Szittyakürt, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

2. oldal $ZITTVAK<>fcT 1980.január hó egy Dunai-Konfederációval kapcso­latban, ahol mi lennénk a rabszol­gák, vallási és osztálykülömbségi mákonyban szenvednek és tudatosan vagy tudat nélkül rombolják az ősi turáni szellemet. Ugyanakkor végtelen hálával és büszkeséggel áldozom azon magyar férfiak, nők és gyermekek előtt, akik az igazi vértanúság szerint, minden­napi hősiességben, önmegtagadás­ban eltöltött, a magyarság hivatásá­ban még rendületlenül bízva, vallási és osztálykülömbség nélkül küzdenek a magyar feltámadásért. Ezek a ma­gyarok nem töltik idejüket ostoba nagyzolásban, hanem építik a jö­vendő Magyarországot, itt az emig­rációban, a Csonka-Magyarorszá­gon, Erdélyben, Felvidéken, Kár­pátalján, Bácskában-Bánátban, az osztrákoktól bitorolt nyugati vége­ken és Fiúméban. RÓKA BÉLA a HSzM diplomáciai munkatörzsének vezetője Lövész Karácsony Igen bensőséges volt idén a lövész karácsonyi ünnepség, melyet most tartottak meg 21-szer, a passaici re­formátus egyház templom alatti ter­mében. Nagyon szépen összegyüle­keztek a lövészek, apródok és szülők, valamint a barátok. A felsorakozott lövészeknek Tőke György löv. ti. vezényelt vigyázt az ima elhangzása után következett Vasvári Zoltán löv. tti. beszéde Ka­rácsonyi gondolatok címmel. Mé­­lyenszántó beszéd után következett a hagyományos karácsonyi gyertya­gyújtó beszéd. Az évi lóverseny-díjak is itt lettek kiosztva, mint karácsonyi ajándék. Novák Imre lövésznek is ide hozta a Jézuska a 15 éves szolgálati kitün­tetését, amely ünnepélyesen lett átadva. Ezt követte az ajándékok ki­osztása, majd a résztvevők megven­­dégelése. Meleg baráti és családias hangu­latban még sokáig maradtak együtt a lövészek. Adja Isten, hogy ez a cso­dálatos hangulat még sokáig ural­kodjék a lövészek életében, akkor nem kell félni attól, hogy a lövészek elvesznek a magyarság életéből. MAJOR TIBOR A NEMZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN A kárpáti magyar élettért meg­csonkító békediktátumok és a cson­­ka-országveszt és szomorú gyásznap­jai óta, a szenvedésekben kitermelt véres verítékét viszi a mi sumir né­pünk a magyar Golgotára, hogy az­zal rajzolja bele szilárd erkölcsi hal­hatatlanságának tanújeleként, a vé­rünkből való Jézus nevét nemzeti el­lenállásunk zászlójára. Fizikai legyő­­zöttségben és rabszolgasorsban, ket­tős járomban vagy száműzetésben is jelezve ezzel a be nem hódoltságot, a fel nem adott hitet. Jézus diadalútja ez a magyar Golgotán, a kárpáti ma­gyar élettérben, a magyar szíveken át .. . E hithűségben köszöntjük a Szity­­tyakürt 19. évfolyamának első szá­mával áldozatos olvasótáborunkat. Úgy szokás, hogy amikor átlépjük az új esztendő küszöbét, körülpillan­tunk a nagyvilágban és házunk tá­ján. Vajon megvan az erkölcsi ala­punk az új esztendő ünneplésére? Megtettünk mindent annak érdeké­ben, hogy az 1956-os Nemzeti For­radalom és Szabadságharc legszen­tebb hagyományaihoz hűen, a lehe­tő legkövetkezetesebben szolgáljuk a pánszláv imperializmus rab bilincsé­ben sorvadó turáni fajtánkat. A Hungária Szabadságharcos Moz galom az elsők között rontott az er­délyi véreink védelmében a korlá­toknak és tilalomfáknak, a Székely­hadosztály hőslelkű katonáinak szel­leméhez híven teljesítette történelmi feladatát, amikor a Kent State Universityn a román atrocitásokra mind a világ legerősebb revíziós mozgalma, az emberi szabadságjo­gokkal együtt, a területi integritás álláspontjára helyezkedett. Az erdélyi magyarság védelmében hivatalos kihallgatáson jelent meg Mozgalmunk az Egyesült Államok Nemzeti Biztonsági Tanácsa előtt. Mozgalmunk hivatalos fogadásának puszta ténye is a legvilágosabban tükrözi erőnket, akaratunkat és el­szántságunkat az erdélyi nemzettest­véreink védelmében. És azt a tényt, hogy mi magyar szabadságharcosok vagyunk Ft. Dömötör Tibor szabad­ságharcos püspökünk szavaival élve: “akik 1956 szellemében harcolunk Nagy-Magyarországért! Erdélyért! A magyar Felvidéken nem fognak osz­tozni tótok, csehek és oroszok. Mi nem apró kis hat ár kiigazít ásó kért harcolunk, hanem Nagy-Magyaror­­szág egész területéért, ebben pedig Nyugat-Magyar ország, a Dráva — Száva-köze, a Bácska, a Bánság és Fiume egyaránt benne van! Mi nem egy haldokló nemzet alkudozó dip­lomatái, hanem a feltámadó Ma­gyarország elszánt harcosai vagyunk! Az egyetemes magyarság győzel­me volt az, amikor 1979. február 26- án, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom négytagú delegációja: Ft. Dömötör Tibor szabadságharcos püspök; Róka Béla, a HSzM ENSz képviselője', Prof. Jobb Andor, a HSzM vezetője és Molnár Lajos, a HSzM Külügyi Osztályának vezetője megjelent az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizenkét államból való bizottsága előtt. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Gazdasági és Szociális Bizottsá­gának drámai ülésén az események bebizonyították, hogy a Hungária Szabadságharcos Mozgalom puszta jelenléte az 1956-os Nemzeti Forra­dalom és Szabadságharc vérbefoly­­tására emlékeztette a Szovjetuniót. Maga az a tény, hogy a Hungária Szabadságharcos Mozgalom diplo­máciai munkájának eredményekép­pen a magyar nép szabadságának ügye újból több mint másfél eszten­dőn keresztül az ENSz előtt volt — önmagában is győzelem. Az ENSz­­ben egy héten keresztül folyó diplo­máciai küzdelemben, amelyben a Szovjetunió a Román és Ukrán Szo­cialista Köztársaságokat, valamint a Magyar Népköztársaság ENSz képvi­seletét vonultatta fel a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ellen, tudatosította a világ legmagasabb fórumán, hogy a magyar népnek két de facto képviselete van: a Magyar Népköztársaság bábkormánya és az egyetemes magyarság politikai, gaz­dasági és kulturális jogaiért küzdő Hungária Szabadságharcos Mozga­lom. Minden nemzeti küzdelemnek a rabhazánkra szakadt pánszláv impe­rializmus elleni küzdelemnek is van­nak szökevényei, a fegyvert letévő árulói. Találunk ilyeneket az emig­­rációs sorainkban is, akik talán teg­nap még az országvédelem hősei voltak, ma a nemzeti ellenállás, a kor-felelősség júdásai. A csonka-or­­szágvesztés és a szovjet katonai meg­szállás óta a magyar fajvédelem szol­gálata is száműzött gondolat lett a rabmagyarok országában. A száműzött fajvédelmi gondolat folytonosságát biztosítani a nemzeti emigráció kötelessége. Wass Albert írófejedelmünk védelmében is! Köte­lessége minden magyar-származású amerikai állampolgárnak és minden Egyesült Államok területén működő nemzeti emigrációs szervezetnek. A Vancouveri Erdélyi Baráti Kör igaz­gatóságától (aláírás nélkül) érkezett szerkesztőségünkhöz egy realitásokra hivatkozó, az észhez és értelemhez fellebbező nyomtatvány, amelyben “ Wass Albertnek az Erdélyi Világ­­szövetség elnöki tisztéből való le­mondását, ha szükséges erőszakkal történő eltávolítását” követeli. “ Wass Albert, a második világhá­ború időszakában szülőföldjén ártat­lan embereket gyilkolt és gyilkolta­­tott meg, amiért a román hatóságok 1946-ban halálra ítélték. Az áldo­zatok között egyházi személy is volt. Az esettel ma már olyan jelentős hír­­ügynökség, mint a Reuter, is foglal­kozik. Eugen Theroffnak, az Ameri­kai Igazságügyminisztérium külön­leges osztálya ügyészének közlésére hivatkozva, világgá kürtölte, hogy Albert Wass háborús bűnös, amit ő maga sem tagad. Ezért az amerikai Igazságügy minisztérium is vizsgála­tot folytat” — hangzik az igazga­tósági körlevél. Wass Albert írófejedelmünk “há­borús bűnösségének” ügyével meg­született a próbáló, a vallató törté­nelmi események sora. Megjelentek a leszerelt életek, akik egy román kommunista népbírósági ítélet alap­ján Wass Albert írófejedelmünk nemzetvédelmi feladatinak cselek­vési terét szeretnék a román magyar­­irtó nacionalizmus örömére korlá­tozni. Megalakult az Akroni Magyar Kultúrkör A Summit-megyei Magyar Egyhá­zak és Egyesületek Közös Bizottsága november 15-én este tartotta meg gyűlését az akroni Magyar Házban. Tizenegy egyházi és egyesületi vezető jelent meg. A Magyar Ház és a Női­­osztály nem képviseltette magát. A gyűlés menete az igazi magyar test­véri szeretet és segítőkészség szelle­mében folyt le. Elhatározás történt, hogy a legmesszebb menő segítséget fogják nyújtani egymásnak a Ma­gyar Egyházak és Egyesületek ren­dezvényein. Központi nyilvántartást vezetnek 1980. január 1-től minden magyar rendezvényről, hogy elkerül­hető legyen, hogy két vagy több ma­gyar rendezvény legyen ugyanazon időpontban. Szeretettel és örömmel vette a Nagybizottság tudomásul, hogy a Magyar Róm. Kát. Egyház minden hónap elején vasárnap közös ebéd­napot tart. Az ebédek pontos idő­pontjait a Magyar Újságban és dr. Banda Árpád professzor által veze­tett Magyar Rádióban minden va­sárnap este 6 órai kezdettel az F.M. rádió 88.1 hullámhosszán közölni fogjuk. Ugyancsak a Magyar Kultúr­kör havi értesítőjében is. Kitörő örömmel és lelkesedéssel vette tudomásul a Közös Nagybizott­­ságjakab Sándor bejelentését, a Ma­gyar Kultúrkör megalakulásáról és annak a Nagybizottsághoz való csat­lakozásáról. Dr. Banda Árpád, a “Magyar Alap” elnöke 100.00 dollá­ros csekket nyújtott át segítségül a Magyar Kultúrkör nemes célkitűzé­sére. Ft. Rév. Dömötör Tibor és felesége ugyancsak 100.00 dolláros egyéni adományukat nyújtották át és mellékelték a Lorántffy Zsuzsanna Otthon 100.00 dolláros adományát is. A Magyar Róm. Kát. Egyház 50.00 dolláros adományát Pál István 3 egyháztag kíséretében nyújtotta át a Magyar Kultúrkör részére. Gaj­­datsy Ferenc, a Mindszenty Magyar Iskola elnöke ugyancsak 50.00 dol­láros csekket nyújtott át és reményét fejezte ki a Magyar Kultúrkör ered­ményes munkájára. Jakab Sándor a Magyar Kultúrkör elnöke meghatottan köszönte meg a segítséget nyújtó Egyházak és Egye­sületek adományait. Kijelentette, hogy a Magyar Kultúrkör a jelen pillanatban még otthon nélkül áll, mert a Magyar Ház, melynek alap­szabálya előírja, hogy otthona min­den Magyar Egyesületnek, Intéz­ménynek, mely a magyar kultúrát szolgálja és az egyesület tagjai tagjai a Magyar Háznak is. De egyes sze­mélyek szinte hisztérikusan tiltakoz­nak, hogy az igazán magyar célt szolgáló akroni Magyar Kultúrkör otthont kapjon a Magyar Házban alosztályként. Jakab Sándor kijelen­tette, hogy biztos benne, hogy a magyarság érvényt fog szerezni a Magyar Ház alapszabályának, mert az akroni magyarság 1923-ban nem kocsma nyitására kért és kapott álla­mi működési engedélyt, hanem a magyar szó és magyar kultúra fenn­tartására és azért élvezi az adómen­tességet. Az elnöklő dr. Gáspár Bá­lint felkérte a gyűlésen résztvevőket, hogy a későbbi program-tervezésnél minden egyház vagy egyesület hívja fel őt, hogy a központi program nyil­vántartás megadja az “üres” napo­kat a rendezvényekre és bejegyez­hesse az utólagos rendezvény idő­pontját és a hirdetésekről intézked­jen. Summit Megyei Magyar Egyházak és Egyesületek Közös Nagybizottságának elnöke Dr. Gáspár Bálint * * * Örömmel közöljük, hogy az akro­ni Magyar Kultúrkör jelenleg 102 taggal rendelkezik. Tagsági kártyák kiküldése folyamatban van. Tagsági díj 1.00 dollár, 1980. érne befizet­hető az akroni Magyar Kultúrkör cí­mén'. Akroni Magyar Kultúrkör c/o Hungarian School P. O. Box 525 Akron, Ohio 44309 •rk

Next

/
Thumbnails
Contents