Szittyakürt, 1979 (18. évfolyam, 2-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

12. oldal ÍZItTVAKOltT 1979. május hó román 1918. dec. 1-én aztán ki is mondta-az egyesülést Romániával. A határozat 1. cikkelye így szól: “Erdély, Bánát és Magyarország minden ro­mánjának Nemzeti Gyűlése ülésezett, szemé­lyüknek jogszerű képviseletében, Álba Júliában, 1918. november 18-tól december 1-ig, kinyilvá­nította a románok egyesülését minden területtel, melyet románok népesítenek be.” A románok, a belgrádi fegyverszünet meg­szegésével, a maroknyi, minden anyagi támoga­tástól megfosztott Székely hadosztály hősi ellen­állása ellenére december végére megszállták majdnem egész Erdélyt és 1919. jan. 1-én a román törvényhozás, be sem várva a békeszerző­dést, kimondta Erdélynek és a Bánátnak Romá­niával való egyesítését. 1919. jan. 8-án az erdélyi szászok, aug.-ban pedig a bánáti svábok egy része is csatlakozott Romániához. A románok júl. végén a Tiszánál szétverték a bomladozó magyar “vörös” hadsereget és miután Kun Béla és direktóriuma júl. 31-én elmenekült, aug. 3-án bevonultak Budapestre. Abban a szörnyű szellemi, erkölcsi züllésben, teljes szétesésben és pusztulásban, amit az “őszi­rózsásnak” mondott patkány forradalom és a néhány hónapos vérgőzős “proletárdiktatúra” idézett elő az országban, az már csak egy tragi­komikus fintor volt a halálos kábulatban vergődő nemzet arcán, hogy a Debrecenbe ellátogató “győztes” román királyt, Ferdinándot, Balthazár kálomista püspök kézcsókkal üdvözölte. Nem kétséges, hogy ezért a 60 éve tartó, egyre súlyosbodó nemzeti tragédiáért elsősorban azok felelősek, akik hagyták és elősegítették, hogy a nemzetközi nagytőke és ikertestvére, a szabad­kőművesség, befészkelhesse magát és a millé­­niumi “aranykor” álcsillogásának leple alatt a nemzet szellemi, erkölcsi és biológiai gyökereit szétrágják. Mert a magyar-ellenes összeesküvők nemzetközi csoportjában nemcsak Masaryk és Benes, meg a szerb Tomitch volt hárompontos vakoló testvér, hanem Jászi és jónéhány “nyu­­gatos” társa is. De, amíg azok befolyásukat saját népük és országuk javára használták fel, addig Jászi és társai minden tettükkel Magyarország és a magyarság sírját segítették megásni. Ezért érdemes lesz kissé közelebbről megnéz­ni, ki is volt hát Jászi Oszkár?! Jászi (Jakubovics) Oszkár 1875. márc. 2-án született Nagykárolyban és 1957. feb. 13-án halt meg Oberlinben (USA). “Jelentékeny publicisztikai tevékenységet fej­tett ki, amelyben határozottan állást foglalt a nagybirtokrendszer, a klerikalizmus és a nemze­tiségi elnyomás ellen ... A Huszadik Század szerkesztője, az Országos Radikális Párt elnöke, 1918 októberében a Nemzeti Tanács elnöke, a Károlyi-kormány nemzetiségi kérdésekkel meg­bízott tárcanélküli minisztere, a Külügyi Tanács elnöke. Résztvett 1918 novemberben a belgrádi fegyverszüneti tárgyalásokon, majd a románok­kal tárgyaló aradi küldöttség vezetője volt ... A Tanácsköztársaság kikiáltása után külföldre emigrált . . .” írja róla a Magyar Életrajzi Lexikon (Bp. 1967.). Jászi Oszkár születésének 100. évfordulója al­kalmából Köves Rózsa (“Jászi Oszkár útja”, Magyar Nemzet, 1975. márc. 2.) a következőkkel egészíti ki: “Kezdeményezésére indult, illetve alakult meg a Huszadik Század című folyóirat (‘a szocio­lógia első magyar műhelye’), a Társadalomtudo­mányi Társaság, majd 1908-ban a Martinovics Szabadkőműves Páholy (melynek sok kiváló em­ber, így Ady Endre is tagja volt) és amely felada­tává tette a szabadkőművesség haladó irányba terelését. Jászi — és a polgári radikálisok — az értelmet, a szaktudást, a felvilágosodást tűzték zászlójukra . . . Jászinak — úgy is, mint a Husza­dik Század szerkesztőjének, mint a Társadalom­­tudományi Társaság főtitkárának, mint a Marti­novics Páholy nagymesterének, mint a Társa­dalomtudományi Szabad Iskola szervezőjének és támogatójának, mint a Polgári Radikális Párt elnökének, mint kolozsvári, majd budapesti egyetemi tanárnak, a Károlyi-kormányban a nemzetiségi ügyekkel megbízott tárcanélküli mi­niszterének — nagy volt a hatóköre, kiterjedt a baráti társasága . . . Jászi a proletárdiktatúra ki­kiáltása utáni hetekben Bécsbe emigrált. A mun­káshatalom ellen nem lépett fel, sőt itthon ma­radt híveit lojális munkára szólította fel ...” — Mint ismeretes, 1924-ben jött Amerikába, 1925-ben az Oberlin szociológiai tanára lett és az maradt élete végéig. A fentiek után nyugodtan elmondhatjuk, hogy a magyarság 60 éve a trianoni sírban ver­gődik, az Jászi Oszkárnak, magyarországi, meg külföldi vakoló testvéreinek köszönhető. Erdély­nek ilyen gyalázatos módon való elárulása pedig majdnem kizárólag Jászi Oszkárt lelkét terheli. A két világháború között felnőtt nemzedék szentül hitte és vallotta, hogy hősi helytállásával, élete és vére feláldozásával jóvá tudja tenni elő­deinek bűnét és újra helyre tudja állítani az egész Kárpátmedencét kitöltő évezredes magyar álla­mot. Azt pedig, hogy az 1918—19-es patkánylá­zadása és Trianon megismétlődhessen, egysze­rűen képtelenségnek, lehetetlennek tartotta. És megismétlődött . . . Mert otthon és világszerte a miniszteri szé­kekben, katedrákon, szerkesztőségekben és a gazgadási kulcspozíciókban még mindig “jászi­­oszkárok” ültek, akik felelőtlenül tovább álmo­doztak, destruáltak, bomlasztottak, csak most már világméretekben. Az eredmény nem is maradt el: a kis csonka Magyarországgal együtt fél Európa a pánszláv­­bolsevizmus ölébe hullott, a világ szabadon ma­radt részében pedig megindult a teljes erkölcsi, szellemi züllés, aminek a gyümölcse most kezd beérni. Hóman Bálint mondta a börtönben: Az árulások korát éljük, amit szükségképpen az el­­aljasodás kora fog követni . . . Csikmenasági M.H.B.K. BÁL - 1979 ROMANIA AGGÓDIK A SZOVJET FELVONULÁS MIATT Technikai okok miatt ugyan meg­késve, de annál nagyobb szeretettel köszöntjük lapunkban a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének há­lózó ifjúságát. Képünk a huszonhatodik bálon készült, balról jobbra: Abel Zsu­zsanna, Farkas Zsuzsanna, Csia Lili, Szentkirályi Anna, Stibinger Edith, Simonyi Zsuzsanna, Bernáth Linda, Fricke Andrea, Ekker Zsuzsanna, Kovács Andrea és az 1979. év bál­királynője Gulyás Marika, Földesi József,, Szentkirályi György, Balázs Tamás, Csiba György, ifj. Fördös Egon és Lendvay János. Gulyás Marika csinossága, ked­vessége (meg huncut mosolya) mél-AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI KOMMUNIZMUS SZEMTANÚ ÁLTAL VALÓ HITELES LEÍRÁSA A Tormay Cecil Emlékbizottság kiadásában megjelent két kötetben egészvászon kötésben Tormay Cecil: BUJDOSÓ KÖNYV A két kötet ára $25.00 (US dollár.) Postadíj 84 cent. Megrendelhető a Kárpát Publ. címén: Kárpát Publ. Co. P. O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101. U.S.A. tán kiérdemelte az 1979. évi bál­királynői címet. Marika középiskolai tanulmányait Twinsburgban (Ohio) végezte. Egyetemi tanulmányát Oxford (Ohio) kezdte, jelenleg az akroni egyetemen tanul. Két évig volt tagja a 33. számú leány cserkész csapatnak, majd Elek Kálmán Lake Plata-i magyar iskoláján segített nagy szorgalommal, a Lake Plata-i magyar labdarúgó szakosztály ren­dezvényeinek is lelkes támogatója. A szerető szülők örömében és bol­dogságában osztozkodva mi is sok si­kert — magyar sikert — kívánunk Gulyás Marika életútjában. A Szerkesztő HATÁROK NÉLKÜL Megjelent a Kanadai Magyar írók 6. antológiája Határok nélkül cím­szó alatt. A szép és tartalmas 192 oldalas könyv megrendelhető a Szövetség címén: Canadian Hungarian Authors Association 840 St. Clair Avenue, W. Toronto, Ont. M6C 1C1 Canada Vászonkötésben $10. —, puhakötés­ben $7. — . A megrendelt mennyiség árának előzetes beküldése mellett. A könyv árában a szállítási költség is bennfoglaltatik. MOSZKVA CSAPATÖSSZEVONÁST HAJT VÉGRE A HATÁR MENTÉN Nr. 71 Ruhrnachvichten, 24. marc. 1979. Újabb nyugtalanságot okozott Bukarestben, a Szovjet —Moldva köz társaságban és a román határ köze­lében történt csapatösszevonás. — A stratégiailag fontos szovjet határvá­ros Ungeny, amely egy jelentős Ro­mániába vezető vasútvonal mentén fekszik, 20 km-re keletre a román várostól, Jasitól, mely az utóbbi idő­ben katonai táborhoz hasonlít a bécsi katonai körök megállapítása szerint. Ugyanez a tudósítás beszámol ar­ról, hogy a Prut határfolyó mentén a civil lakosság egy részét az ország belsejébe telepítették, hogy helyet biztosítsanak a katonai elszállásolás­nak. Bukarestben aggodalommal kér­dezik, hogy mi rejtőzik a csapat­összevonás mögött? Ez a kérdés már felmerült — nem­sokkal a befutott jelentések után, miszerint a szovjet 3 hadosztályt és 2 vadászbombázó ezredet helyezett el Bulgária északkeleti határvidékén. Bár ezt a tényt Szófia élesen cá­folja — mégis néhány nap alatt ki­­szivárgott az a hír, hogy a szovjet ka­tonaság kis egységei ideiglenesen Bulgáriában tartózkodnak — a varsói Paktum hadtestének a gya­korlata miatt. — Azonban köztudo­mású, hogy Bulgáriában — ellen­tétben Magyarországgal, Lengyelor­szággal és a DDR-el — nem állomá­soznak szovjet csapatok. Már a román aggodalmak részben elapadtak — azonban mostanában ismét fellángoltak — mivel nem lehet véletlen a bulgár—jugoszláv viszony további éleződése. — Bul­gária, nyilvánvalóan a Kremltől bá­torítva — újra kijelentette azt a régi állásfoglalását, miszerint a macedó­nok — nem képeznek külön nemze­tet, hanem a bulgár nép szerves része és Bulgáriához tartoznak. A Prut keleti partján a szovjet csa­patok összevonása azt a látszatot kelti, hogy Moszkva ebbe a kérdésbe nemcsak beleavatkozik, hanem a fő­szerepet akarja játszani. Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Bukarest kizártnak tartaná a szovjet invázió veszélyét. Úgy véli, hogy a szovjet csapatok összevonása Romá­nia határmentén — csupán a Kreml megfélemlítési kampánya — és célja Romániára nyomást gyakorolni, hogy kapcsolatait Kínával lazítsa meg, és résztvegyen a keleti blokk Vietnam-segélyében. / m (Az Erdélyi Világszöv, híranyagából) KITTVAKÖfct Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM P. O. Box 534, Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107, U.S.A. ELŐFIZETÉS: Egy évre $10.00 — egyes szám ára 85 cent — Légiposta előfizetés: USA, Kanada és Mexico egységesen 14.00 dollár. Európa, Dél-Amerika és a Földközi-tengerrel határos ázsiai és afri­kai országokban 18.00 dollár. Ázsia, Ausztrália és New Zealand 20 dollár és 50 cent. A csekket kérjük “Szittyakürt” névre kiállítani. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue Cleveland, Ohio 44102.

Next

/
Thumbnails
Contents