Szittyakürt, 1972 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1972-11-01 / 11. szám
1972. november hó «ITTVAKÖfcT 7. oldal • • __ • • AZ OROK MAGYAR OKTOBER FENYEBEN SZABADSÁGHARCOS MEGEMLÉKEZÉS SZABADSÁGHARCOS EMLÉKVACSORA -j TORONTÓBAN TORONTÓBAN Véghely Tibor az MSzFT Szervezési Osztályának vezetője. Torontóban ez évben először, a Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsa is megrendezte az Októberi Forradalom Emlékünnepélyét, úgy, ahogy azokra a napokra emlékezni kell nekünk magyaroknak. Az ünnepélyt okt. 22-én vasárnap délután félhárom órai kezdettel rendezte a Forradalmi Tanács a torontói Magyar Ház Árpád termében. Mindenki eljött, aki 1956-ot magáénak vallotta és úgy érezte, hogy valóban 56 októbere, a magyar szabadságharcosoké. Ezen az ünnepélyen nem voltak idegen szónokok, választási kortesek és ez az ünnepély nem lett lealacsonyítva olcsó választási szólamok "hordójává”, valóban igazi Szabadságharcos emlékünnepély volt. Az emlékünnepély szónoka Véghely Tibor szabadságharcos bajtárs volt, aki maga is aktív résztvevője volt Október Forradalmának. Mondanivalója a forradalmat kirobbantó, a fegyveres felkelést végigharcoló szabadságharcos katona és forradalmár mondanivalója volt, mely valójában visszatükrözte a Magyar Nép 1956-os követeléseit, szabadságvágyát. Óriási sikert aratott Véghely Tibor baj társunk megemlékezése, mert beszédében 1956 októberének forradalmi frisseségét elevenségének éltető szelét érezte a hallgatóság, amit a torontói magyarság hosszú évek óta nélkülözött. A hallgatóság közül sokan felálltak és úgy üdvözölték Véghely baj társunkat beszéde után, mert a hosszú évek óta elhallgatott, elferdített igazságokra hívta fel a figyelmet és ébresztette fel az igaz, 56-os szellemet beszédében. Ez az ünnepély óriási sikert jelentett a Forradalmi Tanács részére is, mert annyi hosszú év után végre sikerült egy valóban olyan októberi megemlékezést tartani, melyet az 56- os forradalom elvár tőlünk magyaroktól, főleg azoktól, akik 56 szellemi örököseinek valljuk magunkat. Ezt méltányolta a hallgatóság is, amikor szeretetével, elismerésével vette körül Véghely bajtársunkat. Ugyanitt a Forradalmi Tanács megfogadta, hogy ezentúl minden esztendőben ilyen, október szelleméhez hű megemlékezéseket fogunk tartani, híven kötelességünkhöz, emigrációs hivatásunkhoz. (H. O.) Az 1956-os forradalom vívmányaira emlékeztek Montreálban A Hungária Szabadságharcos Mozgalom és a Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsa ezidén Montreálban a Forradalom és Szabadságharc tizenhatodik évfordulóján, 1956 október 23 és a magyar jövő címmel", ünnepi előadást rendezett. Az emlékezés gyertyái mellett, zászlónkat magasra tartjuk és a jövőbe nézünk" — mondotta Véghely Tibor a Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsának belügyi vezetője, megnyitó beszédében. A Quality hotel zsúfolásig megtöltött dísztermében bemutatásra került Montreálban először a “Men is crisis” c. szabadságharcról készült dokumentum film. Az előadás Tóth Iván gordonka művész zeneszámaival folytatódott. Homonnay Otto János a Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsának vezetőségi tagja tartotta meg az ünnepi előadást. Előadásában részletesen ismertette a MSzFT politikai koncepcióját. Magyar és magyar közti testvéri eszmecserével fejeződött be a nagysikerű előadás. Forradalmi emlékünnepély Kitchenerben Kitchener és környékének magyarsága 1972. október 22-én vasárnap délután 3 órai kezdettel rendezte meg ez évi októberi emlékünnepélyét a galti magyar Kossuth házban. Nívós magyar kultúrműsor egészítette ki az ünnepi megemlékezést. Az ünnepi szónok előadása óriási visszhangot keltett, mert 1956 októberének eseményeit olyan történelmi megvilágításba helyezte, mely mai emigráns kötelességeink maradéktalan végrehajtását rója ránk. Az ünnepi szónok Fasching Antal bajtárs (Montreal) a Forradalmi Tanács vezetőségi tagja, történelmi levezetésében kitért Budai—Nagy Antal—Dózsa György—Kossuth és 56 októberének forradalmi összefüggéseire, mely események történelmi igazságai megmásíthatatlanok. Ezen nagyszerű forradalmi örökségek tovább éltetői, mi, mai emigránsok csakis akkor tölthetjük be hivatásunkat, ha ezen nagyszerű forradalmak szellemének a tüzét, parazsát elevenn lángokká alakítjuk a mindennapi tetteinkben, nemeztünk javára. (T. J.) Meghitt, bensőséges emlékvacsorát rendezett a Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsa torontói részlege, ez év október 21-én szombaton este a torontói Magyar Ház helyiségében. Marschalko Lajos: “Új bibliát” c. versét szavalta mély átérzéssel Fülöp Judith, majd Horváth József a delhi-i magyar rádió vezetője emlékezett meg a Magyar Forradalom első hatásairól nyugaton, a 45-ös emigráció szemszögéből értékelve az eseményeket. "Ez a forradalom, folytatása volt Budapest 1945-ös védelmének a bolsevista hadak ellen”, mondotta megemlékezésében. Nagy sikert aratott Inokay Csaba saját szerzeményekből előadott időszerű témás zongorajátéka. A fiatal művész már itt született Kanadában, de édesanyja igaz magyar nevelésének eredményeként, Csaba a másodgenerációs magyar ifjúság egyik torontói büszkesége lett, igazi magyar hivatástudattal telített ifjú lélek, mely művészetében meglátszik. Az est ünnepi előadója Baranski Tibor (Buffalo) szabadságharcos költő baj társunk volt, aki élő elevenséggel emlékezett meg a forradalom nagyszerű pillanatairól és személyes élményeiből mondott el megrázó epizódokat, kiemelve belőle a lényeget, "egyedül küzdöttünk Európában mindig, 1956-ban sem volt másképp, ugyanúgy magunkra hagyott Nyugat bennünket akkor, mint ma”. Előadása alatt a felelevenített események hatásaként, szem nem maradt szárazon és az egész teremben a hangulat valóban visszaadta azt, amit a megemlékezéseknek kell kiváltaniuk, a néma magunkbaszállást és mélységes lelkiismeret vizsgálatot. A szónok kihangsúlyozta, hogy “október 23-a nem egy örömünnepe a magyarságnak, mert a csirájából felivelő magyar szabadságtörekvést folytották vérbe orosz tankcsordák, ezen a napon”. "A szüreti bálok és mulatások más időkre valók, ez a nap, a szent emlékezés napja.” Igen emelte az est hangulatát a “Men in crisis" c. angolok és franciák által készített politikai dokumentumfilm az 1956 os forradalomról, melyet a műsor befejező számaként tekintettek meg a jelenlévők. Hatalmas tapssal jutalmazták a jelenlevők a Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsának helyi vezetőit, amikor a több, mint két méter átmérőjű, hatalmas, élő piros-rózsákból font koszorút behozták a terembe, a szalagon: Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsa felírással. Ilyen nagyméretű koszorút Torontóban még nem helyeztek el a Szabadságszobornál. Baranski Tibor baj tár sunk Másnap a déli órákban mikor a koszorúzás megtörtént, a hatalmas koszorút látni lehetett a Lake-Shore blvd.-ról is, ahol a kocsi forgalom megállt és mindenki a koszorúzást nézte, mert valóban ilyen gyönyörű koszorút még erre az emlékműre nem helyeztek el. Az emlékvacsora, emlékező vendégserege a műsor után a késői órákig együtt maradt és az élmények felújításával beszélgetéssel töltötték az időt. Senkisem akart a valóban testvéries, igaz bajtársi hangulatból elmenni, mert úgy éreztünk, mint akkor 1956-ban, hogy valóban egyek, magyarok vagyunk és ezt az érzést sikerült ma 16 év távlatából újra feleleveníteni, lélekbemarkoló valódisággal. (F. L.) A Magyar Szabadságharcosok Forradalmi Tanácsának koszorúja.
