Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-04-01 / 4. szám
2. oldal MimAKflEt 1977. április hó MOVIMENTO PRO TRANSI« ERDÉLYÉRÍ MOZGALOM “ERDÉLYI EST” SAO PAULOBAN A Sao Paulo-i magyar egyesületek pártolásával és az Erdélyért Mozgalom rendezésével nemzetközösítették a minden évben megtartott Erdélyi Estet. Kokron Ilona, a Sao Paulo-i Magyar Tánccsoport vezetője és a tánccsoport résztvevői meghívták az Erdélyi Esten való szereplésre a brazil, litván, ukrán, japán és portugál tánccsoportokat is — amelyek a meghívást elfogadva — a magyar Bencés rend gimnáziumának sporttermében körülbelül 800 néző előtt ropták a nemzeti táncaikat, a maculalet, a samba de rodat, a harcias capoeirát, a litván malunas, és a magyar szemnek már ismerős üveges táncot is — felváltva a zaporozitz, a katerenka és a hopákot. Az Erdélyi Est ilyen “nemzetközösítése” része annak a törekvésnek, amelyyel az Erdélyi Világszövetség felakarja hívni a baráti népek figyelmét az erdélyi kultúrára. — Olyan ifjak, akik sohasem hallottak Erdélyről — brazil és magyar zászlókkal és az erdélyi címerrel feldíszített színpadon ismerték meg egymás népi tánc-kultúráját és az est végén — több mint száz különböző nemzeti öltözetben viruló lány és fiú — összeölelkezve kiáltott Vivát, az “Erdély a magyar népé” feliratú erdélyi címer előtt. * * * “SZOCIALISTA TESTVÉRISÉG” (Ahogy a csehek értelmezik.) BUDAPESTRŐL KAPTUK: 1976. június 17-én magyar társasutazáson vettünk részt. — A cél: Zólyom városnézére és a zólyomi vár megtekintése. — Indulás: Budapestről. Sajnos a zólyomi várat csak kívülről szemlélhettük meg, mert amikor az idegenvezetőnk bevitte a csoportot a külső várudvarba, hogy jegyet vegyen részünkre, csoportunkat — mint magyart — kiutasították az udvarról. Hiába volt minden kísérlet — el kellett a várat hagyni a megaláztatás szégyenével. — Ezeréves múltunk egyik dicső várát — csak a magyarok nem látogathatják, még pénzért sem. Szocialista keserűséggel, az 1976. évi társasutazás Szocialista magyar résztvevői. * * * AMI EGY KITÜNTETÉS MÖGÖTT VAN Miért kapta meg Bozsiki János zls. az arany vitézség! érmet? A m. kir. 25. gyaloghadosztály kimagasló fegyvertényét, a tordai csatát megörökítő harctudósításában olvashatjuk: “1944. szeptember 22-én 8h-kor, eddig nem tapasztalt hatalmas tüzérségi tűzelőkészítés után, az ellenség Sós fürdő irányába újból megindítja nagy támadását. Szűk kiterjedésben 50 db. T-34 harckocsival, két szovjet lövészhadosztály, ettől keletre Egerbegynél a 4. szovjet Az Erdélyi Világszövetség hírei gárdahadosztály, balszárnyon egy román hadosztály részei támadtak. A helyzet a déli órákban ismét válságossá válik. A hadosztály lényegében kettészakadt és a hézagban csak a 2. páncélos hadosztályunk leharcolt részei fejtenek ki szívós ellenállást. A 25. gy. hadosztály csapatainak véres közelharcokban sikerült megakadályozniuk Torda város elfoglalását. Ezen a napon Tordát és így az általános erdélyi helyzetet harmadszor menti meg a hadosztály. A harcok elkeseredett voltára jellemző, hogy a két magyar hadosztály ezen az egy napon kb. 1000 főt kitévő véres veszteséget szenvedett. — Ehhez az eredményhez és így a hadosztálynak október 8-ig való kitartásához nagyban hozzájárultak a hős 10-es rohamtüzérek, a hősök élén Bozsoki János psz. zászlóssal!” Haditettét a Honvédségi Közlöny a következőképpen méltatta (1944. nov. 1-i szám): “Magyarország kormányzója, Budapesten 1944. okt. 12-én kelt legfelsőbb elhatározásával a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából a Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozta: Bozsoki János psz. zászlósnak, mint a honvédség 7. tagjának, az 1944. szeptember hó 22-én Tordánál páncélosokkal támogatott túlerejű ellenséggel szemben vívott harcban tanúsított kimagaslóan vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül, amikor is mint rohamtüzér szakaszparancsnok lövegeinek merész előrevetésével az ellenség további előrejutását megállította, és ezzel másnapi ellentámadásunk vég rehajtásához kedvező előfeltételeket teremtett. A harc során két rohamlövegének az ellenség kezére jutását igen erős gyalogsági tűzben teljesen egyedül megakadályozta, három másik lövegnek kimentését pedig eredményesen biztosította azáltal, hogy rohamtüzéreivel gyalogosan az ellenség közé tört, miközben őket bekeríteni akaró erősebb ellenséges egységet megsemmisítette, illetve visszaűzte.” _ * * * Az Erdélyi Világszövetség rendkívül nagy örömmel vette az amerikai Vitézi Rend csatlakozását az Erdélyi Világszövetségbe tömörült önálló magyar egyesületek soraiba. A Vitézi Rend kihangsúlyozza, hogy egységesen csatlakoznak az Erdélyi Világszövetséghez, hogy annak munkáját az összefogás erejével elő tudják segíteni. — A Vitézi Rend kifejezi csatlakozó nyilatkozatában, hogy a Vitézi Rend célkitűzései azonosak az Erdélyi Világszövetség vélkitűzéseivel. * * * Az Erdélyi Világszövetségbe tömörült több mint 100 magyar egyesület örömmel üdvözli soraiban a most megalakult Erdélyi Világszövetség New York-i szervezetét. — Az Erdélyi Világszövetség New York-i Szervezet tagjai biztosíték arra, hogy a Szervezet sorsa a legjobb kezekben van és aktívan fognak harcolni az erdélyi magyarság érdekében. * * * ÍME A ROMÁN NACIONALIZMUS: Ion Brad:FELIRAX Egy ősrégi országnak mindenkor fiatal szívre van szüksége. A hegyek országának örökkön magas homloka kell legyen. Egy tengermosta honnak mindig a messzeségen átható tekintet kell. Egy síkság ölén ringó országnak mindörökkön hajlíthatatlan gerincre van szüksége. Románia, évezredes honom, ifjú szíved, magas homlokod, átható tekinteted apáink, szikláink, folyóink és mezőink ránkhagyta örökségként a magunk választotta Nicolae nevet viseli. Valaha Mirceának hívták, valaha Stefannak hívták, valaha Mihainak hívták. Most összegyűjtöttük erőink az ősi nyelv egy még el nem dalolt dalába, szívünk tiszta dobbanásába, most a homlok, a tekintet — méltóság magas oszlopa — a Ceausescu névre felel, a Nicolae névre felel. De mélyek a te gyökereid, hazám, s mily csillagos a homlokod! Ilyennek látlak kelő magvak szemével nézve ezen a tavasz-reggelen. Kárpátalja Felszabadító Tanácsának elnöksége 1976. november 1-én Msgr. dr. Marina Gyula aranymiséjével kapcsolatban a pennsylvaniai Perryopolisban ülést tartott. Dr. Kontz Zoltán elnök Msgr. dr. Marina Gyulának Kárpátalja közoktatása irányításában szerzett érdemeit méltatta, míg Pazuhanics- Pánczélos Mihály alelnök mint a munkácsi görög-katolikus püspökség kanonokjának munkásságáról emlékezett meg. Az elnökség megelégedéssel vette tudomásul, hogy Msgr. dr. Marina Gyulának a torontói Magyar Életben folytatásokban megjelent visszaemlékezései “Ruszin sors — Kárpátalja Délmagyarország Felszabadító T anácsának elnöki jelentése Délmagyarország Felszabadító Tanácsa szokásos téli ülésén megvitatta a délvidéki s a jugoszláv helyzetet, foglalkozott az amerikai elnökválasztás során elhangzott megnyilatkozásokkal, így Ford elnöknek a rabnemzetekkel kapcsolatos kijelentésével, valamint Carter megválasztott elnöknek Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatával, valamint a horvát emigráció aktuális problémáival. A közgyűlés határozata alapján az elnökség részletesen megtárgyalta az Európai Szabad Magyar Kongreszszus kiadásában még 1970-ben megjelent “Trianon-Enquete" ügyét, s azt borítólapján meglejent térkép, a “Die Enquete” és “Schlusswort” c. fejezeteiben foglalt, a valóságnak meg nem felelő, s a magyarság nemzetpolitikai érdekeit veszélyeztető állításai miatt a legteljesebb mértékben elítélte. Az elnökségi ülés ismételten foglalkozott Tóth László ügyével, s újból köszönetét fejezte ki Silhermann belgrádi követnek Tóth László kiszabadítása érdekében tanúsított erélyes magatartásáért. Az elnökség foglalkozott az emigrációs magyar sajtó helyzetével s felmérte annak állásfoglalását az elszakított területi kérdésekben. Ez alkalommal mondott köszönetét Dr. Ács Imrének, a DFT volt főtitkárának értékes sajtóanyag rendelkezésre bocsátásáért. vitéz Erdélyi Istvánnak, a DFT Mindszenty emlék-jutalomdíjával kitüntetett, s a Csanádi püspökség történelmével foglalkozó tanulmányának kiadásával foglalkozva, az elnökség jóváhagyta az eddigi lépéseket. Az ülésen először vett részt Bajsai József tagtársunk, aki elsősorban a központi munkatörzs keretében fogja értékesíteni helyzetismeretét s horvát nyelvtudását. Az 1977-es közgyűlés időpontját az elnökség április 17-re tűzte ki a párizsi béke 30. s a korfui deklaráció 60. évfordulója jegyében. végzete” címmel, könyvalakban is megjelent. Az elnökség melegen ajánlja tagjainak s Kárpátalja sorsa iránt érdeklődő magyar és ruszin emigrációnak e könyv megvételét, s áttanulmányozását. A könyv ára 10.00 dollár, s megrendelhető az elnökség címén, vagy közvetlenül a könyv kiadójánál: Pátria Publishing Co. 6 Alcina Ave., Toronto, Ont., Canada M6G-2E8 Kárpátalja Felszabadító Tanácsa (Council for Liberation of Subcar - pathia) címe: c/o Mr. Zoltán Kontz, M.D. 3225 Mayflower Str. Gulf Gate Lake Area Sarasota, Florida 33581 Kárpátalja Felszabadító Tanácsának elnöksége ezúton is kéri a kárpátaljai származású, vagy Kárpátalja sorsa iránt érdeklődő magyar és ruszin egyéneket a csatlakozásra, a Tanács célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatására. Dr. Kontz Zoltán Szomorú szívvel tudatjuk, hogy hűséges olvasónk vitéz Kovács István bátyánk fia DR. KOVÁCS ISTVÁN életének 52. évében 1977. március 22-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt. A gyászoló család mély fájdalmában osztozkodunk. Gherasim Emil fordítása RÁDIÓ HfR A WXEN nemzetiségi rádió-állomás feloszlatása után a szerdai Rádió Színpad is kénytelen volt beszüntetni műsorait. — Néhány heti szünet után, most ismét jelentkezik a magyar otthonok rádióján. — A Rádió Színpad a WBOE-FM. (90.3) rádió-állomás programján jelentkezik minden szombaton este 6 órakor. Műsora 7 óráig tart. Műsorvezető: Szabadkai Sándor. Helyettese: Szabadkai Krisztina. — A Rádió Színpad a WBOE-FM rádióállomáson április 9-én (Nagyszombaton) kezdi meg műsorait. Kárpátalja Felszabadító Tanácsának jelentése
