Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

12. oldal. «ITTVAKOfcT 1972. május hó mek-elhajtási operációt hajtottak végre? Tudnak-e önök arról, hogy 56 előtt a családtalan házaspároknak is gyer­mektelen adót kellett fizetniük, ami ellen akkor a "Szabad Európa Rá­­dió”-hangján a hírmagyarázók a leg­jobban tiltakoztak? Elfelejtik meg­említeni azt hogy, tulajdon képpen, ez Amerikában is meg van, adó for­májában. Ezek után nem-e vetődik fel a kér­dés, hogy nem-e a Szabad Európa szállította a gondolatot a kommunis­táknak, hogy a születésre vonatkozó 56-előtti törvényeket fordított érte­lembe kell alkalmazni nemzetün­kön? Vagy talán ezek a tiltakozó urak bevallják azt, hogy helytelen volt az akkori tiltakozásuk? Utolsó, de talán legsúlyosabb kér­désem az, hogy hazánkban a születés zuhanásának mély okait nem-e az 56-os szabadságharcunknál kellene keresni? Ekkor a tíz milliós nemzet testéről levált közel negyed-millió fiatal, többnyire férfiak, akik csalá­dokat alapítottak valamelyik nyuga­ti országban, és sajnos gyermekük nagyon sok esetben azt mondja: "My father is a Hungarian, too”. Befejezésül pedig leszek bátor ki­jelenteni, hogy a Kádár kormány nagy nemzetmentö munkát tenne, ha visszaállítaná a születésre vonatkozó 56-előtti törvényeket. Továbbá, min­den 35 éven aluli családtalannak a külföldre utazást egyszerűen be kel­lene szűntetni, beleértve azokat is, akik külföldi állampolgárokkal köt­nek házaságot; de lehetőséget kell adni a külföldi állampolgárnak lete­lepedésre. Erre azért van feltétlenül szükség, mert mióta Magyarország és a Nyugat közt megindult a turis­ta forgalom csak a saját tudomásom szerint vagy 15-en hoztak maguknak feleséget. Azok közt tíznek van há­rom családja, 5-nek pedig kettő. Tu­dom, hogy ezért rám nyomják a kommunista bélyeget, de vállalom, mert meggyőződésem szerint a mag­­zat-elhajtás elleni tiltakozásunk csak akkor lehet eredményes, ha hatásos törvényes intézkedést nyer; és hogy törvényes intézkedést fog nyerni, az csak idő kérdése. De mi ellen fognak tiltakozni akkor azok a lapok, amelyek az abortusz rendelet ellen foglalnak állást, de nem fejezik ki, hogy ők mit akarnak, és mivel fog­ják bélyegezni az új törvényeket? Mert manapság minden szigorú tör­vényt kommunizmussal vagy náciz­mussal jelölnek meg. Tisztelettel: K. N. HAZAI MUNKATÁRSUNK TOLLÁBÓL: VALAMI MEGINDUL... Nagy örömmel olvastam nemrégi­ben a Népszabadság 1972. március 10. és 11-én megjelent számaiban Bartha Antal Magyar őskor—magyar jelenkor című kétrészes (I. Szemé­lyünkhöz szól és II. Az értelem köve­telménye) cikkét. Több évtizedes hi­ányt pótol ennek megjelenése. A cikk írója részletesen kitér a ma­gyar őstörténeti kutatás eddigi ered­ményeinek, de mellékvágányainak is­mertetésére is. Felhívja a figyelmet, hogy "a honfoglalók tárgyi emlékeit vallatóra fogó régészet kimutatta, hogy nemesveretű fémművességük­ben a viszonylag fiatal belső ázsiai hatás, valamint az ennél idősebb irá­ni és kaukázusi eredetű réteg alatt ős-, és óiráni szkita, illetve szarmata eredetű örökség húzódik meg. "Rá­mutat a finnugor származás körül fo­lyó viták alapjaira, eredetére. Nagy jelentőségű az a megjegyzése, hogy: “ma már éppoly különösnek hat a la­za szervezetű, nomád magyarság em­legetése, mintha Mózes I. könyve sze­rint magyaráznánk a világ keletkezé­sét". Ezt a László Gyula professzor kutatásaival támasztja alá. Elmond­ja, hogy a finnugor csoportok mű­veltségi színvonala nem volt alacso­nyabb az Európa többi tájain élő, természeti gazdálkodást űző népeké­nél. Az őshaza fogalma és őstörténe­tünk legkorábbi szakaszai legalábbis a Kr. e. 11—12 ezredhez tartoznak. Itt hivatkozik a szovjet szakértők megállapítására, melyek ezt támaszt­ják alá. Ezután részletesen felsorolja, mi­lyen körülmények között fejlődtek a finnugor népek. Csak dicsérni lehet a cikkírót, hogy el tudott jutni annak megállapításá­hoz, hogy súlyos, tragikus baj az, hogy a nem is olyan szegény, legna­gyobb lélekszámú finnugor ország­ból, hazánkból, egyetlen tudós sem vett részt a szovjet kutatásokban. (Éppen nemrégiben hozták nyilvá­nosságra, hogy a szovjet tudósok egy nagyon jelentős szkita leletre buk­kantak! ) Nagyon igaza van, amikor azt mondja, hogy a magyar őstörténet nemcsak nemzeti, hanem nemzetkö­zi tudomány is. Szomorú az a meg­­állapításg, hogy “a haskir vagy a mordvin nép egyetlen évben többet áldozott a magyar őstörténet kutatá­sára is, mint a magyar tudomány irá­nyító szervei az utóbbi negyedszázad­ban összesen." ... A világ kis és nagy népei mind szenvedélyesebben és meglepő eredményességgel feszegetik ősmúltjuk titkait. Mi pedig az érdek­telenség látszatát keltjük.” Vajon mi­ért? Általános óhajt mond ki azzal, hogy "a közvélemény eligazítást, tu­dományos eredményeket vár a ma­gyar őstörténet kérdésében”. Igen, végre a Magyar Tudományos Akadémiának is fel kellene ismernie, hogy nem lehet dolgokat tovább el­odázni. Azzal nem lehet meggyőzni a sumér-magyar rokonság híveit, hogy a sumér-magyar nyelvészettel foglal­kozókat "délibábos nyelvészkedők”­­nek nevezik, akár a Magyarország cí­mű lapban vagy akármelyik hazai új­ságban. Csak bizonyítékokkal—még­hozzá nagyon jól megalapozott té­nyekkel lehet csak érvelni. És első­sorban meghallgatni az ellentábort is. Nagyon fontos volna egy értekez­let összehívása, ahol a különböző el­méleteket valló tudósok elmondhat­nák véleményüket. Reméljük Bartha Antal cikke nyomán megindult vala­mi, egészséges korszerű őstörténet­kutatás elindítása. A külföldön élő tudósok eddig is sokat igyekeztek tenni ennek érdeké­ben, nem szabad tovább halogatni ennek a magyarság szempontjából olyan fontos kérdésnek a megtárgya­lását! Bőd Ákos (Badacsonylábdihegy) 1972. IV. 10. • • Immár 35 éve, hogy az Egyesült Izzólámpagvár, Krypton égője elin­dult világhódító útjára, s megerősí­tette a nagynevű budapesti gyár hí­rét, nevét. Nincs is talán olyan or­szág a világon, ahol ne ismernék, ne vásárolnák a Tungsram égőket, sok­helyütt pedig a budapesti gyár köz­reműködésével létesítenek lámpagyá­rakat. A magyar villanyégő és újab­ban a fénycső folytatja világkarrier­jét. Legutóbb például a new-yorki Lobeco cég 2,5 millió dollár értékben 35 millió égőt rendelt a budapesti Iz­zótól. Ez évben 8, jövőre 12, 1974-ben pedig 18 millió budapesti égőt indí­tanak el az Egyesült Államokba. EGY KIS POLITIKAI METEOROLOGIA­András-gazdának megvan az a "ha­todik” érzékszerve, amely csalhatat­lanul elárulja neki az időjárás tit­kát. Reggel fölkel az ágyból, még az álmot se dörzsöli ki a szeméből, csak kinéz a tájra, megszimatolja a leve­gőt, és megmondja, hogy milyen lesz az idő, a meteorológiánál pontosab­ban. Izrael-gazdának is van ilyen hato­dik érzékszerve. A pénzen kívül fő­leg a politika alakulásának az irá­nyában lesz tőle fogékony. Sarkunk­ban vannak azok a napok, melyeken a Bundestag dönteni fog Brandt kancellár keleti politikája fölött, így hamar bebizonyosodik Izrael-gaz­­da politikai szimata. Mert bár privá­­tim jósolt és titokban, az mégiscsak elért Clevelandba is. És nem szól ám másként a jóslás, mint emigyen: “fogadjunk 100 fontba, hogy a né­metek leszavazzák a kancellárjuk tervét”. Jegyezzük még meg, hogy vannak akik a zsidók közismert hírszerző képességére alapozzák Izrael-gazd­­uramnak a jóslatát. Mi ennél sokkal impozánsabb képességükre: egysze­rűen arra, hogy pontosan ők azok, akik a bonni parlamentnek is — dik­tálnak. S hogy mit, az kitűnik a szovjet—zsidó viszályból. Csak azt ne gondolja valaki, hogy ezzel a diktátummal a fenyegető komtól mentik meg a szabadvilágot. Nem! Csak: egyik rossz árán a má­sik rossztól. “ÓKORI HÉBER FELIRAT AMERIKÁBAN” A Szittyakürt 1972. évi márciusi I számában egy cikk található, amely ; az “Élet és Tudomány” című hazai j lapban megjelent “Ókori héber fel­­j irat” kérdésével foglalkozik. Lénye- I gében — mint az idézett lap írja — ; nem más az, mint a Cyrus H. Gordon oriantálista még meg sem jelent könyvének feldicsérését”. A következő rövid hozzászólásban nem az ott szóbanlevő személyekkel j és művel óhajtok foglalkozni, hanem i csupán a “héber felirat” kérdésével. Valamennyi őskutató, aki az emig­­j rációban van, valószínűleg mind ta­­j lálkozott már azzal a mesével, hogy I “volt egy elveszett zsidó törzs, amely I Amerikába került”. Ezzel függ össze I az a másik mese, hogy “ókori héber I Írást találtak Amerikában”. A feliratos kőtábla valóban léte- I zett is, azonban — mint nemrégen I megállapították — föníciai írásról I van szó, amelyben igen sok a helyes- I írási hiba, ami megnehezítette a szö- i vég megfejtését. Azon azonban nem i lehet csodálkozni, mert a kényszer­­! bői Amerikába került föníciaiak nem I voltak írástudók, hogy a szöveget I helyesen írják. Ma már bizonyos, hogy a felírás föníciai. Miként került oda? Ismeretes, hogy a föníciaiak (ős­­szkiták) nagy kereskedők és hajósok ; voltak, akik a Földközi-tenger part­jain gyarmatokat alapítottak és — hajó útjuk védelmére — erődöket építettek. Olyan erőd volt a kartha­­goi is, amely Kr.e. 900-ban épült. Onnan uralták: Spanyolországot, Szi­cíliát, Szardíniát, Galliát és Afrika egész nyugati partvidékét egészen az Óceánig. Amiatt voltak háborúik is Rómával, míg végül azok el is pusz­tították Karthágót. Nem nehéz tehát elképzelni, hogy ilyen föníciai hajósok túljutottak a Gibraltári szoroson, kikerültek a nyílt Óceánra, ahol a tengeráradat­tal tovább hányattattak egészen Amerika partjáig. Egy másik útjuk lehetett Afrika déli partjainak körül­hajózása, fel egészen a Neger folyó torkolatáig, ahonnan szinte derék­szögben Dél-Amerikába hajóztak. Ez az út is bizonyított már. Az írás tehát nem héber, hanem föníciai. A nyelv szemitává vált ős­­szkitha. Abból fejlődött ki jóval ké­sőbben a héber nyelv is, azért csu­pán csak annyi köze van “ókori hé­berhez”. A zsidó nép csupán Kr.e. a baby­­loni fogság után, 500 táján — Ezsd­­rás és Nehémiás főpapok korában — kezdett kialakulni, amikor e két pró­féta megtiltotta a zsidóknak az ide­genekkel való házasodást és a népen belül házasodtak. A zsidó nyelv pe­dig csak Kr.u. 300—500 évvel később alakult zsidó nyelvvé a papok nyel­véből, akik azt a babyloni fogságtól kezdve használták templomi nyelv­ként. Nem volt elveszett zsidó törzs sem, mint az az elmondottakból kitűnik. De nem lehetett azért sem, mert egy egész törzsnek Amerikába való ván­dorlása, vagy hajón való szállítása még a mai modern közlekedési esz­közzel is körülményes lenne, hát még abban a korban! Föníciaiak kerülhettek oda abban a korban is, amikor az úgynevezett tengeri népek meghódították Kis- Ázsiát és elpusztították kultúráját. Kr.e. 1200—1000-ben, amikor is on­nan Egyiptom ellen vonultak, s a hadseregben föníciaiak is resztvet­tek. A hadjárat sikertelen kísérlete után szétszóródtak e támadó népek, s meglehet, hogy egy részük hajón kijutott a nyílt Óceánra, s onnan Amerikába került... A zsidók mindenáron a világ leg­ősibb népének akarják magukat megtenni, s ahhoz a buta keresztény gójok támogatásukat adják. Hiába­«ITtVAKÖfcf Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOR TTBOR Kiadó Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Corresp. Offices: USA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 5.'14 Edgewater Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P. O. Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Kgy évre $7.00 egyes szám ára 50c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102

Next

/
Thumbnails
Contents