Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1977-07-01 / 7. szám

1977. július hó «ITTVAKÖHT 3. oldal Az Erdélyi Világszövetség Memoranduma a Belgrádi Konferencián résztvevő országok kormányaihoz A belgrádi konferencia alkalmá­ból az Erdélyi Világszövetség angol nyelven emlékiratot küldött az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési szerződést (Helsinki Egyez­mény) aláíró országok kormányai­hoz és az Egyesült Nemzetekhez — névszerint ABC sorrendben: 1. Canada 2. Denmark 3. Iceland 4. Ireland 5. Jugoslawien 6. Norway 7. Polisch People’s Republic 8. Portugal 9. San Marino 10. Spain 11. Sweden 12. The Czechoslovak Socialist Re­public 13. The Federal, Republic of Ger­many 14. The French Republic 15. The German Democratic Re­public 16. The Grand Duchy of Luxem­bourg 17. The Hellenic Republic 18. The Holy Sede 19. The Hungarian People’s Re­public 20. The Italian Republic 21. The Kingdom of Belgium 22. The Kingdom of the Nether­lands 23. The People’s Republic of Bul­garia 24. The Principality of Liechten­stein 25. The Principality of Monaco 26. The Republic of Austria 27. The Republic of Cyprus 28. The Republic of Finland 29. The Republic of Malta 30. The Republic of Turkey 31. The Secretary-General of the United Nations 32. The Swiss Confederation 33. The United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland 34. The United States of America Az Erdélyi Világszövetség az Em­lékirathoz csatolt tanúvallomások­kal bizonyította az erdélyi magyar­ság nemzeti elnyomását és követelte a helsinki szerződés I. paragrafusá­ra való hivatkozással ERDÉLY nagyrészének Magyarországhoz va­ló azonnali visszacsatolását. Az Erdélyi Világszövetség által azonnali visszaadásra követelt terü­letek térképe: na); Szent István Egyházközséget (Argentína); Hungarian Historical Reviewet (Argentína); Early Hun­garian Historyt (Argentina); Co­lonel Commandant Michael de Ko­­váts Historical Society (USA); De­mokratikus Magyar Nemzeti Szö­vetséget (Németország). A fenti egyházközségek, egyesü­letek azért csatlakoztak az Erdélyi Világszövetség célkitűzéseihez, mert érzik és tudják, hogy az Erdélyi Világszövetséget harcában egyedül és kizárólag az erdélyi magyarság érdekeinek képviselete vezeti — és tudják azt, hogy az egységes harc mindig eredményesebb, mint a szét­szórt egyéni kezdeményezés. Zolcsák István Újabb^ bebörtönzések Romániában Vett értesülések szerint a román hatóságok a kormány elleni össze­esküvés és árulás vádjával ápr. 4-én 17 baptista prédikátort és hívőt be­börtönöztek. Bűnük, hogy egy 17 oldalas petíciót juttattak ki külföld­re azzal a kéréssel, hogy juttassák el a Helsinki egyezményt aláíró kor­mányokhoz a Belgrádi Konferencia előtt. Letartóztatásuk azután tör­tént, hogy a Szabad Európa Rádió petíciójukat adásában név nélkül beolvasta. A bebörtönzöttek között van 3 magyar, illetve magyarszármazású is: Liviu Oláh, Teodor Veresh pré­dikátor és a zilahi Ludovic Osváth. Az újabb hírek szerint Ceausescu a román állam keletkezésének 100. évfordulója alkalmából (1877. máj. 10.) amnesztiát adott 29 ezer elítélt­nek. A jelentések szerint amnesztiát kapott Paul Boga, az értelmiségi ellenállók vezetője is. Önkéntelenül felmerül a kérdés: Ha egy amnesztia rendelettel 28 ezer kap kegyelmet, hány ezer maradt még a börtönökben, fegyházakban és munkatáborokban? De minket, magyarokat, elsősorban az érdekel­ne, hogy a 28 ezer között hány ma­gyar van és még hány magyar síny­lődik a sztálinista Románia börtö­neiben, fegyházaiban, munkatábo­raiban és miért?! A Virrasztó hírszolgálata. MILYEN A JŐ MAGYAR EMIGRÁCIÓ ROMÁNIÁNAK {Folytatás az 1. oldalról) sának, mert az Önök kezében van a sajt és a kés — és a fejet levágó pallos . . . A szocialista tábornak és a béke­­szerződést aláíró államoknak szé­gyentől pirul az arca a magyar nép elnyomása miatt és a logika szerint, az Önök pártjának mennie kéne — úgy, ahogy mennie kellett Rákosi Mátyás kommunista pártjának, de a pallós miatt — amelyet Önök még a mai nap is használnak — mi azért imádkozunk, nehogy az erdélyi ma­gyarság és a magyar munkásság végső elkeseredésében dorongokkal és kalapáccsal verjék szét az Önök fasiszta-kommunizmusát — amit aztán a Nyugat álhumanitása mel­lett — orosz tankokkal kell meg­menteni a szocialista tábor legna­gyobb szégyenére és a magyar nép szerencsétlenségére. Az erdélyi magyarság sorsáért aggódó magyar szervezetek, három év óta kezdenek tömörülni az Önök gyarmatosító politikája ellen és a magyar kormány közönbössége elle­nére — rendkívüli eredményeket értek el, amint azt Ceausescu elvtárs és az Ön beszéde is bizonyítja. A többség politikai hovatartozásra való tekintet nélkül — egyhangúlag kö­veteli — úgymint például a Los Angeles-i és a San Franciscó-i ma­gyarság erdélyi nagygyűlései — Er­dély visszacsatolását Magyarország­hoz és egyáltalán nem tekintik Románia belügyének az erdélyi ma­gyarság elnyomását. * “Budapest készül Belgrádra" cím­mel jelent meg hosszú cikk a Magyar Nemzetben és abból megtudhatjuk, mit tett Magyarország a helsinki megállapodások valóraváltásáért. Ez a cikk megérdemli, hogy egyes kité­teleire visszatérjünk. * Súlyos károkat okozott az ország­ban a múlt hét végi vihar. A jégeső 17 mezőgazdasági nagyüzemet érin­tett. Budapesten 5000 ablakot tört oe a vihar. (FMH) Badiny Jós Ferenc: KÁLDEÁTÓL ISTERGAMIG I. 254 oldal, 6 térkép, számos illusztráció, egész vászon kötés­ben: $12.00. Az I. kötet a sumirokra vonat­kozó három legérdekesebb sza­kaszt ismerteti: Kik is azok a sumirok . . . ? Honnan jöttek és hogyan éltek? Hová lettek és kik az utódaik? * * * Megrendelhető testvérlapunk, az Ősi Gyökér címén: Badiny Jós Ferenc C.C. 2815 CC. Buenos Aires — Argentína PROPOSED PLAN TO THE SIGNATORY COUNTRIES OF THE FINAL ACT OF SECURITY AND CO-OPERATION IN EUROPE (HELSWKI AGREEMENT I TO ELANNATf TV« PERSECUTION OF THE HUNGARIAN POPULATION IN TRANSYLVANIA. BY THE RUMANIAN GCWERAPAENT * Az Erdélyi Világszövetség Elnöki Szövetségét, Szent Imre Egyházköz- Tanácsa örömmel üdvözli soraiban séget (Argentína); Árpádházi Szent az Argentínai Magyar Katolikusok Erzsébet Egyházközséget (Argenti-EGY IGAZIVAL KEVESEBB Ismét temettünk Brazíliában. Május hó 20-án rövid betegség után elhunyt Nyirő Péter v. vezérkari százados honfitársunk. Egy nagy­szerű. tehetséges magyarral lett ismét kevesebb. A halhatatlan Székely Föld fia volt, tábornok apa méltó folytatása. Neve ellenére nem volt rokona a nagy írónak. Közöttünk való aktív, komoly és higgadt tevékenysége megsza­­kíthatatlan volt. Mind az MHBK, mindpedig az Erdélyi Világszövet­ség mozgalmában felejthetetlen szolgálatokat tett a magyarság ügyé­nek. A legmarkánsabb tevékenységét mégis a “nándorfehérvári győ­zelem” 500 éves évfordulója alkalmából fejtette ki, amikor az azóta már előtte elhunyt Gábor Sándorral együtt (Budapesti Főkerület v. Munkásvezetője) két órás katonai szak-előadásban ismertették az “Escola Superior de Guerra" tanfolyamasai előtt, magasrangú brazil tisztek és kulcspozícióban lévő közigazgatási és magánvállalati vezetők előtt, a világraszóló nagy győzelmét a mi Hunyadi Jánosunk­nak. E két. már elhunyt honfitársunk nagy felkészültsége osztatlan csodálkozást váltott ki az “elit” brazil katona-polgári hallgatóságban, mert ez az előadás nem csupán a két magyar kettős monológján foly­tatódott le, hanem erősen szakszerű közbeszólásokkal fűszerezve . . . Az akkori két szembenálló ellenfél, a magyar és ottomán közti meg­semmisítőnek tűnő számbeli és fegyverbeli különbségnek mégis a győzelmet magyar oldalra való billenése illogikusnak tűnő titkát, többrendbeli közbeszólás kérte megmagyarázni . . . Nyirő Péter és Gábor Sándor testvéreink, rendszeresen egymásnak átadott indok­lásai előtt, a kétszáznál több hallgatóság felállva, viharosan tapsolt... Két agyból és két szájon keresztül, de tökéletes összhangban lévő felvilágosításokat kapott az elit brazil hallgatóság ezen a délelőttön a nagy hadi világesemények lélektani momentumairól, amikor a har­coló tömegek vak hite a rátermett vezérben és a harc ügyének tiszta és igaz mivoltában, képes kiegyenliteni és győzedelmesen felülmúlni a reménytelennek tűnő számbeli és fegyverbeli különbségeket is. Ugyanaznap este 9 órakor, egy másik honfitársunk, hivatásos hír­lapíró. a legnagyobb teljesítményű, legerősebb brazil rádióleadó állo­máson, a Tupy összes közép- és rövid hullámhosszain, a bolíviai kor­mányleadó “Rádió Illimani" párhuzamos közreműködésével tartott egy órás tartamú "hangjátékot” Por que os sinos dobram ao meio dia? (Miért szólnak délben a harangok?) címmel. Ez volt az egyetlen rádió-programja ennek a honfitársunknak, melyet fizetnie kellett (a bolíviait kivéve, mely az ottani kormány ajándéka volt, az akkori elnök. Paz Estensoro magyar-barát ajándéka a mi ottani kolóniánk­nak). mert a program brazil értékelése miatt, attól kezdve ennek a honfitársunknak minden rádió és televíziós műsora, a magyar ügy szolgálatában tejesen díjmentes lett. Volt eset. amikor nem kevesebb, mint másfél órás televíziós műsor, a nézőközönség ismételt meg­hosszabbítást kérő szorgalmazására maradt bőkezű ajándéka az Emissoras Associadas igazgatóságának (Canal 4.). A nagy hirdető cégek, melyek így megfosztanak a "fizetett” reklámjaik elmaradása következtében, utólag mind beleegyeztek az ilyenképpen való meg­rövidülésükbe, mert a "Campiaos da Democracia" programot ők is végignézték otthonaikban. Az összműködés a mi nagyrabecsült, de azóta már sajnos elhunyt Nyirő Péter, Gábor Sándor és a harmadik testvérünk között tökéletes volt. A palotáktól a kunyhókig vibrált a levegőben és az elmékben, Brazil földön és valószínűleg nagyon sok más helyeken is Dél-Atnerikában, az ötszáz éves dicsőséges magyar győzelem emléke... Ugyanebben az időben, a római “vatikáni leadó", csupán a győzelem helyével kapcsolatban említve Magyarország nevét, kizáró­lag Kapisztrán Szent János győzelméről szólott... De erről a mi nagy, kiváló ferences barát Kapisztrán Jánosunk nem tehet. Onnan, ahol ma is él, az ő nagy lelke csak lélekhangon tiltakozhatott volna, azt pedig a vatikáni leadó úgy látszik képtelen “kaptálni". Ö, Kapisztrán János annyira szerette és annyira értékelte a mi nemzetünket, hogy két év leforgása alatt úgy megtanult magyarul, oly tökéletes kiejtéssel és szóbőséggel, hogy akik magyarok őt hallgatták beszélni és szóno­kolni — olykor, nagy ritkán egy félig elcsúszott kiejtéssel —, azt hitték, nem ő. a ferences barát tévedett, hanem az illető magyar nem tanulta meg jól a saját anyanyelvét. (A prágai “Zidové Vreme" c. lap "A középkor Göbbelse” néven emlegette őt a II. világháború után.) Meghajolunk most ntégegyszer lélekben, a mi Hadak Utján távo­zott székely Nyirő Péter testvérünk és a már előtte elment Gábor Sándor nemzettestvérünk emlékei előtt. Nagyszerű, hasznos magya­rok voltak mindketten. Temetésén vitéz Almay Béla v. tüzérezredes az MHBK nevében búcsúztatta, míg a Brazil-Magyar Kultúregyesület nevében Zágon Bertalan elnök mondott, érdemeit dicsőítő búcsúbeszédet. OBSERVATOR '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents