Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
«HTVAKOltT 1972. március hó. 10. oldal. PÉCSI KORNÉL DR.: Európai biztonsági értekezlet? A szovjet politika Sztálin kimúlása után egyre gyakrabban és fokozódó hangsúllyal emlegeti Lenint. (Sikerült is neki a UNESCO-nál nagy humanistaként ünnepeltetni!) Külpolitikai síkon is a Lenin-lemezt forgatja. Jó példa erre Bresznyev múlt év őszén Páriszban tett látogasakor elhangzott kijelentése, amikor általános meglepetésre a nemzeti függetlenség liszteletbentartásáról, az országok jogainak egyenlőségéről, az erőszak alkalmazásának kizárásáról, s hasonló jókról — bocsánat a kifejezésért: halandzsázott. - , Viszont amennyi szép-szólam, ugyanannyi s még ennél is több véres tény tanúskodik arról, hogy Moszkva éppenséggel nem igazodik a nemzetközi béke ezen valódi biztosítékaihoz. A rövidség kedvéért a hamar felejtöket csak két dátumra emlékeztetjük: 1956 és 1968! — De akkor miért a magasztos elvek únos-untalan emlegetése? — kérdezheti bárki joggal. — Nos, maradjunk Leninnél, ugyanis ő volt az, aki rávalló cinizmussal elvtársai előtt nem habozott kijelenteni, hogy e szép elvek a Nyugat, — ahogy ő nevezte: ‘a süketnémák’ megtévesztésére szolgáló eszközök. Mindezt azért is írom, mert a Szov jettől és természetesen a csatlós-kormányaitól immár vagy 3 éve sürgetett ‘európai biztonsági értekezlet” -a jelek szerint — a nyugatiak beleegyezésével létrejön ... A baljós tényen nem változtat a nyugatiaktól szépségflastromnak szánt másik jelző: és ‘együttműködési’ értekezlet. Konstruktív irányzatú együttműködési készséget valaha is mutatott-e a bolseviki rendszer? Semmiképp sem érdektelen futó pillantást vetnünk azon meggondolásokra, amelyek a nyugatiakat, nevezetesen a NATO-ban, vagy tágabb keretben: az Atlanti Szövetségben csoportosult kormányokat erre, az enyhén szólva, engedékenységre bírták. — Két okot említünk: az egyik lélektani. Ez annyit jelent,, hogy a nyugati világban általánosulnak a fáradtság tünetei. A feszültség enyhülésének bármilyen, tehát legyen az akár hamis jele, — kapóra jön. A másik ugyancsak a nyugatiak hibája: a korlátlan gazdasági mohóság, amit részben megmagyaráz szédületes arányú technológiai fejlődéssel járó termelési többlet piackereső mozdulata. Ugyanekkor egyre szélesebb rétegek mind magasabb életszinvonalra törekszenek, béremelést követelve. Elvégre erre ösztökél mindenkit az üzleti propaganda: a reklám is. — Az iparilag fejlett országok között mindez az utóbbi években olyan versengést támasztott, amit már gyilkosnak jellemezhetünk. — Könnyű megmondani, ki az így támadt politikai feszültségek és bizonytalanságok haszonélvezője. Hruscsov nagyhangú kijelentése, hogy ‘‘mi magukat mind eltemetjük”, ily körülmények között könnyen valóra válhat. Ped g. pedig Moszkva sem ülhet olyan biztosan nyeregben, ha annyira sürgeti az 1945-ben neki juttatott zsákmánya biztosítását; mert nyilvánvaló, hogy ez a ‘‘biztonsági értekezlet” csak szovjet érdekeket szolgálhat. Avagy így akarná Washington a pekingi találkozó után Moszkva aggodalmait csillapítani? De lehet-e mindig egy csapásra két legyet agyonütni? S még egy kérdés: a három nagyhatalom: az USA, Szovjetunió és Kína között fölcseperedő negyedik: Európa sorsa mi lesz? Alig fejeztem be e sorokat, amikor veszem a “Varsói szerződés” jelenlegi, tehát úgynevezett béke viszonyok között fennálló katonai készültségére vonatkozó adatokat. íme: BULGÁRIA: 152.000 fő, 12 hadosztály, ebből 2 páncélos, 2000 harckocsi, 350 harci repülőgép. Az itt állomásozó szovjet erők adatai ismeretlenek. CSEHSZLOVÁKIA: 235.000 fö, 14 hadosztályból 4 páncélos; 3400 harckocsi, 700 repülőgép. KELET-NÉMETORSZÁG: 126.000 fő; 6 hadosztályból 2 páncélos; 1800 harckocsi, 1100 repülőgép. LENGYELORSZÁG: 277.000 fő; 14 hadosztályból 5 páncélos; 2700 harckocsi, 1500 repülőgép. MAGYARORSZÁG: 102.000 fő; 6 hadosztályból csak 1 páncélos!, 400 harckocsi; 100 repülőgép. A Szovjet nagy bizalmatlanságát tükrözik ezek az adatok! Ugyanekkor 95.000 főre becsülik a Magyarországon állomásozó szovjet erők létszámát 4 hadosztályba sorolva kb. 350 harci repülőgéppel. RUMÉNIA: 198.000 fő, 14 hadosztályból 1 páncélos; 1500 harckocsi; 300 repülőgép. E szovjet kiképzésű és fegyverzetű nemzeti haderők ellenőrzésére, felügyeletére Moszkva nemcsak Magyarországon tart jelentős erőket készenlétben, hanem a többi rabországban is. Az alábi adatok ezt világítják meg. CSEHSZLOVÁKIA: Kb. 200,000 fő 8—10 hadosztályban. A többi adat ismeretlen. KELET-NÉMETORSZÁG: 407.000 fö (!) 20 hadosztály; ebből 10 páncélos; 7500 harckocsi, 1100 harci repülőgép. LENGYELORSZÁG: 70.000 fő 2 hadosztályban, amiből egy páncélos. RUMÉNIA: ismeretlen számú haderő. Magában a Szovjetunióban a hadsereg békeállománya a következő: 3.500.000 fő 120—140 hadosztályban, amiből kb. 50 páncélos. 1965-ben közel 48.000 harckocsi!, vagy 12.000 harci repülőgép. — A hadihajók, különböző röpentyűk, stb. számára több-kevesebb sikerrel csak következtetnek a katonai szakírók, de abban mindanynyian egyetértenek, hogy az utóbbi években a Szovjet háborús készülődése fenyegető mértékben növekedett. Az erőviszonyok ismeretében most már megint az a kérdés, kinek a biztonságáról van szó Európában, azaz végeredményben az egész szabad világban? Mert ha Európa ma a Szovjet kezére esik, akkor holnap nincs többé “szabad” vüág. Felhívás! Az amerikai magyar lövész ifjúsági mozgalom 1972. május 27 és 28-án tartja nagyszabású konferenciáját a Pa.-ban levő lövész tanyán. Kérjük a kerületi parancsnokokat, csapat parancsnokokat, lövész tiszteket, lövészeket, lányokat és fiúkat, valamint a lövészek baráti körét, hogy személyes megjelenésükkel tegyék sikeressé a kon ferenciát. Erre vonatkozó részletes intézkedést idejében szétküldi a lövész központi parancsnokság. HÍREK... MEGEMLÉKEZÉS A “Magyarok Mindszentyért Mozgalom’’ márciusi akciójával kapcsolatban, “Felhívás”-unkban kiemeltük a március 19. és 29-i ünnepnapokat: Hercegprímásunk nevenapját és 80. születésnapját. Ez a két nap közeledik, a márciusi-akció — reméljük eredményesen — lezárul. Hisszük, hogy a szabad-világ egyetemes keresztény magyarsága felsorakozott első' Zászlósurunk mögött. Ezen a két napon, a bécsi Pazmaneum egyik oldalán, lélekben ott áU az egész száműzött magyarság és a másik oldalról az “ideiglenes, de életírtó” határokról felvonul a rabmagyarság. így idegenben bár, de szabad földön és ősi magyar falak előtt találkoznak és egyesülnek a száműzöttek és a rabok. Együtt vonulnak el az őket egyesítő hős Vezérük, az utolsó száműzött előtt, hogy hittel, reményeikkel és ragaszkodó szeretetükkel üdvözöljék őt. Őt, aki az Isten házában, az idegenektől és idegen e~zméktől bitorolt hazánkban is hallatta bátor hitvalló magyar szavát és imáját az Egek Urához és a Magyarok Nagyasszonyához. Üdvözöljük őt, aki “hitéért és népéért” végigjárta a magyar kálvária oly sok áUomását: a 29 nappal és éjjel tartó és középkori módszereket felülmúló kínvallatást, 8 évig tartó súlyos börtönt, 15 éves négyfal-közti életet saját hazájának idegen területén. S aztán magára vette élete legsúlyosabb keresztjét: elhagyta hazáját s a szabadság-eszme szimbóluma a rabhaza területéről eltűnt. Rövid római tartózkodás után, Hercegprímásunk a Pazmaneum falai közé költözött. Üdvözöljük őt, kérve a jő Istent, hogy árassza el legbőségesebb áldásával, tartsa meg még hosszú éveken át jó egészségben, teljes szellemi és fizikai erejében, hogy visszavezethesse száműzött népét az idegen bitorlóktól és idegen eszméktől megszabadult hazájába. Ezért imádkozzunk minden magyar templomunkban, szent miséinkben és istentiszteleteinken a márciusi ünnepnapokon. Mondjuk el azokon legszebb magyar imáinkat búsvét feltámadásának ünnepe előtt. A Magyar Felszabadító Bizottság — Magyarok Mindszentyért Mozgalma nevében ALMAY LAJOS elnök. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XIV. évfolyam 3. szám — 1972. március hó. Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011 • A magyarországi reformátusok egyik központja a Fejér-megyei Zámoly község, amelynek lakossága Dévai Bíró Mátyás munkássága nyomán csatlakozott a reformációhoz. Zámoly református lelkészeinek névsora 1652- től ismert. Most ünnepi istentiszteleten köszöntötték a község jelenlegi lelkipásztorát, Bíró Ernőt, 30 éves zámolyi szolgálata alkalmából. ♦ • Az angol Művészeti Tanács jelentése szerint az idén mutatják be Londonban az "Adolf Hitler élete és halála” című színdarabot, amelynek hatvan szereplője van. A rendezők szerint nem csupán az évtized, hanem az évszázad legnagyobb színházi eseménye lesz. A jelentés még hozzáfűzi: a fő nehézséget a mű hossza okozza, mert előadása legalább hat órát vesz igénybe. A mű szerzője a kanadai George Hulme, aki hat éven keresztül készítette alkotását. SAN DIEGOI MAGYAR HÁZ Az 1972 májusi kerekasztal értekezlet tematikája 1. A második haza kultúrájához való alkalmazkodás, mint a magyar kulturális örökség felszívódásának, elporladásának folyamata. Leértékelődési, negatív szempontok. 2. Az alkalmazkodás, mint az életbenmaradás és növekedés, gazdagodás útja és eszköze. Pozitív értékelés. 3. A magyar szervezetek szerepe az alkalmazkodás és a magyar értékek konzerválása folyamatában. 4. Néhány adat az emigráció pszichológiájához és szociológiájához. Az alkalmazkodás és konzerválás élményben és viselkedésben megjelenésének lélektanáról. 5. A House of Pacific Relations Inc.-be tömörült 20 nemzetiség kulturális örökségének szerepe az alkalmazkadás folyamatában. 6. A magyar nyelv sorsa és szerepe az alkalmazkodásban és konzerválásban. 7. Elősegíti-e vagy hátráltatja-e a magyar kulturális örökség konzerválása az új hazában való érvényesülést, és milyen körülmények között, milyen mértékben? 8. Az óhazával való kapcsolat jelentősége és szerepe. 9. A pszichológia és szociológia néhány korszerű fogalmának kísérleti alkalmazása a magyar eredetű lakósság beállítottságának és viselkedésének értelmezésére. (Needs of relatedness — kapcsolatban lenni emberekkel és dolgokkal; transcendence— elhatárolva lenni emberektől és dolgoktól; rootedness — a valahová való tartozás értelme; identity — annak tudata, hogy kik és mik vagyunk; frame of reference — szilárd és kiegyensúlyozott szemléleti alap a világ érzékelésére és értelmezésére.) 10. Az emberek irányításának és befolyásolásának technológiája. Lehetséges, célszerű és szükséges-e (esetleg védekezésképpen) alkalmazni a magyar eredetű lakósság és szervezetei esetében a “Behavioral Technology” világ- és amerika-szerte, gazdasági, politikai és ideolégiai célok érdekében alkalmazott, tudományos alapokon nyugvó módszereit?
