Szittyakürt, 1976 (15. évfolyam, 3-12. szám)
1976-05-01 / 5. szám
1976. május hó n ItfVAKOfct 11. oldal ERDÉLYI LAPOK A ROMÁN ‘KULTÜRTÖRVÉNY’ ’ -RÖL Mint ismeretes, az egész világon általános felháborodást keltett az 1974. nov.-ben kiadott új román “kultúrtörvény”, amit nyomon követett a magyar katolikus és protestáns egyházak sokévszázados irattárainak, könyvtárainak és történelmi értékeinek elrablása. (Lásd: Az új román “kultúrtörvény” és a “kisebbségek”, K.M. Újság, 1975. feb. 7. és A román kormány elnyomja az egyházakat, 1975. ápr. 11.) Az amerikai magyarság szinte egyemberként mozdult meg és tiltakozott Erdély őslakos magyarsága múltjának és kultúrájának ilyen barbár módon való pusztítása, megsemmisítése ellen. A múlt év nyarán Nt. Béky Zoltán tb. püspök tiltakozásunkat még a Világegyházak Tanácsa közgyűlése elé is terjesztette. S nem minden eredmény nélkül. Az európai, de különösen a német sajtó is hónapokon keresztül írt erről a kultúrbotrányról. Igaz, nem anynyira miattunk, mint inkább az erdélyi szászok és a bánáti svábok miatt, akiket hasonlóan súlytott ez a barbár rendelkezés, mégis el kell ismerni, hogy minden esetben megemlékeztek az erdélyi magyarság elnyomásáról is. Talán ennek tudható be, hogy végre megszólaltak az erdélyi lapok is. Az egyik kolozsvári lap — az újságkivágás küldője elfelejtette a lap nevét ráírni — 1976. márc. 26-i számában “A nemzeti kulturális javak védelme társadalmi érdek!” című közleményben részletesen foglalkozott a kérdéssel. Természetesen, amint az a közlemény címéből is kitetszik, a kommunista román kormány szellemében. A közlemény írója, Murádin Jenő, bevezetésül ismertette az 1974- ben hozott “kultúrtörvény” végrehajtására 1975-ben kiadott rendelkezéseket. Majd meginterjúvolta a kolozsmegyei Nemzeti Kulturális Javak helyi kirendeltségének a vezetőjét, Nicolae Cordost (Kardos?). Ebből megtudjuk, hogy a megyei kirendeltség szakmai munkáját Hadrian Daicoviciu (Daikovics, bánáti származású szerb), az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója irányítja, ami az értékek összeírásából, nyilvántartásba vételéből és a műtárgyak tanulmányozásából, kiértékeléséből áll. A kirendeltség felderíti, kiértékeli az összeírt képek, szobrok, veretes munkák, régészeti értékű tárgyak, ékszerek, könyvritkaságok, kéziratok, tehát gyakorlatilag az intézmények és magánosok minden számbajöhető értékének történeti és értékbeli vonatkozásait. De a kirendeltség feladata az építészeti emlékek, emlékművek és természeti ritkaságok számbavétele is. Erre azért van szükség, mert “Nem titok, magánszemélyek, de még intézmények is, késlekedtek a tulajdonjogukban lévő műtárgyak bejelentésével”. Arra a kérdésre: “Okuk van a huzakodásra?” Cordos a következőket válaszolta: “Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy műtárgyakat, értékeket senkitől sem veszünk el. Állíthatom, hogy inkább haszna van a bejelentőnek a nyilvántartásból. Érdekeit szolgálja például az a körülmény, hogy a megyei kirendeltségek gondoskodnak a tárgyak védelméről és állapotának megóvásáról.” Arra a kérdésre: “Gondolom, sokakat érdekel, hogyan történik a bejelentett műtárgyak óvása és helyreállítása?”, pedig a következőket válaszolta: “A tárgyak védelme feltételezi a biztonságot lopás, tűzkár és egyebek ellen. De feltételezi azt is, hogy magánszemélyek — sőt intézmények esetében is — a megyei kirendeltség meggyőződjék róla: valóban megvannak-e a feltételek a tárgyak épségének biztosítására. Csak egyet len példa: képek, műalkotások, értékes könyvek nem tarthatók akárhol, szükség van arra, hogy nedvességtől, hirtelen hőmérsékletvéltozástól óvják őket. Munkatársaink a helyszínen állapítják meg e feltételek hiányát vagy meglétét. Ennek alapján tesznek javaslatot a tárgyak megfelelő védelmére — végső esetben ideiglenes átvételére. Hangsúlyoznám azonban: a tulajdonjog ez utóbbi esetben sem szűnik meg. Az állam csupán megőrzésre vesz át tárgyakat, de azokat, amennyiben a tulajdonos biztosítékot ad arról, hogy gondoskodik a megfelelő védelemről, minden esetben visszaszolgáltatja. A restaurálásra a megyei kirendeltség javaslatára a központi felettes szerv jóváhagyásával kerül sor ... A nemzeti kulturális javak törvénye . . . társadalmi értékeket, mindnyájunk érdekeit védik.” A rendeletekkel szentesített és intézményesített állami rablást már cinikusabban meg sem lehetett fogalmazni, mint ahogy azt Cordos atyai jóindullattól és gondoskodástól csepegő fenti idézetekben tette. Mert magyarul ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyar intézmények és magánosok utolsó értékeit — még a legszemélyesebb tárgyakat, az ékszereket is — a román állam egyszerűen kisajátította, elrabolta. Es ez-A politika az a tudomány, illetve művészet, mely gyakorlati célokat valósít meg az elvek lehető legkisebb feláldozásával. Itt a hangsúly a minősítőjelzőn lehetőn van, mert elkerülhetetlen, hogy taktikai okokból, bizonyos alkalmakkor, bizonyos időre, bizonyos elveket ne áldozzunk fel. Ugyanakkor igaz az a tétel is, hogy a politika sokszor nem az elvek, hanem az érdekek harca. Ennek a két részigazságnak az összetételéből ered az a harmadik részigazság, mert teljes vagy abszolút igazság nincs, mert mi sem vagyunk abszolutak, hogy a politika a szükségszerűségek tudománya, illetve művészete. Ha tehát a politika az érdekek harcában a szükségszerű megoldásokat válassza céljai megvalósítására, mi teszi a politikát korrupttá, romlottá. Ez a mindennapi ember számára visszataszító állapot akkor következik be, amikor a politikus a közösségi érdekeket saját érdekeivel helyettesíti be, úgyannyira, hogy a politikai hatalom megtartása nélkülözhetetlenné válik számára saját egyéni érdekei előmozdítása miatt, tekintet nélkül a közösségi célok megvalósítására. Addig a pontig amíg a Ford— Kissinger-i politika Helsinkiben és Sonnenfeldt közreműködésével Lón donban politikájával véglegesítette a közép-európai rabállamok beolvasztását a Szovjet birodalomba, sok jóakarattal azt lehettet mondani, hogy Amerika feláldozta elvi álláspontját a rabnemzeteket illetően, taktikai szükségszerűségből. Ami annyit jelent, hogy katonai legyengülése miatt kénytelen volt derekát a zsaroló szovjet követeléseknek beadni, de amikor Ford elnök a Reagan elnökjelölt támadásainak eredményeképpen hirtelen törölte a detente kifejezést politikai szótárából, megtarva annak lényegét, akkor helyettesítette be saját megválasztásának érdekét tekintet nélkül a közösségi célokra, mely esetben Amerika létérdekét jelentik és ekkor vált korrupttá a becsületes Gerry képében tetszelgő Ford. Hála az amerikai dezel Erdély őslakos magyarságának még a történelmi és kulturális gyökereit is kitépték; 3 millió magyart saját ősi földjén a szabadság és kultúra nagyobb dicsőségére az Úrnak 1976. esztendejében gyökértelenné, földönfutóvá tettek. Hogy ez mennyire így van, a legutóbbi minisztertanácson Fazekas János, miniszterelnökhelyettes, felszólalt és követelte a magyar kisebbség jogainak helyreállítását. Ceausescu a szavába vágott: “Ez kispolgári nacionalizmus!” Mire Fazekas csak annyit mondott: “Ha én kispolgári nacionalista vagyok, akkor a kisebbségüldözés nemzetgyilkosság.” (Magyar Élet, 1976. ápr. 10.) Az Amerikai Magyar Szövetség felhívására Philip M. Crane, illinoisi képviselő, felkérte Ford elnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a román kormánnyal a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítására. Crane képviselő márc. 22-én 39 képviselő nevében újból levelet írt az elnöknek, amiben többek között a következőket írta: “1976 nyarán lehetőség nyílik az 1975-ben megszavazott amerikai—román kereskedelmi szerződés és a vámkedvezmény felülvizsgálására. Reméljük, elnök úrnak módjában lesz megmagyarázni a román kormánynak, hogy milyen következményekkel fog járni, ha nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait és nem teszi lehetővé a családok egyesítését.” mokratikus rendszernek, mi kinyilváníthatjuk véleményünket az Ohióban június elején megtartandó előválasztásokon és a novemberi főválasztáson. Addig is kézenfekvő volna ezen véleményünk szervezett és nem szórványos kifejezésére, minél előbb egy Reagan Bizottság megalakítása. (Megtörtént. A Szerk.) Az amerikai hírszolgálat, szokásához híven nem ad tiszta képet a Kínában bekövetkezett politikai változásokról, melyek pedig lényegesen befolyásolják a nemzetközi hatalmi egyensúlyt. Ugyanis egy belső válsággal küzdő Kína fokozza Moszkva támadó kedvét, különösen ha még Amerika is kezére játszik tervszerűtlen, félénk védekező politikájával, mely vonakodik a Kínával évekkel ezelőtt felvett kapcsolatokat kiszélesíteni. A Chou halálával nem régen megüresedett miniszterelnöki pozícióban újra változás történt. Tenget, aki Chou választottja volt és a politikai színképben a balközépet képviselte, leléptették és helyét Hua foglalta el. Ha maga Hua, nem is a szélsőbal embere, őt ezek az erők segítették, Mao feleségének, Chingnek a vezetésével. A többezeréves kínai politikai életben nem új a gyakorlati és ideológiai célokat követő pártok küzdelme, mely még a hatásában kínai Platónak nevezhető Konfucius és a vallás filozófiát tartalmazó általában Laotse nevével cégjelzett taoizmus idejére vezethető vissza. Ezek a küzdelmek bennünket külözösen azért érdekelnek, hogy azok milyen irányban befolyásolják Pekingnek Moszkvával szembeni álláspontját. Teng, aki Chou örökét vette át a konszolidációt és gyakorlati célokat tartotta első sorban szem előtt, míg az őt leváltó Hua a forradalmi ideológiát. Mindkét irányzat geopolitikailag, tehát ami a volt kínai területek visszaszerzését illeti, és lélektanilag, ami pedig a kínai felsőbbrendűséget fejezi ki, szovjet-ellenes ugyan, de különböző mértékben és éppen ezért az Ameri-Amilyen nagyra értékeljük az AMSz és a magyarbarát képviselők, szenátorok erőfeszítését az erdélyi magyarok sorsának megjavítására, annyira fájlaljuk, hogy az ilyenirányú hivatalos felterjesztésekben a feltételek között még mindig szerepel a jószándékú, de kihatásaiban végzetes “családegyesítés”. Ugyanis ilyen címen Ceausescu a magyarok tízezreit szórhatja ki Erdélyből, ami a lélekszámában megfogyatkozott erdélyi magyarság teljes pusztulását és Erdély elvesztését jelentené. Ez pedig olyan nagy tét, hogy — bármilyen nehéz is leírni — nem áll arányban néhány ezer erdélyi magyar sorsának- megjavításával. Ezért arra kérjük az AMSz-t és a többi szervezeteket, kérjék meg a képviselőket és szenátorokat, hogy a “most favored nation” vámkedvezmény meghosszabbításáért szabott föltételek közül egyszer s mindenkorra töröljék a kétesértékű “családegyesítés”-t. A román uralom alá kényszerített erdélyi magyarság csak úgy fogja tudni kivívni magának a minden embert megillető legelemibb jogokat, ha a jelenlegi megpróbáltatások ellenére töretlenül kitart és nem engedi szétforgácsolni biológiai állományát, hanem azt még inkább növeli. Mert változnak a csillagok . . . kához való közeledésre számít, ami ki is fejeződött Nixon volt elnök legutóbbi meghívásában. Ez a meghívás egyúttal a kínaiak elégedetlenségét fejezte ki a Moszkvát körüludvarló Ford—Kissinger-i politikával szemben. Akár mennyire is szovjet-ellenes Kína, ha Amerika nem hagyja abba szovjethez intézett szerelmi vallomásait és nem tesz határozott lépéseket a kínai kapcsolatok további kiépítésére, akkor minden valószínűség szerint Peking hidegre teszi Moszkva elleni ellenszenvét, legalábbis egy időre, és Moszkva felé fog közeledni, ami viszont végzetesen veszedelmes helyzetet fog teremteni az enarvált Nyugat részére, felfokozva Moszkva támadó kedvét. Mert, hogy akar, és hogy tud különösen az az Amerika az egyesült kommunista óriások nyomásának ellenállni, ahol a legfőbb probléma a hányingert keltő tálalása a volt elnökök házas és házasságon kívüli szerelmi életének. (Sz.É.G.) Hírek A válások száma az Egyesült Államokban az elmúlt évben meghaladta az egy milliót. A házasságok 29 százaléka végződik válással Amerikában. A jelek szerint ebben az évben ez a “rekord” is megdől. * * * * A csillogó ólomkristály-rózsák hozták a legnagyobb sikert az Ajkai Üveggyárnak. Az igényes csiszolómunkát kívánó matt üveg rózsákat leginkább az NSZK vásárlói kedvelték meg. * * * Az Európa—Ázsia függőhíd költségei megtérültek a híd használatáért befolyt illetékekből. A Boszporusz fölött 1973 októberében felavatott hatsávos hídon eddig több mint 33 millió jármű haladt át, így az eredetileg remélt 6—8 év helyett már most megtérült a 35 millió dolláros építési költség. A Virrasztó hírszolgálata. A “Detente” politika helyett!
