Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
Szocializmust - magyar módra! JZlíTVAkÖfcT HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA XVII. évfolyam. 6. szám 1979. JÚNIUS HÓ Ára: 85 cent I o DR. SZENTMIKLOSYELES GÉZA Charleston városa ünnepli Fabricy Kováts Mihályt 192 0. JUNIUS 4. PÉNTEK .. . . . Rádió még akkor nem volt. Párizzsal állandó telefonösszeköttetésben állt Budapest. A nagy lapok kiadóhivatalai előtt tömegek lesték a kirakatban időről-időre megjelenő hírközleményeket. Az utcák már reggel óta valami furcsa nyugtalansággal voltak tele. Minden arcon szorongás, a tekintetek fáradtak, üresek, mint a halottasházaknál inrrasztás után. Még a szokott utcazaj is tompább volt, mint máskor. Tíz óra után egy két perccel jött a végzetes párizsi hír, és akkor megkondultak, előbb Pesten, majd ahogy villámgyorsan szétfutott a hír, egymásután mindenfelé az országban a harangok. A magyarok két óra hosszat tartó harangkongással temették múltjukat és jövőjüket. Budapest percek alatt feketébe öltözött. Perceken belül fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az ablakokban fekete drapériák. Az utcák fekete gyászruhákkal teltek meg. Emberek, asszonyok, férfiak, gyerekek mentek az utcán patakzó könnyekkel, nem egyszer hangosan zokogva. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágot. csonka karját mutogatva, őrjöngve kiabálta'. ‘Hát ezért?' Az utcákon ismeretlen, egymást soha nem látott emberek borultak egymás nyakába, a terek padjain zokogókat vettek körül vigasztaló emberek és az állandó és szakadatlan harangzúgásban rohant bele a gyászba és kétségbeesésbe ezer pesti rikkancs: ‘Rendkívüli kiadás!’ A lapok gyászkeretben, mindenki mohón olvasta, amit úgyis tudott, mindenkiben lángolt a tehetetlen düh, csoportoknak vezércikkeket olvastak fel hangosan ... a Múzeum-téren elkezdték a himnuszt énekelni ... és a harangok kongtak, kongtak s szakadatlanul, szinte elviselhetetlenül. A templomok gyorsan megteltek síró emberekkel, hiszen a kétségbeesés mélyén mindnyájan Istenbe próbáltunk kapaszkodni, papok mentek fel a szószékre megkísérelni a lehetetlent, vigasztalni ott, ahol nem volt vigasztalás. A vidékeken ugyanez volt a kép. Harangkongás, gyász és kétségbeesés mindenütt. Néhány ökölcsapáson, kisebb verekedéseken kívül rendzavarások nem fordultak elő, hiszen az összes italmérések zárva voltak és minden közbiztonsági intézkedés megtörtént. Csak a harangok kongtak 10 órától kezdve mindenütt, minden városban és minden faluban két órán keresztül. E sorok írója 14 éves vQlt — írja Padányi Viktor 'Egyetlen menekvés’ című könyvében —, és negyedikes gimnázista akkoriban. Tíz órakor, növénytan-óra kezdődött és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig. Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga elé egy hosszú percig ... és akkor megkondultak a harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában akkor még ez a név állt '. ‘A Magyar Szent Korona Országainak Politikai Térképe’, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takarja el előlünk, és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amilyt mi még soha sem láttunk száraz és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejebb esett a mellére és a kívülről behallatszó harangzúgás által méginkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: ‘Consummatum est'. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégyéves magyar fiú. A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Magyarország keresztrefeszítésének napja volt: 1920. június 4, péntek ...” ÜNNEPI MISE A történelmi emlékekben gazdag dél-carolinai Charleston városa az alkalomhoz méltóan ünnepelte meg Fabricy Kováts Mihály magyar huszárezredes hősi halálának kétszázadik évfordulóját. Az egy hétig tartó ünnepségek sorozatát a katedrálisban megtartott ünnepi mise vezette be, melyet fényes papi segédlettel Ernest Underkóepler, Charleston és Dél-Karolina püspöke celebrált. A Magyar Vitézi Rend-et, Árpád királyi herceg főkapitány megbízásából vitéz Bavanchi Tamáska Endre képviselte, aki dr. Udvar dy Tiborral, a Bicentennjális Bizottság Országos Elnökével együtt, a számukra kijelölt oltár melletti díszhelyet foglalták el, szemben a másik oldalon elhelyezett díszmagyarba öltözött clevelandi magyar lányok elbűvölő csoportjával. Győri Zsuzsa, Ekker Zsuzsa és Gulyás Erzsébet charlestoni megjelenését az MHBK clevelandi főcsoportja és annak vezetője Tor day Egon áldozatkészsége tette lehetővé. Ez alkalommal nyújtotta át Underkóepler püspök, Riley, Charleston város polgármesterének jelenlétében, az áldást osztó pápai bullát dr. Udvar dy Tibornak, az Országos Bicentenniális Bizottság elnökének, aki több mint két évi munkájának eredményeképpen az amerikai magyarság újabb elismerésben és megbecsülésben részesült. A városban a világ minden tájáról érkezett magyar zarándokok meghatódottan szemlélték a Kováts Mihály által tervezett Pulasky zászló alatt felvonult charlestoni Katonai Akadémia kadettjait. A felemelő látványt stílusosan egészítette ki a díszmagyarban megjelent magyar lányok már említett csoportja. Sikerült feljegyeznünk Czanyó Adorján, dr. Keserű István és a Zámbory házaspár nevét, akik Argentínából jöttek Charlestonba. BANKETT Az egyházi ünnepségeket világiak követték. A híres Gibes-Gallery egyik hatalmas termében állították ki a híres Bodó művészházaspár erre az alkalomra készült festményeit és faliszőnyegeit, melyek nagyrészben Fabricy Kováts Mihály életének egyes mozzanatait örökítették meg. Az ünnepi kiállítást Árpád királyi herceg, a vitézek főkapitányának nevében, annak megbízottja v. Baranchi Tamásba Endre, a Bicentenniális Bizottság részéről annak elnöke, dr. Udvar dy Tibor nyitotta meg. A megjelent közönség a dicsérő jelzők garmadával halmozta el a szerény művészeket. A kiállítást követően a Hybernian (ír) Hallban, a város egyik legszebb épületében megrendezett banketten Andrew Jackson elnök Texasban lakó egyenes leszármazottja mondotta az ünnepi beszédet. Az est műsorát a Fabricy Kováts Mihály Történelmi Társaság elnöke, dr. Udvardy Tibor nyitotta meg, felolvasva Ijjxon és Ford elnökök, Reagan volt kormányzó, Kada Lajos és Jean Villot washingtoni pápai nunciusok táviratait. Úgy látszik Carter elnök nem tartotta szükségesnek üdvözletét küldeni, miután a Szent Koronát haza küldte Kádáréknak. Dr. Udvardy Tibor ismertette továbbá dr. Habsburgh Ottó, Madam Barre francia miniszterelnök feleségének, Gen. Pierre Mondain a francia becsületrend nagykeresztje tulajdonosának és a Bercsényi huszárezred parancsnokának George Berge üdvözlő táviratát. POLGÁRMESTERI FOGADÁS Programszerűen Joseph T. Riley, •Charleston város polgármestere fogadta a város tanácstermében a Bicentenniális Bizottságot és. annak vendégeit egy bensőséges ünnepség keretében, melyen több ajándékot nyújtottak át a polgármesternek, többek között Vasvári Zoltán, a Kereszt és Kard Mozgalom képviselőjeként egy művészi magyar majolika edényt, mely karcagi földet tartalmazott, azzal a céllal, hogyha Fabricy Kováts Mihály tetemét exhumálják és Udvardy Tibor terve szerint egy díszsírhelybe helyezik el, akkor az ősi rög egyesüljék poraival. A felemelő ünnepségen a Bicentenniális Bizottság és a Templárius Lovagrend képviselői adták át Riley polgármesternek azt a művészi kivitelű, nagyméretű bronz emléktáblát, mely a Charleston i Exchange Building falán fogja hirdetni az amerikai-magyar szabadsághős emlékét. CLARK VEZÉREZREDES ELISMERÉSE A Lovagrend képviselőit John D. Kelly III. Delawarei Priort, C. Hawkens kancellár és Knight Commander dr. Udvardy Tibort és az emlékbizottságot délután Mark Clark vezérezredes otthonában fogadta, akikkel hosszasan elbeszélgetett és a búcsúzásnál dr. Udvardy Tiborhoz fordulva kijelentette, hogy: "Ön a lehetetlent kísérelte meg, de akadályt nem ismerő álhatatossága sikert hozott. ” ÜNNEPSÉG A REPÜLŐGÉP ANYAHATÓN A napot méltóan fejezte be a Sunset Parade, melyet a Yorktown repülőgépanyahajón rendeztek meg a Fegyveres Erők napjaként, fényes katonai pompával, mely alkalommal a tengerészügyi államtitkár mondott beszédet. A Bicentenniális Bizottság képviselői, akiket a VI. Naval District admirálisa hívott meg, átadták a Kováts Hadihajó okmányait azzal, hogy azt az ottani történelmi múzeumban helyezzék el. A Bizottság ígéretet kapott, hogy az anyahajon egy Kováts szobát fognak berendezni. KOVÁTS MÚZEUM MEGNYITÁSA Egy más alkalommal a Citadella egyik termében elhelyezett Kováts múzeumot látogattunk meg, ahol számos Kováts relikvián kívül a huszárság történelmi fejlődését ábrázoló, festményt, karcolatot, rajzot, fegyverzetet és egyéb felszerelést találtunk. A múzeum igazgató alezredes készséggel és hozzáértéssel adott felvilágosítást kérdéseinkre. A múzeumot dr. Udvardy Tibor nyitotta meg a közönség részére. Csillogó
