Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA 1976, március hó___________ _____________________________ «itmicOitt____________ EMRKREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR OGYET! HATÁROZATOKAT HOZOTT A KKM INTÉZŐBIZOTTSÁGA A Kereszt és Kard Mozgalom vezetősége fontos intézőbizottsági gyűlést tartott 1976 február 15-én az új lövészotthon termében, Passaicon. Szép számban megjelent intézőbizottsági tagok mellé az évi közgyűlés határozata értelmében a K.K.M. vevetőt felhatalmazták arra, hogy évközben is behívhat arra alkalmas személyeket. Ez történt most is, amikor bemutatta a vezetőségnek az új bizottsági tagokat. Névszerint Helm Árpád, Pályi Balázs és Varjú C. Kálmán baj társakat. Majd pedig röviden megemlékezett 1975 decemberében elhunyt Dr. Csorna Jenő bizottsági tagról. Vasvári Zoltán közponi vezető beszámolt a közgyűlés óta előállott eseményekről, majd megjelölte azokat a pontokat, melyeket a bizottságnak megtárgyalni és utána döntést kell hoznia. 1. A dicsőséges 56-os szabadságharca nemzetünknek ebben az évben éri el a 20-ik évfordulóját. Erről méltóképpen kell megemlékezni. V. Serény István javaslatát fogadták el, hogy egy nagyszabású akció keretében Washingtonban emlékeznek meg a 20-ik évfordulóról. Egyben felkérik Washingtonban székelő A.M.SZ. központját, hogy legyen segítségére az akció lebonyolításának. Vasvári javasolta, hogy egy képes levelezőlapot is adjanak ki az évforduló emlékére. Javaslat elfogadva. 2. Dr. Kollarits Béla javasolta, hogy szabadságharcunk 20-ik évfordulójával összeesik nagy szabádsághösünk "RÁKÓCZI FERENC” születésének 300 éves évfordulója. Kereszt és Kard Mozgalom nyilvánítsa ki ezt az évet "RÁKÓCZI” évnek. A Mozgalom pedig hívja fel a többi magyar szerveket a javaslat elfogadására. K.K.M. minden ténykedése ez évben Rákóczi szellemében kerül végrehajtásra. 3. Dr. Udvardy Tibor beszámolt arról, hogy U.S.A. ez évben érte el 200 éves évfordulóját és erről nagy ünnepségek keretében emlékeznek meg, kiemelve azokat a nemzetiségeket, akik U.S.A. szabadsága kivívásában és a későbbi felépítésében tevékenyen résztvettek. Erre az alkalomra, mondotta, Vasvári Zoltánnal felélesztették "COLONEL COMMANDANT MICHAEL de KOVÁTS SOCIETY" működését, amelyet Finta Sándor 1935-ben alapított. Azzal a céllal, hogy a kiváló magyar katona emléke, aki életét adta U.S.A. szabadságáért és megszervezte első ízben U.S.A. lovasságát. Méltó ünneplést kapjon az amerikaiak részéről, legalább olyant, mint a lengyel Pulasky. Ez a történelmi társaság kiad emlékbélyegeket és érméket, valamint festményről készült képeket, Kováts emlékének. Kérjük honfitársainkat, amikor ezek megjelennek, legyenek segítségünkre azzal, hogy széles körben helyezzük el az amerikaiak körében. Erről a Társaság majd részletes tájékoztatást fog adni angol nyelven. A Kereszt és Kard Mozgalom magáévá tette a javaslatot és minden támogatást megad, "hogy Kováts óbester neve, mint fénylő csillag ragyogjon az amerikai közvélemény előtt, hirdetve a magyarság jó hírnevét." 4. Többen javasolták, hogy életre kell hívni egy állandóan működő bizottságot, amely minden Kereszt és Kard Mozgalmi megmozdulást levezet, hogy tehermentesítsék a mozgalom vezetőjét a rája nehezedő sok munkától. A javaslat elfogadva. A mozgalom vezetője az alábbi bajtársakat kérte fel, akik el is fogadták a megbízást: v. Serényi István, Róka Béla, dr. Udvardy Tibor, Varjú C. Kálmán, Pályi Balázs, Helm Árpád és Nagy János. 5. Vasvári Zoltán javasolta, hogy New-York városában egy erőteljes K.K.M. csoportnak kell működni, mert a politikát ebből a városból irányítják. Olyan fiatal vezetőre van ott szükség, akinek nincs támadható múltja, mert az ellenségeink féreg módjára itt minden egészséges magyar tervet szétrágnak. Erre a szolgálatra javaslom Pályi Balázs ifjú barátunkat, aki eddig is bebizonyította törhetetlen magyar hűségét. Pályi Balázs a megbízatást elfogadta, az intézőbizottság pedig jóváhagyta. Segítségről és támogatásról biztosítottuk őtet. 6. Vasvári dr. Kollarits Bélával együtt javasolta, hogy az évi K.K.M. konferenciára minden nemzethű szerv meghívást kapjon, hogy egy nagy táborozás keretében ott megfogalmazzuk félreérthetetlenül, hogy mit kíván a nemzethű magyarság és milyen összhangban és úton akarunk haladni a jövőben hazánk felszabadítása terén. Ez igen kívánatos, hogy ez megtörténjék, mert a liberális gondolkozásúak a megalkuvókkal már eddig is sok kárt okoztak a némaságra ítélt népünknek. Kérjük e szerveket, tegyék szabaddá magukat ez időre a Labor Day hétvégre. Javaslat elfogadva és megbízták a mozgalom vezetőjét dr. Kollarits Bélával együtt ennek az akciónak a lebonyolítására. Több apró belső kérdés megtárgyalása után a gyűlést Vasvári Zoltán, a mozgalom vezetője, berekesztette és ima után a bizottsági tagok hazatértek. talan gaztettet követtek el. Lehet egyáltalában magyar szabadságról beszélni a trianoni kereszten függő rabország halálvívodása idején? Nem kellene a szabadság-ünnepre gyászruhába öltözve elmenni és Tompa Mihály szavait idézni: "Neked két hazát adott végzeted — nekünk csak egy volt, az is elveszett”? Sokan vannak már, akik ezt könynyes fájdalommal, vagy megkérgesedett szívvel, közömbösen tudomásul vennék. Magyarország volt . . . Szerencsétlen nemzet a magyar! Életútjának állomása mind megannyi nemzeti tragédia: Muhi puszta, Mohács, Nagymajtény, Világos, majd Trianon, Jalta és Párizs. Hazánk földjén hitvány idegen fajzat az úr. Idegen hódítok bitang lakájai kormányozzák az országot, idegen eszmékre nevelik ifjúságát, idegen érdekek rabságában pusztul a magyarság. És nincs segítség sehol, mert a gyáva megalkuvás korszakában élünk, amikor megásták minden eszme sírját és mindennap keresztre feszítik az igazságot. Egy nemzet szabadsága nem méltányolt, de egyenesen érthetetlen! A magyar élet mécsese kilobbanóban, a nemzethalál küszöbén állunk a feltámadás reménye nélkül. "Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk.” Valóban így lenne? Nincs remény? Nincs senki a nagyvilágban, aki megsegíthet bennünket, aki a magyar nemzetet a végpusztulástól megmenthetné? De igen! Van segítség, van reménység! Most, amikor olyan egyedül vagyunk, mint történelmünk során még talán soha, most távol a hazától csillan fel előttünk a re(Folytatás a 10-ik oldalon) COL. COMMANDANT MICHAEL de KOVÁTS SOCIETY TÁJÉKOZTATÓJA 1976. február 20. Nagy megtisztelés érte Történelmi Társaságunkat, amikor a SONS OF THE REVOLUTION útján meghívást kapott George Washington születésének 244-ik évfordulója alkalmával a New York Plaza Grand Ballroomjában megtartott ünnepi díszvacsorára. Az ünnepség főszónoka Senator Buckley volt, kinek ünnepi beszédét Thomas Darlington elnök felhívása, a "presentation of Color” előzte meg, amikor is a 200 évvel ezelőtt résztvett harcoló egységek zászlói között, felvonult az a lobogó, mely alatt Kováts ezredesünk fejezte be dicsőséges életét a charleston! csatában. A Veterans Corps of Artillery színpompás, s egykorú costümbe öltözött szakaszának kiváló szereplése csak emelte az est sikerét. A fogadásnál és az ezt követő ünnepi vacsorán Történelmi Társaságunkat Vasvári Zoltán (m. kir. honvédség) és Dr. Udvardy Tibor templarius lovag, elnökünk képviselte. A nagy lovagrendek képviselői teljes létszámban vettek részt az esten s a Máltai, Templarius és Johannita lovagrendek mellett, ott láttuk a képviselőit a Society of Cincinnati, Order of St. Patrick, Order of St. Andrews, St. Nicholas Society, St. David Society, New England Society, Society of the Colonial Wars, Sons of the American Revolution, Order of Founders and Patriots of America és sok-sok mást, melyet csak a helyszűke miatt felsorolni nem áll módunkban. Az ünnepi toastokat a hadsereg részéről Máj. Gén. James Kelly, a Navy részéről Rear Admiral Frank B. Guest, a Marine Corps részéről Brigader General B. E. Trainer, az Air Force részéről Major General Alden Glouch tartották. A vacsorát követő tánc a késő reggeli órákban ért végett. 1976. február 21. SONS OF REVOLUTION a történelmileg híres Szent Pál templomban, a Broadway és Vesey Street sarkán tartotta ünnepi istentiszteletét Washington György emlékére és mindazon személyek részére, kik életüket áldozták uj hazánk függetlenségéért. Dísszes processió alatt vonultak fel ismét azon történelmi lobogók, melyek alatt oly sokan áldozták ifjúi életüket a szabadságért és a szent ügyért. Ezen az istentiszteleten, mely 1876 óta megszakítás nélkül minden évben meg van tartva, elsőízben vonult fel a többi zászlókkal együtt az a LOBOGÓ, mely alatt Kováts életét adta. Azt ezt követő fogadáson elnökünk, Dr. Udvardy Tibor bemutatta a vezetőségnek Kátay Mihály neves szobrászművészt, ki Társaságunk bicentenniális érmét tervezte meg, amely érem időközben szerte az országban nagy tetszést s feltűnést keltett. Ezt követőleg mindketten résztvettek a múzeum Washington Emlékkiállítá ünnepélyes megnyitásán. 1976. február 22. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM Lövész Otthona (201 Parker Ave., Passaic, N. J.) választmányi Bizottsága azonnali hatállyal székhelyét és otthonát fabriczi KOVÁTS MIHÁLY EZREDES LÖVÉSZ OTTHON névre változtatta. 9. oldal Vége a bálnak. Elnémult a zenekar, a zenészek összecsomagolják hangszereiket, a bálterem ajtaja bezárul a távozó mulatozók után. Elmúlt a farsang. Kelet felől világosodik az ég, felvirrad az elmúlásra való intés napja, hamvazószerda. "Emlékezz ember, aki porból vagy és a porba fogsz visszatérni". És a farsangi mámorból még ki sem józanodott ember kábultan tudomásul veszi: "bizony por és hamu vagyunk ..." Hamvazószerda virradtával beköszöntött a husvétjárás ideje. Az embert gondolatai elrepítik Pilátus házához, látja a gyűlölettel fűtött, őrjöngő tömeget, hallja, amint ordítják: "feszítsd meg őt!" Az Ember Fiát gyalázzák, ütlegelik, leköpdösik és töviskoszorúval megkoronázzák. ...Az égboltozat besötétedik, a föld megrendül, a templom kárpitja széthasad ... Az isteni tragédia beteljesedett. De íme, a Megfeszített legyőzi a halált, a Golgota sötétségét elűzi a Feltámadás ragyogása! Magyarország felett sötét az ég. Szülőhazánk megcsonkítva, meggyalázva a Trianonban ácsolt keresztjén a kínok-kínját szenvedi. Nincs senki, aki a segítségére sietne, egy világ esküdött ellene öszsze, hogy elveszejtsék. A nagy Széchényinek igaza volt, amikor önmarcangoló tépelődései során kimondotta: egyedül vagyunk. Március 15-ike ünnepén a szónokok a Szabadságot dicsőítik majd. SZABADSÁG! A legtisztább emberi vágy, a legmagasztosabb gondolat, melyért tengernyi embervért ontottak, milliárdnyi emberéletet áldoztak. SZABADSÁG! Gyönyörű, fenséges eszmény, mellyel már oly sokszor visszaéltek és nevében szám-Dr. Kollarits Béla: Farsang után . . .
