Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
-Qyy^cOl^J «ITTVAKÖfeT A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA XIX. évfolyam, 2. szám 1980. FEBRUÁR Ára: 85 cent A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK FORRADALMI TANÁCSÁNAK JELENTÉSE: Turáni testvémépünk Afganisztán szovjet katonai megszállása az Egyesült Államok gerinctelen külpolitikájának következménye Az elmúlt hónapok alatt a nyugati sajtó részletesen tárgyalta a közép-ázsiai eseményeket. Az amerikai televízió külön napi hírmagyarázatot szentelt arra, hogy elfogadható történelmi alapot szolgáltasson mindahhoz ami lejátszódott Iránban és Afganisztánban. Mindebből a tömegoktatásból azonban kimaradtak azok a részletek, melyek általában tíz-húsz évvel később látnak napvilágot és egészen más értelmet adnak annak, ami megtörtént. Mi magyarok ezt már sokszor tapasztaltuk. Húsz évvel a második világháború után nyilvánosságra került, hogy F. D. Roosewelt tudott Pearl Harborról, de nem védekezett ellene, feláldozva több ezer amerikai katona életét, hogy beléphessen a Japán—Németország elleni háborúba. 1956-ban a nagy Szovjet-ellenes propaganda és politikai cirkusz mögött bújt meg a rideg valóság, Eisenhower elnök titkos távirata Kruscsevhez, melyben tudatta vele, hogy Magyarországot az Egyesült Államok továbbra is szovjet érdekszférának tekinti. A magyar emigráció aztán elnöktől-elnökig meggyőződhetett arról, hogy mi a hivatalos politika. A szovjet-amerikai barátság, melynek gyökerei mélyek és időtállók, máról holnapra nem fog megszűnni. Még sokan emlékeznek Ford elnök hivatala ideje alatt Helmut Sonnenfeldt javaslatára, hogy az Egyesült Államok egy szervezebb uniót szeretne látni a kelet-európai csatlós államok és a Szovjetunió között, mely Organic Unio elnevezés alatt került a köztudatba. Ford elnök az 1976-os választási vitájában Carter ellen odáig ment, hogy kijelentette: “Kelet-Európábán nincs szovjet domináció.” A kelet—nyugati detente és az azzal járó ölelkezés csak akkor került veszélybe, amikor az Egyesült Államok izrael-barát politikája magára haragította a Mohamedán nemzeteket, akik a világ olajkészletének a legnagyobb részét uralják. Az arabok hamar rájöttek, hogy az olaj a leghatásosabb fegyver az Egyesült Államok ellen és ezt be is bizonyították, olaj korlátozási intézkedéseikkel. Egy újabb arab—izraeli háború és az azzal járó energiaválság végzetes veszélyként fenyegette az Egyesült Államokat, amely újabb radikális megoldást követelne. Ekkor következett be Középázsia és Közelkelet Yalttya. Lake County Edition The Cleveland Press Home Fridoy, Jonuory 31. 1975 Plan to carve up Middle East is reported if war breaks out By CHAPMAN FINCHER Preu-London Express Writer LONDON — The United States and Russia are believed to have reached a secret understanding on a political carve-up of the Middle East if the Arabs and Israelis start another war. Tnis is the belief of senior British Government officials after studying intelligence reports. They suspect that the knowledge of this by Egypt's President Anwar Sadat, King Faisal of Saudi Arabia and other Arab leaders is the reason these leaders are now insisting there must be a peaceful settlement with Israel. The alternative could be that they would all lose their independence. Intelligence chiefs here are convinced that when President Ford and Soviet leader Leonid Brezhnev met in Vladivostok two months ago they agreed that any further Arab-Israeli war which could bring them into confrontation was against both their interests and would have to be stopped. gests that in the interests of world peace the United States would take over political control of Saudi Arabia. Libya. Kuwait and possibly some Persian Gulf states, thereby ensuring Western oil supplies. The Soviet Union's share would be firm political control over Iraq. Syria and Iran, which would be the richest Soviet prize. Israel and Egypt would be demilitarized. Contingency plans for any military operations required ksve been prepared and lie behind President Ford's warning that the United States would not permit Its Industry to be strangled by another oil embargo. This new urgency lo maintain peace in the Middle East is the likeliest explanation for the Shah of Irao's diplomatic moves. He is promising to supply oil to the Israelis if they hand back the Egyptian oil wells in occupied Sinai and loosening his military and intelli-The existence of any such understanding is certain to be denied by both Washington and Moscow Any U S. admission that Iran might have to be sacrificed would be particularly embarrassing to Washington. The “scenario" built up by intclligenci A VLAGYIYOSZTOKI EGYEZMÉNY 1974. év végén Ford elnök Vlagyivosztokban találkozott Leonyid Brezsnyevvel, hogy lefektessék a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének alapjait a jövőre vonatkozóan. Erről az egyezményről a Cleveland Press 1975. január 31-i száma az első oldalon így számol be: “LONDON—Az Egyesült Államok és Oroszország egy állítólagos titkos egyezményt kötöttek a középkelet politikai felosztására, ha az arabok és az zsidók egy másik háborút kezdenek. Ez a meggyőződés alakult ki a tapasztalt angol kormánykörökben a kémszolgálati jelentések áttanulmányozása után. Arra gyanakszanak, hogy mindez tudomására jutott Anwar Sadat egyiptomi elnöknek, King Faisal dél-arábiai királynak és már arab vezetőknek és ez volt az oka annak, hogy ezek a vezetők ragaszkodtak az Izraellel való békés megegyezésre. A másik lehetőség az lenne, hogy mindnyájan elveszítenék függetlenségüket. Az itteni kémszolgálati vezetők meg vannak győződve, hogy mikor Ford elnök és a szovjet vezető Leonid Brezsnyev két hónappal ezelőtt Vlagyivosztokban találkoztak, egyetértettek abban, hogy egy arab—izraeli háború összeütközésbe hozhatná őket, mindkettőjük érdeke ellen van és ezt meg kell akadályozni. A kémszolgálati szakemberek szólamai szerint a világbéke és biztonság érdekében az Egyesült Államok átvenné a politikai hatalmat Dél-Arábia, Libya, Kuwait és néhány perzsiai öböl körüli államban, mely által biztosítaná a Nyugat olajellátását. A Szovjetunió része lenne a szilárd politikai kontrol Iraq, Syria és Iran felett, az utóbbi a leggazdagabb szovjet jutalom.” A cikkíró továbbá megjegyzi, hogy “mindkettő, Washington és Moszkva, tagadta ennek a megállapodásnak a létezését. Az U.S.A. által bármilyen beismerés Irán feláldozásával kapcsolatban különösen Washingtont hozná zavarba”. A vlagyivosztoki megegyezés óta öt év telt el. Azóta a Szovjetunió hihetetlen mennyiségű gabonát, mo dern gyárakat, számítógép-berendezéseket, technikai felszereléseket vásárolt az Egyesült Államoktól hitelre. A Chase Manhatten bankot nyitott Moszkva és az elnökök a földön, az űrhajósok az űrben ölelkeztek össze a béke és a biztonság jegyében. Aztán jött Camp David, és az arab vezetők feladták a palesztin nép sorskérdését, hogy saját bőrüket mentsék a vlagyivosztoki egyezménytől. A harcot továbbá már csak az OPEC kartell vitte, mondván: a pénz az hatalom és minden újabb áremelkedés egy szög ellenségeink koporsójába. Sadat kiátkozta az szönheti jelen pozicióját. Az olaj hatalma erősebbnek bizonyult mint azt először számolták. Ekkor kellett egy krízis, egy ürügy, mely gyakorlatba ültesse át a valgyivosztoki határozatot. Miután az Egyesült Állaoroszokat, mert részéről ez volt a nagyobb csalódás, ő Amerikát ismerte még fiatal korából, amikor is a CIA a középkeleti kormányok sorait hozta létre, s melynek ő is kömok nem támadhatta meg iráni szövetségesét, ezért a baloldali mohamedán szervezetek fellázítását elvállalta a szovjet partner és bekövetkezett az iráni krízis. IRÁN Irán, a volt Perzsa-birodalom maradványa, mely a különböző nemzetiségek mozaik állama. A Shah Mohammed Reza Pahlavi absolut despotizmussal uralta népét, melyet csak a mohamedán vallás köt össze. A nemzetiségek ellentéte szunnyadó parázsként várta a történelmi pillanatot, hogy lángra kapjon. Irán helyzete nagyon hasonló Jugoszláviáéhoz, melyet egy kommunista diktátor, Tito személye tart egyben, és hasonló veszély fenyegeti halála után. A Shah bukását a mohamedán vallási tömeg vitte keresztül, de az a maroknyi elszánt csoport, mely a szikrát lángra robbantotta, az Moszkvából kapta az utasítást. A képzett káderek tisztában voltak azzal, hogy kommunista jelszavakkal nem lehet egy vallásos tömeget sem lázítani, sem vezetni. Ekkor csatlakoztak a 15 éve emigrációban élő Ayatollah Khomeinihez. Khomeini gyűlölte a Shah apját, a Shaht tetteiért, aki apját meggyilkoltatta, a nyugati civilizációt és annak romlott erkölcsét hozta Iránba. Khomeini nem egy ideológus, de még csak az ország irányításához sem tud hozzájárulni. Miután az Egyesült Államok volt az, aki a Shat uralomra hozta és látszólag még most is támogatta, Khomeini ugyanolyan vad gyűlölettel nézett Amerikára, mint a Shahra. A vallási forradalom teijedése végül is megdöntötte a Shah uralmát és
