Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

1980. március hó____________ ____________________________?*ITtVAK<)Et_____________________________ 3. oldal

NÉHÁNY SZÓ AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL

Mint ismeretes, a múlt év júniusában választották meg az Európai Közös Piac 9 országában az Európai Parlament 410 képviselőjét 5 évre.

Minthogy a magyarság sorsa több mint ezer év óta, akarva, nem akarva, szorosan összenőtt Európa sorsával, a XX. században is mindig Európában európaiak döntöttek róla. Hogy, hogyan, azt mindenki nagyon jól tudja! Hiszen Európa és közvetve az egész világ jelenlegi válsága pontosan ezeknek a bűnös döntéseknek a következménye. Ez alól 56 cserbenhagyása és elárulása a kivétel, amiért egyedül Amerika felelős. Hogy aztán ezért most Amerikának is súlyos árat kell fizetnie, a kérdés lényegén mitsem változtat, így sorsunk, akár tetszik, akár nem, a jövőben is Európában fog eldőlni és erre fel kell készülnünk.

Ezért nem lesz érdektelen, ha egy kicsit részletesebben foglalkozunk ezzel az új európai szervezettel, amelyik, mint ilyen, első és egyedülálló Európa történetében.

Érthetőség kedvéért először röviden szólni kell az Európai Közös Piac, vagy Európai Közösségről

— amelyik a német Adenauer és a francia Schumann kezdeményezéséből született meg és a földig lerombolt és megcsonkított Európában egy emberöltő alatt “gazdasági nagyhatalommá” fejlődött — és annak szerkezetéről.

1. A Bizottság vagy Kommisszió 13 tagból áll és Brüsszelben székel. Ez a szerv végzi az adminisztrációt, itt készítik elő a tervezeteket, javaslatokat. Ezért ez a szerv a tagállamok fölött áll és azoktól független.

2. A Minisztertanács, a 9 tagállam 1-1 miniszteri rangban lévő képviselőjéből áll. Üléseit felváltva Brüsszelben és Luxemburgban tartja. Fontosabb döntésekhez egyhangú szavazat szükséges.

3. A Tanácsadó Testület eredetileg 198 tagból állt, akiket az egyes tagállamok parlamentje küldött ki. A múlt év júliusában szerepét a közvetlenül megválasztott 410 tagból álló Európai Parlament vette át, amely, mint az elődje is, Straszburgben székel.

4. Az Európai Bíróság 13 tagból áll és Luxemburgban székel. Főfeladata az európai Konvencióban (1950—52) lefektetett elvek és jogok

— így az “emberi jogok” is — betartásának ellenőrzése a tagállamokban. Már eddig is több fontos döntést és ítéletet hozott.

Amint látjuk, az Európai Parlament egyelőre csak tanácsadó testület, amelyiknek tagjai minden szokványos kötöttség nélkül egyedül választóinak — a 185 millió nyugateurópainak — tartoznak felelősséggel. Nemzetiségileg 6 luxemburgi, 15 ír, 16 dán, 24 belga, 25 holland, 81-81 nyugat-német, francia, angol és olasz — politikailag és világnézetileg 106 keresztény demokrata, 112 szocialista, 63 konzervatív, 44 kommunista, 40 liberális, 21 haladó és 24 egyéb tagból áll.

A jelenleg minden különösebb hatáskör-nélküli Európai Parlament történelmi jelentősége abban áll, hogy ebből a kezdeményezésből sarjadhat ki az Európai Közös Piac tagállamainak valamiféle politikai egysége, amely aztán elég szilárd magnak ígérkezik ahhoz, hogy megszülessen belőle a vasfüggönnyel kettészelt “európai” Európa integrációja: az Egyesült Európa, vagy, ha úgy tetszik, a Szabad Európa.

Nyugat-Európa polgárai, amint az ilyenkor szokott lenni, fenntartással és tartózkodással fogadták a kezdeményezést és vonakodva vettek részt a választásokban. Annál meglepőbb, hogy a 9 tagállamban a bennszülött lakossággal és a többi emigrációval szemben mintegy 150 ezer magyar adta le a szavazatát, ami egyes körzetekben a választás eredményét döntő módon befolyásolta.

A Németországi Magyar Szervezetek Központi Szövetsége (MSZKSZ) elnöke, Katona Sándor, rögtön felismerte az így adódott kedvező lehetőséget és mindjárt a választások után a 81 nyugat-németországi képviselőnek a következő levelet küldte:

“Engedje meg, hogy az Europaparlamente való beválasztásához szívből gratuláljunk.

Bizonyára csodálkozni fog, hogy a magyar szervezetek Központi Bizottsága ír Önnek. De Ön a mi képviselőnk is! Nemcsak azért, mert mi, mint Központi Bizottság (immár 15 éve a Szövetségi Kormány elismerésével), a Német Szövetségi Köztársaságban élő kereken 100 ezer magyart képviseljük, akik közül 1/3 mint német állampolgár, az európai választásoknál szavazatát adta, hanem azért is, mert a Nyugat-Európában élő kereken 380.000 magyar közül 150.000 mint német, francia, angol, holland — tehát európai — állampolgár a választások sikeréhez hozzájárult. Ezen kívül Ön számunkra, mint minden igaz európai számára, tagja egy parlamentnek, amelynek még ugyan nem “de jure”, hanem “de facto” egész Európáért ki kell állnia, és mi meg vagyunk győződve, hogy ki is fog állni.

Az egész Kárpátmedencét kitöltő ezeréves, történelmi, európai magyar állam az európai egyensúly számára elengedhetetlenül fontos állami egység. A Trianonban erőszakkal feldarabolt magyar nemzetet jelenleg a szovjet hatalom akadályozza meg abban, hogy történelmi múltjának megfelelően Európa szabad, demokratikus népeinek sorában résztvegyen az új Európa-Parlament munkájában.

A magyar nemzet, mely történelme folyamán többször is majdnem elvérzett Nyugat védelmében, a szovjettel is elszántan szembeszállt. 1945: az utolsó, a szovjet megszállás ellenére is félig-meddig szabad választáson a kommunisták csak 17% ugyanakkor a szovjet által meg nem szállt Csehszlovákiában 38%, Olaszországban 19%, Franciaországban 26% szavazatot kaptak. 1956: a magyar népfelkelés és szabadságharc nemcsakhogy megrázta az egész földkerekséget, hanem az egész nép élete kockáztatásával minden időkre leleplezte s lemeztelenítette a szovjet rendszer embertelen elnyomó karakterét. A Keletről jött disszidensek csaknem kivétel nélkül megrázó élménynek nevezik a magyar szabadságharcot.

így tehát nekünk, a Német Szövetségi Köztársaságban és Nyugat- Európában élő magyaroknak is van legalább egy mandátumunk a némaságra ítélt magyar nép, az európai magyar nemzet nevében.

Szíves engedélyével ilyen értelemben ajánljuk fel segítségünket az együttműködéshez.

Az Európa-Parlamentnek igen sok össz-európai jelentőségű kérdéssel kell majd foglalkoznia. így pl. mi a következőkre gondolunk: Európai állampolgárság — európai útlevél — európai iskolák (anyanyelvi oktatással) — európai népcsoportok joga — európai népcsoportok népi politikája (esetleges szervezeteik céltudatos támogatása) stb.

Nekünk, mint a Német Szövetségi Köztársaságban élő magyar népcsoport képviselőinek, jelentős politikai és kulturális feladatkört kell betöltenünk európai szinten. Ilyen irányú munkánk támogatása Európa jövője szempontjából igen hasznos befektetés lenne.

A közelebbi személyes ismeretség, ismereteink kölcsönös és állandó kicserélése, meghallgatások és tanácsok nemcsak az ön munkáját könnyítené meg, hanem közös európai érdeket is szolgálnának.

Közös célunk, szabad Európa létrehozására megkezdett munkájához minden jót kívánunk és maradtunk őszinte tisztelője: aláírás.”

(Az adatokat és a levél szövegét Katona Sándor szerkesztésében. Münchenben megjelenő “Tájékoztató Szolgálat” 1979. évi 3—4. számából vettem át.)

A levélre 12 képviselő azonnal válaszolt és leszögezték, hogy a mi — mármint a magyarok — képviselőjének is tartják magukat és továbbra is kérik és várják a MSZKSZ tájékoztatását és támogatását.

* * *

Hogy a gazdasági nagyhatalommá nőtt csonka-Európa le tudja-e majd rázni a két téridegen nagyhatalom “gyámkodását” és rendelkezik-e akkora szellemi és erkölcsi erővel, hogy az euráziai kontinensnek a Baltikum—Kárpátok—Dardanellák vonalától nyugatra eső részét, az “európai” Európát belátható időn belül egységbe fogja, azt csak a jövő fogja megmutatni.

Akárhogy is fog alakulni Európa jövője, Katona Sándor most megmutatta a sok, mindig a magyarság kárára alkudozó “reálpolitikusnak” hogyan kell minden kínálkozó alkalmat megragadni és kihasználni az egyetemes magyar érdekek feladása, kára és csorbítása nélkül.

Végzetes hiba lenne, ha az Európán kívüli kontinenseken élő magyarok a fentiekből arra a következtetésre jutnának, hogy mivel a magyar kérdés megoldása Európa ügye, most már karba tehetik a kezüket. Hát nem! Még sohasem volt olyan égető szükség minden magyar megfeszített, összefogott munkájára, mint most.

Hazánk, fajtánk megmentése, fel szabadítása, a Kárpátmedence esztelenül szétrombolt politikai egységének helyreállítása olyan roppant feladat, hogy ahhoz a szabad földön élő magyarok jól összehangolt, megalkuvás-nélküli, pillanatra sem lankadó, áldozatos, önzetlen munkájára is szükség van.

RÖVID HÍREK

A heves-megyei Recsken 1970-ben kezdték meg a bányászati kutatásokkal összefüggő beruházásokat, s ebben az évben fejezik be. Húszezer méter kutató fúrást végeztek a térségben található ércvagyon helyzetének és minőségének a vizsgálatára, s elkészítenek 1500 méter hosszú feltáró vágatot.

* * *

* 1881. március 25-én született Bartók Béla, korunk egyik legnagyobb

zeneszerzője. Századik születésnapja méltó megünneplésére Bartókemlékbizottság alakult.

A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet

A pályázat címe: “A magyarságtudat külföldön”.

Célja: a magyarságtudat fogalmának meghatározása, megőrzésének és fejlesztésének lehetőségei az emigrációban.

Szükségessége: a statisztikai adatok szerint az észak-amerikai kontinens másfél millióra becsült magyar származású lakosából mindössze 10 százaléknak van magyarországi élménye s ezeknek átlagéletkora már 65—75 év között mozog. Az elsőgenerációs szülők 6 százaléka, a másodgenerációs szülők 1 százaléka járatja gyermekét magyar hétvégi iskolákba (a harmadgenerációs szülők már nem is jönnek számításba ebből a szempontból). Cserkészeink száma — a magyar fiatalok számához viszonyítva: a 6—12 éves korig 3 százalék, a 12—16 éveseknél fél százalék. — Tehát sürgősen tennünk kell valamit, hogy a másod- és harmadgenerációs fiatalság magyarságöntudatát felébresszük. Eddig valahogyan nem találtuk meg a “hangot” fiataljainkhoz, azokhoz, akik már itt születtek, akiknek mások az élményeik, mint nekünk, ezért valami más úton kell megközelítenünk őket, mint ahogy eddig próbáltuk.

Teijedelme: legalább 25 gépelt oldal.

Nyelve: magyar, angol, vagy bármely más világnyelv.

Jutalomdjj: 2000, 1000 és 500 USA-dollár. (A magyar sajtóban felhasznált pályaművekért külön tiszteletdíjat és a további 10 legjobb pályamunkáért értékes könyveket adunk.)

Határidő: 1980. december 1.

Pályázhat: korra, nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül mindenki, egyén és munkaközösség. Pályázni lehet névaláírással vagy jeligével.

Bíráló Bizottság: a Rákóczi Alapítvány Elnöki Tanácsa által felkért szakértőkből álló Bizottság.

Felhasználása: a beérkezett és kiértékelt pályamunkák képezik az alapját a megrendezésre kerülő Ifjúsági Találkozó, szimpózium programjának.

Cím: RÁKÓCZI FOUNDATION, P. O. Box 67, Station “L”, Toronto, Ont., M6E 4Y4, Canada.

* * *

Felhívjuk a “szellemi Magyarország” tagjait: írástudókat határokon innen és túl. Európától Amerikáig, Ausztráliától Dél-Amerikáig — pályázzanak! A jövőnkről, létünkről, fennmaradásunkról van szó, olyan problémákra, amelyet csak összes szellemi erőnk összefogásával tudunk megoldani.