Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

6. oldal «IttVAKÖftt 1972, január hó I 1 i MIT HOZ 1972? Elhangzottak a nyugati ipari államokban az évvégi politikai beszámolók és az 1972. esztendőre szóló tervek ismertetései. Csak­nem valamennyi rózsás színűre mázolja az új esztendő életmozza­­natait; az ipari államok népeinek még nagyobb jólétet ígérve ... Úgy is van jól. A népnek mindig “kenyeret és cirkuszt” kell ígérni. De mit mondanak a hivatásos jósok? "Az 1972. esztendő valószínűleg a nagy események éve lesz, tele forradalommal, háborúval!” — mondja nem egy jós. — Évezre­dek óta él az ember a világosság és sötétség hatalma között és vesz részt e küzdelemben. Az új év pedig a Szaturnusz éve, a hábo­rús csillagé. Mögöttünk háborúk, forradalmak, szociális zavarok vannak. Jönni fog a “Menetekel” az emberiség számára. A 20. században a világ fele kommunizmusban, a másik fele az arany "Baal”, a kapi­talizmus jegyében él. A világ két nagy társadalomra bomlott, és korunkban — Ázsia felemelkedésén kívül — megéri Nyugat letű­nését. Az 1972. év csak egy rövid idő a 20. században, azonban sorsfordulatot hozhat, amely a következő 30 évre meghatározza a világ sorsát. Nemcsak gazdasági és pénzügyi kérdésben fog dön­teni, hanem a felemelkedő Ázsia kérdésében, a benne rejlő hatalmas gazdasági és politikai, valamint katonai kérdésben is, amely ellen­téte a nyugati világnak és Amerikának. A nyugati ember most még az "örök gazdasági csoda” mámo­rában él és nem látja, miként omlik le országa homlokzata a feléje gomolygó politikai és gazdasági zivatarban. A politikai tekintély hiánya, templom, iskola hiányossága mind a szellemi anarchia jelét mutatja, ami elnyeléssel fenyegeti a nyu­gati világot. Minden kultúra vallási kultúra volt az emberiség történetében, vagy legalábbis azzal függött össze. Hol van most a vallásos élet? Letűnt és vele tűnik le a mai kultúra is. De vele fog letűnni az alacsonyértékű ember is egyénenként és összesen. "Az 1972. évvel megkezdődik a 'hét szűk esztendő’ kora a vi­lágon ... Miként hajdan a bibliai monda szerint — Belszazár király palotája falán megjelent a titkos írás birodalma letűnéséről, úgy világít ma az emberiség előtt az időfordulat ‘Meneteker-je.”(Neue Weltschau, 1971. dec. 30.) A jóslások nemcsak az 1972. évre szólnak, hanem az utána következő évekre is, amikor érezni fogjuk a nagy gazdasági zavart. "Az Amerika és a Szovjetunió között fennálló feszült viszony, a kelet-ázsiai háború, forradalmak Közép- és Dél-Amerikában, Afri­kában, földrengések, tengeri rezgések, nagy természeti katasztró­fák fognak a földön átviharozni..id. lap. A lap idéz a középkor nagy jósától Nosztradamustól is, amely szerint "egy nagy vérszopó” — aki nemcsak saját népe vérét, hanem más népek vérét is szívja — nem fog vonakodni, hogy Francia országot is lángra lobbansa. E vérszopó alatt ma Brezsnyevet érti a jóslat. Akciója belátható időn belül polgárháborút idéz elő Fran­ciaországban, amikor egy népfront kormány orosz segítséget kér Moszkvától — miként az Prágában is történt 1968-ban. Azt azonban a jóslat szerint el kell vetnünk. Nosztradamus két "nagy falat” említ jóslatában. Az idézett lap az egyik fal alatt az egyiptomi nagy vízzáró gátat érti, amelyet esetleg a zsidók szétbombáznak és útána vízáradás önti el Egyip­tom nagy részét. A másik "nagy fal” a berlini, amely, ha leomlik "hét nap alatt eléri az ellenség a francia határt— Nosztradamusz szerint a "kaput”. Nosztradamusz jóslata egyezik a korunkbeli jósokéval is, akik a Szovjetnek Nyugat-Európába való benyomulását 1973 júliusára jósolják, amikoris gyors páncélos előnyomulással megszállják az észak-franciaországi csatornát és a partokat, s úgy fogják hátba Franciaországot, hogy azzal megakadályozzák az angolok partraszál­lását. E jóslat előjátékát már 1972-ben is meg lehet állapítani. A jóslat szerint Franciaország ismét Monarchia lesz, ahol a ki­rályt a harmadik világháború alatt koronázzák meg. Ugyancsak királya lesz az egyesített Németországnak is. Noszradamus szerint "vörös szakállas, karvalyorrú férfi, s az időt 1974—1975-re teszi. Még ebben az évben meg fog halni egy uralkodónő. Talán az angol. A jóslatokhoz vehetjük azt, hogy az Oroszország és Kína kö­zötti szakadék áthidalhatatlan; azt már csak fegyverrel lehet meg­oldani. Korunkban krízisben él a demokratizmus is éppen úgy, mint a kommunizmus. Az elnyomott nemzetek, úgy az oroszok, mint az amerikaiak alatt — törekednek szabadságukat visszanyerni. Az oroszok talán — taktikából — bizonyos látszat demokratizmust engedélyeznek is, cserébe azzal, hogy úgy ellenőrizhessék a semle­ges Egyesült Európát is. Mit mond a néger dr. Ernesto A. Montgomery jós?: “Polgárháború az egész Glóbuson. Új krízis Koreában, a Közel- Keleten, Szovjet flotta-támpont építése Nyugat-Afrikában ... Föld­rengések és orvosi szenzációk. A harmadik világháborút talán messzebbre lehet tolni, azon­ban polgárháborúk lesznek mindenfelé. A vietnámi háború befeje­zésével még nem lehet számolni, ahelyett Indokínában és Koreá­ban kerül az USA katonai kalandba. Új koreai krízis van születő­ben, amely nemcsak az USÁ-t, hanem Japánt is fenyegeti. A Közel- Keleten csupasz életéért fog küzdeni Izráel. A biblia apokaliptisz képe jelentkezik a Szuez-csatornánál: ka­tonák ezrei; nemcsak arabok, hanem berberek, kabylok, szudáni négerek, izlamhitű, sőt európai és amerikai kisebb kötelékek is — köztük német, angol, francia, olasz, spanyol, olasz, stb. fognak a küzdelembe keveredni. íme, van min elmélkednie a mai generációnak. MÁDÉFALVY I I I 1 I ! i Az ENSz által közölt legújabb sta­tisztikák szerint az ember egyre in­kább válik városlakóvá és a születési arányszám megközelíti a halálozási arányszám két és félszeresét. Az emberek faluról városba ván­dorlása és a világ lakosságának fá­radhatatlan növekedése 3632 millióra 1970 derekán — ezek az ENSz De­mográfiái Évkönyvében megjelölt legfőbb irányok. A tanulmány szerint 1965 és 1970 között a születési arány­szám 34:14 arányban múlta felül a halálozási arányszámot 1000 lakos­ként. A lakosság milliárddal szaporo­dott az eltelt 20 év alatt. Ha a jelen­legi évi 2 százalékos növekedés foly­tatódik, akkor mindössze 30 éven be­lül 6,4 milliárd ember fog élni a föl­dön — a jelenleginek majdnem a két­szerese. Az Évkönyv adatai mutatják, hogy jelenleg 7 országnak van 100 millió­nál több lakosa: Kína, Szovjetunió, Egyesült Államok, India, Pakisztán, Indonézia, Japán. Emellett 133 város lélekszáma haladja meg az egymil­liót — ez 29 várossal több, mint 10 évvel ezelőtt. A világ legnagyobb városa Tokió, 10 millió lakossal. Követi New York, majd London 7,8, illetve 7,7 millióval (elővárosok nélkül). Kína továbbra is a világ legnépe­sebb országa, 759,6 millió lakosával. A második India, 550 millióval, majd a Szovjetunió 242,7 millióval és az Egyesült Államok 205,3 millióval. A tanulmány fényt vet az utóbbi 20 évben bekövetkezett bizonyos fordu­latokra is, 1950 óta Indonézia és Pa­kisztán a lakosság számát tekintve, túlszárnyalta Japánt. Most több az ember Nyugat-Németországban, mint Nagy-Britanniában és Nigéria meg­előzte Olaszországot és Franciaorszá­got. A világnak jelenleg 1784 olyan vá­rosa van, amelyeknek 100.000 nél több a lakosa. Ez 10 év alatt 20 szá­zalékos növekedést jelent. A világ egyre fokozódó városiasodásának má­sik kifejezője, hogy a világ lakossá­gának 34 százaléka él most 20.000 la­kosúnál népesebb városi települése­ken, a 10 évvel ezelőtti 30 százalék­hoz viszonyítva. Az Évkönyv szerint megnövekedett a 100.000-nél népesebb városok lakos­ságának aránya is. 1970-ben ez a vi­láglakosság 19 százaléka volt, szem­ben a 10 évvel ezelőtti 16 százalékkal. A legurbanizáltabb országok élén meglepő módon Ausztrália áll 83,3 százaléknyi városi lakossággal. A sor­ban következik Izrael, Bahrein és Uruguay, több mint 80 százalékkal. Ugyancsak Ausztráliának van a leg­több olyan városlakója, aki 100.000- nél nagyobb városban lakik — 67,3 százalék. Nyomban utána következik az Egyesült Államok 66,6 százalékkal és Japán 51,2 százalékkal. A lista másik oldalán áll Burundi és Tanzánia, melyeknek lakossága “nem mutat hajlandóságot” a városi élet iránt. Burundiban a legalacso­nyabb az urbanizációs arány — mind­össze 2,2 százalék. Az észak-amerikai lakosság 64 szá­zaléka él városokban és az emberek 51 százaléka 100.000 lakosúnál na­gyobbakban. A Szovjetunió városai­ban az emberek 56 százaléka él, a nagyvárosokban pedig 32 százalék. Dél-Amerikában a városi lakosság aránya 54 százalék, Európában 53 százalék. Ázsiában és Afrikában a lakosságnak kb. 21 százaléka él váro­sokban. Az Évkönyv azt mutatja, hogy né­hány fejlődő országban gyors iram­ban emelkedik a születési arányszám. 13 olyan országot jegyeztek fel, ahol 1000 lakosra a születési arányszám 50, vagy annál is több. Ezek közül hét ország Afrikában van (Angola, Dahomey, Malgas, Niger, Ruanda, Swaziföld és Togo). A többi ázsiai (Afganisztán, Maldive, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Jemen és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság). Swaziföldnek a világon a legmaga­sabb a születési arányszáma — 1000 lakosonként 52,3. (Unesco Features) Diplomácia A Kínai Népköztársaság megjele­nése változásokat idéz elő a világ­­szervezet apparátusában is. így — többek között — lemondott az egyik (kínai) főtitkárhelyettes, aki még 1945-ben került a szervezet szolgála­tába és 1949 után is hű maradt Csang Kai-sekhez. Az ENSZ-apparátus működése szem­pontjából lényeges változások követ­keznek be a tolmácsolási rendszer­ben. Mivel az angol, orosz, francia és spanyol mellett a kínai is hivata­los nyelv, mind kínaira, mind pedig kínairól a többi nyelvre fordítani kell a felszólalásokat. A tajvani delegáció azonban vi­szonylag kis mértékben tette próbára a kínai tolmácsokat. Egyrészt cse­kély aktivitást tanúsított, másrészt pedig beszédeit nagyrészt angolul mondta el. A pekingi delegáció meg­érkezésével lényegesen megváltozott a helyzet. A küldöttség rendkívül ak­tív és — bár tagjai más nyelveken is beszélnek — hivatalos megnyilatko­zásaik kínai nyelvűek. A kínai ENSZ-tolmácsok száma 13. Ezek 2—3 főből álló csoportokban dolgoznak, egymást váltva. Alapvető nehézségük, hogy az európai nyelvek általában hosszabban fejezik ki a fo­galmakat, mint a kínai és ezért az idegen nyelvre való fordítás során mindig időzavarba kerülnek. így egy tolmács legfeljebb 30 percig tud szimultán tolmácsolást végezni (az elhangzó beszéddel egyidejűleg fordí­tani), mert hamar kimerül. A kínai tolmácsok legnagyobb problémája azonban az, hogy az el­múlt 22 évben Kínában olyan szó­kincs is kialakult, amely az Ameriká­ban, Tajvanon, Hongkongban és más­hol élő kínaiak számára nagyrészt ismeretlen. Ezért a 13 kínai tolmács az utóbbi időben állandóan tanulmá­nyozza a Renmin Ribaót és más kínai publikációkat, hogy "felzárkózzanak a pekingi szókincshez”. STATEMENT Regarding the front page article "Open Letter to the Editors of the Magyar Hírlap” (Hungarian Herald) that appeared in the weekly "Magyar Hírlap” on January 6, 1972, we the undersigned are considering legal action against the publisher and against the writer of the article, signed Márfi Marx Lóránt. The matter is in the hands of our legal advisors. Hungária Freedomfighter Movement (Canada) Jenő Fülöp, Executive Member Hungarian Turul Society Thomas Mattyasovszky, Vice President Otto J. Homonnay A VILÁG 1 97 1 -BEN

Next

/
Thumbnails
Contents