Szittyakürt, 1977 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1977-11-01 / 11. szám
1977. november hó **imAKÖ*T 9. oldal A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA LKN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! DR. KOLLARITS BÉLA: HUSZONEGY ESZTENDŐ Októberben a nemzet felkelését, Szabadságharcunk dicsőségét, a magyar Október győzedelmes napjait, az olthatatlan magyar szabadságvágy vulkáni kitörését, 1956. október 23-át ünnepeltük. November a megemlékezés, a halál és megdicsőülés hónapja. 1956. november 4. — amikor a nagy Szabadságharcos örökemlékű Mindszenty József bíboros érsek, Magyarország hercegprímása idegen hatalom oltalma alá kényszerült, amikor az ország törvényes kormányát elűzték a Szabadság vérbefojtására megindult szovjet pán célosok. Huszonegyszer borult őszbe azóta a természet, huszonegyszer hullatták el a fák lombjaikat . . . Huszonegy esztendő telt el azóta, hogy a világ népei megcsodálhatták a magyarság hősiességét, elborzadva láthatták a bolsevizmus szadista kegyetlenségét és undorral szemlélhették a szabad Nyugat gyáva, meghunyászkodó tétlenségét. Huszonegy éve már annak, hogy a világ országútjait hontalanná vált, koldusbotra jutott, puszta életüket mentő magyarok népesítették be. Amikor Magyarországon megteltek a börtönök és véres diadalorgiát ült a megtorlás, a bosszú gonosz szelleme! Legyőzték a Forradalmat? Meghalt a magyar Szabadság a szovjet páncélosok lánctalpai alatt? Nem! A harc tovább folyik, a szabad világban élő becsületes magyarság törhetetlen erővel és elszántan harcol tovább a nagy Nemzeti Felkelés, a szent Szabadságharc eszméinek végső győzelméért. Mit akart a Forradalom? Ilyenkor, az évforduló idején sok szó esik 1956 üzenetéről, októberi eszmékről, a Szabadságharc ideológiájáról és célkitűzéseiről. Volt egyáltalán ideológiája a Forradalomnak? Volt egységes, kifejezett célkitűzése, voltak előre elkészített tervek? Nem, előre kidolgozott, meghatározott program, ideológia nem volt, nem is lehetett. Ezt a forradalmat nem előzték meg forradalmárok titkos összejövetelei, nem osztották ki az egyesekre jutó feladatokat, nem beszélték meg a célokat. Erre nem volt mód, idő és alkalom, de nem is volt szükséges, mert az eszme minden magyar leikébe volt írva, ezért dobogott minden magyar szív, amióta csak magyarok élnek Isten napja alatt. 1956 üzenetét, akaratát és programját könyvtárakat betöltő tanulmányok, hosszú tanácskozásokról felvett jegyzőkönyvek és határozatok írott szavainál érthetőbben, világosabban, tévedést kizáróan kifejezte a házfalakra mázolt két szó: ruszkik haza! Ez a két szó volt a nép, a magyar nemzet akarata. Ruszkik haza! Takarodjatok ki országunkból az idegen megszállók és csatlósaik, hogy Magyarország szabad és független legyen. A magyar legyen úr a hazájában, a magyar nép akaratából szervezett állami keretek között, szabad választásokon megválasztott magyarok vezessék és kormányozzák a magyarok Magyarországát. Idegen eszmék, idegen hódítók parancsuralma helyett magyar nemzeti eszmék, magyar törvények uralkodjanak szabad és független magyarok hazájában. Ez volt 1956 üzenete, célja és ideológiája: független, szabad, nemzeti Magyarország, ahol a beteljesült szociális igazságok uralma alatt boldogan él, nem pedig idegen vérű, idegen fajú betolakodottak igája alatt görnyed az elnyomott, ezerszeresen kizsákmányolt, nehéz rabságra vetett nemzet. Ezt fejezte ki a házak falaira írott két szó: Ruszkik haza — független, szabad és nemzeti Magyarországot akarunk. Nem többet, de nem is kevesebbet! Azt a Magyarországot akarjuk, ahol már Árpád fejedelem hadaival érkező magyarok bejövetele előtt is néptestvéreink éltek és uralkodtak. A Kárpátok koszorújában fekvő áldott földet, melynek határait az Atyaisten vonta meg, tökéletes földrajzi és gazdasági egységet alkotva. Magyarországot az első világháború után a trianoni békediktátummal feldarabolták, az elszakított területeinket csalárd jogcímeken szomszédainknak adták. A természetes határaitól megfosztott ország a második világháború idején nem tudta feltartóztatni a szovjet haderőket és így a bolsevizmus hatalmába jutott. A Magyarországon állomásozó szovjet haderő, illetve a Szovjetunió az ország területét kiinduló bázisnak bármikor felhasználhatja és így állandó veszélyt és fenyegetést jelent Közép- és Dél-Európa számára. Az elszakított területek magyarsága nemzeti és emberi jogaitól megfosztva sínylődik, szétszóratása és teljes megsemmisítése csak idő kérdése. Nemzeti emigrációnk feladata, hogy a magyar kérdést felszínen tartsa. Kétségtelen, a jelenlegi világpolitikai helyzetben nem számíthatunk a nyugati hatalmak segítségére és a magyar ügy felülvizsgálatára, de nem szabad hagynunk, hogy követeléseink feledésbe menjen. Sokan vannak magyarjaink között, akik úgy vélik, hogy a revízió kérdését érinteni sem szabad, mert az ellenségeink felháborodását vonja maga után, sőt az amúgy is csekélyszámú “pártfogónkat” is elfordítaná tőlünk. Akadnak olyanok is, akik azt hiszik, hogy a trianoni és párizsi béke-parancsokat Helsinkiben örök időkre szentesítették. Ezen gyászmagyarok közül kerülnek ki a különböző “konferenciákra” és egyéb kommunista rendezvényekre hazalátogatók, ezek közül kerülnek ki azok, akik gyermekeiket magyarországi táborozásokra küldik, hogy “magyar szót tanuljanak” és bőven vannak olyanok is, akik szerint “megegyezést” kell találni a budapesti kormánnyal. A megcsonkított, ellenségeitől körülvett Magyarország még a szovjet haderő kivonulása után sem lenne “szabad és független”. Ellenségek fojtogató gyűrűjében lehetne állami szuverénitásról beszélni? Ezt józan ésszel elképzelni lehetetlen. Csak a történelmi Magyarország helyreállításával lehet “független” államról szó, amely képes arra, hogy az európai béke és biztonság megszilárdításának jelentős tényezője lehet. S az 1956 októberi eseményei helyes kiértékelésével csak arra az eredményre juthatunk, hogy a magyar nép, mely a Szabadságharc során “oly egységes volt, mint történelme során talán még soha”, mint ezt Nagy Imre miniszterelnök kifejezte, nyilvánvalóan ezt kívánta. Tehát “október üzenetének” jelentése: Szabad és független N agy- Magyarországot! Ma a nemzeti emigrációnk legelső feladata, hogy Szülőhazánk ellen elkövetett igazságtalanságokat a legszélesebb körökben ismertesse, követeléseinket a szabad világ kormányai és törvényhozásai elé tárja. Ne feledjük, az újabb generációknak fogalmuk sincs Magyarországról, történelmi jogainkról és a velünk történt gazságokról. A tudatlanokat most kell felvilágosítani, most kell barátokat szerezni nemzetünknek, a magyar gondolat, a Revízió ellenzőit most kell az emigráció közéletéből kiűzni! Most kell felkészülni, mert amikor a változás bekövetkezett, akkor már késő minden igyekezet, végleg lehullanánk a történelem színpadáról. Mert a világ átalakulóban van, ma ugyan még csak halvány kis gyertyalángok pislognak az éjszakában, az emberiség reményének kicsiny fényei. Az emberiség ébredezik kábult, lidércnyomásos álmából, recseg, ropog a két világháborút követő “elrendezés” csúf tákolmánya. Most kell világgá kiáltani panaszunkat és kiáltásunkat meg fogják hallani mindenütt, ahol igazi békét vágyó emberek élnek, mindenütt, ahol magyarok élnek. Kiáltásunk áthatol a Vasfüggönyön is és a magyarság tudni fogja, hogy számon tartjuk sorsát, nem adtuk fel a harcot Szülőhazánkért, elszakított területeinkért, igazságunk győzelméért. És amikor, előbb, vagy utóbb, de ütni fog az óra, megszólalnak a hálaadásra hívó templomi harangok és a szabadság napja fog ragyogni a Kárpátok bércein lengő magyar lobogókra és természetadta határainkat őrző honvédeinkre . . . * * Az utóbbi években több, mint 400 vállalat-vezetőt és diplomatát raboltak el kb. 50 országban. A USA kormánya kérésére a chicagói Motorola társaság tanfolyamot rendezett azoknak, akiket leginkább fenyeget az elrablás veszélye. 20 perces film “A terrorizmus anatómiája” címmel már elkészült az FBI és a Rand Corp., valamint korábbi túszok adatai nyomán. Még két filmet fognak gyártani. Beszámoló a KKM ünnepi bankettjéről 1977. október 8-án, a passaici Magyar Református Egyház dísztermében rendezte meg a mozgalom központja a 20 éves működése alkalmából az ünnepi banketjét. Közben ezt az alkalmat használta fel a mozgalom vezetősége arra, hogy Vasvári Zoltán központi vezető 25 éves közéleti munkásságáról is megemlékezzenek. Passaic városa rég nem látott ilyen szép és komoly politikai megmozdulást. Az est minden mozzanata mély magyarság szolgálatot árult el. A megjelentek igaz magyar szívből fakadó izzó hitvallásnak voltak tanúi. Úgy annyira, hogy kérték az ünnepi szónokot Nt. Dömötör Tibor esperes urat, hogy ne hagyja abba a beszédét. Ebből az volt leszűrhető, hogy a nemzeti magyarok kivannak éhezve az igazság nyílt és férfias megmondására. Pontosan ez az ereje a Kereszt és Kard Mozgalomnak is, ezért nem színtelenedett el a húszéves működése alatt sem. Az est házigazda szerepét kiválóan látta el v. Serényi István a K.K.M. USA kelet-kerület vezetője. A mozgalom 20 éves működését magas szárnyalású beszéd kíséretében Fazakas Ferenc, a K.K.M. USA középkerület vezetője ismertette. Kiemelte v. Serényi munkálkodását a 8 napig tartó napi marathon futását Magyarország szabadságáért, Szabadság-szobor szemének a bekötését, mikor Kruscsev itt járt. Közben művészi előadásban tolmácsolta Bujdosó Bálintnak az erdélyi tragédiával kapcsolatban: Az utolsó vonat című versét. Horváth Mártonná, a mozgalom pénztárosa a női lélek fenséges hitével szavalta el Papváry Elemérné örökbecsű versét. Ezek után kérte fel v. Serényi Nt. Dömötör Tibort az ünnepi beszéd megtartására. Egy igaz magyar pap hazafiúi érzéstől áthatott komoly beszédben fejtette ki a mai magyarnak a kötelességét az elnyomott hazával szemben. Ostorozta a gyávákat, a közönyösöket, akik megalkusznak és a viszonylagos jólétben teljesen megfeledkeznek a szülőhazában élő és szenvedő magyar népről. Példának állította Vasvári Zoltán mozgalmi vezetőt, akinek volt bátorsága 20 évvel ezelőtt az ellenség által letiport magyar zászlót felemelni itt, amikor még ellenségnek számítottunk és meghirdetni a Kereszt és Kard Mozgalomban Magyarországnak felszabadítási harcát. Óriási lelkesedéssel fogadták a jelenlevők Dömötör esperes úr hatalmas beszédét. Közben a saját verseiből is előadott. Végezetül a házigazda felkérte Vasvári Zoltánt, hogy szóljon. Vasvári beszéd helyett felolvasta a KKM tíz pontját, amely a mozgalom harcosainak tízparancsolatának számít. Röviden megköszönte a bajtársak szolgálatát, azoknak, akik az évi közgyűlésen nem kapták meg az “Emléklapot”, azok részére kiosztotta. Majd arról szólt, hogy a Kereszt és Kard Mozgalomba be és kilépni nem lehet, csak szolgálni. így az ellenség soha nem tudja lemérni erőnket. Utána “Magyarország lángokban” című megrázó filmet mutatták be a gyászos magyar októberekre emlékezve. Ezúton is hálás szívvel köszöni meg a vezetőség a szervezeti vezetők megjelenését. Külön kiemelve Molnár Lajost, aki az egész családjával Clevelandból érkezett az ünnepségre, valamint a megjelent honfitársainknak igaz bajtársi köszönetünket fejezzük ki. Végezetül Vajda István intézőbizottsági tagnak, akinek az egész családja közreműködött, Marton Erzsébetnek a kitűnő vacsora elkészítéséért. K.K.M. Tudósítója.
