyan időszakok, amikor a Szövetség irányítása rossz kezekbe került, eddig azonban a hibákat minden esetben sikerült megszüntetni és a nem odavaló elemeket eltávolítani. A Szövetség legfontosabb céljai közé tartozik Amerika magyarságának az összefogása, nemzeti kultúránk és hagyományaink ápolása és legfőbb feladatának tekinti a hazai és az idegen uralom alá került magyarság sorsának enyhítését. Az Amerikai Magyar Szövetség követeli a szovjet megszállás megszűntetését, a trianoni és párizsi békeszerződések igazságos revizióját, Magyarország szabadságának és függetlenségének helyreállítását. Az amerikai magyarság nemzeti célú szervezetei ellen a budapesti kormány mindjobban erősödő bomlasztó tevékenységet fejt ki. Céljuk elérésének legerősebb akadályát az Amerikai Magyar Szövetségben látják Moszkva magyar csatlósai és igyekeznek ügynökeiket a Szövetség vezetőségébe becsempészni és működését megbénítani. Ezeket az infiltrációs törekvéseket eddig lényegében sikerült vissza utasítani, de nem tagadható, hogy néhány nem odavaló személynek sikerült beszivárogni. Nem csak Budapest amerikai kiszolgálói igyekeztek és igyekeznek a Szövetséget hatalmukba keríteni. Az 1956-os Szabadságharc után érkezett Amerikába az egykori “ifjúsági diplomata”, Pásztor László, aki a Szálasi korszak alatt a berlini magyar követség beosztottja volt. Amerikába érkezve a Szabadságharcos Szövetséghez csatlakozott és nemsokára már a Szabadságharcos Szövetség főtitkára volt. Tevékenységére hamarosan felfigyelt a Szövetség vezetősége és rájött, hogy őt valami különös, gátlástalan, szinte mániákus nagyravágyás űzi és teljes egészében magához akarja ragadni a Szabadságharcos Szövetség feletti rendelkezést. Végül is hatalmi helyezkedéseit megsokallták és csendben, feltűnés nélkül “búcsút vettek’’ tőle. Pásztor ezután “pártvonalra” kapcsolt át. Innen-onnan szerzett pártfogók segítségével republikánus berkekben bukkant fel, egy ideig még a párt nemzetiségi csoportjának elnöki tisztségét is viselte. Mint afféle “befolyásos pártember” az Amerikai Magyar Szövetségben is felbukkant és tagja lett az igazgatóságnak. 1974—1979 között az igazgatóság elnöke volt és ebben a tisztségében mindent elkövetett, hogy a Szövetséget a Republikánus Párt szolgálatába állítsa. Rövid időn belül kitűnt, hogy Pásztor a Szövetséget homályos céljainak megvalósítására akarja felhasználni. Ezért minden lehetőséget igénybe vett arra, hogy olyan személyeket juttasson a Szövetség vezető pozícióiba, aki őt szavazataikkal és más módon is támogatni fogják. Ugyanakkor igyekezett a Szövetség célkitűzéseinek és nemzeti eszményeinek önzetlen harcosait kiszorítani. “Kétségtelen, Pásztor László az Amerikai Magyar Szövetség legmagasabb tisztségének megszerzésére törekszik, a vezetőséget pedig pártfogoltjai és cimborái között osztaná szét” — írtuk 1978-ban. Az Amerikai Magyar Szövetség 1979. szeptember 28 — 30-i közgyűlésén ezirányú szándékai azok előtt is világossá váltak, akik idézett állításunkat akkor “alaptalan vádaskodásnak” tekintették. Közismert tény, hogy Pásztor, aki az Intéző Bizottság elnökségére pályázott, már jóval a közgyűlés előtt igyekezett megválasztásának útját egyengetni, nagy buzgalommal agitált, korteskedett megválasztása érdekében. Tervei azonban nem mindenben sikerültek. Megválasztották ugyan az I.B. elnökéül, de a legfőbb vezetői pozíciókat (országos elnök, társelnökök, igazgatósági elnök) nem “párthíveivel” töltötte be a Közgyűlés, az igazgatósági, valamint az állandó bizottságok vezetői tisztségeinek megoszlása sem szolgálhat különös örömére. Másfelől időközben több, igen súlyos vádakat emelő fegyelmi bejelentés is érkezett ellene. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás megindult, azoknak tartalmával részleteiben most nem foglalkozunk. Ártatlanul megvádolt, önérzetes ember ilyen esetben ügykörét a fegyelmi eljárás befejezéséig felettesei rendelkezésére bocsájtja és amikor ennek ideje elérkezik, előterjeszti ártatlanságának bizonyítékait, melyekkel megcáfolja az ellene emelt vádakat. Nem így Pásztor László! O útra kelt, hogy az eddig sikeresen alkalmazott módszerei segítségével “híveket, pártfogókat” szerezzen, akik majd pártjára állnak és védelmükbe veszik. Ki mint él, úgy ítél - tartja a közmondás. Jóhiszemű, becsületes embereket könnyű megtéveszteni, csak meg kell találni a megfelelő szavakat, melyek a gyanakvást elaltatják. Jó beszélőképesség fél eredmény és az “ártatlanul megvádolt” irányában máris szánalmat kelt. Arra nem gondol senki, hogy a látogatás olyan személyeket “tisztelt meg”, akik a fegyelmi ügyben eset-Az ünnepi csendben megszólal a magyar rádió és kenetteljes síró hangon bejelenti a bemondó, hogy közvetítjük Kopácsi beszédének a befejező részét. Ezt úgy mondja be, mintha valami nagy magyar nemzeti esemény történt volna. Erre én is odafigyelek, hogy mi az a nagy esemény, amit a rádió közvetít, mert olyan hangsúllyal történt a bejelentés, hogy mindenkinek oda kell figyelnie, mert most egy kommunista önvallomást tesz az elmúlt szabadságharc alatt történt eseményekről. Hát gondolom magamban, meghallgatom hátha hallok valami újat, amit egy nemzethű magyar antikommunista még nem tud. Kezdi sorolni az eseményeket, már hallom azt, amit már a nemzeti magyarság 35 éve előre megmondott, hogy milyen eszközökkel dolgozik a kommunista rendszer. Úgy látszik a rádió köré csoportosult személyek még ezt nem tudták, mert ők is a nemzet keresztrefeszítésekor másképp gondolkoztak, mint azok a magyarok, akik az utolsó töltényig való harcot hirdették. Akkor ők elengedték a fülük mellett a nemzet kétségbeejtő hívó szavát. Akkor most mire való, annyi év után, azon siránkozni, hogy a kommunisták hogyan falták fel egymást a hatalomért való versengésben. Ha neki akkor sikerült volna a polcra jutnia, semmivel sem lett volna a magyarság helyzete jobb mint most. Nagyon örülök annak, ha egy tékozló fiú megtér, de nem kell annak ekkora visszhangot adni, mert az gyanús. A lóláb előbb-utóbb kibújik, vagy a rádióbemondó akar magának ebből politikai tőkét kovácsolni? Kérdés csak az, szüksége van-e a magyar politikai emigrációnak az ilyen szerecsen módon mosdatott politikára? Én úgy érzem, hogy nincs, mert ez a politika egy lépéssel sem visz közelebb bennünket nemzeti céljaink eléréséhez. Jobb, ha nem beszélünk róla, mert neki sem leg bíráskodni fognak. így tehát Pásztor már abban a meggyőződésben térhet vissza útjáról, hogy két esetleges bírájának jóindulatát sikerült megnyerni. Szerény nézetünk szerint, aki az írott törvények és a tisztesség íratlan szabályai ellen nem vétett, nincs rászorulva efféle mesterkedésekre . . . Veszedelmes évek sora következik és minden eshetőségre készen kell állni. Ellenségeink az elcsatolt területeken élő magyarság tervszerű kipusztítására törekednek, a szovjet megszállta Magyarországon a magyarság elnemzetlenítése folyik. Olyan fordulatok is várhatók, amelyeknek megfelelő felkészültséggel való felhasználásával igen jelentős szolgálatot végezhetünk hazánk érdekében. Belső viszályokkal, pártoskodással gyötörve az Amerikai Magyar Szövetség nem lesz képes hivatásának maradéktalanul megfelelni .. . kellemes. Ellenben nagyon helytállónak tartom Fiala Ferenc “korparancs kötelez” című írásában lefektetett tényeket. Ma már történelmi tény, hogy Magyarországon egyedül a Szálasi Ferenc által vezetett Hungarizmus volt az, amely nem volt hajlandó felesleges kompromiszszumos szerződést kötni az azóta világveszéllyé növekedett bolsevizmussal. Ez a nemzeti parancs pedig minden magyart kötelez, aki nem kacsingat balra, ne tegyünk olyan lóra, amely csak kihasznál és eldob, mikor már elérte célját. Magyar Testvéreim, csak magunkban bízhatunk és senki másba, ezért csak olyan személyeknek adjunk tiszteletet és állítsuk példának a felnövekvő fiatalságunk elé, aki soha nem lépett le arról a magyar útról, még akkor sem, ha az a golgotához vezetett. Kádár Jánosba bízni nem lehet és a politikai vonalvezetésében és ezt mi mondjuk, mert Moszkvában megnyomnak egy gombot és Kádár már is arra hajol, lásd milyen lélektelenül tudta elviselni saját bajtársainak a kivégzését és Erdélybe üldözött magyarokért a kisujját sem mozdította meg. Ezek azok a tények, amelyek mellett nem mehetünk el csak úgy, hogy véleményt ne alkossunk magunknak. A nemzethű magyarság nevében üzenem a rádiónak és a többi rövidlátó magyarnak, szüntessék be ezt a lélekromboló politika hirdetését, mert az jóra nem vezet. Maga Kopácsi is azt mondta: kádári rendszerbe bízni nem lehet — ezt pedig nem egy nemzeti szocialista magyar mondta, akinek itt nem illik hitelt adni szavának, hanem egy kiábrándult kommunista, aki saját kárán tanulta meg a leckét. Uraim nem szégyen a beismerés csak kellemetlen, inkább legyen kellemetlen, mint a nemzetre káros politikát folytatni, mert az megbocsájthatatlan bűn. Vasvári Zoltán A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XXI. évf., 1. szám — 1980. január hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, NJ 07026 Szükségtelen ez a nagy szerecsenmosdatás!
