Szittyakürt, 1978 (17. évfolyam, 1-9. szám)
1978-02-01 / 2. szám
1978.február hó $*imAKO*T 7. oldal SZABÓ BÉLA: ŐSEINK VÉDELMÉBEN FELHÍVÁS A BODROGKÖZI SZOMOTOR KÖZSÉG KORNYÉKÉRŐL SZÁRMAZÓ AMERIKAI MAGYAROKHOZ Felhívom testvéreim figyelmét arra, hogy az Egyesült Államokban egy történelmi könyv fog megjelenni a Honfoglalásról és abban Almos— Árpád, hadurak személyéről kegyeletsértőn ír dr. Fűry Lajos író. Hagyományokból és történelmi ismeretekből mi úgy tudjuk, hogy a Honfoglalás idejében Álmos Kagán és Árpád Hadúr a Bodrog folyó átkelő helyénél Szomotoron 1 évig tartó harcot folytattak Ond nemzettörzs vezető lázadásának a leverésére 895. év közepétől 896. év tavaszáig. Honalapító őseinket a lázadásnál nagy veszteség érte, ahol Árpád Hadúr súlyosan megsebesült és Álmos Kagán hősi halált halt Szomotoron. Késői utódok a hősök emlékét kegyelettel megőrizték az elmúlt 1000 év alatt és a szomotori átkelőhely körzetében 6 község magyarsága jól ismeri a csatahelyeket. Én, a Honfoglalás tragikus eseményeiről egy Értesítőt fogok kiadni és abból most azért hozok nyilvánosságra egyes részleteket, hogy a történelmi események ismertetésével — a csatahelyek helyleírásával —, valamint a Nagyszentmiklóson megtalált aranykancsó fénymásolatával bebizonyítom az Ond lázadását, Álmos Kagán hősi halálát és Árpád Hadúr súlyos sebesülését. Álmos halálesete hősi helytállásról szól és az összeegyeztethetetlen dr. Fűry L. állításával, aki kegyeletsértő dolgokat ír Álmosról. * * * Torontói előadásán jelen voltam 1976. dec. 18-án, a Magyar Központban és az író a kiadásra kész könyvéből a következő részleteket olvasta fel: "Álmos Kagánt, a Honfoglalás sikere érdekében feláldozták és megfojtották egy selyemzsinórral.'' Árpád Hadúrról azt írja, hogy: “Csepel szigeten halt meg, ahol a haldokló magához hívatta a fiait." A Honfoglalók személyeiről, valamint a 955. évi Lech Mező i csatában szereplőkről óriási hiányosságokat vettem észre a kronológiai téren. Az előadáson és a szünetben négyszer szólaltam fel és megcáfoltam az elhangzottakat. Ezzel az volt a célom, hogy az író változtassa meg az állításait. Az Ősi Gyökér folyóirat 1977. 3. számának a 163. oldal híreiből értesültem arról, hogy az Ősi Gyökér szerkesztősége dr. Fűry Lajos könyvének a kiadását elutasította Álmos Kagán kitalált feláldozása és megfojtása miatt. A könyv előzetes terjesztéséről a Hadak Útján folyóirat 1977. márc. 1-i száma is beszámolt, mely szerint F. L. író Philadelphiában előadást tartott a bajtársaknak — akik nem ismerik a könyv ártalmas részeit. F. L. író egy másik szerkesztőséggel változtatás nélkül fogja kiadni a könyvét, melynek az ő fantáziájára épített részletei ártanak a magyarságnak. Egy könyv kiadása magánügy, de ezúton tiltakozom Álmos—Árpád Hadurak halálesetének a leírásától, mert a két haláleset története csak az író fantáziájában létezik. Szembehelyezkedem dr. Fűry L. író állításaival és az Értesítőmből nyilvánosságra hozom azokat a részleteket, melyek megcáfolják az író képzeletére épített valótlanságokat. Kőkorszakbeli fojtogatással nem foglalkoztak azok a Honfoglaló vezérek, akik Európa legműveltebb nemzetének az élén állottak. Nem lehet a magyarság történelmét és a Honfoglaló vezérek erkölcsi színvonalát leértékelni olyan valótlan állításokkal, melyek csak a barlanglakó állati nívón élt ősemberek szórakoztatásánál fordulhattak elő. Ismertetem Ond lázadásának az okát: Ősidőktől kezdve a Fehér-Szőke Szittya népek lakták a Kárpátmedencét. A Római Birodalom bukása előtt az ősi Szittya népeket újra egyesítették a Fejér Hunok a Kárpátmedencébe való bevonulásukkal. Ezért a Hunok neve után Hungáriának nevezték el az országot. A Hunok után a Hunok 3. nemzettörzse volt a Fejér Avar, akik A.D. 805-ig tartották fenn az ősi Szittya népek Duna-völgyi örökségét. Az európai népek tudták azt, hogy a Fejér Avarok is Hunok, ezért minden nép Hungáriának nevezte az országot. Úgy a Fejér Hunok, mint a Fejér Avarok Birodalmában mindig képviseltették magukat a Mahgarok — Magyarok, akik a turáni területen önálló államszervezetben éltek. A Duna-völgyében az Avarok névleges letűnése után minden Szittya nép külön-külön törzsszervezeti életet élt. A megszálló frank, bolgár csapatok csak egyes területeket foglaltak el. A Szittya népek részéről tehát a kontinuitás — a leszármazás — mindig fennállott. A szláv érdekeltségű történészek otthon és az emigrációban éppen azt szeretnék bebizonyítani, hogy a Hunok —Avarok után a Dunamedencében “mindenütt” szlávok éltek. A Hunok leszármazását és továbbélését bizonyítja az a tény, hogy a honegyesítő magyarokkal először megegyeztek Hungáriának Magyarország nevére való elnevezésében, majd az őslakó Hunok északi törzse Ond indítványára a névcsere miatt fellázadt. A 892. évektől kezdődő Magyar Honegyesítési Hadjáratok kezdetén délen, a pusztaszeri, bondvári és északon, az ungvári szerződések szerint Hon.G.Áriát (Hungáriát) Mah. G.Áriának (Magyarországnak) nevezte el Árpád Hadúr. Az ősi Szittya elnevezés helyett a Hunok a saját nevük szerint nevezték el a Kárpátmedencét — ezért természetes volt, hogy a Magyarok sem állították vissza az országot a Szittyák nevére. » * * A honegyesítést befejező 3. hadjárat 895. évben a magyarok hadrendjében Ond volt az egyik nemzettörzs uralkodója. Személyi ellentétben állott Árpád Hadúrral. Ezt az ellentétet csak egy lázadással úgy tudta megoldani, hogy, ha a hunok nevére nevezi el az egyesített hazát. Ond ehhez a tervhez megszerezte az északi Kárpátokban élő ősi hunok segítségét. Az 5 ágú Bodrog folyók és a Tisza völgyét a bolgárok tartották megszállva 810 — 895 között. A magyar vezetőség Etelközből Ond uralkodót előre küldte, hogy kerülje meg a Kárpátokat és a mai Bártfa irányából semmisítse meg a bolgár Zalán haderejét, ahol Labore volt a bolgárok északi vezére. Ond az Ond folyó völgyében megverte a bolgárokat és Zemplén községből a győzelemről értesítette a Vereckéről Munkács—Csap —Királyhelmes — Erős hegyre érkező Árpádot. Árpád H. az Erős hegyen levált a zömtől és a testőrségével elindult a szomotori átkelőhely felé, hogy gyorsan, ünnepélyesen átadhassa Ondmk az elismerését a bolgárok fölött aratott sikeréért. Ond ekkor fellázadt a főuralkodója ellen. Ősi hun-csapatok bevonásával a Bodrog folyó keleti mocsaraiban az ököri-tónál Ond megtámadta Árpád testőrségét. Az orvtámadás a Bús mezőn ért véget, ahol Árpád Hadúr súlyosan megsebesült. Az Erős hegyről Álmos Kagán több ütközetet vezetett a lázadás leverésére, aki az egyik csatában hősi halált halt Szomotoron, a Torhegyen. A lázadást a következő évben: 896-ban Kond fia, Latorca leverte, aki Ond uralkodót vezéreivel együtt lefejeztette. * * * Ond sírját megtalálták 1964-69- ben a szlovák megszállók régészei, az utolsó csata helyén, Zemplén község határában. Ond sírjában a levágott feje a karddal együtt a lábánál feküdt fordított helyzetben. így jelölték meg a lázadó sírját. A szlovák régészek Fettich Nándor magyar régésszel együtt azt állapították meg, hogy az az Álmos sírja, akit lefejeztek. Ilyen értelemben írtak erről a magyarországi lapok is; a Petőfi Népe, a Tükör, a Népszava, az Élet és Irodalom, ahol Jánossy István Árpádot apagyilkossággal vádolja. A szlovák régészek 1974-ben Pozsonyban kiadtak egy őstörténeti könyvet dr. Pavel Dvorák szerkesztővel, melynek a 288. oldalán “bizonyítják”, hogy Álmost lefejezték. Ők ebből nem engednek, mert a szlávok érdeke ezt kívánja. A könyv címe: Odkryté Dejiny, Davnoveké Slovensko. Magyarul: Kiásott történelmi bizonyítékok, Szlovákia őstörténete. Dr. Budinsky-Kricka professzorokkal “megtalálták” Álmos sírját. Ebben a könyvben P. Dvorák ír a szumérokról, a rómaiakról, a keltákról, a hunokról, az avarokról, a magyarokról és ezeknek a népeknek az őstörténete sehol nem érinti a szlovákok múltját. Álmos Kagán személyéről már a 14. sz.-ban valótlanságot állított Kálti Márk a Krónikájában és ő volt az első, aki Álmos megöléséről írt; az Ond kivégzésével összetévesztve. Később mások is azt írják, hogy Álmost feláldozták a Kárpátok moldvai részén — Álmost megölték Munkácson és Álmost kivégezték Erdélyben. Legújabban most dr. Fűry Lajos író azt találta ki, hogy a Honfoglaló vezérek Álmost megfojtották egy selyemzsinórral. Kitalált dolgok ezek az ellenségeink részéről, amit a jóhiszemű írók is átvettek. Egyedül Anonymus írta le nagyrabecsült embernek Álmos Kagánt. Az otthoni tudósok közül a közismert László Gyula régész is azt állítja, hogy a magyarok ősvallása és társadalmi rendje nem ismerte az emberáldozatot. Fettich Nándor tévedéseit azonban több értekezleten úgy igyekezett elsimítani, hogy a szlovák régészek ténymegállapításait félretéve — a lefejezett Ond teteméről azt állapította meg, hogy a zempléni sírban megtalált vezért nem fejezték le. Ugyanezt állítja L. Korvig Ilona is. Ők sem ismerik tehát a Honfoglalás ezen tragikus eseményeit, mely pontosan arról szól, hogy mennyi áldozatba került a Hungária névről Magyarországra való elnevezése a nemzetnek. * * * Én, az Ond lázadását Árpád Hadúr sírhelyével — a Nagyszentmiklósón megtalált Aranykancsó fénymásolatával és a történelmi ismereteimmel bizonyítom. Ond a fénymásolat szerint a Fejér Hunokhoz átállt vezér a Magyar uralkodók fekete egyenruhájában a Fejér Hunok fehér oroszlános jelképében megverte a fekete párducos magyarokat. Ez a kép egy irreális bizonyítéka annak, hogy a Magyarok egyenruhájában a Hunok fehér oroszlánján előre lovagló ember hátrafelé támadja a fekete párducos magyarokat. Árulást jelent a hátrafelé való támadás. Őseink pontosan rajzoltak. Művészei voltak a történelmi eseményeket megörökítő ábrázolásoknak. Sok író azt írta erről a képről, hogy a Honfoglalás sikere érdekében Árpád átállt a Fejér Hunokhoz. Rosszul fejtették meg a képet. Ez volt tehát az az úgynevezett “Árpád titkos kievi csatája”, amit az írók rosszul neveztek el. Az a csata Szomotor mellett történt a Bus mezőn az elpusztult Kuesd község területén. Mindezeket azért részleteztem, mert a lázadás megtörtént és annak leverésénél Álmos Kagán hősi halált halt, ami messze áll a szlovák régészek megállapításaitól és még meszszebb áll dr. Fűry Lajos meséjétől. Árpád Hadúr nem Csepel szigetén halt meg és nem hívhatta magához a fiait, ahogyan F. L. író kitalálta, mert a kiadásra kerülő Értesítőmben bizonyítom, hogy hol, mikor halt meg a Honalapító főuralkodó. Hősi halált halt és nem volt ideje arra, hogy a fiait magához hívatta volna. Sírhelyét 1931. évben megtaláltam, de sok akadályoztatás miatt otthon nem hozhattam nyilvánosságra. Az ősvallás szokásai szerint mindenkit ott temettek el, ahol egykor harcolt, megsebesült. Tudták, hogy a szellemi élet a sebesülési helyen a sírhelynél kezdődik. Más fogalmaik voltak az életről. Hittek Isten világot teremtő erejében és az újjászületésben. * * * Álmos —Árpád Hadurak személyéről igen sok valótlanságokat írtak ellenségeink és a hiszékeny írók. A sok helyről elindított vádak terjesztését meg kell állítanunk. Őseink védelme miatt Szomotor környékéről származó testvérekhez szólok, hogy hirdessétek tovább a Honfoglalók szomotori harcát, Álmos hősi helytállását és hősi halálát, Árpád Hadúr Bus mezői csatáját úgy, ahogy otthon tanultátok. Én majd egykor bizonyítani fogom a sírhelyekkel a történelmi események valóságát. Ehhez személyi vonatkozású részleteket is hozzáfűzök: “Dienes Adorján pápai kamarás 4 évtizeden keresztül ott régészkedett, aki kutatásainak a nagyrészét nagyapámmal megismertette. Közvetve én is beavatást kaptam. Több részletet ismerek az irattárából. Egyik felderítése arról szól, hogy 1213-ban II. Endre király az átkelőhelyen meglátogatta Álmos —Árpád Hadurak sírhelyeit.” * * * Anonymus történetíró, aki a Honegyesítő Magyarok ősvallása és a Kereszténység között fennálló különbségek miatt hiányos adatokat írt Árpád Hadúr sírhelyéről a Honegyesítés után 300 évvel később, Krónikájának a C.52. fejezetében leírt szavai szerint én fogom felállítani Árpád Hadúr Bús mezői sírhelyénél az emléktáblát az új 1000 év megalapításánál: “Itt nyugszik Árpád Hadúr a folyó part egyik részén, akit a kőszáli sas hozott le Attila király országába.” “Sepultus est Árpád supra caput unius parvi fluminis, qui descendit per alveum lapideum in civitate Athilae regis.” Nem Csepel szigetén van tehát Árpád Hadúr sírhelye és nem áldozták fel Álmos Kagánt a Honfoglalás előnyomulása közben és nem fojtották meg selyemzsinórral. A csapatai élén halt hősi halált Szomotoron a Torhegyen. Otthon majd fel kell újítanunk Álmos—Árpád Hadurak kultuszát arra a magaslatra, mely megilleti őket. Ne engedjük meg azt, hogy az áruló Ond zempléni sírját összetéveszthessék Álmos Kagán szomotori sírhelyével. Árpád Hadúr bánhidai, Csepel szigetén és egyéb kitalált helyeken történt halálesetét ne hangoztathassák majd többé a folyóiratokban, a regényekben, mert a Bus mezőn van Árpád Hadúr sírja és az lesz a Magyar Nemzet zarándokhelye, az új 1000 év folyamán. Oshawa, Ont., Kanada, 1977.
