Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
1972. december hó 9. oldal «itmKÖtrr A KERESZT ES KARD MOZGALOM HANGJA TLEN EMBEREK ÖNZETLEN MUNKÁJA VISZI ELŐRE A MAGYAR ÜGYET! Irányváltozást! Minap munkába mentem a gépkocsimmal, szokás szerint bekapcsoltam a rádiót és a következő üzleti híradást hallom: “Újítsa meg Christmas és Chanukah club könyveit". A vér az agyamat elöntötte, a szokásos reggeli álmosság is egy pillanat alatt elszállt a fejemből, a fertőzésnek, az agymosásnak ilyen cinikus módon való propagálása miatt. Ebből a kis reggeli ébresztőből kiindulva is elénk tárul, aki tisztán lát, sátán szolgálóinak mérhetetlen uralkodása a "Jézus hit” nélkül élő úgynevezett nyugati keresztény tömeg felett. A közeledő karácsonyi ünnepek szolgálnak a legjobb alkalomnak, hogy minél több tömegembert neveljenek, és minél kevesebb legyen az egy Isten hivő. A neon fények szolgálnak arra, hogy a valóságot ne lássuk és meg ne értsük. A léleknélküli pompa dísz a legjobb álca, amely takarja a mesteri módon irányított félrevezetést, butítást. Magyar Testvéreim millió példa van előttünk, történelmünk tanúsítja, az a sok hiába kiontott magyar vér bizonyítja, hogy ez a sátáni erő elvette hitünket, hazánkat feldarabolta, fiait a világba szétszórta, otthon börtönbe zárta. E sok megaláztatás ellenére szellemi vakságunk miatt ennek a könyörtelen erőnek voltunk csodálói és kiszolgálói. Gondolkodás nélkül hittünk benne, tőle vártuk nemzetünk ügyének felkarolását, ma is vannak még sokan, akik még nem látnak tisztán, vagy nem akarnak látni. Mi, akik hiszünk abban, hogy van Isten, mert fajtánk mindég egy Isten hívő volt, szellemi forradalomra hívjuk fel a tisztán látókat, hogy végre rázzuk le magunkról mesterségesen ránk erőszakolt felfogást és hitet, amely nem csak a személyt, de az egész nemzetünket mindig romlásba döntötte. Szellemi forradalom harcosainak tudnia kell, hogy a sátán erői nekünk mindig hazudtak, nagyon helyesen fejezte ki magát az egyik harcos társam, mikor azt írta: Krisztus Urunk tanításait is meghamisították mikor a korbácsos Krisztus szájába ilyen szavakat adtak, hogy "szeresd az ellenségedet”, aki megdob kővel hajítsd vissza kenyérrel. Testvéreim ez ellentmondás! A mindenbe való belenyugvás a túlzásba vitt megalázkodás csak ennek az istentelen erőnek a céljait szolgálja... Ez a hazugság kivetődik a hitéleten túl a népeket irányító és vezető politikai életre is. Ennek tudatában meg kell, hogy értsed magyar testvérem, hogy mért nem kap meghallgatást a nyugati világ fórumán a magyar népünk ügye. Tudatosan azt akarják belénk verni, hogy rokontalan kis nép vagyunk és örüljünk annak is, hogy megcsonkítva is, de élhetünk ott a germán és a szláv tenger közepében. Milyen őrültek voltunk, hogy ennek a hazug szellem-világnak áldoztuk fel magunkat 1000 éven keresztül. Félrevezetett vagy félrevezető prófétáink szemforgatás közben azt szavalták nekünk, hogy mi vagyunk és voltunk a nyugat védőbástyája, hogy még több vért adjunk. A szavalat csak a félrevezetést szolgálta a butítás miatt mindig megmaradtunk a csendes belenyugvásnál. Kérdezheted Testvérem, hogy mért? Mert a magyarok gerincét már I. István korában eltörték az országba hozott idegenek miatt. így mindig elmaradt a magyar nép cselekvése a saját sorsa ügyének megváltoztatására __A magyar saját otthonában csak jobbágy lehetett, mert a beözönlő idegenek, akiket a nyugati romantikával megszédített vezetők behoztak első számú polgárai lettek a magyar hazának, ranggal és vagyonnal ellátva ők uralkodtak és még ma is uralkodnak az államalkotó nép fölött. Az emigrációban még mindig megtalálható ez a csökevény, az otthonról most nem beszélhetünk, mert szláv kommunista imperializmus alatt él népünk. A szellemi forradalmunknak innét kell kiindulnia, majd megerősödve birtokba venni az ősi földet... Ennek érdekében teljesen revideálni kell az ezer éves meddő politikánkat. Új utak mutatkoznak, népünk bölcsőjében ahonnét származunk, az ott élő testvér népek ébredeznek. Ezt az ébredést nekünk nem csak figyelemmel kell kísérnünk, hanem cselekvésre is el kell szánnunk magunkat. E végből sürgetjük a “Turáni” népekkel a baráti kapcsolatok felvételét. Első lépésnek ajánlatos lenne, ha a fiatal egyetemista ifjaink felvennék a baráti és kultúr kapcsolatokat a török, Pakisztán, japán, kínai és bolgár ifjúsággal. Politikusaink pedig több időt szenteljenek a keleten feltörő új erők felismerésére és a kapcsolatok kiépítésére, mint hogy teljes idejüket a nyugati előszobákban alamizsna várassál töltsék. Figyelmünk itt csak arra szorítkozzon, hogy tudjuk mi történik itt és ha még is akad barát azt is be tudjuk állítani céljaink segítésére, de a fő erőnket és időnket ne itt pazaroljuk el... Be kell látnunk, ha tetszik, ha nem sátán szellemiségtől uralt nyugattól, ma is csak a fennt álló status quot kaphatjuk, az pedig lassú, de biztos halálát fogja jelenteni népünknek a szláv kommunista imperializmus elnyomása alatt. Félre kell tennünk népünk érdekében minden régi, de meddő romantikus elképzelést, mert ha az új út felé vezető vonatról is lemaradunk, maradi kényelmes felfogás miatt, elfogja nyelni népünket a szláv tenger. Cselekvésre van most szükség, nem pedig hangzatos jelszavakra és beszédekre, mint azt eddig tettük, a beszédek elhangzottak megtapsoltuk őket és minden maradt a régiben. Az apró vezérecskék pedig diadalmasan ültek tovább a homokra épített fellegváraikban ... Úr Jézus Krisztus születésének idejét rövidesen ünnepeljük. Akkor lennénk hozzá méltók, ha mi is mernénk az akasztófák árnyékában követni őket az igazság, a rend és a becsület útján. Magyar Testvéreim, ne legyetek restek fogjátok meg a tollat, írjátok meg nekünk egy levelező lapon helyesli tek-e ezt az elképzelést vagy nem, amelyet fennt vázoltam. Adjátok tovább ezt a felhívást azoknak is akikhez esetleg nem ér el szavunk. Nem akarunk külön utakon járni, de a meddőn sem. Ha ez az akarat találkozik az emigráció többségi akaratával, ez lesz az a szellemi forradalom, amely kitudná alakítani a “Nemzeti Frontot” amely képes volna egységes cselekvésre bírni a hazánk sorsáért aggódó honfitársainkat. Ennek jegyében kívánok minden áldoztra képes magyar baj társamnak áldásokkal teli békés ünnepeket, majd közös akaratunkból, magyarok Istene segítségével hazánk népének szabadságot hozó örömteljes új esztendőt. Vasvári Zoltán Címünk: Kereszt és Kard Mozgalom 256 Dayton Avenue Clifton, NJ. 07011 USA. Tel.: (201 546-5342 Kereszt és Kard Mozgalom vezetősége Istentől áldott békés karácsonyi ünnepeket és egy boldogabb magyar új esztendőt kíván a mozgalom tagságának és a nemzeti magyarságnak. MAGYAR BÁL NEW YORKBAN Előzetes értesítést adunk arról, hogy a 16. "MAGYAR BÁLT” New Yorkban a Hotel Hiltonban 1973. január 20-án tartjuk. Kérjük a nyitó lányok és fiúk jelentkezését telefonon leadni: 201-546-5342 vagy 212-HI-55706 az esti órákban. Bálkirálynő választás, magyar ruha verseny és jó hangulat várja a megjelenő honfitársakat a "magyarok magyar bálján”. Ismerősök és barátok címeit kérjük leadni a "Magyar Bál Committee” címére 256 Dayton Ave., Clifton, N. J. 07011. Legyünk támogatói a Magyar Bálnak, hogy örögbítsük a magyar hírnevet, valamint a tiszta bevételből a rendezőség is tudja akkor támogatni a magyar ügyeket és a fiatalságot. 180 ÉVES A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ A trianoni békediktátum következtében Romániának ítélt Erdélyben évszázadokon át az iskolaszínjátszás, időnként a fejedelmi udvar alkalmi színjátékai és a főúri műkedvelő színjátszás jelentette a színházat. S bár ezek a hagyományok nem lebecsülendők, a hivatásos magyarnyelvű színtársulat megalapításáig évszázadokig várni kellett. Az idevezető úton jelentős esemény volt, hogy Teleki Ádám 1772-ben Kolozsváron magyarul jelentette meg Corneille Cid-jét. A 80-as években egyre központibb helyet kap az állandó játékszín ügye, egyre többen ismerik fel az anyanyelvű állandó színjátszás megteremtésének fontosságát. 1792. november 11-én felgördül a függöny, lezajlik az első előadás. Kolozsvár ekkor még kisváros volt ahhoz, hogy egész éven át eltarthasson egy népes társulatot és úgy látszott, hogy a sikeres indulás után a színház megbukik. Ekkor sietett a társulat segítségére néhány haladó szellemű nemes, elsősorban idősebb Wesselényi Miklós, aki jövedelmének jelentős részét a színházra költi. Wesselényi nemcsak adományoz, de éveken keresztül közvetlenül is részt vesz a kolozsvári színház szellemi irányításában és megszervezi annak vidéki vendégjátékait. Nagyvárad, Marosvásárhely, Nagyenyed, Brassó, Dés, majd Máramarossziget, Szatmár láthatja vendégül egy-egy rövidebb, vagy hosszabb szezonra a kolozsvári aktorokat. Az erdélyi nemesség egy része a színpártolásból oroszlánrészt vállalt magára, de a kolozsvári színjátszás így sem lett nemesi színjátszás, sohasem lett a kiváltságosak színháza. A nézőtéren a nemesi páholyok tulajdonosai mellett ott voltak a polgári, az iparos rétegek is, amelyekre mindig számíthatott a színház. (A kőszínház építésekor ingyenmunkával siettek a színház segítésére.) Aztán ott voltak a vékonypénzű diákok, akiket a színházbajárásért időnként a kicsapás veszélye fenyegetett. Wesselényi halála megint göröngyösebbé teszi a kolozsvári színészek útját. Az évek óta megkezdett kőszínház építése az árdrágulás miatt alig halad előre és a Kolozsváron játszóhely nélküli kolozsváriakat Marosvásárhely fogadja be. 1821- ben készül el a kőszínház, a Farkas utcában és majd egy évszázadon át nyújt a kor színvonalán játszási lehetőséget a társulatoknak. Két évtized híján két évszázados múltra tekinthet vissza tehát a kolozsvári színészet és színháztörténet.