Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

8. oldal MitmKöEt 1971. január hó Hírek, amelyek mellett nem mehetünk el! Az ENSz és tőle függetlenül több ál­lam az elharapódzott légi kalózkodá­sok megakadályozására szigorú tör­vények bevezetését javasolta. A mi­nap a leningrádi katonai törvény­szék egy kisebb csoportot, amelyben vagy két izraelita is volt, halálra, illetőleg deportálásra ítélt, mert egy szovjet gép pilótáját arra akarták kényszeríteni, hogy eredeti útjától eltérően Izrael felé repüljön. Izráel állam és a világ cionistái tiltakozó hadjáratba fogtak a szov­jet bíróság ítélete ellen. Sőt! az USA- ban élő szovjet állampolgárok címé­re erélyes fenyegetéseket intéztek, így még újabb emberrablásokra is el lehetünk készülve. Az Eichmann és más esetek óta az ilyesmi elvégre “divatos”. • Kanada miniszterelnöke, Trudeau szerint a québeci emberrablók fa­siszta-nácik, míg a körmeik közül 60 nap után kiszabadult Gross, v. montréali brit konzul, aki több be­szélgetést folytatott fogvatartóival, azt mondta londoni sajtókonfe­renciáján, hogy ezek szélsőséges marxista-leninista tanokkal fertőzött elemek. • A göteborgi MAGYAR HÍREK je­lentést közöl az innsbrucki egyetem 300 éves jubileuma kapcsán lezajlott botrányról. Történt ugyanis, hogy az ünnepségekre Morei Gyula jezsuita professzor Hegedűs Andrást hívta meg vendégelőadóul! Pontosan te­hát azt, aki mint miniszterelnök 1956. okt. 24-én lövetési parancsot adott ki és felvonultatta a szovjet katonaságot a tüntetők ellen. Az innsbrucki magyar egyetemis­ták a TIROLER ZEITUNG-ban lelep­lezték a hírhedt "professzort”, aki erre kénytelen volt harmadik előadá­sát lemondani. A MAGYAR HÍREK azután többek közt ezt fűzi az esethez: "Morei Gyu­lának nem ez az első kacsingatása a pesti kommunisták felé. Az ő szer­kesztésében jelent meg a “Bilanz der ungarischen Katholizismus” c. könyv. Ebben képet akart adni a magyar katolicizmusról, de udvarlás lett belőle a kommunizmus felé. Igen fontos dolgokat elhallgat a ka­tolikusok kárára. így pl. egyetlen szóval sem szól a Grösz-perről, sem Mindszenty bíborosról. Megemlíti ugyan a földbirtok-reformot és az is­kolák elvételét, de egyetlen betű sincs arról, hogy a magyar püspöki kar ezt a reformot tudomásulvette és áldását küldte az új birtokosok­nak. Hozza a könyv a kommunisták törvényét az iskolák államosításáról, de egyetlen sort sem idéz a püspöki kar számos körleveléből, nyilatko­zatából, az egész ország szinte egy­öntetű tiltakozásából. Ellenben meg­jegyzés nélkül adja a tájékozatlan olvasó elé a komunisták szövegét arról, hogy a katolikus iskolák nép­ellenesen, demokráciaellenesen ne­veltek, elmaradott társadalmi és gaz­dasági elveket képviseltek'^!) • Az ENSz 1970. dec. 11-i közgyű­lésén határozatot hozott, amely sze­rint a gyarmatosított népeknek "jo­guk van minden rendelkezésükre ál­ló eszközhöz folyamodniuk szabad­ságuk elérésére.” — Vonatkozik-e visszaható hatállyal ez a határozat a magyarságra is!? (Bizonyos, hogy a dec. 11-i mindenesetre történelmi je­lentőségű határozatot Anglia, Délaf­­rika, az Egyesült Államok és Újzé­­land erélyes tiltakozása közepette hozták meg.) • Őszinte sajnálattal, hogy ne írjuk, megütközéssel olvastuk VI. Pál pá­pának az ú.n. Sz. István-jubileumi évre küldött apostoli levelében ezt a kitételt: "Sz. István ... akkor látta meg a napvilágot, amikor népetek súlyos válságba került. Fejedelmei­tek ugyanis a vészes és szörnyű ka­landozások után, amelyekkel a nyu­gati országokat pusztították, arra kényszerültek, hogy keressék a szomszédos népekkel a békés együtt­élés föltételeit." Jó lenne tudnunk, ki adhatott ilyen tájékoztatást a X. századi ma­gyarságról és szomszédairól a kath. Egyház fejének 1970-ben?! (c-k) Bár a faj-elmélet a legújabb ku­tatások megvilágításában éppen az emberiség egyre nagyobbarányú ke­veredése miatt kisebb létszámú né­pek esetében nagyon is kétségbevon­ható s ugyanekkor a különös elősze­retettel megbélyegzésként használt általánosító kifejezéseknek—enyhén szólva: a merészsége nyilvánvaló min­denki előtt, Vágó Pál dr. érdekes fejtegetéséhez Nagy Imre esetében mégis megjegyzést kell fűznöm. A párizsi EST&QUEST c. rendkí­vül magasszínvonalú és igen jóltájé­kozott antibolsevista szemle 1957. okt. 16—3H számát az 1956-os sza­badságharcunk és előzményei beha­tó ismertetésének szentelte kerek 144 lapon! Ennek 88. lapja féloldalát "La carriére d’Imre Nagy” c. (Nagy Imre pályája) cikk foglalja el, írván többek közt ezeket: “Nagy Imre 1896-ban Kaposvárott született. Szü­lei, akiknek neve Grosz volt, protes­tantizmusra áttért zsidók, jómódú, ezerholdas gazdálkodók voltak. Fiu­kat kereskedelmi középiskolába já­rathatták szülővárosában. Az I. vi­lágháború idején besorozták az oszt­rák—magyar hadseregbe, ahol tiszt lett, s az orosz fronton esett fogság­ba. Az 1917-es forradalom visszaadta szabadságát és ekkor hasonlóan sok magyar hadifogolyhoz csatlakozott a kommunizmushoz és a bolseviki pártba lépett. Az 1917-es erőszakos puccsot követőleg még a Vörös Gár­dában is szolgált. 1918(-ban visszatért Magyarországra s a magyar komm .-párthoz csatlako­zott megalapításától (1918. okt. 25.) kezdve. De ellentétben Rákosival (akinek a pályája e napig hasonlít az övéhez), csak másodlagos szere­pet játszott az 1919. márciusában Kun Bélától kikiáltott magyar szov­jet köztársaságban ...” stb., stb. Selmeczi K. dr. + AUTOMATA KALAUZOK adják és kezelik a pesti villamosokon a jegyet már majd’ egy éve. De ahogy’ kitűnt: “lelknsmeretlenül”. Mert azóta meg­szaporodott a potyautasok száma, öt­venszeres és százszoros pénzbüntetés­sel sújtják újabban őket, ha elcsípik. A pártbölcsek tán azt tervezik, hogy a büntetéspénzekből majd “lelkiisme­­ret-alkatrészt” gyártathatnak az auto­matákba? + A TELEK SPEKULÁCIÓ megszűn­tetésére jelentős törvény lépett ér­vénybe odahaza. Korlátozták az egy személy által vásárolható telkek szá­mát és a többszörös telekbirtokosokra különadót vetnek ki 1971-től. A tör­vénynek olyan rendelkezései is vannak, melyek gyorsítják a házépítést, vala­mint többletadót rónak arra a telek­re, melynek értékét az állam költségén végzett közművesítés emeli meg. Katyn emléke állandóan kísért és lidércnyomásként nehezedik az USA pro-szovjet hivatalnokai lelkére. Katyn — a lengyel erdő, ahol Sztá­lin 25.000 lengyel tisztet tarkón löve­tett és nagy tömegsírokban elföldel­­tetett — tabu az USA külügymi­nisztériumában és az "AMERIKA HANGJA (VOICE OF AMERICA) RÁDIÓ” bemondóinak és íróinak azonnali elbocsájtás terhe mellett meg van parancsolva, hogy ezt a szót: KATYN soha ki se ejtsék és le ne írják! Erről a kommunista tömeggyil­kosságról azonban hamarosan bemu­tatásra kerül egy film a szomszédos Kanadában Mao-Tse-tung kormányá­nak "illendőségből.” A kilencórás film bemutatja, miként hajtják a GPU. hóhérok a megkötözöttkezű lengyel tiszteket a tömegsír széléhez, ahol az áldozatok "elintézés” után mindjárt a gödörbe esnek. A filmet Lavrenti Beria emberei a helyszínen vették fel és küldtek abból egy másolatot a kínai kommu­nistáknak azzal a céllal, hogy azok "technikusait” segítsék a "hatásos” közszolgálat terén való kiképzésben. Miután Vörös Kína szakított a Szov­jettel, a filmet 1967 Karácsonyán a varsói kínai követségen bemutatták. Nagy szenzációt keltett. Ugyancsak levetítették London és Páris kínai követségein is, de amikor a vörös kínaiak nyilvános mozihelyiséget akartak kibérelni, a mozitulajdono­sok ezt mindkét fővárosban kereken megtagadták. Ez a film — különösen ha azt eb­be az országba (USA) is behozzák és nyilvánosan bemutatják — nem lesz kedvező Edmund Sixtus Maskie, Maine állam szenátorának, aki poli­tikai pályáját a pro-szovjet politiká­ra alapozta. Miután a film az 1940-es tömeggyilkosságokról újonnan fel­tárja a sebeket, — neki vagy a "libe­rális” támogatókról, vagy pedig a lengyel-, vagy más szláv-amerikai hí­veiről kell lemondania! A múltban Muskie szenátor szívósan dolgozott a szovjet—amerikai barátság továb­bi fenntartásán. Amikor, 1968 júni­usában a szovjet csapatok bevonul­tak Prágába és ezekkel együtt men­tek katonai erők Lengyelországból és más szovjetmegszállta országok­ból is, — Muskie szenátor közbelé­pése volt az, ami "megmentette a napot." Miután megtudta, hogy a Lengyel Nemzeti Bizottmány Wa­shingtonban a lengyel csapatoknak ezt a szolgamódra történt alkalma­zását meg akarta bélyegezni és azt az elnökválasztási hadjáratban fel­használni, Dean Rusk külügyminisz­ter érintkezésbe lépett Humphrey al­­elnökkel, aki biztosította Muskie-t, hogy őt magamellé óhajtja alelnök­­nek, csak maradjon a Lengyel Nem­zeti Bizottmányban és akadályozza meg azok "siránkozásait." Humprey tudatta Muskei-val, hogy az USA kü­lügyminisztériuma a szovjet csapa­tok Prágába történt bevonulásához a föltétlenül szükséges "zöld lám­pát” megadta, miután biztosította a Kremlint arról, hogy emiatt a kínos szovjet lépés miatt a titkos szovjet— amerikai megállapodások egyikét sem mondja fel és, hogy egy illendő szünet után az "üzletelés” Washing­ton és Moszkva között ugyanúgy folytatódik, mint annak előtte. Bár az erősen antikommunista összetételű Lengyel Nemzeti Bizott­mány Washingtonban kíméletlen szovjetellenes politikát képvisel — a lengyeleredetű amerikaiak ugyanis "keserűen” ellenzik Lengyelország Szovjet megszállását — az együtt­működésben mégis megegyeztek, ne­hogy egy lengyel honfitársuk alelnö­ki, avagy esetleges elnöki székbeju­tását veszélyeztessék. Ma, hogy Ottawa-ban felállítják a Vörös Kína-i követséget és a tömeg­gyilkosságról szóló eme filmet be­mutatják — ők is tűkön ülnek. ♦ A fenti cikk a WASHINGTON OBSERVER NEWS LETTER című amerikai, kéthetenként megjelenő folyóirat 1970. évi december 15-i (110. szám 3. oldal) számából való. Fordította: KLM. Ica. A SUMIR KÉRDÉS MAGYARORSZÁGON (Folytatás a 4. oldalról) A fenti levelet csupán a következő kérdésekkel óhajtjuk kiegészíteni: 1. ) Ismeri-e Ön a sumir-kérdésnek legalább 150 éves forrásanyagát? 2. ) Képes-e arra ön, hogy a poli­tikát és a tiszta tudományt egymás­tól elválassza? 3. ) Meggondolta-e ön, hogy a ma­gyar—mongol—szkita—sumir régé­szeti, nyelvészeti történelmi, népis­mereti stb. tudományos vonal éppen konkrét eredményei alapján szilár­dabb alapot nyújt az orosz tudo­mány céljainak, mint a feltételezett finn—ugor "alapnyelv” stb. 4. ) Tudja-e Ön, hogy Jugoszláviá­ban, Csehszlovákiában és Romániá­ban a magyarok azért beszélnek szebben, mert ott még a sumér kér­déssel is szabad foglalkozniok? 5. ) Nem fél Ön, hogy az esemé­nyek a sumir-kérdésben túl fogják haladni? Budapesten, 1970. november 20-án. “Tacitus Hungaricus" «IfíVAKiteT Megjelenik havonta Publ. Monthly — Publ. mensuelle Felelős szerkesztő — Editor: MAJOE TIBOR Kiadó — Publisher: HUNGÁRIA SZABADSÁGHARCOS MOZGALOM Levelezési cím — Oorresp. Offices: USA: Hungária.Szabadságharcos Mozgalom P. 0. Box 534 — Edge-water Branch, Cleveland, Ohio 44107 KANADA: Hungária Szabadságharcos Mozgalom P.O.Box 87 Longueuil, Que., Canada Előfizetés: Egy évre $5.00 — egyes szám ára S5c Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Avenue, Cleveland, Ohio 44102 Katyn árnyéka Nagy Imre származása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents