Szittyakürt, 1973 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
1973. december hó «ITTVAKÖteT 11. oldal TURÁNI MAGYAR POLITIKA Magyarország külpolitikája az elmúlt ezer év alatt, nem sok jót hozott számunkra. Bár ami elmúlt azon segíteni már nem lehet, de mindenesetre jó arra, hogy ha levonjuk a következtetéseket és ha kell, változtassuk meg külpolitikai beállítottságunkat. MILYEN TANULSÁGOKAT HOZOTT SZÁMUNKRA AZ ELMÚLT EZER ÉV KÜLPOLITIKÁJA? 1. ) Szent István erős kézzel szilárd vonalvezetésű belpolitikát folytatott és megerősítette államszervezetünket, de ugyanakkor külpolitikája folytán, idegen tömegek, különösen németek, áramlottak be az országba s rövid évtizedek alatt veszélybe sodorta nemzeti önállóságunkat is és állandósította a német igényt annak különböző formájában, hogy német gyarmattá váljunk. Ez az igény mindmáig tart "Drang nach Ostern’’ német külpolitikai irányelv alapján. Ez a politika a nyugati kereszténység befolyására igyekezett összezúzni ősi lelkületűnket és kultúránkat. 2. ) Német birodalmi és római befolyás következménye folytán ellenálltunk a XIII. században a tatár betörésnek annak ellenére, hogy a tatárok nem akarták megszállni Magyarországot, hanem szabad átvonulást kívántak nyugat felé. Ellenállásunk idegen befolyásra, szinte a megsemmisülés szélére vitte hazánkat s a jó nyugat "hálaként’’ elorozta nyugati megyéinket. 3. ) A XVL századtól fogva ellenálltunk a török nyugatra törő szándékának annak ellenére, hogy a magyarokat, mint rokon népet akarták kezelni, sőt támogatni akarták a német befolyás alóli felszabadulásunkat. Hazánk ellenállása a rokon török népnek újra a tönk szélére vitte Hazánkat s a törökök kivonulása nemhogy szabaddá tette volna népünket, amit nyilván elvárhattunk volna a nyugattól, hanem a teljes német önkényuralom alá vettettünk s az osztrákok mindent megtettek, hogy népi állományunkat csökkentsék s gyarmati sorsra jussunk. 4. ) Az 1848-as szabadságharcunk is a Nyugat teljes érdektelensége mellett zajlott le s a németek az oroszokat hívták segtíségül népünk eltiprására. 5. ) Az első világháború után hazánk felnégyeltetett s még Ausztria is mint hullarabló részesült országunk testéből. A nyugatot cseppet sem érdekelte ezer éves, Nyugatot védő küzdelmünk s a szlávság meg a románság javára megcsonkítottak. 6. ) A második világháború után sem javult a helyzet s amerikai segítséggel átadattunk az orosz imperializmusnak s újabb megcsonkításokat végeztek rajtunk a szláv csehek javára. Budapest védelme teljesen hiábavaló áldozat volt a keresztény Nyugat védelmében. 7. ) Az 1956-os forradalom mint tudott dolog a Nyugat és Észak-Amerika teljes érdektelensége mellett tiportatott le az orosz tankokkal. 8.9 Az orosz külpolitika, nemcsak most, hanem a cári időkben mindég a Nyugat felé való terjeszkedés elvét vallotta, ami reánknézve magyarokra az 1848-as és az 1956-os szabadságharc vérbefolytását jelentette. Mindezek mit mutatnak? Azt, hogy minden erőlködésünk arra, hogy szolgáljuk a nyugati kereszténységet teljes csődöt mondott, soha a nyugattól segítséget nem kaptunk, hanem önfeláldozásunkat arra használták fél, hogy még jobban elnyomjanak mint részükre idegen népet s ha lehet nyomunk se maradjon a Kárpát-medencében, ahol pedig legalább 1500 éve honos a magyar nép. Az előadottak alapján szükségesnek látszik, hogy külpolitikánkat átértékeljük és ha lehet új alapokra helyezzük. Ezen újraértékelésnél hasznos lehet a közmondás, hogy az ellenségem ellensége az én barátom. Egy ilyen új orientációs politika szükséges ahol visszavonhatatlanul figyelembe vesszük, hogy: 1. ) a nyugat felé való orientációnk a német kelet felé való terjeszkedési politikája miatt csődött mond, de a 2. ) francia vagy angol hatalmak felé való támogatást remélő politikánk ugyanilyen eredménytelen marad; 3. ) az észak-amerikai politikánk 1848 óta inkább érzelmi reménypolitika volt, de ha tények várására került a sor, eme politikánk mindég teljes csődöt vallott. A KÖVETKEZŐ KÉRDÉS EZEK UTÁN AZ, HOGY KIK TÁMOGATTAK EDDIG BENNÜNKET A MŰLTBAN? 1. ) A lengyelek ezer éven át mindég és hivatalosan is és nem csak érzelmileg, magyarságunk mellett állottak. 2. ) A finn politika mindég magyarbarát volt s csak csekély hatalmi súlyának tudható be, hogy gyakorlati segítséget nem várhattunk tőlük. Az orosz elnyomás állandóan ránehezedett a finnekre, éppúgy, mint a lengyelekre vagy a magyarokra. 3. ) A törökök állandóan magyarbarátok voltak az elmúlt századok alatt s hajlékot adtak a magyar számüzötteknek. Hogy 150 éven át kénytelenek voltak ellenünk harcolni, annak inkább mi voltunk az okai. A finn—észt—let—litván—lengyel —magyar—bolgár—török vonal egy eléggé számottevő százmilliós blokkot képezhet a kelet felé nyomuló németség és a nyugat felé törő oroszszláv hatalom között s mindezen népeknek népi-területi követelésük van az orosz—román—cseh imperializmustól. Az előadottak alapján nyugaton nincs akire támaszkodhatnánk, keletre húzódik az előbb leírt vonal, azonban egyedül állva nem elég erős arra, hogy tényleg megalakuljon és fenn is maradjon. Nézzük most azt, hogy ellenségeinknek, vagyis a nyugatnak, orosznak és észak-amerikainak kik az ellenségei? Itt a kínaiakat találjuk, mint az orosz ős ellenségét, Pakisztánt s az ott s körülötte meghúzódó turáni népeket és az orosz birodalomba bezárt s rabságban tartott milliós egyéb turáni népeket. Az alap reménye mind ezen turáni népeknek Kína lehet az ő évszázados orosz terjeszkedés ellenes politikájával. Ez a mintegy 800 milliós népóriás mely részben turáni, alapja lehet egy új turáni népcsoportulásnak, mely Koreától Kínán át délen szinte megszakítatlanul húzódik Törökországon át s rajtunk keresztül az Északi Tengerig, vagyis Murmanszkig. — Japánnal, bár turáni nép és szimpatizál a magyarsággal azt hiszem ebben a blokkban nem számíthatunk, mert kereskedelme a kínai, orosz és amerikai felvevő piacra van alapozva, exportból él s nyersanyag nélkül azonnal megsemmisíthető. Magam nem vagyok politikus, de azt hiszem hivatalos képviselőinknek mérlegelnie kellene ezt a vonalat, mely a délibábos s eddig mindég csődöt mondott nyugati politikát reálisabb alapokon behelyettesíthetné s szegény agyonsanyargatott s vérző hazánknak újabb évezredre biztosíthatná jövőjét és szabad hazát a Kárpátmedencében. Gondolkozzanak politikusaink és vezetőink ezen a problémán minden egyéni érdektől függetlenül és ha helyesnek találják, cselekedjenek amíg nem késő. Marikovszky Zoltán Nt. Dömötör Tibor az "ISTENTŐL KRISZTUSIG” című verseskötetéhez. Sárospataki diák koromban, mint a Teológia ifjúságának elnöke és az Ifjúsági Közlönynek a szerkesztője, országos hírű költőkkel és írókkal (Mécs László, Móricz Zsigmond) rendeztem irodalmi estéket, ahol nemcsak az ősi Főiskola, hanem az egész vármegye szellemi arisztokráciája jelen volt. A Móricz Zsigmond estet megelőzően hetekig izgatottan készültem a nagy magyar zseni bemutatására. Végül is maga Móricz Zsigmond jött segítségemre. Akkor jelent meg “Hét krajcár” című, örökszép, könnyeket fakasztó novellájg. Bevezető beszédem csak ennyiből állott: “Móricz Zsigmondot nem kell bemutatnom. Móricz Zsigmond örökre megvette a lelkünket “Hét krajcár”-jával.” Amikor Nagytiszteletű Dömötör Tibor esperes felkért, hogy jelen verseskötetéhez Előszót írjak, a fenti történet jutott eszembe. Püspökségem ideje alatt, amikor a Magyar Egyháznak főszerkesztője voltam beküldötte egy versét közlésre, a versnek a címe Végrendelet volt (megjelent a Kétélű Kard című kötetben) és szívbemarkoló erővel írta meg Tompa Mihály sírja feltárásának csodálatos, de igaz történetét a költő halálának 100 éves évfordulóján. Ha Előszó helyett csak annyit mondanék, hogy Dömötör Tibor ezzel a versével örökre megvette nemcsak az én lelkemet, de az egész amerikai magyarságét: ez is elég lenne. Mostani műve “Istentől Krisztusig” vallásos irodalmi költészetünknek oly kimagasló remeke, hogy szerzőjének és a műnek rövid méltatása nélkül ezt a kötetet nem bocsájthatjuk útjára. Az “Istentől Krisztusig”^verseskötet írója Nagytiszteletű Dömötör Tibor református esperes, Akron, ohioi lelkész, akinek neve, munkája, ig^hirdetői tevékenysége és szónoki tehetsége ismert az öt világrészen szétszórt magyarok ezrei között Ebben a verseskötetben az Isten Szendéikétől indított és ihletett költő mondja el hitét és meggyőződését 67 csodálatosan szép versben, mondhatnánk talán verses igehirdetésben. Az új kori magyar irodalomban rendkívül ritkák a vallásos versek, még ritkábbak a vallásos verses kötetek. A század elején Ady Endrének és Reményik Sándornak jelentek meg vallásos verses kötetei, a mai Magyarországon élő költők közül Mécs László, Bőd ás János és Turmezei Erzsébet költők adtak ki vallásos verses köteteket. Az emigrációban kimondottan vallásos verseket tartalmazó kötet egyáltalán nem jelent meg az utóbbi évtizedben. Korunk nem a vallásos költészet kora. Talán éppen ezért hat ránk olyan lelket és gondolatot felüdítően ez a verseskötet. Az elvilágosodás korában élő ember újra ráeszmél arra, hogy az emberi élet megoldása és értelme minden korban és minden időben Istenben és az Úr Jézus Krisztusban van adva minden egyes ember számára. Dömötör Tibor költészete megkapóan új és megdöbbentően örök. A magyar nyelv mestere, aki nem használ idegen szavakat, tudatosan kerüli az erőltetett idegen kifejezéseket. Úgy ír, hogy mindenki könnyen megértheti mondanivalóját. Verseit egyformán élvezheti legmagasabb iskolát végzett tudós és a legegyszerűbb nyelven beszélő hivő. Stílusa eredeti. Nem utánozza a ma* divatos költők stílusát, hanem egyéni utat járva teremti meg azt a stílust, amely gondolatainak kifejezésére a legjobban megfelel. Verseiben a gondolat, a forma, a rím, a szótagszám tökéletes egységben és csodálatos összhangban van. Istenről énekel, arról az Istenről, aki végtelen, szent, tökéletes és örök. Erről az Istenről csak úgy verselhet az ember, ha a vers mondanivalója szent bizonyságtevés. Dömötör Tibor versei ilyen szent bizonyságtevések az Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság, egy, igaz Istenről. A versek mondanivalója tiszta teológia, érthető, csodálatosan tisztán zengő, dallamos magyar nyelven. Minden verséből felsugárzik az Isten dicsősége, hatalma és ereje, de ugyanakkor mindenen keresztül ragyog az Isten szeretete, megbocsájtása és örök üdvösséget szerző áldozata. A verseskötet célja a költő által világosan meg van fogalmazva: “Ez a verseskötet Isten dicsőségére és az ő kegyelméből íródott. Legyen útmutatás a keresőknek, válasz a gondolkodóknak, reménység a kételkedőknek, vigasztalás a gyászolóknak, erőforrás a hívőknek és felelet az imádkozóknak.” Lehet- e ennél szebben kifejezni a célt, amelyért ez a kötet megszületett? Egy nagy magyar költő mondotta félévszázaddal ezelőtt, hogy “Vannak akik a papírkosárnak írnak, vannak akik önmaguknak és vannak akik az örökkévalóságnak.“ Úgy érezzük e versek olvasása közben, hogy ez a verseskötet az örökkévalóságnak íródott! Dömötör Tibor eddig is ismert volt Magyarországon és az egész világon a magyarok között versein keresztül. Többszáz verset írt az elmúlt két évtized során. Vannak versei, melyek több mint 70,000 nyomtatott példányban jelentek meg az emigrációban. Ez ia példányszám még az otthon élő nagy magyar költőknek is becsületére válna. Vannak versei, amelyeket otthon titokban olvasnak és másolnak le magyarok. Vannak versei, amelyek névtelenül élik a remekművek kiszámíthatatlan sorsát és életét. Dömötör Tibor költészetére legnagyobb hatással Reményik Sándor, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály voltak, az amerikai magyar írók közül Tarnóczy Árpád volt kedvence. A költő a Titok című versben csodálatos bepillantást nyújt életébe, melyet az Isten ajándékának tart. Legnagyobb öröme, hogy használhatja az Istentől kapott tálentumot; a tehetséget. Hat tömör sorban foglalja össze élete célját és tevékenysége hajtórugóját: “Szerettem Itten szent ügyét, Szórtam a léleknek tüzet Hittem abban amit mondtam Vallásomat gyakoroltam Segítettem szegényt, vénet Reményt vittem s békességet.” (109. oldal) Lehet-e ennél szebben kifejezni egy életnek a beteljesülését? Az “Istentől Krisztusig” verseskötet versei a krisztusi világnézet, a kálvini teológia és a magyarság szeretetének szent harmóniája. Dömötör Tibor Nagypéntek című verse (16-ik oldal) a magyar költészet egyik legszebb allitérációs remekműve. A Reformáció című (102.) versben a költő hitet tesz a nagy történelmi igazság mellett, hogy a magyar reformátorok a népükhöz magyarul szóló és önmagát magyarul kijelentő Istent hozták vissza népünknek. A Tanítványok című (88.) versben meglátjuk önmagunkat az ingadozó és hitetlenkedő tanítványok szerepében. A Gályarab papok című (104.) versben örök emléket állít a magyar reformáció elfelejtett mártírjainak. A megoldhatatlan problémák lázában vergődő embernek szól a költő próféciája a Testvérgyilkosság című (96.) versben: “Elveszünk a Harcban Gyilkoló Csatákban Ha Krisztusunk Arcát Nem látjuk Egymásban.” Lehet- e tömörebben jellemezni korunk emberét, mint ahogy a költő jellemzi 12 rövid szóból álló versében (Modern ember) : (82.) “Tagadja Az Istent Felejti A Mennyet Szolgálja A Sátánt Imádja A Szennyet.” Dömötör Tibor az ellentétek költője. Verseiben szembeállítja az Isten dicsőségét és az ember nyomorúságát, a földi élet kínjait és az örök élet örömeit, jónak és rossznak végtelen harcát, sötétségnek és világosságnak bibliai ellentétét. Számára a kettő mindig együtt látható. A temető szomorúsága és sötétsége mögött is ott van az Isten hatalma és világossága (“Égi ajtó a temető.”) (92) és a halál reménytelennek látszó végzete felett is uralkodik az Isten dicsősége. (“Földi ember Istent talál.”) (78) Az emberiség tragédiájának tartja, hogy a tudomány eszközeivel kutat Isten után a világűrben, de az önmagát megmutató Istent nem látja meg az Úr Jézus Krisztusban. (Az Isten titka) (58,) A Végtelen című (42.) versben ellentétbe állítja a legkisebbet és a legnagyobbat, majd mesterien teszi fel és válaszolja meg a kérdést a következőképen: “Hol van a vég? Hol a pont f Hol a nincs f Isten a vég Ki mögött Semmi sincs I” Megrázó erejű prófécia és félelmetes figyelmeztetés mindannyiunk számára a Földrengés (86) című vers befejező gondolata: uRemeg A Föld Reped A szikla Tüzet Okádnak A hegyek Népek Gyápán Istent Tagadnak Igét Hirdetnek A kövek.” Mindent összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az “Istentől Krisztusig” verseskötet az amerikai magyar költészetnek egyik drágagyöngye, amelyet majd sok magyar testvérünk odatesz Bibliája, Imádságos és Énekeskönyve mellé, hogy naponta forgassa és hitét rajta keresztül elmélyítse. Ingyen áldás ezen a nagyszerű versesköteten, annak kiváló költőjén és a könyvnek minden egyes olvasóján. Istené a dicsőség! Dr. Bcky Zoltán tb. püspök (A verseskötet megrendelhető $4.25-ért a következő cimen: Nt. Dömötör Tibor, 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio, 44321) ELŐSZÓ