Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

1980. június hó «itmKOkt 3. oldal Dt. szentmiklósyéles Géza-. MIT VÁRHAT A MAGYARSÁG REAGANTÓL? TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Miután Wilson elnök elve elren­­deltségének fölényes tudatában, biz­tossá akarta tenni a világot a demok­rácia részére, belépve az első világ­háborúba és annak győzelmes befe­jezésével Európából hazatért, Ame­rika visszatért elszigetelődési politi­kájához, hogy Harding, Coolidge és Hoover elnöksége idején az alkohol és A1 Capone ellen harcolva egy sú­lyos gazdasági válságba süllyedjen, melyből csak a nagy elképzelésekkel, de végzetesen hiányos tudással, kü­lönösen ami a politikát illeti, rendel­kező Roosevelt a második világhá­ború megindításával húzta ki. A há­ború megnyerve, de a béke elve­szítve, Truman, MacArthur vissza­hívásával a már hagyományossá váló félmegoldást választotta a koreai kérdésben, amit Eisenhower beteté­zett megalkuvó fegyverszüneti meg­egyezésével. Utána jött a vietnámi megrázkódtatás, melyre a Kennedy ésjohson kormányok idején szabad­jára engedett társutasok terrorral Nixonra kényszerített vietnámi fegy­verletétele tette rá a pontot. De a Pandora szelencéjét a Watergate mesterségesen előkészített botrányá­val nyitogató hőbörgő liberálisok nem elégedtek meg Nixon megszé­gyenítésével, hanem az amerikai po­litikai élet egyetlen látó egyéniségé­nek, a közvélemény beleegyező birka bégetése kíséretével, a fejét is köve­telték, amit az amerikai társadalom nagyobb dicsőségére az osztatlan igazság jegyében meg is kaptak. Fordnak sem ideje, sem tehetsége nem volt ahhoz, hogy a helyzeten változtasson, de a mögötte álló trila­­terálista erők nem is akarták ezt. így érlelődött meg az amerikai társada­lom arra, hogy Jimmy Cartert meg­válassza és ezzel a történelmi háttér­rel jutott Ronald Reagan arra az el­határozásra, mely különösen a közel­múlt időkben meggyőződéssé vált benne, hogy fellépjen elnökjelölt­ként, amit az iránta megnyilvánuló bizalom méginkább indokoltá tesz. ÍGY KEZDŐDÖTT Hosszú évek és a különböző politi­kai irányok egységbefogó hatása volt szükséges ahhoz, hogy Reagan poli­tikai bölcseleté és gyakorlata kikris­tályosodjék. Még a harmincas évek gazdasági pangása, illetve válsága idején, mikor az Illinois államban lévő Euréka egyetemen, ahol közgaz­dasági diplomáját nyerte el, a New Deal híve lett, elárulva ezzel a poli­tika iránti ösztönös érdeklődését. Sa­ját bevallása szerint az egyetemet nem tudta volna elvégezni, jellem­zően az akkori helyzetre, ha nem futbalozott volna. Politikai pályafu­tása a Moziszínészek Szakszervezeté­nek elnökévé választásával kezdő-Megkezdjük a magyar református lelkészképzést-----------------------------------Akronban------------------------------------­Az Amerikai Magyar Református Egyház Lel­készképző Bizottsága nevében örömmel jelentjük egyházunk tagjainak, hogy 1980 október elsejével megindítjuk Akronban az amerikai magyar refor­mátus lelkészképzést. Az oktatás magyar nyelven az akroni Magyar Re­formátus Egyház épületeiben, angol nyelven az Ashland College Teológiáján történik. Lelkészkép­zésünk célja, hogy magyar és angol nyelven tökéle­tesen beszélő, a Magyar Református Egyház taní­tását, történelmét és hivatását tökéletesen ismerő fiatalokat küldjünk ki a lelkészi szolgálatba és ezzel pótoljuk az egyre égetőbbé váló lelkészhiányt és biz­tosítsuk az Amerikai Magyar Református Egyházak és ezeken keresztül az amerikai magyarság életét és jövendőjét. A rendszeres lelkészképzés régi vágya az amerikai magyar reformátusságnak — de azt eddig nem si­került megvalósítani. A magyar egyházakból ameri­kai iskolákba küldött fiatalok iskoláik elvégzése után nem tértek vissza a magyar gyülekezetekbe, hanem amerikai vonalon helyezkedtek el. Az első és máso­dik világháború között kellő számban érkeztek jól képzett magyar református lelkészek az Egyesült Államokba és Kanadába és ez ideiglenesen megol­dotta a felmerült lelkészi kérdéseket. Ugyancsak kaptunk fiatal lelkészeket az 1956-os szabadságharc után és később az Erdélyből menekült magyar refor­mátus lelkészeken keresztül sikerült ideiglenesen megoldani az egyre növekvő lelkészhiányt. Jelenleg lelkészi karunk fele a nyugdíjhatár körül van, és ha nem gondoskodunk azonnal további lelkész utánpót­lásról, néhány éven belül kritikus helyzet elé kerül az amerikai magyar reformátusság és ezzel az amerikai magyarság. Lelkészképző intézetünk Károli Gáspár nevét vi­seli majd, hogy ezzel is méltó emléket állítsunk a nagy magyar Biblia-fordítónak, aki hatalmas mun­kájával örökre beleírta nevét az otthoni magyar re­formátusság történetébe és akinek emberfeletti munkája ihletet ad számunkra további hatalmas eredmények elérésére, a magyar nyelv ápolására és Istentől rendelt hivatásunk betöltésére. Jelentkező fiataljaink számára a bentlakás köte­lező. Az oktatás ideje az előírt anyag elvégzésétől függ és azt nagyban befolyásolja majd a jelentkezők végzettsége, képessége és tanulni vágyása. Akik az angol nyelvben erősebbek, azok több időt töltenek majd a magyar nyelv gyakorlásával, akik magyar nyelven erősebbek, azok több időt töltenek az angol nyelvű tanfolyamokkal. Az oktatás végén a Károli Gáspár Lelkészképző Intézet az Ashland College Teológiájával együtt adja ki a lelkészi diplomát, amely a végzett tanuló­kat képesíti és jogosítja arra, hogy Amerikai Magyar Református Egyházakban lelkészi szolgálatot ön­állóan végezhessenek. A jelentkezők helyzetét megkönnyebbíti, hogy az Akroni Magyar Református Egyház és Lorántffy Otthon lakást, ellátást és szükség esetén munkát is biztosít az arra rászorulóknak és arra érdemeseknek. A legjobb tanulók számára ösztöndíjat biztosítunk és ezzel is megkönnyítjük tanulmányaik elvégzését. Lelkészképző Intézetünkben a legkiválóbb amerikai magyar református lelkészek adnak elő szaktantár­gyakat. Jelentkezhetnek magyar vagy amerikai közép­iskolai érettségit tett fiatalok, akik református vagy evangélikus háttérrel rendelkeznek, akik hivatást éreznek magukban Isten ügyének, a Magyar Refor­mátus Egyháznak és az amerikai magyarságnak szol­gálatára. Az első évfolyamot 5 jelentkezővel kíván­juk megindítani, később az évfolyamokat kibővít­hetjük a szükségnek vagy a jelentkezők számának alakulása szerint. A jelentkezők személyesen kell, hogy megjelenjenek a felvételi bizottság előtt és bi­zonyságát kell, hogy adják annak, hogy az előbbi követelményeknek megfelelnek. Lelkészi ajánlólevél szükséges.---------------------Jelentkezéseket----------------------­a következő címre kérünk: KÁROLI GÁSPÁR LELKÉSZKÉPZŐ INTÉZET 2627 COPLEY ROAD AKRON, OHIO 44321 Jelentkezési határidő-. 1980. AUGUSZTUS 31. Bővebb felvilágosításért írhatunk erre a címre, vagy hívhatjuk az Intézet igazgatóját: Főt. Dömötör Tibort, a (216) 666-1313 ----------------------telefonszámon.----------------------­Az Úristen áldja meg terveinket és szentesítse elhatározásainkat! Az Amerikai Magyar Református Egyház Lel­készképző Bizottsága nevében: Főt Abrahám Dezső püspök Főt. Dömötör Tibor h. püspök Főt. Nagy Lajos ny. püspök Nt. Csordás Gábor esperes Nt. Dr. Harsányt András esperes Nt. Kovács István vizsga biz. elnök dött, mely hat alkalommal ismétlő­dött meg. Ebben az időben, az 1940-es évek végén, lett Reagan vezetője az antikommunista holly­woodi színészeknek. A második vi­lágháború előtt az amerikai lovas­ságnál, mint hadnagy teljesített szol­gálatot, majd 1942-től 1946-ig az Army Air Corps-ban, ahonnan mint százados szerelt le. Jelenlegi feleségét, Nancy Davist, 1952-ben vette el, aki erős konzer­vatív befolyással volt rá. Tőle kettő és előbbi házasságából ugyancsak két gyermeke van. Reagan csak 1962-ben lépett be a republikánus pártba, annak ellenére, hogy Eisen­hower és Nixon választásait támo­gatta. Ráébredve, különösen egy jól sikerült Goldwatert támogató beszé­de után, konzervatív mivoltára ba­rátai ösztönzésére, vonakodva ugyan fellépett Kaliforniában kormányzó jelöltként. Sokak meglepetésére egy­millió szavazattal, az 1965-ös válasz­táson megverte Edmund Brownt, a hivatalban lévő kormányzót, a jelen­legi kormányzónak, Jerry Brownnak az apját, aki négy évvel előbb meg­nyerte a választást Nixonnal szem­ben a kaliforniai kormányzóságért folytatott küzdelemben. Reagan 1968-ban tett először kísérletet az el­nökség elnyerésére, de két nappal a republikánus konvenció előtt vissza­lépett és Nixont támogatta, majd 1970-ben újból megválasztották Ka­lifornia kormányzójának. Teljesítményei közül legbüszkébb arra, hogy mint kormányzó csök­kentette a közsegélyre szorulók szá­mát a jogosultság megszigorításával és a csalások fokozottabb ellenőrzé­sével, felemlve ezzel a segélyek össze­gét azok részére, akik erre jogosan rászorultak. Mikor 2. kormányzósági terminu­sa is lejárt, többszáz rádiónak és új­ságnak lett a hírmagyarázója, azon­kívül, hogy program beszédeket mondott republikánus jelöltek tá­mogatására. Mikor 1976-ban Fordal szemben fellépett, hajszálon múlott, hogy nem nyerte meg a jelölést, minek fő­oka az volt, hogy Ohióra nem fekte­tett elég súlyt a választási kampány során, amit Reagan egyik levelében be is ismert. AZ ISMERETLEN DIPLOMATA Mivel kevesen tudnak Reagan diplomáciai küldetéseiről, sokan ki­fogásolják külügyi ismereteinek és tapasztalatainak hiányát, ezért em­lítjük meg azokat a külföldi utazá­sokat, melyeket mint a Nixon kor­mány külön megbízottja tett. Mint külön megbízott képviselte Amerikát 1969 szeptemberében a Fülöp Szigeteken egy kulturális köz­pont felavatásánál, megjelenve az állami fogadáson és az elnöki palo­tában tartott ünnepségen. Két napot Hon Kongban töltött. Kalifornia és a Távol-Kelet közti barátság elmélyítése és a kereskedel­mi kapcsolatok kiszélesítése érdeké­ben Japánban és Taiwanban tett lá­togatást, tolmácsolva baráti üdvöz­letét, a Kínai Népköztársaság, Thai­land, Dél-Kórea, Japán és Singapur államfőinek. Mint Nixon személyes kiküldötte Reagan három hetes látogatást tett hat európai országban, így: Dániá­ban, Belgiumban, Spanyolország­ban, Olaszországban, ahol VI. Pál pápa kihallgatáson is fogadta, és Franciaországban. A külkereskedelem előmozdítása végett Reagan, mint Nixon elnök megbízottja, 1973-ban találkozott Ausztrália, Singapore és Indonézia kiküldöttjeivel. Reagan megbeszéléseket folytatott Chiang Kai-Shek-kel akkor, amikor Kissinger Pekingben készítette elő Nixon kínai látogatását, megnyug­tatandó Taiwant, hogy Nixon pe­kingi útja nem jelenti az ő cserben-

Next

/
Thumbnails
Contents