Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
1980. február hó »IftVAKÖkT 5. oldal AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KATONAI TÁMASZPONTJAI 1933-ban három idegen állam területén tartózkodtak amerikai csapatok. Jelenleg harminc állam területén vannak amerikai támaszpontok. A félmillió tiszt és katona 400 nagyobb támaszponton és 2000-nél több egyéb objektumon állomásozik. A ZÖM: EURÓPÁBAN A Pentagonhoz közel álló amerikai hetilap, a US News and World Report adatai szerint 1979 első napjaiban 493.800 amerikai tiszt, katona és tengerész tartózkodott az Egyesült Államok határain kívüli támaszpontokon, illetve a távoli tengereken cirkáló állandó flották kötelékében. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek minden ötödik tagja a külföldi támaszpontokon szolgál. A támaszpontrendszer kiépítése a második világháború alatt kezdődött és az ötvenes évek közepére fejeződött be. Az elmúlt évtizedekben, persze, több alkalommal már támaszpontok kiürítésére is kényszerült az USA — így például az emlékezetes veszteségek között tartják számon a Pentagonban a franciaországi, líbiai és pakisztáni bázisok feladását. A legnagyobb veszteséget az amerikai hadigépezet számára természetesen az indokínai kudarc jelentette: Dél-Vietnamban és Thaiföldön hatalmas költségekkel létesített tengeri, légi és szárazföldi támaszpontokat kellett kiüríteniük. 1979 nagy vesztesége az iráni bázishálózat volt. Az idézett amerikai hetilap szerint a külföldön állomásoztatott amerikai csapatok a következőképpen oszlanak meg. Európa: összesen 330.000; ebből ENSZK 234.300, Nagy-Briannia 22.300, Olaszország 12.100, Spanyolország 8800, Törökország 4800, Görögország 3700, Izland 2800, Hollandia 2200, Belgium 200, Portugália 1400. Más országok 800, 6. flotta 34.800. Latin- Amerika: 15.500; ebből Panamacsatorna övezete 9200, Puerto Rico 4000, Guantanamo 2300. Csendes-óceán és Távol-Kelet: 137.500, ebből: Japán 45.900, Dél- Korea 41.600, Fülöp-szigetek 14.400, Guam 8400, Ausztrália 700. Más országok 600, 7. flotta 25.900. Más körzetek összesen: 10.000, ebből Bermuda-szigetek 1300, Diego Garcia-sziget 1200, Kanada 700, Szaúd-Arábia 400. Más területek 3000, haditengerészet egyéb úszó egységei 3400. (Ezek a számok természetesen gyakran változnak.) A US News adatai jelzik: az amerikai támaszpontok zöme jelenleg Európában, a NATO-országok területén van. Az utóbbi években a Pentagon növelte csapatainak létszámát — egyedül 1978-ban 16.900 fővel. EGYENSÚLYVESZÉLYEZTETÉS Az amerikai haditengerészet 6. flottája már a második világháború évei óta a Földközi-tenger vizein tartózkodik, állományába jelenleg 50 különböző osztályú hadihajó tartozik — beleértve a tengeralattjárókat és repülőgép-anyahajókat, amelyek fedélzetén 200 harci repülőgép van. A flotta rendelkezésére állnak a part menti NATO-országokban és Spanyolországban létesített tengeri támaszpontok. Az amerikai légierő támaszpontokkal rendelkezik Nagy-Britannia, az NSZK, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Hollandia, Belgium és Izland területén. A 76.000 katona F-4, F-15, F-lll, RF-4C, C-130 és más típusú gépeken szolgál. A légierő az utóbbi években az NSZK-ba és Angliába vezényelte két új repülőezredét, amelynek állományában F-15 és F-lll harci gépek tartoznak. Az Európában állomásozó amerikai haderő legnagyobb koncentrációja az NSZK területén van, ahol a szárazföldi csapatok a 7. hadsereg kötelékébe tartoznak. A Carter-kormányzat évei alatt nyugatnémet földön 34.800 fővel növelték az amerikai csapatok létszámát — új csoportosításokat is létrehoztak az NSZK északi területein, Bréma közelében. Nagy-Britanniában elsősorban a légierő tart fenn támaszpontokat. A 3. amerikai légihadsereg jelentősebb repülőtereit Délkelet-Angliában — a kontinenshez legközelebbi területeken helyezték el. A Nagy- Britannia területén levő légitámaszpontok alkalmasak a hadászati bombázók fogadására is, a repülőtereken különleges raktárakat létesítettek a nukleáris bombák őrzésére. A jelenlegi tervek szerint a nyolcvanas években a brit támaszpontokról szállnak majd fel az új típusú felderítő repülőgépek — az U-2 utódai is. Glasgowtól északra van az USA legfontosabb európai tengeri támaszpontja, a Holy Loch hadikikötő, ahol rakétahordozó atomtengeralattj árói állomásoznak. Az amerikai stratégiában a nyugat-európai jelenlétnek különös fontossága van. A kommunista országok határai mentén jelenleg 7000 harcászati atomfegyvert és 3000 hordozóeszközt tartanak. Az előretolt európai támaszpontok hadászati értéke igen nagy — innen közvetlenül fenyegethetik a Szovjetunió területén lévő stratégiai célpontokat. “A keleti tömeghírközlő eszközök Brezsnyev kelet-berlini beszédét, miszerint a következő évben a Szovjet 20.000 katonát és 1000 páncélost kivonna Kelet-Németországból — nagy erővel, mint a Szovjet békepolitika és ‘jóindulat’ bizonyítékát szeretnél feltüntetni. Egyidejűleg a NATO-t pedig azzal vádolják, hogy az elavult nukleáris fegyvereiknek modern középtávolságú rakétákkal való átcserélési terve — mintegy a szovjet SS-20 rakétáknak ellensúlyozásaként — ‘a világfegyverkezési verseny spirálisában új fokozatot jelent’, s ‘nemcsak az enyhülést veszélyezteti, de végeredményben a nukleáris háború eshetőségét is fokozza’. Brezsnyev és kelet-német helytartója, Honecker, ezért felszólítják a NATO-t, hogy álljon el ettől a tervétől! ‘Még nincsen késő az események veszélyes folyásának gátat vetni!’ Mily katonai értéke van Brezsnyev állítólag ‘nagyvonalú’ ajánlatának? A Varsói Paktum ma Kelet-Európábán és a Szovjet nyugati részében — a rakéta-alakulatok és a légi erők nélkül — 101 hadosztállyal és 30.000-nél több páncélossal rendelkezik. Ebből csak 33 van szovjet területen, míg 58 hadosztály és 20.000 páncélos Európa közepén állomásozik. A NATO ezzel a hatalmas erővel, még ha a nem csatlakozott 15 francia hadosztályt és 1000 páncélost is hozzászámítjuk, csak 43 hadosztályt és 7500 páncélost tud szembeállítani. A bécsi tárgyalások éppen ezért jutottak zsákutcába, mert Kelet a legkisebb hajlandóságot nem mutat, hogy csapatai túlsúlyát elismerje, sőt mereven ragaszkodik azon megállapításához, hogy Kelet és Nyugat erőviszonyai egyensúlyban vannak. A Brezsnyev által ajánlott (részben végrehajtott) 20.000 szovjet katona és 1000 páncélos kivonását Kelet-Németországból a katona-politikai helyzeten alig változtatna. A Varsói Szövetségnek még mindig 130 ezer fővel és 11.500 páncélossal több ereje van itt, mint a NATO-nak. Kelet katonai fölényét még fokozza a NATO előnytelen földrajzi helyzete és az a tény, hogy a Szovjetnek 600 középtávolsági rakétája, köztük 120 legmodernebb, mozgó SS-20 típusú, több-robbanófejű rakétája van Európa ellen állásban, amellyel szemben a NATO hasonló értékű fegyverrel nem rendelkezik. Brezsnyev azonban csak akkor hajlandó a csökkentésről tárgyalni, ha a NATO kiegészítő fegyverkezési terveiről eleve lemond. Ha erre nem hajlandó, úgy a Szovjet ellenrendszabályokhoz nyúl, amelyeknek következményeiért — amint azt Brezsnyev kihangsúlyozta — nem Moszkva, hanem Nyugat viseli a teljes felelősséget. Éppen Brezsnyev e követelése mutatja a kelet-berlini beszéd propagandacélját, és hogy Brezsnyev így Nyugat-Európát megfélemlítve, a NATO modern fegyverekkel való sürgős felszerelését megakadályozza. Végzetes tévedés lenne, ha ma Nyugat a harmincas évek hitleri tévedését megismételné és a rideg valóság helyett a Kreml bizonygatásaitól vezettetné magát. (Taubinger László: Brezsnyev a számolóművész Duna, XX. évf., 7—8. szám.) DÉL ÉS DÉLKELET Az amerikai és NATO-tervek szerint az elkövetkező években 574 Pershing-2 középhatótávolságú ballisztikus rakétát és szárnyas rakétát helyeznének el az amerikai csapatok támaszpontjain: az NSZK, Hollandia, Nagy-Britannia, Belgium és Olaszország területén. Az iráni támaszpontok bezárása jelentős mértékben felértékelte a délkelet-európai bázisokat a Pentagon szemében. Törökországban huszonhat támaszpontja és egyéb katonai objektuma van az amerikai hadseregnek. Ezek közé tartozik több elektronikus rádiófelderítő és szeizmográfiai állomás, navigációs bázis és az incirliki hadászati fontosságú repülőtér. Ismeretes, hogy a Törökország elleni amerikai fegyverszállítási embargó miatt Ankara három évre bezárta a bázisokat. Kényes pont: megengedi-e a török kormány az Egyesült Államoknak, hogy felderítő repüléseket végezzen az ország légterében — a szovjet határ mentén. A másik balkáni NATO állam területén — 40 különböző amerikai támaszpont és egyéb katonai objektum van. Az 1976-ban megkötött amerikai—görög egyezmény értelmében — 700 millió dollárnyi katonai segély ellenében — Athén repülőtereket, navigációs bázisokat, elektronikus állomásokat és 9 hadikikötőt bocsátott Washington rendelkezésére. Észak-Görögországban amerikai rakétatámaszpont van, s ugyanitt létesítettek támaszpontot az SR-71A felderítő repülőgép számára. Görögországban az elmúlt évben 300 fővel emelték az amerikai katonai személyzet létszámát. Az utóbbi időben az amerikai légierő felhasználja a Ciprus szigetén levő Akrotiri “szuverén” angol katonai támaszpontot is. Az itteni repülőtéren is az SR-71A hadászati felderítő gépek állomásoznak. IBÉRIÁBAN Olaszországban az Egyesült Államok több légitámaszponttal és hadi kikötővel rendelkezik. így például amerikai légibázisok vannak Aviano, Catania, Pisa és Foggia közelében. Az amerikai szárazföldi csapatok támaszpontjai főleg Északkelet- Olaszországban vannak, ezeket középhatótávolságú atomrobbanófejjel felszerelhető rakétákat is tartanak. A Földközi-tenger térségében igen fontosnak tartja az amerikai katonai vezetés a spanyol támaszpontok birtoklását. Spanyolország ugyan nem tagja a NATO-nak, az USA-val kötött szerződése azonban széles körű lehetőséget ad az atlanti tömbnek a bázisok felhasználására. Igaz, a spanyol kormányok az utóbbi években több alkalommal korlátozták Washingtont a támaszpontok felhasználásában — ilyenkor többnyire valamilyen közel-keleti katonai akcióról volt szó.
