Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
1973. június hó 3. oldal Mao Ce-tung birodalmának katonai potenciálja Napjainkban egy hadászati tevékenységre is képes ország katonai potenciálja alatt az államnak a fegyveres erők fenntartására, fejlesztésére, korszerű harceszközökkel és más hadianyagokkal történő ellátására való képességét, maximális lehetőségét, békében és háborúban egyaránt. Ennek megfelelően a katonai potenciál mindazokat a lehetőségeket tartalmazza, amelyek a fegyveres erők nukleáris, tűz- és ütőerejére, illetve mozgósítási lehetőségeire vonatkoznak. Közismert, hogy a Kínai Népköztársaság igen gyorsan emelkedett az atomhatalmak sorába. 1958—1964 között megteremtették az atomfegyver-gyártás nyersanyag és iparbázist. 1964. október 16-án pedig már felrobbantották az első 20 KT-ás atombombát. (KT=kilotonna=1000 tonna trotil robbanóanyag-érték.) Ezt követte 1965-ben egy 40 KT-ás, 1966- ban egy 20, egy 200 és egy 500 KT-ás, majd 1967-ben a MT nagyságrendű hidrogénbomba-robbantás. (MT= megatonna=l millió tonna trotil robbanóanyag-érték.) 1970-ben és 1971- ben 20—300 KT-ás atombombarobbantások következtek. Eddig öszszesen 13 kísérleti robbantás volt Kínában, ebből három alkalommal hidrogénbombát robbantottak, 1—3 MT hatóerővel. Az atomfegyvergyártó-ipar mintegy 150 dr robbanófejet gyártott le, az évi kapacitást 15—20 darabra becsülik a nyugati szakértők. Az elmúlt év során a Kínai Népköztársaságban nagy erőfeszítéseket tettek az atomfegyver-hordozók gyártása és kutatása terén, a Force Armées Francaises című újság adatai szerint ez az összeg meghaladja a 12 milliárd dollárt. Kezdetben a 3000 km hatósugarú TU-16-os mintájú közepes bombázók voltak a fő atomhordozók, később a 1600 km hatótávolságú hadászati rendeltetésű rakétákat gyártottak, melyeket 1972- ben a 2400—4000 km hatótávolságú hadászati rakétákkal váltottak fel. Ezek a rakéták már föld alatti indítókba is telepíthetők, míg elődeik a cseppfolyós és kerozin hajtóanyaguk miatt csak a föld felszínén voltak elhelyezhetők. A felsoroltak szerint világos: ma a Kínai Népköztársaság atomfegyverei csak ázsiai célpontok ellen vethetők be, a hordozók száma jelen pillanatban olyan csekély, hogy alkalmazásuk során várható eredmények nem állnak arányban a visszacsapásból eredő kockázattal. A.C. Maimguy ezredes a Force Armées Francaises újság katonai szakértője szerint jelenleg Kínának elég 235-ös urániuma, és 239-es plutóniuma van 300 nukleáris fegyver gyártására. Tudnunk kell azt is, hogy például Franciaország becsült atomrobbanófej készletének összhatóereje 7—9 MT, Kínáé 5—7 MT, nem beszélve az Egyesült Államokról és a Szovjetunióról, amelyeknek 20.000 MT feletti készleteik vannak. Mindez együttesen azt mutatja, hogy a kínai atomerő ma még a "korlátozott” kockázat miatt csak az "elrettentést" szolgálja. Más források hírei szerint Nixon elnök megegyezett a kínai vezetőkkel, hogy nem fognak interkontinentális rakétákat gyártani, s ugyanakkor a hadműveleti rakéták gyártásához az USA segítséget adna. Az interkontinentális rakéták elérhetik az USA-t, a hadműveleti rakéták pedig Szovjetuniót és Japánt. Megjegyezendő, hogy A. C. Mainguy ezredes 1975-re, míg egyes amerikai források már 1973-ra jósolták a kínai interkontinentális rakéták első példányait, 1974-ben pedig már 5 db, 1975-ben pedig 10 db rakétával számolnak. Kínának jelenleg két műbolygója van orbituson több, mint két éve, úgy becsülik, hogy rohamosan fejleszti telekomunikációs és felderítő műbolygó programját. SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK A Kínai Népköztársaság a világ legnagyobb létszámú szárazföldi haderejével rendelkezik. A létszám kereken 2,6 millió. A szárazföldi erők 37 hadsereghez egyenként 3 gyaloghadosztályt és 7 önálló gyalog-, 7 páncélos-, 6 légideszant-, 4 lovas- és 20 tüzérhadosztályhoz tartoznak. Mindezeket kiegészítik a vasútépítő- és utász-magasabbegységek, a 66 utászezred, 34 gépkocsizó szállítóezred, illetve más híradó és műszaki szakcsapatok. Az összes harcos állomány kb. 160—162 hadosztálynyi erőt jelent. A kínai hadosztályok létszáma kb. 9000—12000 fő, 3—4 ezredből és biztosító alakulatból állnak. Ezek hatalmas számok, és kétségtelenül nagy erőt tükröznek. Tudnunk kell azonban azt is, hogy Szovjetunió is körülbelül ugyanannyi köteléke van, másrészt a kínai csapatok technikai felszerelése — bár sürgetett folyamatban kapják a könnyű és közepes harckocsikat, a T-59-et, T-60- és a T- 62-t. — még elmarad a vezető nagyhatalmakétól. A csapatok gyalogsági fegyverzete kínai gyártmányú automata fegyverekből, könnyű, közepes és nehéz aknavetőkből áll. A tüzérség löveganyaga megfelel a korszerű igényeknek. A nehézlövegek, harckocsik, tehergépkocsik, híradóeszközök azonban a haderőhöz mérten csak igen kis mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezen a helyzeten az elkövetkezendő öt év alatt kívánnak javítani. A kiképzett tartalékosok száma kb. 50 millió fő, azonban ezek számára jelenleg egyáltalán nem tudnak fegyvert biztosítani. A csapatok legerősebb és legnagyobb létszámú csoportosítása a szovjet és a mongol határ mentén található: 67 harcos hadosztály, ebből 56 gyalog-, 2 lovas-, 4 páncélos-, 3 tüzér és 2 légideszanthadosztály. Itt állomásozik még 30 építőhadosztály is. A szárazföldi csapatok, összességükben, az országhatáron belül igen nagy erőt képviselnek. A csapatok nagy száma, a fanatizmusig fokozható harci morálja, a nagy terület adta decentralizúlási előnyök — atomvédelem előnyös feltétele — a sok természetes akadály egyaránt igen hosszú időn át képessé teszi ezt az erőt a védelmi és az esetleges szükségessé váló karhatalmi feladatok ellátására. A határokon túli aktív támadó tevékenységre azonban a gyenge technikai ellátottsága miatt ma még nincsenek meg a feltételei. LÉGIERŐ A Kínai Népköztársaság légierejének 180.000 főnyi személyi államányában a honi légvédelmi csapatok is beel tartoznak. Az állomány 9 légi hadtestből áll, melyekhez 19 vadászrepülő-, 5 vadászbombázó-, 5 bombázó-, 2 szállító repülő-, 6 haditengerészeti repülőhadosztály tartozik. A bevethető repülőgépek száma mintegy 2900—3000 db. A repülőgépek többsége kínai gyártmányú, melyek eredetileg TU-16, TU-4 nehéz és közepes bombázók, IL-28 könnyű bombázó, MIG-15-17-19-21 vadász, vadászbombázó és AN-2, IL-14-18 szállító típusúak. A Kínai Népköztársaság lévédelmi rendszere főleg a tengerpartokon épült ki, benne több száz légvédelmi rakéta és vadászrepülőgép szerepel, megfelelő számú felderítő és célkövető lokátorral. A légierő gépparkjának több, mint fele elavult ezért a repülőgép vezetők kiváló kiképzettségi színvonala mellett sem számítható a világ élvonalába. A. C. Mainguy ezredes a kínai légierő gépeinek parkállományát 4000-re becsüli. A vadász, vadászbombázók havi tíz, a bombázók évi harmincas termelési ritmusa következtében jelen pillanatban még korlátozottá válhat a szárazföldi csapatok oltalmazására, a honi légtér védelmére és a földi harctevékenység közvetlen támogatása. A Körösi Csorna Sándor Társaság egy eddig elmulasztott emlékezést óhajt feleleveníteni és hagyományossá tenni, amikor Magyar József Dél- Amerikában élő honfitársunk javaslatára, más földrészek és országok különböző magyar szervezeteihez hasonlóan: Árpád vezér halálának napjához (június 7) legközelebb eső alkalommal; június 9-én, nemeztünk Honszerzőjének méltán kijáró tiszteletadásul a Torontói Magyar Házban kiállítással és díszvacsorával egybekötött Árpád Napot tart. Társaságunk, mely Körösi Csorna Sándor példáját követve: a magyarság-tudat ápolásáért alakult, kötelességének érzi a kezdeményezést itt Torontóban, hogy emlékezzen és emlékeztessen arra a dicső nemzeti nagyságra, aki népét Attila örökébe, a Kárpátmedencébe vezette és megteremtette azt a több, mint ezeréves országot, amelyet szülőföldünknek nevezünk. Évezred távlatából hivatalosan csak a múlt század végén emlékezett az ország Árpád apánkra és a törvényhozás nem iktatta nemzeti ünneppé honszerző vezérünk napját. Mostohagyermekként, tékozlófiúként viselkedett az utókor irányában, mert az év 365 napja közül egy napot sem tudott szentelni emlékére, akinek köszönhető a haza létezése. A Tízparancsolat-szerinti: “Tiszteld atyádat és anyádat” törvény érvényes nemzeti értelemben is. — Nem tiszteltük eléggé a Nemzet Atyját s Árpád örökségén, szerzeményén idegenek osztozkodnak, unokái saját földjükön HADITENGERÉSZETI ERŐK A 150.000 fős személyi állományába tengerészgyalogság 28.000 fős kontingense is beletartozik. A haditengerészetnek 1300 hajója van, 600.000 BRT-űrtartalommal. A hajók többsége (800 db.) 100 t-nál kisebb torpedónaszád, ágyúnaszád és partraszálló hajó. 40 db. hagyományos, a partmenti tengereken használható tengeralattjárója van, a 9 kísérő romboló és a 8 romboló a jelentős, a többi hajó aknaszedő, tengeralattjáró elhárító és őrnaszád. A hajókat északi: 240 hajó, keleti: 700 hajó és déli: 300 hajó flottába osztották be. A haditengerészeti légierő 450 partmenti támaszponton néhány száz IL-28-as és MIG-15-17-es repülőgépekkel rendelkezik. A haditengerészet a Sárga-, a Kelet- és a Dél-kínai tengereken a part menti ellenőrző és biztosító feladatra igen alkalmas. • Áttekintve a Kínai Népköztársaság katonai haderejének alapvető mutatóit amelyek részben nyugati, részben szovjet hírforrásokból származnak, meg kell állapítanunk, hogy Kína, amely 90 milliárd dollárnyi évi társadalmi össztermékéből 9 milliárd dollárt fordít katonai kiadásokra, ma jelentős védelmi képességekkel rendelkezik. Nem kell katonai szakértőknek lenni ahhoz, hogy fel ne ismerjük azt tényt, hogy ez a fegyveres erő egy kontinentális vagy éppen világméretű összecsapás során hatalmas katonai erők lekötésére képes. A gyorsan fejlődő atompotenciál a hetvenes évek végére sokkal jelentősebbé teheti a hadászati támadóképességét is. (Sz. K.) rabok vagy szétszóródtak a nagyvilágban. Ebben a megaláztatásban, hontalanságban, idegen népek közötti elkeveredettségünkben mérhetjük fel valóban: mit jelent népünknek Árpád vezér?! — Bárcsak újra születhetne és szétszóródott, elkallódó gyermekeit összegyűjthetné és visszavezethetné az ősök földjére! Amikor a világban az eszményiségek, hagyományok, tisztesség és helytállás lerombolása folyik, népek, országok züllesztése intézményesen: a technika vívmányainak igénybevételével történik s melynek következményeit a történelem tanulsága alapján nem nehéz megállapítani, akkor, hogy megmaradjunk, szinte parancsoló kötelesség emlékezni arra a nemzeti nagyságra, aki a népvándorlások vajúdó korában irányt szabott népének. Társaságunk vállalta kanadai viszonylatban a kezdeményező rendezést, ugyanakkor szeretnénk, ha minden magyar szervezet és egyházi közösség is magáévá tenné a nap jelentőségét. E felelősségérzettől áthatva, testvéri szeretettel felkérjük, hívjuk és várjuk az Ön által képviselt közösséget, hogy 1973. június 9- én, a Torontói Magyar Házban tisztelt vezetősége és tagjai részéről szíveskedjenek minél nagyobb számban megjelenni. Az ünnepély műsoráról külön értesítést, meghívót küldünk. Hazafias tisztelettel: Wass Ferenc Q.C. Andrékovics Péter elnök titkár ÁRPÁD-NAP 1 i
