Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
6. oldal «IfTVAKOfcf 1973. április hó Magyarország Lakosai) Törvényes Fejedelmetek felhívására, ki felségéé (Jramnak segedelmét igénybe vévé, — egyesültek a’ Főparancsnokságom alá belyhcztetelt hadseregei: Ausztria, hadfiaival, a’ végre, hogy a' törvér.y<,s rendet, — melly Hazátokban a’ lázadás fegyverrel erőszakosan felforgattatok, — ismét helyre elülső':, A’ pártütés1 elömozditői, kik körűi csak hamrr minden országok’ kalandorai összescreglének, hol* dogtalan clvakittatástokat saját személyes czéljaikra felhasználják. — Vétkes merényeik titeket hűség« törésre ragadtak. Mindazáltal a' Császár, az én Uram, nem hiheti, hogy a’ Nemzetnek többsége ősi erényét, Királyai felséges Háza eránt mindenkori hú ragaszkodását megtagadhatta volna. Dicső emlékezetű Ferenez Császárnak, ügy Fer« dln&nd Császárnak legbensőbb barátja, ’a 1-ső Fe« reo ez József Királytoknak barátja, és szöveUégeoe Aa, ki általam hozzátok szól, — titeket, ha that ásta arra bírandó, hogy vétkes tévedésiektől a* Maég, é$ kötelesség ösvényére visszatérjetek. As Orosz Hadsereg nem ellenségkép, hanem Király tok felhívására jön Hazátokba. — Ha ti ellen« •égül fogadjátok, — akkor Ulyetéo vakmerőségnek következményeit érezenditek. Bárha intéseim titeket töredelmes megtérésre, 's alávetésre bírnának, — '• ekkép a’ véres háborúnak Iszony óságaitól megkímélnének — Ez legbensőbb db^jtisa felséges Uramnak. Vaaőn, Május t3«án (Juntas 4*én) 1849. Varsói Herczeg, Eriváni Gróf Paskievicz, tfcnsf «■ 0 Felség«, ibia Ontsak CMaa*i> Hubait M/mumärn. A budapesti szovjet katonai egységek városparancsnokának 1. sz. Parancsa Budapest, 1956. novambor 6. A szovjet csapatok a magyar Forradalmi Hunkás-Parasit Kormány kérésara idaiglenasan bevonultok Budapestre, hogy testvéri segítséget nyújtsanak a magyar népnek szocialista vívmányai megvédésében, az ellenforradalom laveréseben és a fasiszta veszély elháritásátrán. Budapest rendjének és normális életének helyreállítása céljából megparancsolom: 1 Al°u ° «»mélyek, akiknél fegyver van, haladéktalanul, de legkésőbb f. évi november 9-en 17 óráig szolgaitassak be a szovjet katonai alakulatok, nalc, illetőleg a szovjet katonai parancsnokságnak. A fegyverüket leadó személyeket nem vonják felelősségre. Azokat a személyeket, akik a fent megjelölt határidőig nem szolgáltatják be fegyverüket, fegyvert rejtegetnek, szigorúan felelősségre vonják. 2. 1956. november 7-től Budapest területén az utcán közlekedni csak reggel 7 órátái este 19 áráig szabad. Mindenki köteles feltétlenül engedelmeskedni a szovjet katonai parancs* nokság járőreinek és ellentmondás nélkül teljesíteni azok utasítását és parancsát. ^ 3. Felhívjuk a gyárak, üzemek, a közlekedést, közszolgáltatási és egyéb vállalatok és hivatalok munkásait és alkalmazottait, hogy vegyek fel a munkát. Azokat a személyeket, akik bármilyen mádon akadályozzák a munkásokat és alkalmazottakat a munka felvételében, felelősségre vonják. 4• A helyi hatalmi szervek biztosítsák a lakosság élelmiszer és tüzelőellátását. A szovjet katonai parancsnokságok ehhez mindan segítséget megadnak a helyi közigazgatási szerveknek. Az összes élelmiszerüzleteket ki kell nyitni, hogy biztosítani lehessen Budapest lakosságának folyamatos élelmiszerellátását. Az üzletek nyitvatartási ideje: reggel 8-től este 18 óráig. Az élelmiszert és tüzelőanyagot szállító vasúti és gépjármüvek éjjel-nappal közlekedhetnek (külön engedéllyel). Felhívom Budapest össies dolgozóit, hagy segítsék a helyi közigazgatási szerveket és a szovjet csapatokat a közrendnek és a város normális AM^nek helyreállításában és biztosításában. A budapesti szovjet katonai eg, ségek vórosperancsnoke Grebennyik K. górdovezófórnogy. EGY “NEVETSÉGES ELMÉLET” Az 1848/49-es magyar szabadságharc, a nemzet függetlenségéért vívott küzdelmében, szemben találta magát a szláv népek nemzeti mozgalmaival. Szerb önkéntesek, szlovák légiók, horvát seregek és oláh felkelők támadták hátba a magyar forradalmat. Jellachich és Kukuljévics, Sztratimirovics és Rajasics, Jancu és Axente, Stur és Hurbán a horvát, a szerb, a román és a szlovák nép szabadságának jelszavát írták zászlaikra, de e szászlók a csácsári seregek élén lobogtak. A habsburgi politika volt az, amely a turáni magyarság és a nemzetiségek között elhintette a viszály magvait, mert támogatta a nemzetiségek olyan politikai áramlatait, amelyek a magyar állam kereteit szétfeszíteni igyekeztek. A bécsi udvar pártfogása alatt kaptak lábra azok a szláv és oláh nacionalista áramlatok .amelyek nemcsak a magyar állam egységét támadták meg, de végső soron végzetessé váltak az egész Monarchiára. A Habsburgok sohasem tudták, vagy nem akarták meglátni azt, ami ma is a dunavölgyi politikának egyik alaptétele, hogy: ebben a térségben egészséges egyensúlyt csak a turáni magyar államalkotó és államszervező erő tud megalapozni. A független és önálló Magyarország nemzeti programjával szemen állt Schwarzenberg és Bach centralista, egységes osztrák birodalmi programja, de szemben állt a pánszláv nemzeti program is. A magyar nép 1848/49-ben küzdött ez ellen a pánszláv program ellen, és kivont karddal felelt a szláv népeknek, akik a magyar szabadság ellen a nemzetközi reakció akkori fő hatalmasságaival, a Habsburg császárral és az orosz cárral fogtak össze. A császári csapatok sorában, melyek ésszakról és délről, keletről és nyugatról, a cári Oroszország segítségével egyszerre rohanták meg 1848 végén a magára maradt, körülfogott magyar népet, ott meneteltek Hurbán és Stur szlovák önkéntesei, Jancu oláh felkelői, Knicsanin és Sztratimirovics szerb harcosai. Annak ellenére, hogy a magyar forradalmi kormány nevében a Honvédelmi Bizottmány békejavaslatot tesz a szerbeknek! Az oláhokkal is tárgyal: Kossuth levelet ír Jancunak, Bem erdélyi fővezér pedig mindent megkísérel, hogy az oláhokkal megteremtse a békét. De mindez meghiúsult! A magyarok a szlávokkal és az oláhokkal 1848/ 49-ben mindvégig ellenségként állnak egymással szemben. • Az 1848/49-es magyar forradalom szabadságharc marxista elemzésének és megvilágításának alapvető módszertani útmutatásait Marx: Osztályharcok Franciaországban, Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája, Engels: Forradalom és ellenforradalom Németországban című történelmi művei adják. A marxisták számára a soknemzetiségű Magyarország nemzetiségi kérdésének megértése szempontjából különös jelentősége van a pánszlávizmus törekvéseit álcázó Lenin nemzetiségi kérdéssel foglalkozó tanulmányainak, így a "Szocialista forradalom és a nemzetek önrendelkezési joga” című cikkének is. A marxista történelemszemlélet tagadja, hogy a magyar nép és a szláv népek 48-as szembekerülésének oka: faji szembenállás is volt. Jellachichban a horvátoknál, Saguna püspüknél a románoknál, Rajasics karlócai érsekben a szerbeknél a marxisták csak “egyszerű császári ügynököt” látnak. A szláv népek szellemi ébredése a marxisták szerint reakciós politikai nemzeti program kialakulásával járt együtt. Ez a politikai program szerintük a pánszlávizmus volt, az Európában élő valamennyi szláv nép nemzeti egységének és európai hegemóniájának elmélete. “A nevetséges elmélet mögött az orosz cárizmus szörnyű valósága állt” — így jellemezte Engels 1848 után a pánszláv programot. E "nevetséges elmélet” mögött azonban Szentpétervár lett a Magyarország kereteit szétfeszítő szláv nemzeti törekvések Mekkája. Szerbia megrajzolta a Délszláv Birodalmat az Égei-tengertől a német-olasz határig, Románia megszerkesztette a Mare Romania térképét, és a csehek már képzeletben kinyújtóztatták azt a korridort, amely összeköti majd őket minden szláv patrónusával—Oroszországgal. Ha a szláv népek programja 1848- ban még "pánszláv” alakjában sem volt azonos a habsburgi abszolutizmus reakciójának és a cári imperializmus terjeszkedésének politikájával, akkor hogy volt lehetséges az, hogy az a szerb nép amelynek képviselője Kosztics a pozsonyi országgyűlésen jelenti ki, hogy: “a szerbek ezentúl Magyarországért és a magyarokért élni-halni készek” szembenfordul a magyarság függetlenségei harcával. Az erdélyi oláhok vezetői még 1848 áprilisában üdvözlik a magyarokat “a közös szabadság” kivívásáért, és az első oláh nemzeti gyűlés Balázsfalván április végén még Erdély és Magyarország uniója mellett nyilatkozik, a szeptember 16-án megtartott második balázsfalvi gyűlésen azonban az oláhok már nem ismerik el Erdély és Magyarország unióját. Miért volt horvát nemzeti sérelem az, hogy Magyarországnak a márciusi törvények szerint önálló hadügye, pénzügye és kereskedelmi kormányzata lett? Jellachich mégis a pénzügyek, hadügyek és akereskedelmi ügy birodalmi centralizációját jelölte meg szeptemberben a horvátok alapvető békefeltételéül. Az eseményeknek már 1848-ban is megvolt a maguk kérlelhetetlen történelmi logikája. A szláv népek nemcsak tűrték, mintahogy azt a marxisták állítják, hogy nemzeti törekvéseik eszközzé, fegyverré váljanak a magyar szabadságharc vérbefolytásában, de kívánták is a turáni magyar faj kiirtását a Kárpát-medencében. A cseh, a szlovák, a szerb, a horvát és az oláh népek nemzeti fejlődésük során napjaink "marxista-leninista” fejlődésében sem tudnak szabadulni az engelsi "pánszláv kísértésekből” — ha a történelmi Magyarország további szétdarabolásáról van szó. Ezt bizonyítja az 1956-os Magyar Forradalommal szembeni magatartásuk is. (m.t.) UJ OLTÁR EGERBEN Az egy évvel ezelőtt elhunyt Brezanóczy Pál egri érsek halálának évfordulóján az egri Szent Bernát volt cisztercita templomban új oltárt szenteltek fel.Mészáros Lajos káptalani helynök szentbeszédében hangsúlyozta: "a művészi márvány oltárért nagy áldozatot hozott az egri érsekség több mint egymilliós hivő népe: hívek, papok egyaránt.” # Újvidéken megrendezték a vajdasági kiadványok kiállítását. Tavaly összesen 523 könyv jelent meg, ebből 299 szerb-horvát, 114 magyar, 46 szlovák, 31 román és 33 ruszin nyelven.
