Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6. szám

1973. június hó 3. oldal Mao Ce-tung birodalmának katonai potenciálja Napjainkban egy hadászati tevé­kenységre is képes ország katonai potenciálja alatt az államnak a fegy­veres erők fenntartására, fejlesztésé­re, korszerű harceszközökkel és más hadianyagokkal történő ellátására való képességét, maximális lehetősé­gét, békében és háborúban egyaránt. Ennek megfelelően a katonai poten­ciál mindazokat a lehetőségeket tar­talmazza, amelyek a fegyveres erők nukleáris, tűz- és ütőerejére, illetve mozgósítási lehetőségeire vonatkoz­nak. Közismert, hogy a Kínai Népköz­­társaság igen gyorsan emelkedett az atomhatalmak sorába. 1958—1964 között megteremtették az atomfegy­ver-gyártás nyersanyag és iparbázist. 1964. október 16-án pedig már fel­robbantották az első 20 KT-ás atom­bombát. (KT=kilotonna=1000 ton­na trotil robbanóanyag-érték.) Ezt követte 1965-ben egy 40 KT-ás, 1966- ban egy 20, egy 200 és egy 500 KT-ás, majd 1967-ben a MT nagyságren­dű hidrogénbomba-robbantás. (MT= megatonna=l millió tonna trotil robbanóanyag-érték.) 1970-ben és 1971- ben 20—300 KT-ás atombomba­robbantások következtek. Eddig ösz­­szesen 13 kísérleti robbantás volt Kínában, ebből három alkalommal hidrogénbombát robbantottak, 1—3 MT hatóerővel. Az atomfegyvergyár­­tó-ipar mintegy 150 dr robbanófejet gyártott le, az évi kapacitást 15—20 darabra becsülik a nyugati szakér­tők. Az elmúlt év során a Kínai Nép­­köztársaságban nagy erőfeszítéseket tettek az atomfegyver-hordozók gyártása és kutatása terén, a Force Armées Francaises című újság ada­tai szerint ez az összeg meghaladja a 12 milliárd dollárt. Kezdetben a 3000 km hatósugarú TU-16-os mintá­jú közepes bombázók voltak a fő atomhordozók, később a 1600 km hatótávolságú hadászati rendelteté­sű rakétákat gyártottak, melyeket 1972- ben a 2400—4000 km hatótávol­ságú hadászati rakétákkal váltottak fel. Ezek a rakéták már föld alatti indítókba is telepíthetők, míg elő­deik a cseppfolyós és kerozin hajtó­anyaguk miatt csak a föld felszínén voltak elhelyezhetők. A felsoroltak szerint világos: ma a Kínai Népköztársaság atomfegyverei csak ázsiai célpontok ellen vethetők be, a hordozók száma jelen pillanat­ban olyan csekély, hogy alkalmazá­suk során várható eredmények nem állnak arányban a visszacsapásból eredő kockázattal. A.C. Maimguy ez­redes a Force Armées Francaises új­ság katonai szakértője szerint jelen­leg Kínának elég 235-ös urániuma, és 239-es plutóniuma van 300 nukleáris fegyver gyártására. Tudnunk kell azt is, hogy például Franciaország be­csült atomrobbanófej készletének összhatóereje 7—9 MT, Kínáé 5—7 MT, nem beszélve az Egyesült Álla­mokról és a Szovjetunióról, amelyek­nek 20.000 MT feletti készleteik van­nak. Mindez együttesen azt mutatja, hogy a kínai atomerő ma még a "kor­látozott” kockázat miatt csak az "el­rettentést" szolgálja. Más források hírei szerint Nixon elnök megegye­zett a kínai vezetőkkel, hogy nem fognak interkontinentális rakétákat gyártani, s ugyanakkor a hadműve­leti rakéták gyártásához az USA segítséget adna. Az interkontinentá­lis rakéták elérhetik az USA-t, a had­műveleti rakéták pedig Szovjetuniót és Japánt. Megjegyezendő, hogy A. C. Main­­guy ezredes 1975-re, míg egyes ame­rikai források már 1973-ra jósolták a kínai interkontinentális rakéták el­ső példányait, 1974-ben pedig már 5 db, 1975-ben pedig 10 db rakétával számolnak. Kínának jelenleg két műbolygója van orbituson több, mint két éve, úgy becsülik, hogy ro­hamosan fejleszti telekomunikációs és felderítő műbolygó programját. SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK A Kínai Népköztársaság a világ legnagyobb létszámú szárazföldi haderejével rendelkezik. A létszám kereken 2,6 millió. A szárazföldi erők 37 hadsereghez egyenként 3 gyaloghadosztályt és 7 önálló gyalog-, 7 páncélos-, 6 légideszant-, 4 lovas- és 20 tüzérhadosztályhoz tartoznak. Mindezeket kiegészítik a vasútépítő- és utász-magasabbegységek, a 66 utászezred, 34 gépkocsizó szállító­ezred, illetve más híradó és műsza­ki szakcsapatok. Az összes harcos állomány kb. 160—162 hadosztálynyi erőt jelent. A kínai hadosztályok létszáma kb. 9000—12000 fő, 3—4 ezredből és biz­tosító alakulatból állnak. Ezek hatal­mas számok, és kétségtelenül nagy erőt tükröznek. Tudnunk kell azon­ban azt is, hogy Szovjetunió is körül­belül ugyanannyi köteléke van, más­részt a kínai csapatok technikai fel­szerelése — bár sürgetett folyamat­ban kapják a könnyű és közepes harckocsikat, a T-59-et, T-60- és a T- 62-t. — még elmarad a vezető nagy­hatalmakétól. A csapatok gyalogsági fegyverzete kínai gyártmányú automata fegyve­rekből, könnyű, közepes és nehéz aknavetőkből áll. A tüzérség löveg­­anyaga megfelel a korszerű igények­nek. A nehézlövegek, harckocsik, te­hergépkocsik, híradóeszközök azon­ban a haderőhöz mérten csak igen kis mennyiségben állnak rendelke­zésre. Ezen a helyzeten az elkövet­kezendő öt év alatt kívánnak javí­tani. A kiképzett tartalékosok száma kb. 50 millió fő, azonban ezek szá­mára jelenleg egyáltalán nem tud­nak fegyvert biztosítani. A csapatok legerősebb és legnagyobb létszámú csoportosítása a szovjet és a mongol határ mentén található: 67 harcos hadosztály, ebből 56 gyalog-, 2 lovas-, 4 páncélos-, 3 tüzér és 2 légideszant­­hadosztály. Itt állomásozik még 30 építőhadosztály is. A szárazföldi csapatok, összessé­gükben, az országhatáron belül igen nagy erőt képviselnek. A csapatok nagy száma, a fanatizmusig fokoz­ható harci morálja, a nagy terület adta decentralizúlási előnyök — atomvédelem előnyös feltétele — a sok természetes akadály egyaránt igen hosszú időn át képessé teszi ezt az erőt a védelmi és az esetleges szükségessé váló karhatalmi felada­tok ellátására. A határokon túli ak­tív támadó tevékenységre azonban a gyenge technikai ellátottsága miatt ma még nincsenek meg a feltételei. LÉGIERŐ A Kínai Népköztársaság légierejé­nek 180.000 főnyi személyi államá­­nyában a honi légvédelmi csapatok is beel tartoznak. Az állomány 9 légi hadtestből áll, melyekhez 19 vadász­repülő-, 5 vadászbombázó-, 5 bombá­zó-, 2 szállító repülő-, 6 haditengeré­szeti repülőhadosztály tartozik. A bevethető repülőgépek száma mint­egy 2900—3000 db. A repülőgépek többsége kínai gyártmányú, melyek eredetileg TU-16, TU-4 nehéz és kö­zepes bombázók, IL-28 könnyű bom­bázó, MIG-15-17-19-21 vadász, vadász­bombázó és AN-2, IL-14-18 szállító típusúak. A Kínai Népköztársaság lévédelmi rendszere főleg a tengerpartokon épült ki, benne több száz légvédelmi rakéta és vadászrepülőgép szerepel, megfelelő számú felderítő és célkö­vető lokátorral. A légierő gépparkjá­nak több, mint fele elavult ezért a repülőgép vezetők kiváló kiképzett­ségi színvonala mellett sem számít­ható a világ élvonalába. A. C. Mainguy ezredes a kínai légi­erő gépeinek parkállományát 4000-re becsüli. A vadász, vadászbombázók havi tíz, a bombázók évi harmincas termelési ritmusa következtében je­len pillanatban még korlátozottá vál­­hat a szárazföldi csapatok oltalma­zására, a honi légtér védelmére és a földi harctevékenység közvetlen tá­mogatása. A Körösi Csorna Sándor Társaság egy eddig elmulasztott emlékezést óhajt feleleveníteni és hagyományos­sá tenni, amikor Magyar József Dél- Amerikában élő honfitársunk javas­latára, más földrészek és országok különböző magyar szervezeteihez hasonlóan: Árpád vezér halálának napjához (június 7) legközelebb eső alkalommal; június 9-én, nemeztünk Honszerzőjének méltán kijáró tisz­teletadásul a Torontói Magyar Ház­ban kiállítással és díszvacsorával egybekötött Árpád Napot tart. Társaságunk, mely Körösi Csorna Sándor példáját követve: a magyar­ság-tudat ápolásáért alakult, köteles­ségének érzi a kezdeményezést itt Torontóban, hogy emlékezzen és em­lékeztessen arra a dicső nemzeti nagyságra, aki népét Attila örökébe, a Kárpátmedencébe vezette és meg­teremtette azt a több, mint ezeréves országot, amelyet szülőföldünknek nevezünk. Évezred távlatából hivatalosan csak a múlt század végén emlékezett az ország Árpád apánkra és a törvény­­hozás nem iktatta nemzeti ünneppé honszerző vezérünk napját. Mostoha­­gyermekként, tékozlófiúként visel­kedett az utókor irányában, mert az év 365 napja közül egy napot sem tudott szentelni emlékére, akinek köszönhető a haza létezése. A Tízpa­rancsolat-szerinti: “Tiszteld atyádat és anyádat” törvény érvényes nem­zeti értelemben is. — Nem tiszteltük eléggé a Nemzet Atyját s Árpád örök­ségén, szerzeményén idegenek osz­tozkodnak, unokái saját földjükön HADITENGERÉSZETI ERŐK A 150.000 fős személyi állományá­ba tengerészgyalogság 28.000 fős kontingense is beletartozik. A hadi­tengerészetnek 1300 hajója van, 600.000 BRT-űrtartalommal. A hajók többsége (800 db.) 100 t-nál kisebb torpedónaszád, ágyúnaszád és partra­­szálló hajó. 40 db. hagyományos, a partmenti tengereken használható tengeralattjárója van, a 9 kísérő romboló és a 8 romboló a jelentős, a többi hajó aknaszedő, tengeralatt­járó elhárító és őrnaszád. A hajókat északi: 240 hajó, keleti: 700 hajó és déli: 300 hajó flottába osztották be. A haditengerészeti légierő 450 part­menti támaszponton néhány száz IL-28-as és MIG-15-17-es repülőgé­pekkel rendelkezik. A haditengeré­szet a Sárga-, a Kelet- és a Dél-kínai tengereken a part menti ellenőrző és biztosító feladatra igen alkalmas. • Áttekintve a Kínai Népköztársaság katonai haderejének alapvető muta­tóit amelyek részben nyugati, rész­ben szovjet hírforrásokból származ­nak, meg kell állapítanunk, hogy Kína, amely 90 milliárd dollárnyi évi társadalmi össztermékéből 9 mil­liárd dollárt fordít katonai kiadá­sokra, ma jelentős védelmi képessé­gekkel rendelkezik. Nem kell kato­nai szakértőknek lenni ahhoz, hogy fel ne ismerjük azt tényt, hogy ez a fegyveres erő egy kontinentális vagy éppen világméretű összecsapás során hatalmas katonai erők leköté­sére képes. A gyorsan fejlődő atom­potenciál a hetvenes évek végére sokkal jelentősebbé teheti a hadá­szati támadóképességét is. (Sz. K.) rabok vagy szétszóródtak a nagy­világban. Ebben a megaláztatásban, hon­talanságban, idegen népek közötti elkeveredettségünkben mérhetjük fel valóban: mit jelent népünknek Ár­pád vezér?! — Bárcsak újra szület­hetne és szétszóródott, elkallódó gyermekeit összegyűjthetné és vissza­vezethetné az ősök földjére! Amikor a világban az eszményisé­­gek, hagyományok, tisztesség és helytállás lerombolása folyik, népek, országok züllesztése intézményesen: a technika vívmányainak igénybevé­telével történik s melynek következ­ményeit a történelem tanulsága alapján nem nehéz megállapítani, akkor, hogy megmaradjunk, szinte parancsoló kötelesség emlékezni ar­ra a nemzeti nagyságra, aki a nép­­vándorlások vajúdó korában irányt szabott népének. Társaságunk vállalta kanadai vi­szonylatban a kezdeményező rende­zést, ugyanakkor szeretnénk, ha minden magyar szervezet és egyházi közösség is magáévá tenné a nap jelentőségét. E felelősségérzettől át­hatva, testvéri szeretettel felkérjük, hívjuk és várjuk az Ön által képvi­selt közösséget, hogy 1973. június 9- én, a Torontói Magyar Házban tisz­telt vezetősége és tagjai részéről szí­veskedjenek minél nagyobb szám­ban megjelenni. Az ünnepély műso­ráról külön értesítést, meghívót kül­dünk. Hazafias tisztelettel: Wass Ferenc Q.C. Andrékovics Péter elnök titkár ÁRPÁD-NAP 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents