Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-10-01 / 10. szám
1971. október hó «IttVAKÖftt 5. oldal HORVÁTH MIHÁLY: Ezeréves nyelvi rejtély a megfejtés utján nyíregyházi tudós vallatja az avar rovásírást A Szabolcs-Szatmár megyei múzeumok igazgatója: dr. Csallány Dezső kandidátus, 150—160 ezer leltározott régészeti tárgylelet gazdája, ismerője — 1926 óta. Nevét most mégsem a gazdag megyei gyűjtemény példás gondozása és publikálása kapta szárnyra, hanem annak a néhány esztendős kutatómunkának meglepő eredménye, amellyel nem kevesebbet bizonyít, mint azt, hogy a magyar nyelvet itt találták és tanulták meg a Kárpát-medencében a honfoglalók. Árpád és seregei — a kutató szerint — török és iráni nyelven beszéltek s a mai magyar nyelv elődjét, az ugor nyelvet az akkori tiszántúli őslakosság, az időszámításunk után 568-ban odatelepült avarok beszélték. Árpád népe tőlük vette át azt. BALRÓL JOBBRA Mivel bizonyítja a nyíregyházi tudós ezt a meghökkentő állítást? Mindenekelőtt: az avar sírokban talált leletek rovásírásainak megfejtésével. Ám mielőtt a bizonyítékokra térnénk, szükséges megjegyezni, hogy "magyar” rovásírás néven eddig a kutatók a székelyek — XIV—XV. évszázad óta használt — rovásírás-rendszerét értették. Régebbi rovásírásos leletek megfejtésével alig foglalkoztak, hiszen nem volt meg ahhoz a nyelvi alap. Született ugyan számos megfejtési kísérlet az első ezredforduló idejéből származó rovás jelek értelmezéséhez, ezek azonban többnyire téves következtetésre vezettek. A téves megfejtési kísérletek és zsákutcába jutó kutatások tudósai minden lelet esetében a székely rovásírásra jellemző "törökös” jobbról balra olvasással kísérleteztek. Csallány Dezső az avar rovásleleteket megpróbálta “magyar módra” balról jobbra megfejteni, s a jeleket az öszszes eddig ismert rovásírás-rendszerekből összeállítani. A több esztendős munka eredményeként, 18 jel teljes bizonyossággal azonosítható betű-hang értéket adott. A meglepetés akkor következett, amikor a balról jobbra olvasott, hangra regisztrált avar rovásjelek érthető magyar szöveget, szövegrészeket adtak. Íme a példák: az 1905-ben felfedezett szentesi felsőcsordajárási avar temető 36. számú sírjából előkerült rovásjelekkel ellátott csontlapocska az új módszerrel történő elemzés után a következő szöveget adta: “Temesitek!", azaz: temessétek!... A felirat rendelkezés a honfoglalás előtti halott eltemetésére. A Jánoshida-Tótkérpuszta (Szolnok megye) avar temetőjének 228. sírjában talált női csont dísztárgy vésete az ördögűzést mutató sátánábrázolás mellett a következő szöveget adja: Satanas — szatanas, azaz “a sátáné”. Törökös kezdésű avar alakja egy latin eredetű műszónak, amely mai nyelvünkben is tovább él a "sátán” szó alakjában. NEMES KISESEK ... A 18 betű-hang jel biztos ismeretében folyik tovább a sokat ígérő kutatás, amelynek következtetéseit így vonja le a nyíregyházi tudós: — Döntő fontosságú adatok maradtak fenn a tiszántúli avarok, Baján, Kagán népének ugor nyelvére nézve. Főleg a Szentes-környéki rovásfelirat adott tisztán ugor nyelvi dokumentumot. Ez — más egyebek mellett — bizonyítja, hogy az ugor nyelv a Kárpát-medencében Árpádék 896. évi honfoglalása előtt 568-ban már megjelent a Tisza vidékén, mégpedig az avarok útján. Az avarok nem pusztultak el, nem szlávosodtak el, hanem töretlenül éltek tovább a magyar nevet felvéve. Árpád népe pedig az avarok nyelvében feloldódott, nyelvileg felszívódott egy-két évszázadnyi kétnyelvűség után. Későbbi magyar rovásírás-megfejtések is bizonyítják, hogy honfoglalás kori török nyelvű őseink sokáig megőrizték a török nyelvet és sokáig megtar-TÖRÖK SÁNDOR: Napjainkban a magyar őstörténet újraértékelésének korát éljük. Szinte naponta jelennek meg a különböző dolgozatok, cikkek, újabb elméletek, amelyek a magyar honfoglalást, annak körülményeit igyekeznek a széles körben meginduló tudományos eredmények tükrében bemutatni. A magyar honfoglalás 896-os dátuma módosításra szorul, s ezt az időpontot mintegy 250 évvel korábbra kell hozni. Lassan világossá válik, hogy Árpád honfoglaló “magyarsága” csak részben volt finnugor eredetű. Ha ma mégis magyarul beszélünk, azt a sok idevágó adat mellett azzal is magyarázhatjuk, hogy az avar honfoglalással (568) és azt követően is igen jelentős számú finnugor (magyar) elemek telepedtek le a Kárpátmedencében. A magyar honfoglalás két szakaszához ma már alig fér kétség, az elsőhöz tartozó finnugor elemek a fehér, míg a másodikhoz (Árpádék) a fekete magyarok tartoztak. Véleményem szerint igen jelentős tudományos irányvonalat képvisel Csallány Dezső nyíregyházi múzeumigazgató munkássága az avar rovásírás megfejtését tekintve. Megállapításai merészek, de alapjában véve helyesek, melyeket saját nyelvészeti kutatási eredményeim is nagymértékben alátámasztanak. Az avarok története még napjainkban is igen homályos, a rendelkezésünkre álló forrásmunkák megbízhatatlanok. Döntőek azonban Theophylactus korabeli tudósításai, melyeket több későbbi krónikás is átvett. Theophylactus miután ismerteti a keleten lakó turkok kagánjának levelét, érdekes és meglepő tudósítást közöl az avarok genetikai viszonyaira nézve. Határozottan megkülönbözteti az európai avarokat az igazi ázsiai avaroktól, melyekhez hozzáfűzi, hogy az előbbiek jogtalanul viselik az ázsiai avarok nevét. Vizsgáljuk meg most ezt a kérdést kissé közelebbről a nyelvészet segítségével. Sokszor tapasztalható, hogy egy-egy nép nevét több nép is felveszi, de előfordulhat az is, hogy egy meghatározott területen, illetve egy adott égtájhoz csatolt mitológiai jelentőségű színjei képzete, az ehhez kapcsolódó hiedelmek valamilyen tulajdonsága, ismérve adja egy bizonyos nép nevét. Ezek a népnevek gyakran hangalakjukat tekintve, eltérhetnek egymástól, de jelentéseik mindig egy meghatározott körben mozognak. tották például "iái" — azaz: "úr" rangjukat, még akkor is, amikor már elugorosodtak. Ennek igen sok — az ugyancsak Csallányi Dezső által megfejtett — jobbról balra, tehát "törökszékely” módra olvasandó rovásírás emléke van. Ilyen például a Pomáz környékén talált rovásírásos gyűrű felirat: “Tamás szerzetes”, azaz a tulajdonos neve és foglalkozása. "Idis nemes kisesek adjik Isten" — mondja egy Hódmezővásárhely környéki kútásás közben talált XIV. századi elektronfém gyűrű szövege: "Nemes Előfordulhat az is, amikor azonos, vagy rokonhangzású népnevek egymástól teljesen különböző fogalmakat takarnak. Ázsiában és Kelet-Európábán az égtájaknak valamikor különös jelentőséget tulajdonítottak, mindegyiknek egy-egy természeti isten felelt meg. A családok, törzsek, törzsszövetségek rendszerét az istenekéhez hasonlóan alakították ki, köztük ugyanolyan családi kapcsolatokat képzeltek el, mint a földi családok viszonylatában. A korabeli népnevek nagy többségének kialakulását ezekben az ősi képzetekben kell keresnünk. Valószínű, hogy a belső-ázsiai eredetű avarság sohasem jutott el a Kárpát-medencéig, tehát itt két különböző népről van szó. A turkok kagánja szerint az az avar nép, melyet ő leigázott, valahol Ázsiában székelt a keleti égtáj irányában. Ezeknél a népeknél a kelet színe a kék volt, ahol az ég, az időjárás és a víz istene székelt. Sok török nyelvjárásban még ma is az ob = levegő, víz, obo = ég, menny, agaar = levegő, ég, stb. Ennek az égtájnak az irányában helyezkedik el a kök türkök (kék török), amit nevük is bizonyít és meghatározza a legjobban tisztelt természeti istent is. A turkok kagánja az álavarokat az előbbiektől nyugatabbra, azaz Pannóniában tudja. E népről eddig nem tudták, hogy magát valóban avarnak nevezte-e, de az eddigi kutatási eredményeim ezt látszanak alátámasztani. Csupán véletlen azonosság van népnevük és az ázsiai avarság népneve között. Kelet-Európa és Ázsia népeinél a nyugat színe a fehér volt, azok a törzsek, amelyekben nyugat volt a főirányuk, ezen égtáj oltalma alá húzódtak és hold volt a fő természeti istenük. Majdnem minden török nyelvjárásban ez azonos az on, ong, késes urak adjon Isten." Nem vitás, hogy a rovásfelirat a késesek céhéhez fűződik. AZAZ: JÓ MUNKÁT! Ezernyi rovásírásos tárgy, vagy a tárgyakról készült fotó, rajz, sok rovásírás-ábécé, számos félig kész tudományos dolgozat — ez a 68 esztendős dr. Csallány Dezső birodalma. Gondolkodásmódja távol áll a fantázia birodalmától: bizonyít, érvel, következtet, fél éjszakákon át, hiszen nappal ott a hét szabolcs-szatmári múzeum gondja. Kívánsága: jó finnugor nyelvész szakember kellene, aki meggyorsíthatná a rovásírás-kutató munkát. Mert a nyíregyházi tudós két doktori diploma és kandidátusi rang után — most pályázik a "történettudományok doktora” címre. onog = a féhér, fényes, fakó, ősz, valamint a nyugat fogalmával. Az ongur, onugor török nyelven nem más, mint nyugati, azaz fehér törzs és semmi köze a török on = tíz és og = nyíl szavakhoz. A kifejezés abból a korból származik, amikor a családok, nagycsaládok, törzsek tanácskozásain, lakoma-rendjein a bölcs öregek, az őszek a fehér színnel jelölt nyugati oldalon helyezkedtek el. Az on, ong, onog, onugor szó szinonimája az avar népnév volt, amely viszont a finnugor eredetű av tőből származik. Eredeti jelentése: öreg, idős, ősz, ebből avik, avul, avas, avar (erdőalja) stb. származékok képződtek. Megjegyezendő, hogy a régi anya jogú társadalmakban a nyugat fehér színéhez nemcsak a bölcs, idős öregek tartoztak, hanem magának a nőnek, az anyának is ez volt az égtája. A török népek az ak = fehér szóval nem csak a nőt illetik még máig is, de ezt a kifejezést használják az öreg, ősz, idős ember megszólításánál is. A török ak = fehér, ősz, öreg, idős jelentésű szóból származott a magyar agg szó is, mely rokon, illetve azonos jelentésű az avar szóval. Az avar népnév ezek szerint lehetett egy jelentős finnugor eredetű, vagy helyesebben előmagyar csoport magahasználta neve is, míg ugyanennek török megfelelője ongur, onugor volt. Nem véletlen, hogy Árpádékat megelőző honfoglalókat a VI— VII. században fehérugorok néven emlegetik a korabeli források, míg Árpádékat fekete magyaroknak. A magyar népnév csak jóval azután terjedhetett el a Kárpát-medencében, amikor a hungár, ungár népnév a török onugorból kialakult és elterjedt Európa környező népeinél, melyet azután már a magyarok új nemzetneve nem tudott befolyásolni. Mindezek után nem elképzelhetetlen, hogy Csallány Dezső az "avar" rovásírást magyar nyelven fejti, hogy az európai avarok döntő többsége valóban magyarul beszélt. Ezek a felfedezések és az újabb adatok felkutatása egyre közelebb visznek bennünket ahhoz az időhöz, amikor a magyar nép történetének ma még sok homályos korszaka végre megvilágosodik előttünk. • • Majtényi Mihály, az egyik legismertebb délvidéki magyar író 75 éves. Születésnapján Újvidéken bensőséges ünnepséget rendeztek és megjelentették az író legújabb elbeszéléskötetét, a Remények batárját. Európai avarok és magyarok
