Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
JtlttVAKŐht A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA XIX. évfolyam, 3. szám 1980, MÁRCIUS__________________________________Ára: 85 cent DR. KOLLARITS BÉLA: ÚJVIDÉK VISSZATÉR . . .? A politikai égboltozaton sötét viharfelhők gomolyognak, láthatárán sűrűsödik a köd. Erezni lehet, hogy valami készül, valami történni fog, olyan események következnek, melyek sárgolyónk sorsát hosszú időre meghatározhatják. Ma még Irán és Afganisztán, a Perzsa-öböl és az arab olajmezők problémái vonják magukra a figyelmet, ott izzanak a legveszedelmesebb tűz-fészkek. De mi lesz holnap? A földkerekség más pontjain is vannak olyan jelenségek, melyek hamu alatt izzó parázsként bármikor lángralobbanhatnak és a harmadik világháború tűzorkánját zúdíthatják az emberiségre . . . Riasztó hírek érkeztek az oroszok európai mozdulatairól. Köztudott, hogy a Szovjetunió nyugati határain és a befolyása alatt álló országokban rendkívül erős haderőket állomásoztat, teljes hadilétszámú hadosztályainak felvonulása még egyre tart. Mire készül Moszkva, milyen célokat tűzött maga elé — erre a közeljövőben megkapjuk a választ. A kommunista és a vele pendülő szélsőbaloldali propaganda-szervek fokozott erőfeszítéssel azon vannak, hogy a nyugati országok népeinek aggodalmát eloszlassák, a szovjet veszedelmet bagatellizálják, illetve az erre vonatkozó híreket egyes nyugati, főként amerikai politikai körök koholmányának állítsák be. Különösen nagy súlyt helyeznek a Nyugaton élő, szovjet uralom alatt álló országokból származó nemzetiségi csoportok “meggyőzésére” és megnyugtatására. Ennek megfelelően a Budapestről irányított propaganda is a Dörömbölés Erdélyért Az “Amnesty International” Baden-Württemberg Bodentó környéki Munkatörzse, ez évi január 17-18-19-20-án tartotta Überlingenben, az emberi jogok védelmében meghirdetett konvencióját. Magyar részről dr. Szakáts Istvánná vett részt az értekezleten. Ismertette Prof. Otto Seydel Dr. (Spetzgart) előtt: a románok Transylvánia magyarsága ellen folytatott nemzetirtását. Börtöneit, kegyetlenségeit, az emberi jogokért szót emelt Király Károly megkínzásáért, elhurcolásáért, családjának sorsáért. Átnyújtván a Professzornak Wass Albert “Transylvania and the Hungarian-Rumanian Problem a symposium” című, kitűnő, dokumentációkat összefoglaló kötetét. Ugyancsak Balog Árpád Párizsban kiadott “Histoire démythifiée de la Rumanie” című, a hamis dákó—román elméletet cáfoló könyvet — amelyik a szokráteszi módszer szerint: az ellenfélnek a saját állításával való megcáfolása. Kérdés: hogyan történhetik, hogy amíg a Munkatörzs sikeres tárgyalásokat, rab-szabadításokat könyvel el az úgynevezett “Dritte Welt,” azaz a délamerikai, afrikai és hoszszú sorban a távoli világrészek, országok “ébredező” fiaival kapcsolatban — a közeli Transylvania ősi kultúrát hordozó, a Kárpátok me-Kirdly Károly dencéjében, mint államot alkotott, hosszú évszázadokkal ezelőtt emberi jogokat és vallásszabadságot biztosított magyar népéről alig történik említés. Ott, ahol a bűnös trianoni és a második világháborút követő kegyetlen “békediktátum” óta, genocidum történik. Az “ai” jelzetű “Förderer Information” (Előmozdítást tudósító) mai brossurájában, egyetlen börtönből szabadítottról esik szó Romániával kapcsolatban, a 67 esztendős Nicolea Ighisan orvosról, az előző időkben “Antifaschist” tevékenységéről ismertről, aki az 1970-ben kivándorlását siettető “államellenes tevékenysége” végett került börtönbe, majd került a szabadba. Végül a megismételt kérés, a felszólalás lényege: Tétessék határozott, tevőleges munka, a románkormány által valóban szinte betonfallal elzárt, Transylvania területén és a Kárpátok gerincén-túli Regátba széjjelszórt, üldözött, börtönökbe taszított magyarság érdekében. Prof. O. Seydel válasza, ígérete: úgynevezett “urgent action”-t sürgetve, fordulnak átirattal az “Amnesty International” londoni központjához. A négynapos konvenció harmadik napján, a város főterén felállított sátor, információs-állomás asztalán, ott szerepelt a “Király Károly’s Letter” című sokszorosított röpirat. Dörömbölés! — Illyés Gyula immáron szállóigévé vált meghatározása szerint Domokos Pál Péter erdélyi tudós frissen érkezett üzenete nyomán: “Számonkérés!” A vallásfosztást, az emberi jogtalanságot gyakorló, túlnőtt államtól.” Figyelmeztetve Wass Albert öszszefogást hirdető újévi levelére: “Különösképpen most, amikor a nagy próbatételek idejét éljük.” szabadvilági magyarság “megnyugtatására” és átállítására irányul. A szabad országokban élő magyarság sérelmezi, hogy Magyarországon még 35 évvel a háború befejezése után orosz katonaság tartózkodik, tehát az ország de facto szovjet megszállás alatt van és amikor csak teheti, követeli ennek az állapotnak a megszüntetését. Másik súlyos sérelme a magyarságnak a trianoni-párizsi békeszerződésekkel elszakított országrészek kérdése és ezzel kapcsolatban a legfájdalmasabb, legégetőbb probléma az erdélyi magyarság tragikus helyzete. De már megindult a még csak suttogó, később bizonyára erősödő propaganda: “Hamarosan visszatér Újvidék, utána Erdély következik. ” Tehát “nagy barátunk és felszabadítónk” azért tartja hazánkban tankcsordáit és davajlegényeit, hogy számunkra visszaszerezzék a Délvidéket. A dicsőséges szovjet hadsereg elűzi az oláh hordákat, nekünk csak át kell majd masírozni a Királyhágón és újra miénk lesz Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Temesvár . . . Csak suttogják, de már is vannak, akik hiteles tényként elfogadják. Fájdalmas panasza a magyarságnak, hogy Magyarországon nincs vallásszabadság, az egyházak jogfosztottan tengődnek, vegetálnak. Ezt a magyar emigráns-szervezetek (már amelyik) minden lehetséges alkalommal világgá kiáltja. Ezt a tényt, ha már letagadni nem lehet, akkor legalább ügyes mellébeszéléssel le kell csiszolni, éleit le kell tompítani — csak alkalmas személyre kell bízni a feladat megoldását. “Alkalmas személy” mindig akad Budapest külföldön élő hívei között. Jelen esetben az Indiana állambeli Bloomingtonból került elő az “advocatus diaboli”, az ottani állami egyetemen működő Magyarországról odakerült, az Anyenyelvi Konferenciák lelkes híve, dr. Sinor Dénes professzor. 1979. augusztus 25 —szeptember 1. között rendezte meg az ún. Magyar Baráti Közösség magyar hetét, melyen dr. Sinor előadást tartott “Néhány szó a mai magyar állam és az egyházak kapcsolatairól” címen. (Az előadás szövege megjelent az ITT-OTT c. kiadvány 12. évf., 4. számában.) “A Népköztársaság Alkotmánya aránylag (ismétlem: aránylag) kevesebbet változtatott a kapcsolaton mintahogy azt egyesek remélték, mások hitték vagy félték. ” Az illusztris előadó szükségesnek tartja kiemelni, hogy a hangsúly az “aránylag” szón van, de nyilván elfelejtette megmondani, mikor kell az “aránylag”-ra különösen figyelemmel lenni. Az 1945. évi összeomlás utáni fejlemények, főként Rákosi Mátyás 1948-ban (“a Fordulat Éve”) történt hatalomátvétele után “egyesek” valóban remélték, “mások” hitték vagy félték, hogy az egyházak teljes szétszórása, a templomok bezárása, lerombolása, esetleg raktarákká, mulatóhelyekké vagy hasonló “műintézetekké” való átalakítása fog bekövetkezni. “Egyesek” valóban remélték, hogy a papságot, szerzeteseket, apácákat — de talán még a sekrestyéseket és templomszolgákat is — élükön a hercegprímással és a püs-Az országvesztés és a szovjet megszállás 35. gyászosemlékű évfordulója alkalmából a HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM 1980. április 13-án, vasárnap a Nyugat-oldali Magyar Református Egyház nagytermében (15300 Puritas Avenue) TILTAKOZÓ NAGYGYŰLÉST rendez. Ünnepi szónok: RADICS GÉZA, a chicagói Körösi Csorna Sándor Társaság elnöke. * * * A Tiltakozó Nagygyűlés előtt, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom hivatalos lapjának a SZITTYAKÜRT BARÁTI KÖRE 19. évfolyamát köszöntve 12:30-kor tartja meg BARÁTI EBÉDJÉT Mindkét rendezvényünkre nemzettestvéri szeretettel várjuk kedves Magyar Testvérünket és Családját. A HSzM Központi Vezetősége Az ebédjegy április 12-ig, a következő telefonszámokon rendelhető meg: 228-5562, 888-4674, 476-1696, 221-6541. Hozzájárulás személyenként 7.00 dollár, gyermekek részére 3.00 dollár.
