Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
Szocializmust - de magyar módra! 1972. ÁPRILIS HÓ, XI. ÉVF., 4. SZÁM Ára: 50 cent ♦♦ «ITTVAKOfeT HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM LAPJA Nemzetpolitika hármas feladata “Bizonyítania kell, hogy a trianoni és a párizsi békével, a yaltai szerződéssel teremtett helyzet a Kárpátmedencében nemcsak a magyarság, de valamennyi ott élő nép részére tarthatatlan, s végső fokon egész Európa biztonságát, békéjét veszélyezteti. Tudatosítania kell, hogy a Kárpátmedence földrajzi, gazdasági és kulturális egységének helyreállítása európai szükségesség. Minden eddigi kiábrándító tapasztalatunk ellenére keresnie kell a Kárpátmedence testvérnépeivel való megértést és együttműködést.” (Homonnay Elemér) Szemelvény Dr. Vágó Pál KORSZAKVÁLTÓ KÜSZÖBÉN című körleveléből A Kínai Népköztársaság UNO delegációjának vezetője, Csiao Guan Hau az UNO 26. közgyűlésén tartott bemutatkozó beszédében a kínai külpolitika vezérelvének meghatározásában a Pekingi Szemle (Peking Rundschau) 1971. nov. 23-i száma szerint a következőket jelentette ki: “Az imperialista támadásnak koszszú időn át kiszolgáltatott kínai nép mindenkor az imperializmus támadó és katonapolitikája ellen foglalt állást és minden elnyomott és leigázott népet támogat ezek igazságos harcában a szabadságért és felszabadulásokért a külső beavatkozás ellen a saját sorsuk uralása érdekében ... Egyetlen nemzetnek sincsen joga ahhoz, hogy más országokat támadás, lázítás, ellenőrzés, beavatkozás és megalázás által leigázzon ... Ellene vagyunk a hatalmi politikának és az egyeduralmi tannak, amely szerint nagyhatalmak kis országokat, hatalmas országok gyenge országokat gyötörhessenek." Hogy mely nagyhatalom politikájára és egyeduralmi tanára célzott a kínai szónok, ezt minden kétséget kizáróan felismerheti minden honfitársunk, aki a kínai kérdést nem a new yorki zsidó lapokból, hanem az eredeti kínai sajtóból tanulmányozza, amely közül legérdekesebb a kínai kormány által a Heilung (Ussuri) határfolyó mentén kirobbant fegyveres összetűzések alkalmából “Le az új cárokkal (Down with the new Tsars”) címen kiadott szépen illusztrált füzet. De félreérthetetlenül kiderül ez az iskolás gyerekek által kívülről betanított 12 "egyoldalú szerződésből”, amelyek többsége a Kína gyengesége idején a cári orosz túlhatalom által Kínára erőszakolt azon szerződésekre vonatkozik, amelyek kapcsán a cári hatalom elragadta a Kína északi határán elhúzódó azt a 12.000 km. hosszúságú másfél millió négyzetkilométer nagyságú területet, azért, hogy ezen vezesse keresztül a transszibériai lentőségét felismerő, a magyar feltámadás kivívására érdemes elhivatottság, ezek nemzetiszínü lapjaiban az új “Talpra Magyar” címszavával kellett volna követelnie, hogy terjeszszük trianoni periratunkat a döntésre hivatott kínai hatalom elé, annak bizonyítására, hogy szabadságunkat és a trianoni békeparancs revízióját követelő harcunk igazságos, mint ahogyan Guan Hua ezt meghatározta. Ez a fellebbezés a kínai hatalomhoz életbevágóan sürgős, mint a vesztett világháborúban az abortuszrendelettel két forradalomban kivérzett halálosan legyengült nemzetünknek nyújtandó első orvosi segély, mert ne felejtsük, a mi revíziós igényeinkkel szemben rohanni fognak a trianoni koncok megmentése végett hamis vádjaikkal, meghamisított történelmi igényeikkal ellenségeink! A románokkal szemben máris késtünk 8 esztendőt, akik 1964 tavasza óta udvarolnak Kína kegyeiért Erdély megmentése érdekében. Moszkva ezt mosolyogva tűrheti, mert tudja, hogy Románia Moszkva leghűségesebb csatlósa marad, amióta az 56-os magyar szabadságharcban kiderült, hogy Moszkva és nem Peking volt az a nagyhatalom, amely Románia erdélyi uralmát a varsói paktum szerint szavatolja. Én 15 esztendeje készülők erre a korszakváltóra, 15 esztendeje hirdettem emlékirataimban végül a "kínai—magyar kultúrközösség lapjaként terjesztett “Kelet Nép”-ében, hogy az egyetlen nagyhatalom, amelynél igazságos revíziós igényeink teljesítésére támogatást várhatunk a több, mint 4000 éves állami múltra visszatekintő a közel 800 millió hangyaszorgalmú lakossal rendelkező kínai birodalom. Ezt a "periratot” készítettem elő, e történelmi korszakváltóra váró 600 oldalas “China’s Eurasian Mission” angolra fordított állambölcseleti művemmel. vasútat az eredetileg Haicsenve-i nevű, csendes-óceáni kikötőig, melyet az oroszok kihívó nyíltsággal Wladivostok-ra, magyarul uralkodj Keleten”-re keresztelték át. Ez az elszakított terület Kína Trianonja, amelyről egyetlen öntudatos kínai sem mond le, aminthogy csak hazaárulóink mondhatnak le a trianoni békeparancsban elszakított területeinkről. Nem ideológiai ellentétek, hanem a nemzeti lélek mélyén gyökerező örök államalkotó nemzettudat, az, amely áthídalhatatlanul választja el Kínát a Szovjetuniótól. E tényben gyökerezik a kínai és a magyar nemzet sors- és érdekazonossága, mert minden időkben az ellenség közössége volt az, amely nemzeteket időálló szövetséggel fűzte össze. A Trianont követő félévszázados reménytelenség éjszakájában, most nyújtja első ízben segítő készséggel kezét egy nagyhatalom az angol— amerikai titkos erők által a yaltai rabszolgavásáron leigázott nemzetek felé, tehát felénk is. Ha lett volna az emigrációban, amely 50 esztendőn át zokogta el egymásnak Trianon keservét, valóban egy korszakváltó jeDr. Vágó Pál PROHÁSZKA OTTOKÁR: A FELTÁMADÁS DICSŐSÉGE De Krisztus feltámadt. Sötét, fergeteges, bonzalmas, kegyetlen éj után felkelt ragyogó napja. Kiszenvedett teste megdicsőült, mennyei szépség ömlik el rajta, szemeiből boldogság sugárzik. Testét baj, sérülés nem érheti, kard, fegyver nem sértheti. A tövis, ha érhetné szent fejét, rózsává kivirágoznék, sebei mint drágakövek tündöklenek.. Krisztus szava kiállhatatlan volt afzoknak, kiknek a jó élet Isten és törvény nélkül tetszett. A nagyok, hatalmasok pedig féltették tőle földi érdekeiket. Krisztus ép ezért vajmi elhagyottan állt, a világot ellenségének mondja. S világ alatt ért minden hatalmat, mely Istennel ellenkezik, a királyok, és főurak hatalmát, mely nem akar hódolni Istennek, a hadsereg fegyverét, a gazdagok pénzét, a zsidók konokságát, árulkodását, irigységét, gyűlöletét. Mindez Krisztus ellen sorakcízott. S élükön ott áll Krisztus ellenségeinek feje, maga az ördög, s az egész pokol, az a tengernyi gonoszság, mely megsemmisítene mindent. Üldözőbe fogta Krisztust ez a rettenetes hadsereg. Jöjjetek, gyalázrzuk, rágalmazzuk, kínozzuk, marjuk ki a világból! S úgy is tettek! De Krisztus feltámadt, s mint a polyva a viharban, szétporzik minden ellensége. Azt gondolták: megtörték. De Krisztus legyőzte a halált is. Legyőzte a törvénysfzéket, mely halálra ítélte. A lándzsát, mely szívébe fúródott, a katonákat, kik sírját őrizték, a lepecsételt kősziklát, mely sírját zárta, az ördögöt, ki őt zsákmányának tekintette, a poklot, melyből g pátriarchák lelkeit kiragadta. Mindent, mindent! Az ő sírja dicsőséges lészen.
