Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-10-01 / 10. szám

2. oldal **itmKQfct 1977. október hó A HAZUGSÁG TETEJE, A SZABADSÁG ELLEN! 32 esztendő után sem szűnt meg a Nemzet fiainak feje kóvályogni a ha­zugságok áradatának attól a kime­ríthetetlen mértékétől, amellyel a kommunizmus eltorlaszolja a sza­badság felé vezető utat. Ravasz, agyafúrt, elvetemedett, sokszor komplikált, gyakorian éppen egy­szerűségüknél fogva módfelett hatá­sos hazugságok tömege ködösíti el a látóhatárt és bénítják meg az embe­riség igen nagy tömegeinek legtisz­teletreméltóbb ösztönét, a szabad­ságvágyat. A magyarországi kom­munista fejlődéstörténet 32 eszten­deje alatt nem az a legembertele­nebb pusztítás, ami a kommuniz­mus rendőri, karhatalmi és mun­kásőri massinációnak segédletével vezette be az emberi méltóság, a politikai és vallásszabadság tébo­­lyító eltiprásához, hanem az, hogy jelentékeny tömegek már-már nem is törekednek visszavivni az elrabolt szabadságot. A szabadság hiányá­nak érzése már-már nem is ingerli őket a hazugság mérgével fertőzött szuronyok ellen. És, a rabságot tű­rik annélkül, hogy észrevennék, hogy rabok! Beérik a szabad égbolt­nak azzal a szegletével, amelyre a börtön vasrácsain át nyílik vigasz­talan kilátás. S az olykor mégis be­szüremlő, fellángoló szabadság el­len úgy védekeznek — mint a sötét­zárkából kirángatott rab, ahogy a szemét fény éri. Az emberek nagy tömegeinek ez az önkéntes szabadság-feladása, ez a szellemi butaság, amely all éves (45—56) hazugság ütegeivel megví­vott offenzíva és az 1956-os Nemzeti Forradalmunk leverése, magunkra­­hagyatottsága — az “Ígéretek” elle­nére — lett az eredménye, és lett végül is az okozója annak, hogy a kommunizmus kétségkívül jelenté­keny “pártosztálya” szívesebben védi ezt a szabadságnélküli életet, mint ellenszegüljenek annak a rend­szernek, amely ugyan szellemi nívón aluliaknak is, de jó állást és hatal­mat adott kezükbe! Lásd: poziciók és beosztások. A miniszteri tálcák­tól a követekig. A vállalati igazga­tóktól a személyzeti és munkaügyi vezetőkig. A kis ún. brigád és cso­portvezetői állásokig. Egyetemi fel­vételek stb. Itt fontosnak tartom megemliteni, hogy egy közönséges analfabéta, de az 56-os nemzeti for­radalmunk leverése után, mint “pofozólegény” álltak a szolgála­tukba, azért nem csak a magas ran­gokat kapták, de kommunista ál­lamkitüntetéseket is. Mindezek sze­mélyes hatalmukon kivül azt is je­lenti, hogy ugyancsak analfabéta gyermeke az egyetemi felvételnél 100%-os fölényben biztosítva van a tehetségesekkel szemben. Csupán azért, mert apja után 10—15, vagy még ennél is több pontot írnak a javára a felvételi vizsgák alkalmá­val. A hívők, templomba járók mindezektől természetesen elesnek, sőt még a másodiziglen visszamenő családfájáért is lakolnia kell az iga­zán szaktehetségeknek. Soha az em­beriség történetében nem volt arra példa, hogy a hazugságot és terrort “szellemi és gyakorlati” — ilyen ke­vert állapotban, ilyen szisztematiku­san használjanak fel valamely poli­tikai rendszer megerősítésére. És saját terrorpolitikai rendszerük fenn tartásának érdekében a fél világra! A moszkovita propaganda vegyé­szei úgy keverik a maszlagot, hogy a hazugság mellett az “i-gazság” is vegyüljön. így válik aztán a méreg­ből áfium, ami nekik jó. Ezért a kommunisták ma is így hirdetik: “Tiéd a gyár, magadnak dolgozol”; vagy: “Minden hatalom a dolgozó népé!” Ezek a kommunisták, arro­gáns, anarchistikus propagandája mégis iskola-példák ma: a hittanóra helyett! A valóság mindezekben az, hogy a gyár azoké a nem dolgozóké, akik elsőnek tagadták meg Istent, árulták el a Hazát és juttatták bitóra még apáikat s anyáikat is! Persze, hogy hatalmat kaptak — ez is igaz! A hazugság-adag pedig az, hogy akik ezt nem tették, “azoknak is minden kijár”! Pedig csak iga­húzók, gályarabok! Kik a nagy árral szemben is kell, hogy evezzék az “Aurórát”! És ma már a kommu­nista propaganda felrúgta a régit, ez is igaz! Feladta a régi vegyes masz­lagot. A valóság-adagot teljesen mellőzi és csak a hazugságot, ezt a torokfolytogató rothadt mérget adja minden sebre, ami vérzik. A hazug­ság lett a kommunizmus magasra­­emelt zászlaja. Teli torokkal üvöltik az “Izmusokat” olyanok, akiknek fogalmuk sincs az Izmusok értelmé­vel, fogalmuk sincs arról, hogy mely fajhoz tartozók kitalálói! Büszkén vallják még majomtól származtatá­sukat is. (Bravó Homo Sapiens!) Győzedelmeskedett az emberi buta­ság! Ezt a legolcsóbb publicisztikai pótanyagokból, az emberi butaság, tájékozatlanság és együgyűség, an­archizmus, materializmus, anticle­­rikizmus . . . Moszkva szövőszékein előállított matériáiból készült vörös zászlót emeli a leigázott szabadság fogalma fölé! Ezt a hazugság-zászlót, amihez csak gyilkosságok és vér tapad, amit jól szimbolizálnak a sarló és kala­páccsal. A kalapáccsal először csak fejbe vernek, azután a sarlóval a fe­jed veszik! Ezt a szennyzászlót len­geti a szél 32 esztendeje a hídjain­­kon, utcáinkon, államépületek ár­bocain, az iskolákban erről mesél­nek szép regéket “Csongor és Tünde” helyett, a csodaszarvas he­lyett, Dózsa, Zrínyi, Rákóczi, Ba­lassi Bálint és Szálasi helyett! Meg sem említik a Pázmányokat és Hu­nyadiakat. A mai kommunista rendszerben végzettek azt sem tud­ják, ki volt Görgey Arthur. És ezt a hazugság-áradatot belekeverik a családi életbe, a magyarság nemzeti fogalmát mocskolják vele. A művé­szetbe, a rendbe bele kell, hogy tar­tozzon, mert ha nem, úgy jaj neked magyar, ki utolsó csepp véredig har­coltál a magyar nemzeti érdekért és, ha a német oldalán is, de a bolseviz­­mus, materializmus és istentelenség ellen! Ennek a vörös zászlónak véd­nöksége alatt sikerült a csőcselék­ből, gyilkos anarchistákból kor­mányt alakítaniuk. Sikerült elhitet­ni szellemi nincstelenekkel, hogy ér­demes a vágóhídra vinni testvért, szülőt és Istent másodszorra is ke­resztre feszíteni! Egy olyan “kom­munizmusért”, amely a legveszedel­mesebb ellenfele volt, és az is, a sza­badságjogoknak, szuverinitásnak, amely az istentelen vörösöknek szupremációját hirdette és hirdeti a világ fölött. A világhatalom fogal­máért, amely az igaz szabadság ellen gyártott atombombáiban lássa végcélját, és a családi életek átíve­lésének keretén belül a szülők ma­gasabb, még rabtartóbb kommunis­ta eszmékért megteszik a magukét a saját vérük és hazájuk ellen. Csak azért, hogy még többet vihessenek Szibériába élve fagyasztani, ha már dolgozni nem bír, agyonfagyasztott testüket beledobálni egy megszűnt ólombánya aknájába és rájukrob­bantani az iszonyatos földtömeget, ahol már az utókor sem talál szent testükre. Hogy világhódító forradal­maiknak legyen elég ágyútöltelék! Az ő hazugságorgiájuk elárassza a világot! Először csak a hivőket vakították el a Samueli Tibor és Róth (Rákosi) Mátyásékat, (Farkas) Wolff Izrael (Mihály) és Reiss (Rónaiékat), utóbb a hazugság hir­detőit is. Ezek a rendőrállamot kép­viselő munkásőrök és karhatalmis­­ták, spiclik, volt ávó-sok, a bérelt és hithű agitátorai a hazugságoknak, amit olyan lelkesen hirdetnek, hogy már az önszugesszió állapotába ke­rültek és ők is elhiszik, amit hirdet­nek. A politikai exhibicionizmusnak ezek a közveszélyes megszállottjai már a legerősebb szuperhatalomnak hirdetik a Szovjetet. Akinek hajó­hadától az óceán vizét sem látni, és olyan erős a légiflottája, hogy az ég­bolt az egész világ felett egyszerre sötétté tudja tenni, mint az volt a vízözön idején. Tudjuk, hogy esze­veszett iramban fegyverkeznek, de a Nyugat sem alszik. A hiba csak ott van, hogy a naív Nyugat még segíti is a hóhérnak felállítani a bitót, amin akasztani szándékozzák! Ga­bonájával, hogy a muszka katona meg ne éhezzen, pénzsegéllyel, hogy fegyverkezzen, gépekkel, hogy ter­mékenységét fellendítse a hadiipar­ban. Ezeknek az élő hazugsággyártó komputereknek ugyanúgy fog éle­tük megpecsételődni, mint társaik­nak 56-ban. Lenintől egészen Brezs­­nyevig, ezek a véreskezű komédiá­sok úgy hazudtak évtizedeken át és mert nem ismertek gátlást a hazug­ságban, tagadhatatlan: gyümölcsö­zött nekik. Stendhalban olvasható, hogy ha nem szabod meg a folyan­­dár növését, ellepi ablakod és elveszi előled a fényt, éppen úgy, mint a hazugság, amelynek ha nem vetsz gátat, elözönlik mindenen és sötét­ségbe borítja a világot. Milyen igaz ez! Miután Krisztus keresztrefeszí­­tése óta ismerjük a történelmet, ez be is teljesedett 50%-ban. A kom­munista, materialista hazugság, valóban hosszú évtizedekre elvette és veszi a világosságot, a fényt és szabadságot. Hínárként öleli magá­ba a fél világot. Most az emigráció­ban élő nemzetiségiek, száműzött hazafiak jóvoltából bontakozik ki a “fél világ” ennek a hazugságnak öleléséből, s a népek, melyek olyan agyonmartan, sebektől vérzőén áll­nak, várják, hogy mi, mint az óriás­kígyót tekerjük le testünkről. Lenin, aki a Szovjet állam megalapítója, mondotta ezeket: Egy rendszer sem állandó! Egy rendszer sem adja át önként a helyét! Tehát — a háború elkerülhetetlen. A háború törvényszerűen: szük­séges rossz! Ezeket tanította utódá­nak Sztálinnak és egészen mást hir­detett a népnek. Persze nem kell agytrösztnek lenni, hivatásos politi­kusnak, vagy gazdasági szakértőnek ahhoz, hogy mindezeket, mindezek igazságait ne fogja fel az ember ön­maga. A világ forgását megállítani nem lehet, úgyanúgy, mint a múltat visszapergetni az életbe. De, hogy a politikát, ami a világ népeit menti meg, vagy sodorja el örökre, hogy ki irányítsa, milyen arányban, a világ népeihez viszonyítva, abba már nemcsak hogy szabad, de kötelessé­günk beleszólni. Mert kommunista jelszó: akit nem lehet asszimilálni, azt likvidálni kell! Amit aztán a túl­buzgó “elvtársak” bőven túl is telje­sítenek a mai napig. Mert a kom­munista propaganda vitathatatlan­nak nyilvánított pillérjei, bástyái; a kommunista az egyetlen, igaz em­beri és szabadságharcos; a többi ellenforradalmár, kulák, kém, reakciós, klerikális, nép-ellenes elem. És mint ilyeneket, el kell pusztítani! Szerintük a világ legtö­kéletesebb embertípusa az, aki nem hisz Istenben, csak a majmokban és gyilkolhat felelősségrevonás nélkül, mert neki nincs tízparancsolat. Ennél a bolsevista tökéletlenségnél fogva, akarja felszabadítani a “sze­gény nyugati népeket”. Neki nem volt elég a fél világot “felszabadí­tani” — az egész világot akarja. Hát mi ebből nem kérünk! Mert szerin­tünk, ha valaki nem ezen a vélemé­nyen van, akár nemzetek is azok, a bolsevizmus érdekében és egyben a “világszabadság” védelmében sür­gősen meg kell, hogy változtassák véleményüket. “PILISI TURUL” * * A Principium c. biztosítási szak­lap szerint az “Aéroflot” szovjet gé­peit kivéve, a kommunista Európa gépei a világ legveszedelmesebbjei. 1950—74 között tízszer annyi halá­los szerencsétlenségük volt mint a világ középarányosa e téren és 25- ször annyi, mint az Egyesült Álla­mokban, ahol ugyanezen időszak­ban 97 baleset történt. Fegyverrel a zsarnokság ellen!

Next

/
Thumbnails
Contents