Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-06-01 / 6. szám
10. oldal »líTVAKOfct 1977. június hó találhat a figyelmes olvasó “megcáfolhatatlan tényeket, melyek alapján ítélhet”. . . szükségét éreztük annak, hogy újra számot vessünk magunkkal és szemügyre vegyük: mit is végeztünk mi. Október menekültjei az elmúlt két évtized során?” Ezekkel a szavakkal vezeti be a továbbiakat Kutyuló Andris, a “Világszövetség” nagyérdemű elnöke. Legyen meg az akarata: vegyük szemügyre! “Igyekeztünk magasra tartani a háromszínű lyukas zászlót a leglehetetlenebb és legnehezebb körülmények között is.” Magasra tartották bizony, még meg is lobogtatták — főként aprócska-nagyobbacska “fund raising” akciók lebonyolítása érdekében. Egyébként leginkább csak takaróztak vele. És a továbbiak során: “. . . anyagi bázisunkat saját zsebünkből és a széles nagyközönség támogatásából teremtettük elő”. Nos ebben már van valamicske igazság is. De elegendő lett volna talán annyit mondani: anyagi bázisunkat a széles nagyközönség zsebéből teremtettük elő . . . Ennyi bizonyára elég az “Előszóból”, vessünk tehát most egy röpke pillantást a továbbiakra. “1957—1958 ... Az első évek zűrzavarát, belső harcait és egyenetlenségét az okozta, hogy a nyugati világ, de különösképpen az Egyesült Államok hivatalosai, intézményei és lapjai túlságos előszeretetet nyilvánítottak azok iránt, akik ugyan szintén a Szabadságharc résztvevői és menekültjei voltak, de a kommunizmusból kiábrándult magyarországi kommunista értelmiség köréhez tartoztak. Ez rányomta bélyegét az első szabadságharcos szervezkedés jellegére is, ami viszont a menekültek óriási többsége számára elfogadhatatlan volt. Nem megtért bűnösöket akartunk az élvonalban látni, hanem azokat, akik az elnyomatás éveiben foggal-körömmel, néma ellenállással, vagy a börtönök rabjaként küzdöttek minden ellen, ami magyartalan, kommunista, szovjet és orosz volt. Nem voltunk hajlandók eltűrni, hogy a megtértek vezessék Ötvenhat népét a szabad világban.” Egyszóval a “megtértek” küzdhettek Budapest utcáin fegyverrel a kezükben, “foggal-körömmel”, onthatták vérüket és áldozhatták életüket a küzdelemben “minden ellen, ami magyartalan, kommunista, szovjet és orosz volt”. Utána lehettek a “börtönök rabjai”, mehettek a kádári bitófák alá, vagy messze Szibériába meghalni . . . Egy bizonyos: Kutyuló Andris, Gereben István és néhány nagyhangú társuk nem volt a “megtértek” sorai között, amikor ezek Magyarország szabadságáért elkeseredetten harcoltak. A “megtértek” ügyében egy kérdés a perdöntő: “megtérésük” előtt vétkeztek-e Magyarország és népe ellen? Ha nem követtek el bűnöket a Nemzet ellen, szóljanak mellettük az Írás szavai: “Vigadnod és örvendezned kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott; és elveszett és megtaláltatott”. Csak úgy példaként: dr. Eckhardt Tibor, akit a “könyv” konzekvensen és ismételten “szeretve tisztelt ősz barátunk” elnevezéssel illet, hány “megtérésen” esett át, amíg legszélesebb antiszemitizmustól eljutott a — Nemzeti Bizottmányig? Helyes, “megtértek”, amíg be nem bizonyították, hogy “véglegesen megtértek” és nemzetellenes bűnök nem terhelik lelkűket, ne “vezérkedjenek”. De mi ad jogot egy “halálos ellenállónak”, hazánk legsúlyosabb küzdelmei idején honvédelmünket hitvány módon szabotálónak arra, hogy dicső Szabadságharcunk áldozatos hőseinek, 1956 szabadságharcosainak vezére szerepében tömjéneztesse magát? Érdekes és jellemző szavak: “. . . dr. Fábián Béla figyelmeztetett minket, hogy Amerikában csak két névvel lehet magyar érdekekért harcolni: az egyik Mindszenty József neve, a másik a magyar szabadságharcosoké. Ezért koncentráltuk erőfeszítéseinket a szabadságharcos emlékünnepélyek köré.” Fábián Béla figyelmeztetése termékeny talajra hullott . . . Feltűnő hiányossága a “A Világszövetség vázlatos történetének, hogy az 1958—1961 közötti időszakról még “vázlatosan” sem szól. Mélyen hallgat, pedig azokban a “hiányzó években” történt egy és más. Vagy talán éppen ezért? A “vázlatos meséskönyv” ékesen szólóan bemutatja, hogy miként lehet “az igazat, a teljes igazat, semmi mást, mint az igazat” elferdíteni, valótlanságokkal megtűzdelni, kihagyásokkal megcsonkítani. A gyanútlan, jóhiszemű magyar így talán elhiszi, hogy az elmúlt két évtizedet nemzeti emigrációnk mély álomba merülve töltötte. Kutyuló Andrisék bezzeg virrasztottak. A lezajlott nagy események kapcsán — csak néhányat említve — a Szent Korona ügye, Erdély és az emberi jogok kérdése, a Mindszenty ügyek, a Sonnenfeldt doktrína, stb. csak ők cselekedtek. Ezt akarja a “sajtótermék” elhitetni. Arról nem beszél, hogy amíg ők ide-oda hőbörögtek, önmagukat dicsőítő cikkeket írtak, addig a nemzeti emigráció dolgozott. A további tartalom: kérkedés báli sikerekkel és különböző ünnepélyekkel, amelyeken — hogy is lehetne másképp — “övék a dicsőség”. A sok-sok öndicsérő mellveregetés koronája: Rumsfeld honvédelmi miniszter beszámolt Pogány Andrásnak az Egyesült Államok haderejének jelenlegi állapotáról és támogatását kérte, hogy a haderők készültségét a Kongresszus tétovázása ellenére is fenn lehessen tartani. Nevezzük tehát nevén a gyereket jó budapestiesen: link hadova, süket duma! A legerősebb nagyítóüveggel sem lehet megtalálni a választ a “fizetett Kádár ügynökök rágalmazók és hazudozók vádaskodásaira”. Vádakat mellébeszéléssel, kérkedéssel, halandzsával megdönteni nem lehet. Amit már régen megkellett volna tenni: a kezükre jutott közpénzekkel elszámolni, hiteltérdemlően megcáfolni, hogy vezetőségi tagjaik között van olyan egyén, aki az ÄVH szolgálatában állt, hitelt érdemlően megcáfolni, hogy akadt közöttük olyan, aki magyar vízumokkal üzérkedett, igazolni, hogy diákösztöndíjra, árvízkárosultak segélyezésére stb. gyűjtött összegek hiánytalanul rendeltetési helyükre jutottak. Ezt kellett volna tenniük. A válasz, a bizonyítás elől igen rozzant elmeállapotra mutató kifogással tértek ki. Nem akarnak válaszukkal meg nem érdemelt nyilvánosságot adni azt meg nem érdemlő elemeknek, mondották. Ök a hallgatást választották. És ezzel bűnösségüket immár visszavonhatatlanul beismerték! Öndicséret és lebecsülés . . . Kérkedéssel és mások munkájának semmibevételével kísérelték meg magukat tisztára mosni. Fölényeskedve, nagyképűen kijelentették: “ítéljen mindenki megcáfolhatatlan tények alapján!”. Mik ezek a megcáfolhatatlan tények: az évek során sorozatosan elkövetett tetteik, üzelmeik, a szenny és piszok, mellyel meggyalázták 1956 emlékét és a Szabadságharc hőseit, akik utolsó leheletükig küzdöttek, hogy Hazánk szabad és független legyen. Zavarokat idéznek fel az emigrációban, magyart magyarral állítanak szembe és fondorlatos manőverekkel meghiúsítják az emigráció egységét. Tények, megcáfolhatatlan tények anyagi visszaéléseik, terrorisztikus cselekményeik, tények, megcáfolhatatlan tények az ellenük emelt vádak. ítéljen tehát mindenki a megcáfolhatatlan tények alapján! Lövészek az Army parádén! A Col. Michael de Kováts Societyn keresztül meghívást kaptak a lövészek a hadsereg napjára rendezett felvonulásra. Az egyöntetűen öltözött lövészek feszes magatartásukkal feltűnést keltettek a nézők és a vezetők előtt. Ezt azzal Ha még nem vagy — akkor legyél A MOZGALOM HARCOSA! lehetett érzékelni megjelenésük sok tapsot és ovációt váltott ki. A kivonuló díszszakasz egy-két apród kivételével mind katona viselt személyekből állott. A díszszakaszt Vasvári Zoltán lövész törzstiszt vezette, mellét a háborúban szerzett kitüntetések díszítették. A vezénylő tábornok Máj. Gén. George C. Canglazer US Army, külön kiemelte a magyarok megjelenését és a lövész PÁLYÁZAT A Magyar Találkozó Állandó Titkársága ez évben is tudományos, irodalmi és művészeti pályázatot hirdet, amelyben a magyar szellem minden kimagasló értékű s írásban, vagy képen rögzíthető alkotása részt vehet. A pályaművet három példányban (vagy fényképen) kell benyújtani. Nyomtatásban még meg nem jelent kéziratot csak név nélkül, jeligével adhatók be. A szerző nevét, pontos lakcímét és rövid életrajzát ebben az esetben a pályamű jeligével ellátott zárt borítékban kell csatolni. A pályaműveket — az Árpád Ákadémia tagjai sorából, vagy más szakemberek közül felkért — három-három bíráló véleménye alapján az Állandó Titkárság arany, ezüst, vagy bronz Árpád-éremmel, díszoklevéllel, vagy oklevéllel tünteti ki. Á pályamunkákat az alábbi címre kell küldeni 1977. augusztus 20-ig. A benyújtott pályamunkákat nem küldjük vissza, hanem azokat az Árpád Akadémia könyv- és irattárába helyezzük el. Dr. Nádas János a Magyar Találkozó Állandó Titkárságának vezetője (1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107) csoport katonás megjelenését. Számunkra érthetetlen volt a cserkészek civilben való megjelenése. Olyan időszakban élünk, amikor minden alkalmat ki kell használnunk arra, hogy a magyarságra hívjuk fel a nagyok figyelmét. Magára hagyott hazánknak sok megértő barátra van szüksége. Lövészek köszönjük néktek a megjelenést, adja Isten, hogy a célotok amiért küzdőtök valóra váljon. D. B. TRANSYLVANIAN WORLD FEDERATION ERDÉLYI VILÁGSZÖVETSÉG FELHÍVÁS! A MAGYARSÁG ÖNVÉDELMÉNEK szolgálatéban kérünk minden tapasztalt, vagy hallott magyar ellenes discriminációt az Erdélyi Világszövetséggel (Transylvanian World Federation) közölni. Címek: U.S.A.: T.W.F., 1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. DÉL-AMERIKA: T.W.F., Caixa Postal: 606, 09700 Sao Bernando do Campo, SP.-Brasil. AUSTRALIA: T.W.F., 110 Riversdale Rd.. Hawthorn., Vic. 3122/MeIb. AFRIKA: T.W.F., Posbus/P. O. Box 9318, Johannesburg, South-Africa. CANADA: T.W.F., 710-52nd Avenue, S.W., Calgary, Alberta, T2V 0B5. EURÓPA: T.W.F., Weiherweg 6, 5911 Lochau, Austria. Szondy György Lövész-tábor! Kezdődik 1977. július 23-án és befejeződik 1977. augusztus 7-én. Táborozási díj: 1 személynek egy hétre 40.—, két hétre 78. —; 2 személynek egy hétre 78.—, két hétre 140.—; 3 személynek egy hétre 110.—, két hétre 205.—; 4 személynek egy hétre 140.—, két hétre 250.—; 5 személynek egy hétre 160.—, két hétre 320.—; 6. gyermeket egy családból ingyen nyaraltatjuk. Egy hétre a biztosítás személyenként 1 dollár. Kiváló lövészvezetők irányítása mellett, megismerkednek a fegyelemmel és magyarság ismerettel. Táborba azok is jöhetnek, akik évközben nem vettek részt a lövész apród foglalkozáson. Kötelező az egyenruha a fegyelem megtartása végett is. Érdeklődőknek az alábbi telefonon adunk felvilágosítást az esti órákban: (201) 546-5342 számon. Levélcím: Vasvári Zoltán 8 Scudder St., Garfield, N J. 07026 címen. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XVIII. évf., 6. szám — 1977. június hó c^o Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom Vasvári Zoltán, 8 Scudder St., Garfield, N. J. 07026
