Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)

1978-01-01 / 1. szám

1978. január hó «itmKökt 5. oldal A TTKT (THCA) HIVATALOS SAJTÓTÁJÉKOZTATÁSA: TURÁNI ÜNNEPSÉG MELBOURNEBEN Attention ! Attention ! 1977. szeptember 25-én, Mel­­bourneben, óriási sikerrel zajlott le a világ első Turáni Fesztiválja. Őszinte örömmel adunk tudósítást a világ magyarságának, mert rendez­vényünk várakozáson felül sikerült. Szervezetünk, a Turáni Történel­mi és Kulturális Társaság, hosszas előkészület után jutott el idáig. Nem egészen három évvel ezelőtt alakul­tunk meg. Egy esztendővel ezelőtt török—magyar barátsági estet ren­deztünk, melynek sikere és valóban testvéri légköre adta meg nekünk a bátorságot ahhoz, hogy kísérletet te­gyünk a turáni népek tényleges összefogására. A több, mint három órás előadá­son a következő testvérnemzetek képviseltették magukat: finn, észt, magyar, bulgár, török, afganisztá­ni, pakisztáni, kínai és japán. Igen nehéz feladat lenne bármely nemzet szereplését kiemelni, mert minden nemzet minden szereplője ugyan­csak kitett magáért, és így az egész műsor hivatásos színvonalat ért el. Mégis, meg kell említenünk a japán és az észt tánccsoportot. Kiváló volt a kínai népizenekar műsora is. Mindnyájunkat magával ragadott a török és az afganisztáni csoport sze­replése, akik egzotikus népitáncai­kat saját hangszereikkel kísérték. Ki kell emelnünk az afganisztániak áldozatkészségét, ugyanis a Sydney­ből (1000 km!) jöttél le hozzánk, Hölgyeim és Uraim, Nagyrabecsüit Vendégek! Túrán népei sok ezer év után ma először sereglenek össze és bizonyít­ják, hogy történelmi azonosságuk nem álom, nem rege, hanem való­ság. A Turáni alföldről, környező he­gyeiből és völgyeiből igen hosszú vándorutat tettünk meg, csaknem a világ minden részébe. De most ki­nyújtjuk kezeinket minden irányba és kitárjuk karainkat, hogy ma­gunkhoz ölelhessük drága testvé­reinket. Hölgyeim és Uraim, engedjék meg, hogy üdvözölhessem díszven­dégeink között a bevándorlási és etnikai minisztert, nagyrabecsüit Walter Jona-t és kedves feleségét. Külön üdvözlöm Mahomed Ajayog­­lu urat, Karacsaj-ból, a kaukázusi hegyekből, amely valamikor sok tu­ráni népnek volt bölcsője és összeol­vadási helye. Végtelen örömmel lá­tom közöttünk a magyar történelmi kutatás egyik legidősebb úttörőjét, Dr. Kosa Barnát. — Üdvözlöm a különböző népcsoportok elnökeit, tagjait és végül, de nem kevesebb örömmel üdvözlöm az afgán, auszt­rál, bolgár, észt, finn, japán, kínai, litván, magyar, pakisztán és török szereplőket, akik eljöttek ide má­ma, hogy kulturális kincseikkel gaz­dagítsák műsorunkat. Hölgyeim és Uraim! Hiszem, hogy ez az első szikra itt ebben az áldott országban, Ausztráliában, a turáni öntudat hatalmas lángjává lobban fel s a turáni testvérközösség kialakulását eredményezi; egyesíti a turáni népeket, akik a történelem folyamán elszakadtak egymástól. Szeretném beoltani minden turá­ninak a szívébe azt a tudatot, hogy valamennyien elválaszthatatlanul tagjai egy csodálatos családnak, csak azért, hogy az ünnepségen részt vehessenek. Kedves jelenete volt ünnepségünknek Mr. Maho­med Ajayoglu (karacsáj), az Islamic Society vezetőjének, és Dr. Kosa Barna, a turánizmus nagy öregjének bemutatása a nyilvánosságnak. Nem maradt el a többitől a ma­gyar népitáncegyüttes sem, mely az itteni MHBK ifjúsági csoportjából került ki. Korcsma Miklós áldoza­tos és szakértő munkájának köszön­hető, hogy a fentemlítettekkel együtt, a magyar táncegyüttes is el­nyerte az ausztrál állam hivatalos szakértőinek osztatlan tetszését. Kitűnő műsorszámot mutatott be Doroszlay Károly — 1945 előtt a légierők zenekarának karnagya volt —, aki zenekarával és kórusá­val népdalokat, feldolgozásokat adott elő. Doroszlay Károly azon­ban sokkal többet tett ennél! Ked­ves feleségével együtt, hihetetlen szí­vóssággal és lelkesedéssel szervezték a műsort, alakították baráti kap­csolataikat, megkomponálták a Turáni Himnuszt; egyszóval nekik köszönhetjük, hogy ezt a tudósítást közre adhatjuk. Itt kell megemlíte­nünk Polgár Lajost, szervezetünk elnökét, aki kitűnő diplomáciai ér­zékkel és rengeteg munkával meg­szerezte és biztosította az állami tá­mogatást, és ezzel megteremtette munkánkhoz az alapot. amely minden joggal tarthatja ma­gát a világ egyik legbüszkébb nép­csoportjának. Ez a család büszke lehet maradandó kulturális ered­ményeire az idők kezdetétől a mai napig, amikor is egy erősen növekvő törekvés észlelhető, amely arra irá­nyul, hogy a modern embert a bar­langlakó szintjére süllyessze vissza. A turáni népek ereje nemcsak fi­zikai. Erkölcsi eszményképük: az erős családi kapocs és a fegyelme­zett, felelőségteljes életszemlélet. Ez teszi őket annak az emberi nagy­ságnak fáklyahordozóivá, amely egyedül képes az Isten által megter­vezett paradicsomot létrehozni ezen a földön a sátáni pokol helyett. Nem fontos, milyen nevet adunk Istenünknek. Hívhatjuk Istennek, Jézusnak, Allahnak, Buddhának, Shintonak, mégis csak egyetlen egy van belőle, aki legfőbb ura és kor­mányzója a világegyetemnek. — Hozzá fordulok most hálás szívvel, amiért megengedte nekünk, hogy egymásra találhassunk. Köszönöm neki, hogy olyan csodálatosan szín­pompásnak teremtett bennünket szokásokban, ruházatban és a bőr­nek színében. Ragyogó példaként állhatunk a világ elé és bizonyítjuk, hogy a különböző bőr alatt ugyanazt az emberi lényt találjuk, mint a kü­lönböző haj alatt. Vándortarisznyánkban valameny­­nyien hordunk ajándékokat, ame­lyeket a nagy emberi család szent oltárára helyezhetünk. Ez a mai tu­ráni ünnepély egy ilyen ajándék. Kérem, fogadják olyan szeretettel, mint amilyennel előkészítettük. Néhány pillanat múlva — először a világon — felhangzik a Turáni Népek Himnusza. Szövegét és ze­néjét a Turáni Történelmi és Kultu­rális Társaság két tagja írta, illetve szerezte. Hölgyeim és Uraim, az első Turá­ni Fesztivált ezennel megnyitom! * * * Polgár Lajos beszédével és mun­kájával — mint később kiderült — letette alapjait egy új ausztrál nem­zetiségi politikának is. Szeretnénk kiemelni őszinte nagyrabecsülésün­ket Ausztrália felé. Ugyanis Auszt­rália a világ első állama, amelyik a turáni ünnepséghez aktívan hozzá­járult, és a turáni mozgalmat hiva­talosan elismerte és támogatására méltónak találta. Tájékoztatásul a következőket szeretnénk közölni. Ünnepségünk­ről színes, hangos filmet, hangfel­vételt készítettünk, hogy a világ első turáni fesztiválját megörökítsük az utánnunk következők számára. Re­méljük, hogy még ebben az évben kiadjuk angolnyelvű, gazdagon il­lusztrált emlékkönyvünket is, nem­csak a magyarság, de a világ népei számára. Munkánkat ezzel nem fejeztük be, hiszen most nyitottuk ki azt a kaput, melyet minden nemzethű magyar már türelmetlenül várt. Rengeteg tervünk van a jövőt ille­tőleg. Elsősorban szeretnénk a Turáni Eszmét élettől duzzadó, munkálkodó nemzetközi színvonal­ra hozni. Ez az ünnepség, melyet Mr. Polgár, Hölgyeim és Uraim! Nagyon boldog vagyok ezért a jó alkalomért, hogy egy pár szót mondhatok itt máma mindenki ne­vében, mert úgy gondolom, hogy egy olyan ünnepélyben volt részünk, amelyet egyedülállónak kell tekinte­nünk, legalább is amennyire én tu­dom itt Victoriaban, azáltal, hogy összehoztak itt olyan kiváló tehetsé­geket egy olyan népcsoportból, amely közös származású, ugyanaz a vér folyik ereikben és amely felte­hetőleg a legnagyobb etnik csoport a világon: a Turánok. Amit én gondolok, s amit ez az ünnepély jelképezett, az teljesen megfelel annak a célnak, amit — mint Önök közül néhányan is tudják — én is szeretnék megvalósí­tani a saját minisztériumomban itt Victoria államban: azaz kifejlesz­teni ezeket a népi sajátságokat min­den elkülönülés nélkül a teljes ausztrál közösség keretein belül. £n úgy látom, hogy ez az ünnepély pél­dakép mindarra, amit ebben az irányban el akarunk érni. Bízom abban, hogy ez az ünnepély előfu­­tárja lesz az évenként megismétlődő turáni ünnepélyeknek, amelyek év­ről évre nagyobbak és nagyobbak lesznek és főképpen mindég képe­sek lesznek visszatükrözni azokat a fontos ideálokat, amelyek létalapju­kat képezik s amelyek meg vannak testesítve abban a csodálatos kul­túrában, amely a teljes közösség számára ma bemutatásra került. Ma nemcsak ausztrálokat láttunk gyönyörködni a csodálatos turáni kultúrában, a különböző népek cso­dás hagyományaiban, amelyek a tu­ráni jelleget alkotják, nemcsak az ausztrálok járultak hozzá egy kissé az ünnepély szándékához azzal, hogy maguk is látták a különböző népek egymástól eltérő nemzeti hát­terét, hanem maguk a különböző országokból eredő népek is megosz­tották egymással ezt a kulturális kö­zös jelleget és ez az, amit ez az ün-Ethnic Festival TURANIANS IN MELBOURNE Organurd by The Turanian Historical and Cultural association and The Bela Bartók Musical Society of Australia Date on Sunday. JSth September 1*177 Place Estonian House. 41 Melville RJ West Hiunswuk Time: 4 ,t0 p.nt. A I estival of aullienlic Folklore •• Folkdancmg •• Ancient musical instruments •• Vocalists •• ('lions •• fcxoitc and original ensembles - Indoor sports Participating are Afghan. Bulgarian, ( limese. Estonian. Finnish llunganati. Japanese. Latvian. Ulhui mail. Pakistani. I utkisli. and also Australian musicians, artist., soloists, and sportsmen THE FIRST EVER TURANIAN FESTIVAL I tom the land of the Thousand Lakes through the Baltic ifciwn the Danube, through tlie Lands of the (Vescent Moon to the lands of the Rising Sun See then speciuculji costumes, hear then enchanting music. gel to kmnt some .»I then customs Tickets S 4 00 Unnumbered seals, accommodation in order of arrival Fur bookings ring Maurice Lampi 379-6669 . ~ Tara Gifts 3H7-3553 Latvian Arts-Craft 63-1 IbO AcUnd Optical. Olgvay Ferenc 94-7039 Kochi Ba/aar 4 ’"MIJ5 Turkish Islamic Society 645 2K49 Japanese Society 654-3919 Mrs Ryan Ample parking, or take tram No 55 from Elizabeth Street. City tram terminus to stop 3’ m West Brunswick évről-évre megrendezni kívánunk, csak egyike lesz munkánk látható mérföldköveinek. Az ausztrál állam biztosított bennünket messzemenő támogatásáról, ezért úgy gondoljuk, leghelyesebb, ha tudósításunkat Victoria állam nemzetiségi minisz­terének, Honorable Walter Jonanak beszédjével fejezzük be, mellyel ün­nepségünket bezárta. Az itt követ­kezők nem lettek előre megbeszélve. Nem kértük — nem kérhettük — miniszterünket arra, hogy érde­künkben beszéljen. Mégis reményt ébresztett bennünk, utat mutatott és örök hálára kötelezett valameny­­nyiünket. Íme, a beszéd mindnyá­junkat érintő részletei: nepély elsősorban és biztosan el­akart érni. Nem volna-e nagyszerű, ha ennek a délutánnak a szelleme az egész világon felül tudna kerekedni? Hölgyeim és Uraim, engedjék meg, hogy az Önök nevében is kö­szönetét mondjak Mr. Polgárnak és bizottságának, Mr. Doroszlaynak és Mrs. Doroszlaynak. Én nagyon jól tudom, hogy mivel járult hozzá Mr. Doroszlay ehhez az ünnepélyhez és ezt láthattuk is nagyszerű zenei ké­pességében és abban a csodás mód­ban, ahogy a zenekart össze tudta hozni a színpadon szereplőkkel; kö­szönet tehát Mr. Doroszlaynak és feleségének is, aki a saját jogán is kitüntetést érdemelne konferálá­­sáért, mert az ünnepély meg is buk­hatott volna egy ilyen kiváló be­mondó nélkül. Tehát a fiúknak és leányoknak, a művészeknek, az előadóknak, a ze­nekarnak, Mr. és Mrs. Doroszlay­nak, Mr. Polgárnak és szerveze­teinek az ausztráliai Turáni Törté­nelmi és Kulturális Társaság és a Bartók Béla Zene Társaság keretei­ben, gratulálok; sok köszönet azért, amit itt ma délután nekünk és Ausztrália népének tettek. Nagyon köszönöm — FEKETE TIBOR a TTKT sajtómegbízottja * Az argentin rádió — Vance U.S. külügyminiszter Buenos Airesben 7500 állítólagos polgár eltűnése ügyében. A Cubából pénzelt ter­roristákat így keresztelik át. A helyi zsidó vezetőkkel is tárgyalt. Innen Brazilba megy, ahol gyenge erejű urániumot akar eladni, majd Cara­­casba látogat, részben, hogy a petroleum árát fixálja s ugyanakkor beszéljen azzal a szovjet diplomatá­val, aki a múlt héten hazája követ­ségéről az amerikaira sétált s mene­dékjogot kért. A detant szempont­jából igen kényes ügyet az USA hi­vatalos körei igyekeznek elhallgatni. POLGÁR LAJOSNAK, A TURÁNI TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS TÁRSASÁG ELNÖKÉNEK MEGNYITÓ BESZÉDE MELBOURNEBEN WALTER JONA BEVÁNDORLÁSI ÉS ETNIKAI MINISZTER ZÁRÓBESZÉDE MELBOURNEBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents