Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7. szám
Szocializmust - magyar módra! ÍZITTVAKÖftT A HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA XVI. évfolyam, 7. szám 19 1977. JÜLIUS HÓ Ára: 85 cent MAGYAR A MAGYARÉRT AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG VÉDELMÉBEN RABHAZÁNKBÓL ÉRKEZETT BIZALMAS HÍRFORRÁS SZERINT: AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG EMBERI ÉS NEMZETKÖZI JOGAINAK VÉDELMÉBEN, A SZOCIALISTA EGYENLŐSÉG ELVEIRE HIVATKOZVA, A MAGYAR ÍRÓK ÉS A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TAGJAI KÉRELMET NYÚJTOTTAK BE MAGYARORSZÁG ÉS A SZOVJETUNIÓ KORMÁNYÁHOZ, KÖVETELVE ERDÉLY FELOSZTÁSÁT MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÖZÖTT! ZOLCSÁK ISTVÁN: MILYEN A JÓ MAGYAR EMIGRÁCIÓ ROMÁNIÁNAK Válasz Hajdú Győző “elvtársnak", a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénuma előtt mondott beszédére Hajdú Győző elvtárs beszédet mondott a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának bővített plénuma előtt. — Megköszönte a román kommunista pártnak “a nemzetiségi kérdés megoldását Romániában” és megróta — idézek: “Szocializmus elől, Erdélyből elmenekült grófok, bárók és volt horthysta fasiszta katonatiszteket, akik Európa térképének módosításával próbálkoznak, revizionista álmokat kergetnek, akik saját tervük szerint akarnák megosztani közös hazánkat, az egységes, szabad és független szocialista Romániát.” Az Erdélyi Világszövetség részéről szeretnénk kijavítani az ez esetben tévedő Hajdú Győző elvtársat, mert az erdélyiek nem a szocializmus elől — mert ott nincs és még sosem volt szocializmus —, hanem a román nacionalizmus elől menekültek el Erdélyből — a menekültek munkások, parasztok és értelmiségiek — és mi ideértjük a grófokat, bárókat és a katonatiszteket is — mind olyanok, akik sosem voltak fasisztábbak, mint a Román Kommunista Párt vezetősége. Tudtunkkal csak 1976-ban kb. 3500 — a román, vörös nacionalizmus elől elmenekült erdélyi magyar kapott menedékjogot a testvéri szocialista Magyarországon. Ha — hogy pontosak legyünk —, a kommunizmus azt jelenti, amit Önök csinálnak az erdélyi magyarsággal — akkor nekünk és minden szocialistának, kommunistának vagy demokratának ellenségei kell legyünk az Önök kommunizmusának, mert az a kommunizmus folytatása annak a fasizmusnak, amellyel a románok és a román hajdúk lőtték agyon 1919-ben Szolnokon — illetve a Kárpátoktól Budapestig — a kezük közé került és a szocializmusért harcoló, sebesült hadifogoly magyar vöröskatonákat és a magyar demokratákat, illetve a demokráciák által félrevezetett 18 — 20 éves magyar gyerekeket, munkásokat, parasztokat, grófokat, magyarokat, zsidókat, németeket — az erdélyi népet. Ennek a népnek, és ezeknek a hadifoglyoknak vagyunk az ivadékai, akiket Önök, mint a fasizmus szálláscsinálói, agyonlövöldöztek — azoknak a magyar erdélyieknek, munkásoknak, grófoknak, parasztoknak, akiket az Önök miniszterelnöke, a nagy Petru Grozá-ja szerint is — idézek Grozától — “a románok baltával fejeztek le 1944-ben”. Mindannyian azért menekültünk el, mert Románia — sosem volt hazánk, és azt sosem ismertük el hazánknak — és mert igazságtalannak tartjuk a magyar nép elnyomását a szocialista táboron belül, vagy kívül. Ön Hajdú elvtárs arról is beszélt, hogy — idézek: “Amerika, Kanada, Nyugat-Európa különböző országaiban élő magyarok túlnyomó többsége a leghatározotabban elkülöníti magát a revizionisták akcióitól, minden olyan törekvéstől, mely Románia belügyeibe való beavatkozást jelentené”. — Ön itt sem volt pontos Hajdú elvtárs. A vörössel leplezett román sovinizmus ügynökei a magyar ártatlanokon keresztül itt Nyugaton: “lekommunistáznak és lezsidóznak” bennünket, “Sicilia, Giblartár és a La Manche csatorna elestével a magyar millióknak az orosz Molochnak való feláldozásával” — körlevelekkel, amelyekben azt írják, hogy mi a nemzetközi zsidóság emberei vagyunk, a keresztes hadjárat elárulásával vádolnak bennünket, mert azt akarják, hogy az erdélyi nép jogaiért folytatott harc megszűnjön. Csak éppen az a baj, hogy bennünket akarnak a horogkeresztes hadjárat lovagjaivá ütni, hogy Önök azt bizonyítsák — “lám a magyarok (munkások, parasztok, fasiszták, kommunisták, demokraták — szóval a magyar nép) kereszttel a nyakukban (és a hátukon) harcolnak a demokrácia és a világ haladó erői ellen.” Elismerem, hogy mi nehéz helyzetben vagyunk, mert nagyok az Önök véletlen szövetségesei. — Itt van például a magyar emigráció azon része — amely a rajta esett sérelmek miatti elkeseredésében — Istenre, Szent Koronára, az ezer éves keresztény múltra hivatkozva akarja politikailag izolálni a magyarságot, akiknek Jimmy Carter, a Pápa és mindenki, aki bármilyen ügyben szóba áll a kommunistákkal — hazaáruló. Vannak különböző érdekképviseletek is, mint például a Szabad Európa rádió, amelynek magyar alkalmazottai kitűnő és jól képzett újságírók ... és lám, itt is a szerencse az Önök oldalán áll, mert ezeknek az intellektueleknek, akik a legjobbjai az emigrációban élő magyar propagandistáknak — nem szabad Trianonról, vagy revízióról beszélni, vagy írni, mert akkor nemzeti problémákat felélesztve — gyengítenék az emigrációk közös kommunista-ellenes szövetségét és akkor elvesztik állásukat, lakásukat, nyugdíjukat és gyermekeik jövőjét... és hogy ez ne forduljon elő, ezek csak Európai Egyesült Államok, Európai Unió és emberi jogok követelésével mondhatják ki azt, amit Önök is tudnak, hogy az erdélyi magyarság NEM marad meg az Önök uralma alatt. Vannak Erdélyi, illetve a Romániában erőszakkal szétszórt magyar kommunisták és kommunista püspökök, akiket Önök külföldre küldenek a Románia felé leteendő hűségnyilatkozatok megtételére. Mi tudjuk, hogy a párthoz való tartozás, nagy előnyökkel jár. — Elismerjük, hogy a magyar nép Romániában csak a párton belül tudna védekezni a nemzeti és gazdasági elnyomás ellen. Tudjuk, hogy 1945 után a “lefejezések elől” — a magyarság nagy tömegekben lépett be a pártba — de mint már máshol írtuk —, tudjuk, hogy Önök a pártba most már csak olyan magyarokat engednek be, és tűrnek meg, akik feladják magyar fajiságukat, elárulják az erdélyi magyarság érdekeit és elvetik a szocialista egyenlőség propagandaként használt elveit — másszóval: eszközei és hű kiszolgálói lesznek az Önök fasiszta kommunizmu(Folytatás a 3. oldalon) ERDÉLY A földrengés kihatásai A romániai földrengés valódi méreteiről csak mostanában értesült a nyugati világ. A sajtó és televízió részletesen beszámolt a bukaresti károkról és az ottani halottakról, de egy szó sem esett arról, hogy mi történt Erdélyben. A román kormány közvetlenül a földrengés után hírzárlatot rendelt el a Székelyföldön. Külföldi újságíróknak és fotóriportereknek nem volt szabad meglátogatni a magyarlakta vidékeket. Így történt, hogy heteken keresztül semmit sem hallottunk a földrengés erdélyi hatásáról. A március 4-i földrengés középpontja a havasalföldi Vrancea megye volt, mely a Kárpátok másik oldalán Háromszék megyével határos. A Háromszéken lévő 71 református templomból mindössze kettő maradt épen. 69 templom, torony, várfal és számos parókia súlyosan megrongálódott. Nagyméretű károkat szenvedett a sepsiszentgyörgyi gótikus vártemplom és vár, a pákéi templom és kultúrház, a tamásfalvi templom, a zabolai gótikus templom, a torjai templom, a kovásznál templomtorony, hogy csak néhányat említsünk. A hatóságok elrendelték a pákéi, a tamásfalvi és még három más székely templom azonnali lebontását. A sepsiszentgyörgyi vártemplomot szintén lezáratták. A színmagyar város református népe a kis szemetjei templomba szorult. A templomokon kívül igen sok lakóház és csűr is súlyosan megrongálódott. Még a temetők sírkövei is ledőltek. “Sírunk és jajgatunk. Belefáradva a nehézségekbe, kétségeskedünk ...” — írják a háromszéki reformátusok. “Segítsetek! Mozgassatok meg mindent és mindenkit! Jöjjön egy bizottság! Ezt látni kell . . .” hangzik egy másik jajgató levél, amit nem mertek Háromszéken postázni, nyilván félve annak elkobzásától. Az ottani egyházi vezetők felmérése szerint, a megsérült templomok kijavítása mintegy másfél millió dollárba kerülne. Ez, erdélyi viszonyok közt, olyan hatalmas összeg, amit az amúgyis koldusbotra juttatott háromszéki egyházak a maguk erejéből képtelenek lesznek összehozni. Ha a nyugati világ és köztük mi nyugati magyarok nem segítünk rajtuk, a háromszéki harangok örökre elnémulnak. A Kálvin Egyházkerület idei zsinata gyűjtést rendelt el a földrengéssújtotta erdélyi egyházak megsegítésére. Az adományok összegyűjtésére május 29-e vasárnapját jelölték ki. Adományokat a Református Hírek szerkesztősége is átvesz, nyugtáz és rendeltetési helyére pontosan továbbit. (Református Hírek, 3. évf., 4. sz.)
