Szittyakürt, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
8. oldal «ITTVAKÖftf 1971. július hó Az ’’önelnyeletés” művészete Szabó Dezső írja az “Elsodort falu” című művében, hogy “a könnyelmű népek könnyen esnek manapság az ‘önelnyeletés’ veszélyébe. Maguk rakják meg a tüzet, amelyen megsülnek. Maguk húzzák magukat nyársra, sütik meg, darabolják fel és rakják ellenségeik szájába.” Az önelnyeletés művészetéhez tartozik korunkban az egykézés, valamint a népek vagy fajták nem hozzájukillő fajtákkal való túlságos keveredése. Az egykéző népek lassú halállal múlnak ki... A lehető "constans”-népeknek, a hozzájuk nem illő fajtákkal való keveredése megrontja a fajta állandóságát, úgy okozza annak pusztulását. Közismert, hogy az egykézés már régóta folyik a kultúrnépeknél. Elég szomorú példája a magyar nép egykézése. A nyugati népek között a franciák döbbentek rá legelőször, — amikor összehasonlították a németek és franciák születési statisztikáját, — hogy végzetes úton járnak a modern egykézéssel. De Gaulle, a nagy francia, nagy családi segéllyel, valamint idegen népek befogadásával próbálkozott a nagy germán szaporodási fölényt kiegyenlíteni. Részben sikerült is neki. A francia demokratizmus egyenlővé tette — papíron — a gyarmatok népét az anyaországbelivel, s azok bármikor letelepedhettek Franciaországban. Ma mintegy hárommillió gyarmatbirodalmi, főként északafrikai bevándorolt, — nagyrészben szemitabeütésű — lakosa van Franciországnak. Ugyancsak többszázezret tesz ki a szintén szemita zsidóság száma is, amely immár évszázadok óta keveredik a francia néppel. A tudomány szerint "a természet szereti a beoltásokat”, a franciák esetében azonban már nem “beoltásról” van szó, hanem az államalkotó fajta romlásáról, a faji összetétel szinte erőszakos megváltoztatásáról. Az alapfajta: — kelta, frank, breton — képe lassanként teljesen idegenre változik. Az egykézés (születéskorlátozás, magzatelhajtás) nagymérvű gyakorlása kezdi foglalkoztatni korunkban a nemzeti-érzelmű németeket, és tudósokat is. Statisztikát közölnek a régi és a korunkbeli szaporodási állapotról, amely ijesztően hátrányos a régivel szemben ... "1901-ben, — amikor egy kis felső osztálynak elég jól ment a dolga, a munkásság azonban a maihoz viszonyítva nyomorultul élt, az élve születettek száma — 1000 lakosra számít-Irta: Nemes Várady Imre va: 35.7 volt. 1933-ban, amikor Németország a világgazdasági krízisben is a legmélyebb fokon állt, 14.7 ezrelék volt a születési szám. Ez a szám 1939 ben 20.4 ezrelékre emelkedett. 1970-ben, — a soha nem álmodott anyagi jólétben, — soha nem létezett alacsony szintre szállt le: 13.2 ezrelékre." (Deutsche National Zeitung 1971. június 25. szám.) IDEGENEK BEVÁNDORLÁSA Az idézett lap behatóan foglalkozik azzal a kérdéssel: mi haszna lesz a német népnek abból, hogy a német nők mindenféle módon, — sőt hivatalos segítséggel is — menekülnek a gyermekszüléstől, csupán kényelemszeretetből? Lesz-e előnye a szaporulat visszaesésének?... Az előny — írja a lap — talán az lesz, hogy "kevesebb gyermek kiképzése kevesebbe kerül, kevesebb szociális épület, iskola, óvoda lesz szükséges. Az asszonyok jobban felhasználhatók lesznek a termelésben. A hátrány azonban jóval nagyobb: kevesebb ember kevesebb termelési eredmény, kevesebb adófizető, kevesebb nyugdíjalap-befizető ..." És tegyük hozzá: kevesebb honvédő is lesz, azonkívül a nép teljes kiöregedése, kihalása is gyorsan be fog következni ... A gazdasági szakemberek és politikusok azzal is érvelnek még, hogy “Németország bevándorlási ország lesz az idegen munkások számára, ami a fajta romlásához fog vezetni. Míg korunkban minden német munkásra egy idegen esik, ez a szám később annyira felemelkedhetik, hogy minden németre egy idegen fog esni. Az idegen munkások nemcsak maguk vándorolnak be, hanem magukkal hozzák asszonyaikat és gyermekeiket is. Ezideig: spanyolok, olaszok, görögök, és törökök vándoroltak be főként. Azonban az idegen — ma még elmaradott — országokban is halad az iparosítás és belátható időn belül kimerül embertartalékuk. Helyettük más földrészekről nyomulnak ide mérhetetlen tömegek megélhetés keresésre ... "Nem szükséges prófétának lennünk, hogy megállapítsuk: 50 év múlva főként India, Afrika és Délamerika fogja az embertömegeket ontani Németországba.” — idézi a lap. Tegyük hozzá, hogy Európa más országaiba is! Ami tehát a befogadó népet leginkább fenyegeti: az az államalkotó fajta megromlása. "Az évezredek folyamán Közép-PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Magyar Találkozó Állandó Titkársága újból meghirdeti Honszerző Árpád fejedelemről elnevezett pályázatát. A pályázaton részt vehet bármely kimagasló értékű irodalmi, tudományos és művészeti alkotás szerzője, ha műve írásban rögzíthető. Minden pályaművet három példányban kell beküldeni. A kéziratos műveket jeligével kell ellátni s a szerző nevét, címét jeligés borítékban kell közölni. A pályázatra benyújthatók nyomtatásban már megjelent, vagy egyébként közzétett művek is, amennyiben megjelenési idejük tíz évnél nem régibb. A benyújtott pályaműveket az Árpád Akadémia ületékes szakosztályai, vagy ilyenek hiányában felkért szakbírálók véleménye alapján arany, ezüst vagy bronz Árpád Éremmel, ületőleg díszoklevéllel, vagy oklevéllel tüntetjük ki. A pályaműveket bármikor, de legkésőbb 1971. augusztus 20-ig kell címünkre (1450 Grace Ave., Cleveland, Ohio 44107. USA.) beküldeni. A pályázat eredményét a november 26—28. között tartandó Magyar Találkozó díszvacsoráján hirdetjük ki. A benyújtott pályamunkákat nem küldjük vissza, hanem az Árpád Akadémia könyv és irattárában helyezzük el. Cleveland, 1971 évi júüus 1. az Állandó Titkárság vezetője dr. Nádas János Európa minden nehézség nélkül felvett bevándorlókat Európa minden sarkából. Azoknak a törzs-németséggel való keveredéséből alakult ki a német nép. Ez a bevándorlási folyamat azonban azonos térségben lakó rokon népekből adódott... A németeknek indiaiakkal, afrikaiakkal, délamerikai indiánokkal való keveredése teljesen megváltoztatná népünk jellegét... Csak azok látnak a keveredésből előnyt, akik félnek a természettudomány megállapítását elfogadni, — különösen az anthropologiait és a faji karakterisztikát...” "A népkeverék előállása azonban, bár megfelel a szélsőjobboldali véleménygyártóknak és néhány UNO-beli főideologusnak, mit sem változtat az Immanuel Kant megállapításának igazságán: A törzsek keveredése, — amely lassanként elmossa a karaktert, jellegzetességet — nem hozható helyre és nem fogadható el. Egy olyan Németország, mint náció, mint egy nagy tömeg, megszűnnék létezni, mert a jellegzetesség az egyes egyedek bizonyos adottságát tételezi fel. amely szélsőséges csoportokkal való keveredés esetében nincs jelen. Ilyen népkeverék nem gazdagítaná az emberiséget, hanem az egyéniséget, egyéni jelleget semmisítené meg. Éppen az USA évről-évre való állandó bomlása, — amit a sokféle fajta idéz elő — áll előttünk intő példaként...” Mit szóljunk mi, magyarok ehhez, akiknek még a németeknél is alacsonyabb a szaporodási száma, amellett moszkvai utasításra néhány év alatt több mint 2 millió magzatot vettek el a magyar anyáktól, azonkívül faji átörökítő képességünk gyengébb, mint az északifajú németeké? ... Népünk megmentése tehát, — amire a felsorolt példa is figyelmeztet, — a szaporodási szám felemelése, valamint a fajta megtisztítása a nem hozzá illő egyedektől: a szemitáktól... A többi vele élő fajták vére nem rontja fajiságát. "A fajta minden, azonkívül nincs más; ipazsáír!’’ MAGYAR MILLENNEUM A keresztény magyarság millenneumi éveinek Művészeti Kiállítását előkészítő rendezőbizottság, a clevelandi Katolikus magyar egyházközségek részvételével, június havi megbeszélését Lorainban tartotta meg. A Szt. László Egyházközség iskolájának előadótermében Father Demetzky Sándor, a művészi bizottság vezető-elnöke számolt be a múlt hónap óta megtett lépések eredményeiről. Bejelentette, hogy a kiállítás céljaira a Higbee Co. ajánlotta fel ismert auditóriumát, 1972. augusztus 12—19-ig terjedő időszakra. Aztán bemutatta és ismertette a kiállítási tervezetét, amelynek anyaga két részre oszlik: magyar és amerikai—magyar művészetre. Az első rész, a Szt. Korona hitelesen hű másolatával együtt, magában foglalja majd az egyes egyházközségek magyar családjainak birtokában lévő, különböző korokból származó, eredeti, műbeccsel bíró műtárgyait, esetleg teljes gyűjteményeit. Ezeket kiegészítőén három népművészeti csoport (kalotaszegi, kalocsai és matyó) meglévő vagy még fellelhető emlékei kerülnek bemutatásra. Father Demetzky elgondolása szerint a magyar képzőművészet egészen különállóan fog szerepelni képekkel, szobrokkal, grafikai alkotásokkal. Az iparművészetet kerámiák, szőttesek és ötvösművészeti tárgyak képviselik. A mai időknek modern irányú törekvései az eddigiekhez tartózóan ugyan, de külön rendezésben illeszkednek be a kiállítás anyagába. A második rész az amerikai—magyar festészet, öleli fel — a szobrászat, a grafika és az építészet egykori és újabb alkotásait. E csoportban is az iparmüvészetteJ kapcsolatban. Az elnöki ismertetést hozzászólások követték. Ezeknek különös jelentőséget adott az a tény, hogy a megjelentek egyhangúan tették magukévá Father Demetzky tervezetét, és vállalták magukra a felelősségteljes elzsürizést, valamint a nem kis fáradságot kívánó egyéni gyűjtési munkát. Megnyilvánult az a kívánság is, hogy ez a magyar Művészeti Kiállítás a lehető legtökéletesebb rendezésben, de főleg belső, nemes, tartalmi értékekben kerüljön Cleveland amerikai közönsége elé. Elhatározták azt is, hogy az előkészítő-bizottság a sajtóval, rádióval és TV-vel ez alkalommal állandó kapcsolatot fog tartani. Mindenki kellő időben, tájékozódást nyer majd a meginduló, előrehaladó és végén a befejezéshez közeledő rendezési munkákról, mert csak így biztosítható, hogy a keresztény magyarság millenniumukat ünneplő kiállításán a magunk sajátos-régi és új, alkotó eszmevilága méltó módon juthasson kifejezésre. Radnay Rudolf A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XIII. évfolyam 7. szám — 1971. július hó Levelezési eím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011 Az 1956 os Magyar Forradalom és Szabadságharc 15. évfordulója alkalmából 1971. október 22, 23 és 24-én New Yorkban kerül megrendezésre a MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK HARMADIK SZELLEMI KONGRESSZUSA. A kongresszust rendező egyesületek: a Hungária Szabadságharcos Mozgalom, a Magyar Turul Szövetség, valamint a Kereszt és Kard Mozgalom. Szervezési cím: Magyar Szabadságharcosok Szellemi Kongresszusa Bowling Green Station, New York, N. Y. 10004
