Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
12. oldal. »itmKönT 1973. május hó A VILÁGSAJTÓ HANGJA A VATIKÁN POLITIKÁJÁRÓL “Heinemann római térdrehullása” a címe a D. N. Z. 1973 március 30. számában megjelent cikkek egyikének. A cikk több lapból idéz, amely a Heinemann nagy áhítatosságáról ír; miként áll meghatódva, babérkoszorúval a kezében a kivégzett olasz partizánok emlékműve előtt, szinte bocsánatot kérve. Idézi a római "II Tempo” című lap cikket is, amely a Heinemann magatartását a Brandtéval hasonlítja össze, aki egy pár évvel ezelőtt Lengyelországban térdrehullt a német nemzeti szocialisták által kivégzett zsidók emlékműve előtt. Az idézett Nazional Zeitung az esettel kapcsolatban megírja a partizánok kivégzésének történetét is: "Róma március 24: A Bozeni rendőrezred 3. zászlóalja — amely többnyire idősebb dél-tiroliakból áll — menetel a Via Rasellan. A 156-os számú ház előtt — mintegy véletlen folytán — ott állt a szemeteskocsi. Amikor a katonaság előtte elhalad, felrobban a kocsi és 33 katonát szinte darabokra tép.” Partizánok — Rosanio Bonaventura és Carlo Capponi irányítása alatt, akik a római parlament tagjai — robbanó anyaggal rakták tele a kocsit, úgy állt elő a véres merénylet. A németek azután felhívták a lakosságot, hogy jelentkezzenek a tettesek, de természetesen senki se jelentkezett. Azután elrendelte Hitler, hogy 50 olasz túszt fogjanak össze és végezzenek ki. A számot azonban csökkentették a 10:1-hez. A végrehajtással az akkori római rendőrfőnököt, Herbert Kapplert bízták meg. A túszokat a római fegyházakból szedték és csak is olyanokat, akik halálra vagy életfogytiglani fegyházra voltak ítélve. Véletlenül azonban a túszok között volt 10 letartóztatásban levő zsidó is. Az esetet az tette világszenzációvá és tartja ma is nyilván. Amiatt ül immár 30 év óta f egy házban Keppler és Major Reder. Kiszabadulásuk éppen olyan kétséges, mint a Rudolf Hessé. • A TÉRKÉPHAMISÍTÓ OROSZOK A "Pekingi Népújság” vastag címet adott annak a cikkének, amelyet az oroszok térképhamisításáról közöl. A kínaiakat — helyi tapasztalatok alapján — a New York Times is támogatja. Arról van szó, hogy a Kreml urai a kínaiaktól elrabolt területen új nevet adtak az ottlevő helységeknek, vizeknek, hegyeknek, stb. Ügy vélik igazolni az országrablás jogosságát, illetve elfelejtetni a világgal, hogy az valamikor más népek lakóhelye volt. "A nevek oroszra való keresztelésével terjeszkedik az orosz tovább” — írja a lap. — "Azonban mégha az Oroszországról szóló összes földrajzot elégetik is és ha valamennyi ottlévő név oroszra cserélődne is ki, nem tudják a más országok birtokában lévő térképeket megsemmisíteni, sem oroszra változtatni a neveket azokon. A Brezsnyev és emberei akarata ellenére is csak szégyenteljes trükkjüket leplezték le.” (Deutsche N. Zeitung, 1973. március 16.) • ÚJ NOBEL-DÍJASOK KILÁTÁSBAN A Neue Weltschau 1973. március 15. száma írja, hogy Titonak jó kilátása van a Nobel-díj elnyerésére. Számos befolyásos szociáldemokrata csoport nyugaton és azonkívül a "semleges világ” támogatja őt ebben. "Valóban meg is érdemli a marsall ezt a magas kitüntetést” — fűzi hozzá a cikkíró — "a németek és horvátok százezreinek a háború alatt és után való lemészárlásáért”. Sajnos, a nacionalista újság ismét elfelejtette megemlíteni, hogy Tito banditái több, mint 60.000 magyart is lemészároltak. De nemcsak Tito Nobel-díj jelöltségéről van már szó, hanem a Brezsnyevéről is. Ö is "a háború elkerülésén fáradozik”, akárcsak Brandt német kancellár, aki szintén azért kapott Nobel-díjat. "Mind a két politikus a háborús összecsapás elkerülésén fáradozik; azon, hogy más kormányok háborús politikáját korrigálják, akadályozzák és latbavessék befolyásukat a világbéke megmaradása érdekében. Brandt után megérdemelne Brezsnyev is a Nobel-díjat” — írja Neuw Weltschau 1973. március 16. száma. így alkotnak a vaksággal és gonoszsággal megvert "intellektuelek” Nobel-díjasokat. • A sok "biztonsági tanácskozás” eredményeként megszületett Nyugat és Kelet között a megváltó törvény — amelyet ugyan még "formulázni” kell —, aszerint: 1. Az államok közötti egyenlőség és a szuverén-jog tiszteletbentartása. 2. Az erőszakról való lemondás. 3. A meglévő határok sérthetetlensége. 4. Területi integritás. 5. Más állam belügyeibe való benemavatkozás. 6. A vitás kérdések békés úton való rendezése. 7. Önrendelkezési jog. 8. Emberi jog. 9. A hit és hűség tekintetében hozott nemzetközi kötelezettség teljesítése. 10. Az államok egymásközött való összedolgozásának kötelessége. Nagyszerű tízparancsolat. Akárcsak Izraelben vagy Moszkvában szerkesztették volna! Milyen kár, hogy ezt nem az első világháború előtt hozták. • Az amerika-ellenesség erősen terjed az utóbbi időben Németországban is. A lapok megpróbálják az okát kimutatni, amely teljesen közel fekvő, csak körül kell tekinteni egy kicsit a közelmúltban és a jelenben. Amerika ölhetett kezekkel nézte, hogy az oroszok vérfürdőt rendezzenek előbb a DDR-ben, majd Magyarországon. Maga immár egy évtizede folytatja pusztító háborúját Dél- Ázsiában — amely főként a polgári lakosságot sújtja. Elárasztotta a világot fedezetlen papírdollárral, amely 70 milliárdot tett ki s azzal gazdasági csődöt okozott, csaknem mindenütt. Ahol segített, segítsége végeredményben csak neki használt. Hát lehet szeretni Amerikát? Brezsnyev meglátogatja a közeljövőben Nyugat-Németországot s az újságok már úgy jövendőigetik, hogy "Brezsnyev nem jön csak "a németek szép szeméért”, ha nem bizonyos óhajtással vagy inkább követeléssel. Bizonyos, hogy úgy lesz, de mit jajgatnak? Maguk keresik a barátságát • Az izraeli zsidók területi éhsége kielégíthetetlen. Nemhiába nőttek fel a Talmudon, amely azt tanítja, hogy "Jehova mindent a zsidóknak teremtett: nekik süt a nap, övék a levegő, víz és a Föld minden java.” Most is — mint korábban — ragaszkodnak a szerintük "minimális” követeléshez: a Gaza-szakasz, Sharm el-Sheik, a Golan-magaslat és Kelet-Nem az első eset a történelem folyamán, hogy a pápa — politikai és magán érdekből — megcenzurázza alantos papjainak írásműveit. Ez az eset most a Mindszenty emlékirataival is. A D. N. Zeitung 1973. április 20-án megjelenő száma egy kis cikkben megemlékezik róla: "A Szentszék — a Vatikán nyomására — bizonyos változást óhajt eszközöltetni Mindszenty kardinálissal saját emlékiratán. Vissza akarja őt tartani attól, hogy élesen bírálja a bolsevisták politikáját és azt, hogy hű képet adjon átélt szenvedéseiről.” Ez a megalkuvó politika mentette át a Vatikánt kétezer esztendő viharos századain. De meddig lehet ezt a hintapolitikát folytatnia? Az "elvörösödött Vatikán” — így jelzik már Olaszországan is Vatikán politikáját, amely nem szégyenében — odáig még sohase jutott bár sokszor lett volna rá oka —, hanem a vörösökkel való politizálásában vörösödik. Úgy hírlik, hogy VI. Pál pápa zsidószármazású és amellett szabadkőmíves is, és mint olyan a szabadkőmíves nagymesterek irányítása alatt áll. Legújabban az a hír járja, hogy rövidesen el fogja ismerni Kelet-Németországot is, mint "önálló német államot”, és hogy műve teljesebb legyen: nunciust fog oda Jeruzsálem annektálásához. Nyugatjordanie és a Sinai-félsziget tekintetében katonamentes rendezést akarnak. Daján generális kiegészítette ezt a követelést azzal, hogy a Nyugat-Jordániában fekvő Hebron város is a zsidók birtokába kerüljön. "Az is a mi hazánk!” — mondja. A zsidók követelésével szemben Amerika úgy szeretné a kérdést megoldani, hogy 1. a Gaza-szakasz UNO közigazgatás alá kerülne. 2. Izráel jogot kapjon Sharm el Sheikhez, az Akaba-öböl kijáratához. 3. Jeruzsálem közös arab-zsidó közigazgatást kapjon. Vajon a világ akarata érvényesül-e majd a végső rendezésnél vagy a zsidóké? • Kambodzsában folyik a háború, amelyet ugyan sokan "új háborúnak” neveznek. A főváros Phnom Penh körül van zárva és minden órában eleshet. Amerika már mérlegeli, hogy katonáit visszaszállítja Indokínába. Rajta, míg nem késő! "Mi lesz, ha elesik a főváros?” — találgatják az illetékesek. Egyszerű a válasz: A kommunisták veszik át az uralmat és megindul a bosszúállás. "A főváros 400.000-nyi lakossága 1.5 millióra emelkedett a menekültek odatelepülésével. Az ellátás napról-napra rosszabb. Csak idő kérdése, hogy a rizs teljesen eltűnjék a közfogyasztásból, ami pedig az ázsiaiaknak "kenyeret" jelent. Amerika légihadja rendszerint későn szokott érkezni — mondják. — A repterek is bizonytalanok, veszélyeztetettek. kinevezni. A keresztény országokban általában — láthatólag vagy kevésbé láthatólag — mindenütt zsidó diktatúra folyik, amióta a bankkapitalizmus létezik. A. D. N. Zeitung 1973. április 13-i számában van egy karrikatúra: a kis pápa — kezében Marx evangéliumával — egy brezsnyevfejű hatalmas medve előtt áll. Brezsnyev azt mondja a pápának "van még egy jó ajánlatom szent atyám: Krisztust ki kellene zárni á keresztény templomból.” Ugyanabban a lapban egy hosszabb cikk foglalkozik a Vatikán megalkuvó, azaz vörösre hajló politikájával. Felteszik a kérdést: "Öregségi jelenség-e vagy opportonizmus a pápa rózsaszínű politikája?” A Corriera della Sera jelenti, hogy VI. Pál pápa ellen merényletet terveztek. A merénylő — állítólag — női ruhában a zarándokok között volt. A pápát nem is engedték le a térre a tömeg közé. Vajon a jobboldali politikai felfogásúak tervezték-e ellene a merényletet azért, mert a vörösökkel kacérkodik vagy ellenkezőleg: a vörösök, akiknek még nem elég vörös a politikai felfogása? Mindenesetre nem lenne csodálnivaló, ha a merénylet megtörténne, hiszen ma a szélsőségek korában élünk! A Vatikán egyébként is gyakorolta a merényletet a történelem folyamán az ellenségein. (V.) Szakemberek "népfelkelés"-ről beszélnek, amely hamarosan bekövetkezhet. Az pedig már a kommunizmus előjátéka lesz. "Alig van remény arra, hogy Hanoi kormánybukását megakadályozni.” Még ha akarna is azt mondanák a khmeri vörösök, “Nem tartozik ránk, a ti világpolitikátok. Mi itt háborút folytatunk és politikát űzünk Kambodzsában." A szakemberek véleménye megoszlik a kambodzsai helyzet tekintetében. Némelyik véleménye, hogy Észak-Vietnám csak biztonsági állást akar teremteni a nagy esőzés előtt. Mások úgy vélik, hogy kormánybukást akar előidézni. «itmKöki Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 534 — Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Quc., Canada Előfizetés: Egy évre $7.00 — egyes szám ára 50e Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102
