Szittyakürt, 1974 (13. évfolyam, 1-5. szám)
1974-05-01 / 5. szám
6. oldal **ITmKÖ*T 1974. május hó felszerelési kölcsön alakjában, a másikat az arab államoknak Izraeltől elpusztított és a Szovjetből szállított hadianyag pótlására. így fizetjük két oldalra a különös kísérletezést. Közben a kutya ugat — a karaván halad, csak a mi szegény, szenvedő Rabnemzetünk ügye marad továbbra is kátyúban. (Hála a rövidlátó, demagóg magyar koordinálóknak!) Most milyen esélyekkel számolhatunk a jövőt tekintve? 1. Az ipari fejlődésben lévő országok — Délamerika, Afrika, Ázsia —, deficitje 1974-ben 9 milliárd dollárról előreláthatólag 25 milliárd dollára növekszik. 2. Az iparilag fejlett országok — Európa, Amerika —, 1973-ban 10 milliárd profittal zártak. 1974-ben azonban 35 milliárd lesz a deficitjük! 3. A kőolaj-termelő országok jövedelme 1974-ben 70—80 milliárd többlettel fog zárni. Mire következtethetni ebből? Semmi másra, mint arra, hogy az arab olajon az amerikai zsidó profitál, amiből Izrael hadfelszerelésére 30%ot lead, míg az arabok 70%-kal több dollárt fordíthatnak az USSR-ben csodafegyverekért. — Az eredménye ennek a különös fegyverkezési egyensúlynak az lesz, hogy a zsidók hamarosan elfogynak. Elvégre fő a "világbéke”! Mindebből az is látható, hogy félrevezető, ha olaj-krizisről beszélnek a súlyosan beteg dollár krízise helyett. Az USA dollárt csak mint "zöld disznót” emlegetik s az utcai nők is fenntartással fogadják kétesen kellemes szolgálataik fejében. Lehanyatlott a turista, a megszálló GI presztízse. A hírszerző berkekben a szolgálatok értékét aranyban vagy európai valutákban mérik. (Jellemző a kháoszra, amikor az US dollár az arannyal párhuzamosan emelkedett a valuta piacon. Fölborult volna a tapasztalati szabály, hogy ha a dollár értéke süllyed, emelkedik az arany ára. Mi történt a különös párhuzamos emelkedéskor? A válasz egyszerű: az arabok a dollárból átváltott európai valutáikkal elárasztották a piacot, fizetve az USSR-nek a hadi szállításokért s így depressziót okoztak a DM-nak, a francia, a svájci franknak. De az egyensúlyi helyzet rövid idő múlva helyre fog állni.) A most megtartott washingtoni "energia”-konferencia, akárhogy is kendőzzék, kudarccal zárult. A szűkszavú rádió- és sajtó- jelentések kerülték a lényeget, hogy nem energia, hanem dollár-krízis van! — Az USA utolsó legális erőpróbája tehát az agyonreklámozott dr. Kissinger külügyi vigéc erőfeszítései közepette is balul ütött ki. Kétségtelen, hogy az inflációs US dollár mérkőzött most az arab kőolajjal, s amint az már szokott történni, a gyengébb alulmaradt. (A francia előrelátás bére pedig természetesen a düh ocsmánykórusa.) Takács M. József DÉL-MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA * KÖZGYŰLÉSE ÉS ELŐADÓESTJE Dél-Magyarország Felszabadító Tanácsa (DFT) 1974. április 7-én tartotta meg Cleveland, Ohio-ban szokásos évi közgyűlését. De tekintettel arra, hogy Prof. Dr. Baráth Tibor, a “Magyar Népek Őstörténete" c. korszakalkotó mű szerzője, a DFT tiszteletbeli elnöke is bejelentette a részvételét, a DFT ebben az évben a közgyűlést megelőző nap estéjén vacsorával egybekötött előadóestet is rendezett. E kezdeményezésünk kitűnő erkölcsi s anyagi sikerrel zárult, melyben a főérdem kitűnő előadónké, de az est megszervezésében dr. Radányi Oszkár, elnökünk és felesége, dr. Lelbach Antalné is derekas munkát végeztek. A vacsorán Ft. Kótay Zoltán, az "Az Újság” és "Kárpát” szerkesztője bevezető, míg Nt. Juhász Imre, a házigazda szerepét betöltő nyugat-oldali magyar ev. egyház lelkésze mondott záró-imát, míg elnökünk, dr. Lelbach Antal az est dísz-vendégeit, Prof. dr. Baráth Tibort és feleségét üdvözölte. Prof. dr. Baráth Tibor előadását, “A magyar őstörténet és helynév kutatásunk”-at Vittay Béla ezredes, a honfoglalás kora régészetének szakértője vezette be az előadó pályafutásának és történészi munkásságának rövid ismertetésével. Prof. Baráth Tibor előadásának részletesebb ismertetésére még viszsza fogunk térni. Itt csupán néhány mondatban szeretnénk a lényeget összefoglalni. — Míg régebben a Kárpátmedence földrajzi helynév kutatásunk abból az alaptételből indul ki, hogy minden 896 előtti időből fennmaradt hegy, folyó és helységnév idegen eredetű, őstörténetünk legújabb eredményei szerint a magyar nyelvű népek nemcsak az avarok és a hunok idejében, hanem már jóval korábban, a bronzkorban is jelen voltak a jelenlegi történelmi Magyarország területén. Vagyis ellentétben az eddigi közfelfogással nem az indo-germán, hanem a magyar ajkú népek képezték Európa első kultúrát teremtő rétegét. Éppen ezért a helynév eredet kérdése is alapos revízióra szorul s a 896 előttről fennmaradt s eddig zömmel szláv eredetűnek tekintett földrajzi és helységnevekről ma már ki tudjuk mutatni azok magyar eredetét. Az előadó a helységneveket négy csoportban foglalta össze s térképezte le: a. ) Oly helységnevek, melyek magyar jelentése nyilvánvaló. b. Oly helységnevek, melyek mása a magyar nyelvű népek lakta "Keleten”, azaz a Tigris—Eufratesztől a Földközi-tengerig, Egyiptomtól a Kaukázusig terjedő területen megtalálható. c. Oly helynevek, melyek e "Keleten” honos vallási kultuszra emlékeztetnek. d. Végül oly helységnevek, melyek az ősi magyar nyelvben a település megjelölésére szokásos szóelemeket, szóvégződéseket tartalmazzák. E helységnevek feltérképezéséből nemcsak a magyar-nyelvű népek település-területét lehet megállapítani, de legtöbbször e népek betelepülésének korát is. Az előadó minden egyes helységnév-csoportra több példát mutatott be, legtöbbnyire azokat, melyeket korábban szláv eredetűnek tartottak. Befejezésül az előadó rámutatott az eredmények jelentőségére a szláv, dákó-román, indo-germán kontinuitással szemben a magyar kontinuitás áll, mert hiszen e neveknek nemcsak eredete, de fennmaradása is magyar nyelvű népek állandó jelenlétére utal. A nagysikerű előadást élénk vita követte. Dr. Lelbach Antal a közgyűlést megnyitó beszédében négy évfordulóra emlékeztetett, 1914-re, az első világháború kitörésére s az ezt megelőző pánszláv aknamunkára; 1934- re, a marseillesi merényletet követő hónapokra, amikor a Népszövetség előtt a revíziót^most már hivatalosan is igénylő Magyarországot vádolták a merénylet előkészítésével, de el akarták hallgatni a merénylet igazi okát, a szerb—horvát—macedón vitát s amikor ártatlan délvidéki magyarok ezreinek embertelen körülmények közti kiutasításával kívánták kielégíteni a szerbek bosszúszomját; 1944 őszén, mikor Tito kommunista partizánjai a londoni emigráns jugoszláv kormány helyeslésével, a délvidéki magyarok és németek tízezreit ölték halomszámra; s végül 1954-re a DFT megalakulásának évére. Sajnálattal utalt arra, hogy az elmúlt húsz esztendő során nemcsak ellenfeleink indokolatlan s mohó imperializmusával szemben kellett felvennünk a harcot, de az elszakított területeinkről s azok magyarságáról lemondani kész megalkuvókkal, az íróasztalnál készült federációs elképzeléseket a magyarság létérdekeinél előbbre helyező magyar politikusokkal is. Tekintettel a nyugati hatalmak — beleértve az Egyesült Államokat is — öngyilkosság számba menő, a kommunista imperializmussal mindenáron egyezkedni kívánó politikájára, új politikai koncepciót sürgetett, Kínára s Japánra építő magyar politikát. Titeli József főtitkár beszámolóját a DFT megalakítására visszaemlékezéssel vezette be, majd megemlékezett a DFT halottjairól: Molnár Sándorról, a DFT volt alelnökéről, Lovászy Rózsáról, a DFT volt titkáráról, Ft. Takács Gáborról, a DFT tb. tagjáról, az Erdélyi Bizottság első elnökéről, Dr. Szász Béláról, a Magyar Nemzetiségpolitikai Intézet, majd a Mid-European Institut megalapítójáról s délvidéki vonatkozású katonai beosztásáról, Dr. Ludwig Leberről, a magyarsággal szemben mindig korrekt magatartást tanúsító vezető dunai-német politikusról s dr. Grandjean Jenőről, Torontói vármegye, Nagybecskereken elhúnyt utolsó magyar főügyészéről, a főtitkár nagybátyjáról. Tolmácsolta Argentínában élő alelnökünk, Nagyiványi Ödön, vitéz Erdélyi István, a Virrasztó szerkesztőjének, dr. Széli Sándornak, a Szent László Emlékbizottság elnökének, valamint Göncz Miklósnak, a Trianoni Press Club vezetőjének a közgyűléshez intézett üdvözlő szavait. Röviden ismertette a DFT elmúlt évi tevékenységének néhány nemzetközi vonatkozású részletét, valamint Cseres Tibornak “Brezdáni ember” c. írását. Befejező szavaiban a DFT megütközésének adott kifejezést a Vatikánnak 1974. február 5-i döntésével kapcsolatosan. ffj. Zolnay Mátyás pénztári jelentését követően dr. Lelbach elnök javasolta, hogy Menyhárt Sándort, a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek kitűnő elnökét a DFT válassza tiszteletbeli tagjai sorába. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Ezt követően Prof. dr. Baráth Tibor tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását: "Emigrációs külpolitikánk és a Délvidék" címmel. Erre az előadásra is még vissza fogunk térni. Most csupán néhány főbb pontot szeretnénk kiemelni tb. elnökünk előadásából. Mint aki még odahaza több tanulmányban foglalkozott a Kárpátmedence államépítésének szerkezetével, s mint akinek párizsi kiküldetése alatt bőven volt alkalma tanulmányozni az első világháborút megelőző, majd a két világháború közötti ellenünk irányuló propagandát, s mint aki most Prof. Prpic "Croatia and Hungary during the Turkish Era" c. munkájának elolvasásakor áttanulmányozta az utóbbi húsz esztendő propaganda anyagát is, arra a következtetésre jutott, hogy az ellenünk irányuló propaganda nagyrészt kifutott az érvekből s így elérkezett az idő, hogy a magyar propaganda az eddigi védekező magatartást feladva támadásba menjen át s a kárpátmedencei térség újjászervezésére vonatkozó pozitív elgondolások kapcsán mutasson rá az utódállamok politikájának végzetes hibáira s így a két világháborút követő rendezés tarthatatlanságára. Javasolta egy új kiadványsorozat elindítását, mely e szempontokat figyelembevéve alkalmas volna arra, hogy a Nyugat szakemberei számára könnyen hozzáférhető, aránylag tömör s a magyarság érdekeit szolgáló alapvető anyagot adjon. E kiadványsorozat első köteteit kész maga megírni s ezek kiadási költségeit vállalni. A rendkívül érdekes s új szempontokat felvető előadást igen élénk vita követte, melynek során Dr. Lelbach Antal, Szabadkay Sándor, Pápay Elemér, Sirchich László s Hommonay Elemér szólaltak fel. E vitát követően Sirchich László a Cs.M.N.B. elnöke, mint a Magyar Felszabadító Bizottság alelnöke felolvasta a MFB elnökségének a DFT húsz éves fennállása alkalmából közzétett üdvözletét, majd a CsMNB nevében tolmácsolta a sorsközösségből fakadó szoros együttműködési készségét. Pápay Elemér, a Hungária Szabadságharcos Mozgalom nevében üdvözölte a DFT-t. Végül Homonnay Elemér három határozati javaslatot terjesztett elő a DFT húsz éves fennállása, a Vatikán 1974. február 5-i döntése, valamint a Kanadai Magyar Újság ötven éves fennállása kapcsán. Az ülés berekesztése előtt dr. Lelbach Antal elnök még egyszer köszönetét fejezte ki Prof. dr. Baráth Tibornak két előadásáért, melyek a DFT ezévi közgyűlését oly sikeressé, emlékezetessé tették. A közgyűlés a Magyar Hiszekegy elmondásával zárult. (DFT-Hírszolgálat, 1974. április 8.) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS PÁPAY ELEMÉRNÉ — született Pánczél Erzsébet — tragikus elhunyta alkalmából Los Angelesből felejthetetlen halottunk emlékének tisztelegve koszorú-megváltás címén 115 dollár adomány érkezett a Szittyakürt támogatására. Az adományokat köszönettel nyugtázzuk. a Szerk. • A magyar református egyház vezetősége meleghangú táviratban köszöntötte Gencsy Bélát, a Kárpátaljai Református Egyház püspökét, gyülekezeti szolgálatának ötvenedik, püspökségének huszonötödik évfordulója alkalmából, további erőt és Isten gazdag áldását kérve szolgálatára.
