Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
4. oldal «ITTVAKÖfcf 1976. március hó A nagyságos fejedelem ... (Folytatás a 3-ik oldalról) kel a szívében végigjárta a jezsuiták iskoláit, ahová erőszakkal vitték Zrínyi Ilona mellől, aki három évig védte Munkács várát, a “Munkács várába szorult magyar szabadságot” a császári tábornokok ellen. Amikor II. Rákóczi Ferenc mint az ország legnagyobb birtokosaként hazatér, királyhű főurnak látszott. 1697-ben a hegyaljai felkelés idején a parasztság hívó szava elől egyenesen Bécsbe futott, nehogy gyanú férjen hozzá. A magyar viszonyok ismerete, Bercsényi Miklós gróf barátsága hamarosan ősei útjára vezérelte. Először — apja s anyai nagyapja példájára — az összeesküvés felé sodródott. XIV. Lajossal keresett kapcsolatot, de ez kitudódott s a bécsújhelyi börtönből csak kalandos szökés árán juthatott a franciabarát Lengyelország földjére. Most már életre-halálra összekötötte magát a magyar szabadság ügyével. Ekkor jött hozzá tarpai jobbágya. Esze Tamás, hogy a felkelésre kész parasztság üzenetét elhozza. Csak parancs és zászló kell és "a fej nélküli sokaság hadsereggé alakul". 1703 májusában — a határhoz közel eső Brezán várából — CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE feliratú zászlókat küld II. Rákóczi Ferenc és fegyverbe szólított "minden nemes és nemtelen” igaz magyart. Maga a fejedelem tudja, hogy "természetes gyűlölet” áll fenn a nép és a nemesség között. Mégis elfogadja a jobbágyok kezdeményezését abban a reményben, hogy sikerülni fog a nemességet is megnyerni a magyar függetlenségi harc ügyének. Visszaemlékezve a szabadságharc megindulásának körülményeire, azt írja Emlékirataiban, hogy “egy fiatalember hevessége és a haza szeretete” lelkesítette s ehhez hozzáteszi: "Bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljen a nép bizalmát és szeretetét." Rákóczi meg akarja nyerni a nemességet, mert szükségesnek tartja részvételét a szabadságharcban. Felszólítja tehát az “úri nemesi, és fegyverviselő minden rendű lakosságot”, hogy csatlakozzanak hozzá és védjék meg a nemesi jogokat és kiváltságokat. A nemesi kúriákat fosztogató parasztoknak ugyanakkor tiltja a gyújtogatást, a rablást, a kóborlást, de a fegyvert fogó jobbágyoknak és házuk népének mentességet ígér mindenféle szolgáltatás és adózás alól. "Valaki fegyvert köt a szegény magyar nemzet igája alól felszabadítására, mindenféle úr dolgától, adózástól és szerjárástól felszabadíttatik" — hangzik Rákóczi ígérete. A kuruc hadsereg fergeteges gyorsasággal jött létre. "Amely dolgot Kis Albert (Esze Tamással együtt a parasztság szervezője) 70 talpassal indíta áprilisban, májusban 700, júniusban 7000, decemberben 70,000 katonát számlált” — írta később Emlékirataiban Rákóczi■ A "talpasok” gyors sikere a felkelés táborába hozta a megyei nemeseket és a főurak egy részét. Csak a felső klérus zárkozott el mereven, s az egyetlen egri püspököt nem számítva, mindvégig elszánt ellensége maradt a magyar szabadság ügyének, a pápa pedig átokkal sújtotta Rákóczi híveit. A kuruc sereg — jórészt a feudális viszonyokból fakadó hiányosságok ellenére is — számos fényes hadi tettet hajtott végre. Különösen a vakmerő portyázásnak és a váratlan rajtaütésnek voltak a kurucok utolérhetetlen mesterei. Vak Botytyán három tábornokkal szemben is megtartotta Dunántúlt, Esze Tamás pedig halála előtti utolsó haditettként — Kassát. A bécsi udvar még a fogságban élő Sarolta Amália hesseni hercegnőt — Rákóczi feleségét — is fel akarta használni arra, hogy férjétől elvi engedményeket csikarjon ki. A fejedelem azonban erős lélekkel elhárította a becstelen szándékkal tett ajánlatokat, s feleségének többek között ezt írta: "őszintén megvallom, kötelességem szavát és sok esküvésemet követve, a magam személye elé helyezem a közügyét." A nehezedő politikai és gazdasági viszonyok között 1707-es ónodi országgyűlés radikális lépésre szánta magát: kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A Bécs elleni gyűlölet oly magas fokra hágott, hogy a békepárti trencséni követeket egyszerűen lekaszabolták, s egy szívvel kiáltották Bercsényi után: "Eb ura fakó, József császár nem királyunk." A szécsényi országgyűlésen (1705) megszervezett szabadságharc állama, ahol az egybegyült rendek Magyarország vezérlő fejedelmévé választották II. Rákóczi Ferencet, akit már előző évben ősei fejedelmi székébe ültetett az erdélyi országgyűlés — egyre szaporodtak a belső nehézségek. "A nemesség napról napra jobban visszanyerte hatalmát jobbágyai felett, és elvette kedvüket a háborútól, hogy saját hasznára dolgoztasson velük" — állapította meg maga Rákóczi. A reményeikben csalatkozott jobbágyok egyre közömbösebben nézték a szabadságharc alakulását. "Micsoda haszna fegyverkötésünkenek, ha csak jobbágyok leszünk” — kérdezték kiábrándultán a szegénylegények. Az események baljós fordulatot vettek a csatamezőn is. 1708- ban döntő vereséget szenvedett Trencsén mellett a legjobban felszerelt, nagy sziléziai támadásra készülő kuruc sereg. A nemesség soraiból pedig egyre többen váltak árulókká (Ocskay, Bezerédy) és egyre teret hódított a Habsburgokkal való kiegyezés gondolata, amit elősegített a Rákóczi híveire kimondott pápai átok, s a labanc főurak és nemesek fenyegetései és ígérgetései. A tolnai Kölesdnél még egyszer diadalmaskodott Balogh Ádám, de a fontos romhányi csatában (1710) Tapsolt a sportvilág tavaly Hargitaynak és Verasztónak, akik az úszónagyhatalomnak számító Egyesült Államok versenyzői elől három világbajnoki aranyérmet vittek el, elismeréssel adózott a nemzetközi sportközvélemény a hét sportágban kivívott magyar világ- és Európabajnoki győzelemnek. Nincs esztendő, hogy legalább enynyi magyar sportsikert ne lehetne felsorolni, mint 1975-ben. A legnagyobb versenyeken: az olimpiákon — amelyek túl is nőnek a sport keretein — a tízmilliós Magyarország a legjobbak közé tartozik. Július 17-én újabb olimpia kezdődik és biztos, hogy a mieink megintcsak nem térnek haza aranyérmek nélkül. Ismét — akárcsak az előző olimpiák, VB-k, EB-k után — elragadtatott hangú cikkek, nyilatkozatok jelennek meg majd rólunk világszerte — ám mi hajlamosak vagyunk suba alatt tartani büszkeségünket. Érthető módon viszolygunk a "sportnagyhatalom” kifejezéstől. Tapasztaltuk, hogy még tizenhat olimpiai aranyéremmel sem lehet ellensúlyozni azt a tényt, hogy nincs ennivaló az üzletben. De az már ellenkező véglet, hogy arisztokratikus gőggel oda se figyelünk, hogyan fomár nem sikerült győzni. Elesett Érsekújvár, s a “lőcsei fehér aszszony” árulása Lőcsét juttatta a császáriak kezére. A kurucok sora megfogyott, s a kimerült országban százezreket pusztító pestisjárvány dühöngött. Rákóczi az orosz cárban, Nagy Péterben bizakodott. Először Bercsényit küldte Varsóba, majd 1711 elején maga is odasietett abban a reményben, hogy egyrészt a francia udvar által is helyeselt Svédország és Oroszország közötti közvetítésben részt vegyen, másrészt, hogy a cártól segítséget kérjen a magyarok számára. A hadakat Károlyi Sándor generálisra bízta a következő szavakkal: "így azért legdrágább kincsemet, édes hazámat, Munkácsomat és otthon lévő másik mindenemet Kegyelmedre hagyom s lelkire, hitire kötöm, bízom — teljességében elhitetvén magammal a Kegyelmed resolutiójának állandóságát, az melyet minap újabban is adott Munkácson, hogy nemzete boldogulása nélkül nem békelik, s egymást nem hagyjuk.” II. Rákóczi Ferenc akkor érkezett Lengyelországba, amikor már köztudomású volt, hogy Törökország a Benderbe menekült XII. Károly svéd király ösztönzésére megindítja a háborút Oroszország ellen. A francia diplomácia pedig csak a Svédország és Oroszország közti közvetítést ajánlotta fel a cárnak, de a török háború megakadályozását nem. Ilyen körülmények között nyilvánvaló volt, hogy I. Péter nem tudott támogatást nyújtani a magyaroknak. Károlyi Sándor 1711 március 14- én hűségesküt tesz a császár megbízottjának, 1711 junius 16-án kérelmet ad be III. Károlynak: "Minden fegyvert halomba rakván és összegyűjtvén a felkelőket a vezetők és a fők akarata ellenére, ígéretem szerint felséged és császári háza hűségére visszavezettem . . .” Ezután a császári megbízott által kilátásba helyezett ígéretekre támaszkodva, elárult urának, Rákóczinak birtokából kér ő is részt, miután árulásáért csak 50.000 forintos kincstári utalványban részesült. Védelmére németeket telepít Károlyi birtokára III. Károly, majd később Rákóczi Júlia birtokait potom áron Ferenc gadja a világ a magyar sportsikereket és hallgatunk arról, hogy versenyzőink milyen sokat tesznek hazánk hírének öregbítéséért. Nem szégyellni való büszkének lenni minderre, inkább sok mindent tenni kellene azért, hogy a jövőben is legyen okunk a büszkeségre. Montrealtól még nem kell tartanunk. Ha esélyeink a szokásos módon ötven százalékban realizálódnak, sportolóink megismételhetik müncheni eredményeiket. őszintén szólva csoda, hogy ez így van és még inkább csoda számba megy, ha majd a moszkvai játékokat hasonló kedvező pozícióban várja a magyar sport. Valóságos rejtély ugyanis, honnan nőnek ki a tehetségeink. A fiatalok testnevéle, sportolása, illetve edzettségi szintje a legkezdetlegesebb fokon áll. Riasztó adatok olvashatók arról, hogy a középiskolát végzett fiatalok között milyen magas százalékban fordúlnak elő mozgásszervi panaszok, keringési- és idegrendszeri zavarok. A sorozóbizottságok orvosai tanúsíthatják, hogy az elébük kerülő tizennyolc évesek tekintélyes része gyenge fizikumú, erőtlen és sokan egyszerűen nem egészségesek. Már az általános iskolákból úgy fiának adják oda, a császár azzal a kijelentéssel járul hozzá, hogy Károlyi Sándor "házunknak nagy szolgálatot tett.” A Nagyságos Fejedelem a felkelő jobbágyok élén bontott zászlót az ország függetlenségéért és a fegyvert fogott jobbágyokat felszabadította a földesúri hatalom alól. A nemességre támaszkodott és a vitézi rendre, de bevezette a közteherviselést és korlátozni kívánta a feudális előjogokat. Arra törekedett, hogy fejlessze az ipart és a kereskedelmet, megteremtse az állandó hadsereget. A szabadságharc esztendeiben — még a háborús viszonttagságok közepette is — virágzott a kultúra, s fellendült a tudományos élet. Újra megnyíltak Patak, Nagyenyed és Eperjes híres kollégiumai. Rákóczi jelenítette meg az első — még latin nyelvű — újságot: Mercurius Veridicus címen a külföld tájékoztatására. A szabadságharc elbukott a külső segítség hiánya, a belső gazdasági nehézségek, a nemesi-rendi ellenzék és a katolikus főpapság árulása miatt. II. Rákóczi Ferenc, amit kibontott zászlójára írt, azt híven követte s amikor ennek elalkuvásával egyetlen szava visszaadhatta volna földi vagyonát, inkább a száműzetés keserű kenyerét választotta, semmint esküjét megszegje. Soha nem adta fel a reményt, hogy külföldi támogatással sikerülni fog a nemzeti szabadság és függetlenság ügyét diadalra vinni. Sajnos, csak ígéreteket kapott, komoly támogatást sehol. Törökországba, Rodostóba vonul hűséges társaival. Ott halt meg a Nagyságos Fejedelem 1735 Nagypéntekén, a Márványtenger partján. A Nagyságos Fejedelem maradt századokon keresztül szabadságunk fényes csillaga, emlékén lángolt fel a honvédők lelke és ez készteti további nagy harcokra az 1956-os Nemzeti Forradalom és Szabadságharc nemzeti forradalmárjait! (m. t.) Irodalom: Magyarország története (Bp. 1965). Baráthosi-Balogh Benedek: A magyar nemzet igazi története. III. r. (Bp. 1937). kerülnek ki a gyerekek, hogy sokukból szinte kiölték azt a feszítőén nagy mozgásigényt, amellyel hatévesen beültek a padokba. Ma, amikor az orvos az ötvenéves embert szívinfarktus után pár hónappal úszni küldi, amikor arról beszélünk, hogy a civilizációs és urbanizációs ártalmak ellen a mozgást, a testedzést kivéve nincs megfelelő gyógyszer, akkor a felnövekvő generációnk annyit foglalkozik testneveléssel, mint egy egészségesen élő nagyapa. Pár esztenedeje sorozatosan születnek intézkedések a kritikus helyzet megváltoztatására. Bevezették az iskolákban a harmadik testnevelési órát, a Művelődésügyi Minisztérium a sportvezetéssel karöltve igyekszik biztosítani a diákok iskolán kívüli sportolását, országszerte épülnek a termek, a csarnokok (Budapesten például legújabban a Városligetben), de az igényeknek megfelelő megoldásoktól még olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. Vannak úgynevezett objektív akadályok. Az ötvenes években épült iskolákból kihagyták a tornatermet és ma ott tartunk, hogy az általános iskoláknak legalább a feléből (Folytatás a 6-ik oldalon) A FELNÖVEKVŐ NEMZEDÉKÉRT
