Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
10. oldal $*ITtVAKÖ*T 1980. április hó TIZENHÁROM EV FIDEL CASTRO RABSÁGÁBAN Januárban hírül adták az amerikai magyar újságok, hogy dr. Ludwig Sándor tizenhárom évi raboskodás után kiszabadult és Amerikába érkezett. A Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, (VMPFSz) annak idején sajtóbeszámolóban közölte a hírt és elhatározta, hogy interjút kér dr. Ludwig Sándortól. Az interjút telefon útján Helcz Tibor vezette le. Dr. Ludwig válaszát a hozzá intézett kérdésekre az alábbiakban kö-Politikai tevékenységemet, mint a Havannai Magyar Egyesület elnöke, azzal kezdtem, hogy rádión, televízión és sajtó útján állást foglaltam az 1956-os Szabadságharc mellett, 1956 októberében. Mottóm volt: Budapest után Havanna következik. Ha engednek az oroszoknak, Kuba lesz a következő áldozat. Meggyőztem Emilio Nunez Portuendo, kubai ENSz megbízottat, hogy Magyarország szabadságáért és függetlenségéért lépjen fel az ENSz-ben. Már akkor megmondottam a kubai rádióban, hogy Fidel Castro befogja hozni Kubába az oroszokat. Ezért a kubai kommunista párt feketelistára tett. Amikor Castro, a kubai tábornokok árulása és Amerika segítsége révén, 1959-ben a hatalmat magához ragadta, helyettese, Che Guevara, Rivero nevű hadnagyot küldte ki letartóztatásomra. Riverot én neveltem fel, mint árva gyermeket és ő hálából rábeszélte Che Guevarát, hogy betegségemre való tekintettel a letartóztatást halassza el. Ezzel talán az életemet mentette meg. Később Rivero humanista magatartásáért életével fizetett, Che Guevarát Castro partizán szolgálatra Bolíviába küldte, ahol kormánycsapatokkal vívott harcban elesett. A kubai államvédelmi rendőrség (G-2) 1959—1966 között több ízben kihallgatott. 1966. szeptember 10-én hajnali 3 órakor a “G-2” egy orosz őrnagy vezetésével betört házamba és hamis vádak alapján letartóztatott. 15 hónapig egy sötét, 2Vixl Vi méteres magánzárkában tartottak. Elsősorban lelkileg akartak megtörni. A mellettem levő cellákban végezték ki a foglyaikat, végig kellett hallgatnom őijöngő kiáltásaikat és utolsó szavaikat. M^jd a G-2 pribékek végignézették velem a kivégzettek véres holttesteit, fenyegetéseiket hangoztatva: Holnap te kerülsz sorra, ha nem vallód be, hogy kinek dolgoztál és ki volt a főnököd. De én nem vallottam! Szememre vetették 30 esztendős kommunista-ellenes, klerikális múltamat. Lázadást szervezőnek, kémfőnöknek, Castro meggyilkolására készülőnek neveztek. Végül kényszerítettek előre megírt, általam részleteiben nem is ismert “vallomásom” aláírására. Ki nem írta volna alá a pokoli gyötrelmek, szenvedések alatt? Végül is hadbíróság elé állítottak. Az egyik vádpont szerint az egész országot behálózó ellenforradalmi szervezkedés vezére voltam és erre a célra nagymennyiségű fegyverrel rendelkeztem. — Hol vannak alárendeltjeim, bűntársaim — kérdeztem a bíráktól? —, hiszen egyedül állok itt? — Nincsenek itt sem emberei, sem fegyverei, de biztosak vagyunk benne, hogy léteznek — vágta vissza az ügyész erélyesen. — Azonkívül maga aláírta a politikai rendőrségen és saját vallomása alapján vádoljuk ezért. — Aláírtam volna bármit is, mert nem akartam prolongálni a G-2 börtönében eddig már eltöltött 15 hónap szenvedéseit. A vezető bíró megkérdezte, hogy miért gyűlölöm az oroszokat és kommunistákat. Amikor a kérdésre válaszolni akarva magyarázni kezdtem érveimet, az ügyész rámkiáltott, hogy fogjam be a számat és a kérdés visszavonását követelte. Elejtett szavaiból kitűnt, elfogatásom oka Magyarország orosz megszállása elleni tevékenységem volt. Halálraítéltek és egy olyan nyirkos barlangbörtönbe vetettek, ahol a 16. században szenvedtek a rabok. Később a felső bíróság büntetésemet 20 évi börtönre változtatta. Hosszú szenvedésnek néztem elébe. Arra a kérdésre, hogy mi volt legértékesebb börtönélménye, dr. Ludwig így válaszolt: — Talán Oliva Károly rabtárs esete, akit sikerült elmezavarából kigyógyítanom és Istenben való hitében megerősítenem. 1972. december 24- én éjjel, a börtönből való áthelyezését határozták el, a rácson keresztül megcsókolta kezemet hálája jeléül. Hulló könnyei szinte égették bőrömet. Felejthetetlen szenteste volt ez börtönéletemben. Kiszabadulásomban való reményemet Istenben való hitem éltette bennem. Katolikus vagyok; szalézi misszionárius voltam, majd a kubai prímás titkára. Hitem adott erőt a szenvedések elviselésére. És bíztam abban, hogy a magyarok nem fognak cserben hagyni. Hiszen prímási titkárságom idején magam is szabadítottam ki elítélt magyart. 1977-ben egy kicsempészett levélben a magyarok segítségét kértem. Kiszabadításom érdekében megindított akciókról, újságcikkekről értesültem rab tartóinktól. Azután áthelyeztek nyirkos barlangbörtönömből a tiszta és levegős új börtönbe, Combinados del Estebe. Hév után, itt láthattam meg először a távoli tájakat, a fákat és bokrokat és hallhattam a madarak dalát. Itt, a bánásmód és élelmezés is jobb volt. 1979-ben négy hónapot rabkórházban töltöttem és valamennyire felépülhettem. Castro sok rabnak adta vissza szabadságát az utóbbi időben. Az erre vonatkozó kérdésre dr. Luwig érdekes és a kommunistákra jellemző magyarázattal szolgált: — Castro meg akar szabadulni ellenzékétől — mondotta — és ezért, akiket elbocsájtott a börtönből, azokat Amerikába száműzte. S amikor Castro követelte a politikai foglyok szabadlábra helyezését Chilében, Uruguayban és Argentínában, előbb neki kellett jó példát mutatni. A kubai “szocialista” rendszer csőd előtt áll. A húsz éves uralom után sincs elegendő élelem és ruhanemű a nagymértékű orosz segítség ellenére sem. Kubát csak Amerikával kötendő gazdasági szerződések menthetik meg a csődtől. Az Amerikában élő kubai menekültek dialógusra hajlandó csoportja követelte a politikai foglyok elengedését és Castro kívánságuknak eleget tett, mert szüksége van az 500,000 kubai menekült jóindulatára. Régebben Castro hazátlan gazembereknek nevezte a Kubából elmenekülteket, ma “kivándorolt testvéreknek” hívja és kubai látogatásra csalogatja őket. A Kubába érkező menekült köteles $100 szállodadíjat lefizetni, függetlenül attól, hogy hol száll meg. A dollárjait csak hivatalos helyen válthatja be, dolláronként 68 cent értékű kubai pénzért. Castrónak éppen úgy szüksége van a menekültek pénzére, a nyugati valutára, mint Kádáréknak. Mintegy 300 politikai elítéltet tartanak fogva, akik Batista tisztek és állítólag CIA ügynökök voltak, akikért Castro magas váltságdíjat követel. Ismertem két magyar rabot is, akik szökési kísérletért és szabotálásért lettek elítélve. Mindketten kiszabadultak. Dr. Ludwig Sándor, a Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Vándorzászló Bizottsága sponzorálta. Ezzel kapcsolatban és válaszként arra a kérdésre, hogy akar-e Chicagóba költözni és politikai foglyok kiszabadításában közreműködni, a következőket mondotta: Köszönöm gondoskodásukat és egészségem helyreállása után fogok határozni sorsomról. A havannai egyetemen pszichológiát végeztem, amely klinikai, kereskedelmi, bűnügyi és gyermek ágra is kiteljed. Ezenkívül spanyol nyelvtanári képesítésem is van. Jártas vagyok a görög, latin, francia, német és olasz nyelvekben is. Nagyon köszönöm, hogy ismeretlenül is bizalmatok volt hozzám és a VMPFSz “1978 Politikai Foglyának választott. Ahogy kiszabadításomért Ti, Pekló Mária, Kiss Ilona, Koósa Antal és mások küzdöttek, magam is kötelességemnek tartom, hogy mások szabadságáért küzdjek. Elsősorban bekapcsolódom néhai Mindszenty József hercegprímásunk védnöksége alatt megalakult és most is jól működő Volt Magyar Politikai Foglyok Szövetsége munkájába. Köszönöm Wayne Smith ügyvivőnek, az érdekemben közbepjárt szenátoroknak és képviselőknek, hogy elősegítették szabadulásomat és az USA-ba való bebocsájtatásomat. És köszönöm, hogy Amerika menedéket nyújtott nekem, mint ezt tette az utolsó évtizedekben több millió antikommunistával. Politikai Fogoly Tudósító aMMiiiiiiiMiiiMiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMimiiiiiiMiimiiiiiimiiiiiMiiiiiMimiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimMiiiiiHiiiiii ■min mm iiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiii mini I É-P testben I ...................^ ép lélek MAGYAR HIT Labdarúgó Csapat Box 27391/4607 Prospect Avenue Los Angeles, CA 90027 Labdarúgó csapatunk a Los Angelest város által rendezett bajnokságban szerepelt, és az ötödik helyen végzett. Az 1979/80-as idényt a márciusban kezdődő kupamérkőzésekkel folytatjuk. A csapat, a Magyar Hit Egyház csapata, a neve: MAGYAR HIT. Alakult: 1979. augusztus 15-én. Öltözetünk: 1. piros-fehér, 2. zöld-fehér színű. Jelképeink'. 1. A Turul madár-, tott, a magyar labdarúgás egyik óriása — , a közelmúltban közöttünk járt labdarúgó szakember. Toldi Géza testvérünk üzenetét játékosaink magukévá tették, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a csapatban baráti, testvéri szellem uralkodik. Csapatunk eddigi szereplésével sok barátot, támogatót, nézőközönséget és megbecsülést szerzett. Köszönet mindezekért! A jövőben igyekszünk még jobb Álló sor (balról jobbra): Máté Sándor, Buczkó Imre, Havadtőy István, Hajdú Nimród, Lipcsey Miklós, Szirmay András, Horváth Jenő. Térdelő sor (balról jobbra): Gila Mátyás, Mikemájer Ferenc, Szabó Árpád, Benkő Atilla, BenkőIstván, Loprinakisz Dimitriosz és Németh Tibor. szumir-magyar elődeinktől örökölt jelkép, melyet Atilla és Szent László királyaink is használtak. A Turul madár az elpusztíthatatlan magyar erő égi jelképe. — 2. A Csodaszarvas — többezer éves ősi magyar jelkép. A tisztaság, gyorsaság és az erő földi jelképe. Szittya testvéreink művészetében aranyból megformálva igen gyakran előfordul. Buzdító kiáltásunk: huj, huj, hajrá! “. . . Baráti, testvéri szellem — fél győzelem . . .” — mondotta Toldi Géza — sokszoros magyar válogaeredményeket elérni, hogy méltóan képviseljük a magyar sportot és a magyar hírnevet. Győz a Magyar Hit! Hajdú Nimród L. * * RÖVID HlR * A NATO 11 európai ország hadügyminiszterei — elhatározták a NATO közepes-hatótávolságú nukleáris fegyvereinek korszerűsítését és Európában 108 PERSHING-2-t helyeznek el, valamint 464 cirkáló rakétát.
