Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
«ITÍVAKVHÍ A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA XIX. évfolyam, 5. szám 1980. MÁJUS Ára: 85 cent ‘ ‘Legyen most szívünk dobbanása néhány percre a nemzet hőseinek és vértanúinak emlékére a megmaradt magyar harangok kongása ...” Ez a szívdobogás, ez a megmaradt magyar harangok kongása töltötte be az országvesztés és a szovjet katonai megszállás 35. gyászosemlékű évfordulóján a Hungária Szabadságharcos Mozgalom Tiltakozó Nagygyűlését, a clevelandi Nyugat-oldali Magyar Református Egyház nagytermében, amikor Maxim Ernő és Tatár András felkötötte a Magyar Református Egyház új Szent Koronás zászlójára az emlékezés piros-fehér-zöld és fekete gyászszallagjait . . . Magyarország történelmi életében sohasem hiányoztak a Jézus Istensége mellett tanúskodó magyarok. Az országvesztés és a szovjet katonai megszállás után sem. A Hungária Szabadságharcos Mozgalom központi vezetősége a Tiltakozó Nagygyűlés előtti imára Ft. Hirth Tibor szabadságharcos bajtársat kérte fel az Első Magyar Anglikán Katolikus Jézus Szíve Egyház Istenszolgáját, aki annak idején Jézus keresztjét emelte magasra az iskolák államosítása ellen, megjárta a bolsevisták börtönét, de ott volt az 1956-os Nemzeti Forradalom és Szabadságharc véres barikádjain is. Ft. Hirth Tibor imájában fejeződött ki az a valami, amit sohasem tudnak a bolsevisták megölni a magyarok országában: az Istennek és a hazának hűséggel tartozó szabad ember meghódíthatatlan szellemét. A némaságra kárhoztatott otthoni testvéreink könnyével szemünkben és hitével szívünkben Binder Emőke idézte kitűnő szavalatával mindazt, amit a Kárpátoktól le az Aldunáig terjedő magyar haza jelent számunkra a száműzetés nehéz esztendőiben. Prof. Paposi-Jobb Andornak, a HSzM központi vezetőjének emlékező szavai a Tatárhágóhoz, Buda-falaihoz, a kőszegi Hétforrás-környékéhez, a Don-kanyarhoz vitte vissza emlékező lelkünket, ahol az országvédő magyar hősök alusszák örök álmukat. Az országvesztés és a szovjet katonai megszállás 35. gyászosemlékű évfordulóján a rabszolgaként leigázott magyarjaink nem tehettek hitet Magyarországról, a mi édes hazánkról. A néma ajkak, az ökölbeszorult magyar kezek, a súlyos magyar tekintetek azonban feltámadásról beszéltek, a magyar gyökereket irtó moszkvai pribékek felé . . . Ennek az ősi magyar gyökérnek munkálására szólított fel bennünket Tiltakozó Nagygyűlésünk ünnepi szónoka Radics Géza szabadságharcos bajtársunk, a chicagói Körösi Csorna Sándor Társaság elnöke: EMLÉKEZZÜNK 45-RE! A nyugati határokon elnémultak a fegyverek. Egy ország romokban hevert, s egy porba hullott nemzet szívét szorongatta a rémület. Bánat ülte meg a lelkeket, és milliók szeméből omoltak a fájdalom könnyei. De nekünk a bánatot örömmé kell varázsolni, és a könnyekből áj életet fakasztani! Nekünk fel kell támadni! Testvér, nekünk magyarrá kell lenni! — És magyarnak maradni! A közmondás azt mondja: nincs olyan rossz, amiből valami jó ne származna. A háborúvesztés következményei bármily súlyosak is voltak, s ha nem is közvetlen utána, de mégis annak következtében, rájöttünk néhány fontos tényezőre, melyek ismerete nélkül képtelenek lennénk egy áj és boldogabb magyar jövő építésére! Rájöttünk, hogy Nyugatban nem bízhatunk és saját erőnkből kell sorsunkat jobbra fordítanunk. Rájöttünk, hogy nem ismerjük önmagunkat, s nincs magyarságunknak tartalma — legalábbis egységes, mindnyájunk számára azonos értelmű és alkotó értékű tartalma. Márpedig önismeret nélkül nem lehet jövőt építeni, mégkevésbé egy széttépett nemzetet lehullottságából felemelni. Ha nagyon őszinték tudnánk lenni önmagunkkal, és képesek lennénk magyarságunkat kiértékelni, akkor azon rideg tény megállapítására jutnánk, hogy nem vagyunk magyarok. Mi csak magyarul beszélők vagyunk. Testvér, hazánk határait üres tarisznyával léptük át! Abból már hiányzott tiszta önismeretünk és szilárd nemzeti meggyőződésünk. Ha ez nem így lett volna, akkor a kivándorolt és menekült magyarjaink Radics Géza milliói, nem adták volna fel magyarságukat oly könnyen. Hol is kellene keresnünk e kérdésre a feleletet? Nem kívánok visszamenni a történelmi idők mélyére, elég, ha kezdetnek, néhány pillantást vetünk a nemzetünkre szabott finnugor elmélet eredetére, kibontakozására és következményeire. Az 1700-as évek végén, Sajnovics Ferenc jezsuita lel(Folytatás a 2. oldalon) Főtiszteletű Rév. Dömötör Tibor Református Püspökhelyettes az “ÉV MAGYARJA” Summit Megyei Magyar Egyházak és Egyesületek Közös Bizottsága nevében 1980. március 9-én, az 1848—49. évi Szabadságharc Emlékünnepélyén nyújtotta át Dr. Gáspár Bálint elnök Főtiszteletű Rév. Dömötör Tibor református püspökhelyettes úrnak az “ÉV MAGYARJA” címmek az elismerő díszoklevelét, a kiváló magyar nemzetszolgálati munkájának elismeréséül. Ft. Dömötör Tibor magyarságszolgálata példakép. Mint a békési szabadságharcos vezető 1956-ban küzdött a magyarságot elnyomó, istentagadó kommunizmus ellen. Emigrációba kényszerülés után Clevelandban telepedtek le és megalakította a Független Magyar Szabadságharcos Szövetséget, melynek zászlaja alá felsorakoztak az igaz magyar szabadságharcosok Argentínától Ausztráliáig. Meghirdette a magyar szabadságharcosok hitvallását, melyben kikiáltotta, hogy a kommunizmus elleni harcban küzdő, vagy vértanú halált halt magyar testvéreket az 1956-os szabadságharcosok bajtársuknak vallják akár 1919-ben vagy 1944—45-ben küzdöttek és haltak vértanú halált Isten és a Magyar Haza szolgálatában. 1966-ban Isten rendeltetéséből és hű baj társainak segítségével Akronba került. Akronban két Magyar Református Egyház volt. Dömötör Tibor krisztusi szeretetben egyesítette a két egyházat és lélekben, létszámban hihetetlen módon megerősítette az egyesült egyházat. Templomába özönlöttek a magyar igékre szoipjúhozó istenhívők vallásfelekezeti különbség nélkül. Akroni szolgálatával egyidőben megkezdte az európai menekült táborokban sínylődő magyar testvéreinek U.S.A.-ba való bevándoroltatását, és munkába állításukról is gondoskodott. Tíz év alatt 175 magyar menekültet hozatott ki és telepített le. Öt évvel Akronba érkezése után “megálmodta” és megépítette a “Magyar csodát”, a Lorántffy Zsuzsanna Otthont, mely éppen a múlt héten nyerte el Ohio állam legnagyobb elismerő oklevelét, a kitüntető Buckeye Award-ot. Erkölcsileg és anyagilag minden magyar célnak és egyesületnek támogatója. A Mindszenty Magyar Iskola 5 legjobb tanulóját s^ját költségén küldte két hetes jutalom táborozásra a “Vasváry Lövész Táborba”. Alapító fővédnöke feleségével együtt az akroni Magyar Kultúrkörnek. Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatóságának elnöke. A Hungária Szabadságharcos Mozgalomnak vezetőségi tagja és a Mozgalom által megjelenő Szittyakürt és az angol nyelvű Fighter-nek tanácsadója és támogatója. Istent és Hazát dicsőítő igehirdetései és imádságos verses könyvei sok magyar testvérünknek nyújt lelki erőt, vigasztalást és reményt. Megvalósulás előtt áll a Magyar Református Lelkészképző Intézet itt Akronban, hogy vezetésével Istenhez és magyarságunkhoz hű vezetőket képezzenek ki. Magyarok Istenének áldását kéijük Főtiszteletű Dömötör Tibor magyarságmentő és magyarságot nevelő vezetőképző alkotására. A magyar népművészeti díszítésű díszoklevelet Bácsi Albertina magyar iparművésznő, a Mindszenty Magyar Iskola bizottsági tagja, készítette. Summit Megyei Magyar Egyházak és Egyesületek Közös Bizottsága: Akroni Magyarház, Jézus Szíve Magyar Róm. Kát. Egyház, Magyar Református Egyház, Lorántffy Zsuzsanna Otthon, Mindszenty Magyar Iskola, Szent Háromság Róm. Kát. Egy ház Barberton, Isten áldd meg a Magyart Egylet Barberton, Magyar Alap, Hungária Szabadságharcos Mozgalom, akroni Magyar Kultúrkör, akroni Öregamerikás Magyarok Családja nevében: Dr. Gáspár Bálint elnök.
