Szittyakürt, 1970 (9. évfolyam, 1-11. szám)

1970-09-01 / 9-10. szám

1970. szeptember—október hó SZITT YAKÜRT 9. oldal A FINN-UGOR ÖSSZEHASONLÍTÓ NYELVTUDOMÁNY SZÜLETÉSNAPJÁN 200 éve, 1770-ben jelent meg Kop­penhágában és Nagyszombatban Saj­­novics János Demonstratiója, a finn­ugor összehasonlító nyelvtudomány el­ső jelentős alkotása. • Sajnovics János 1733. május 12-én a Fejér megyei Tordason született, több ezer holdas földbirtokos család­ból. Középiskoláit a győri jezsuita gimnáziumban végezte. 1747-től a bu­dai gimnáziumban retorika és poéti­kai tanulmányokat folytatott. 1748—50- ben Trencsénben novicius. Ezután Sajnovicsnak — a jezsuita rend sza­bályzata szerint — teológiai tanulmá­nyai előtt más tudományokkal kellett foglalkoznia. 1751-től Nagyszombatban filozófiát tanult. Itt ismerkedett meg Pray Györggyel (1723—1801), a leendő híres jezsuita történésszel, a Halotti Beszéd felfedezőjével, aki 1750-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Nagyszombatban. Sajnovics már ek­kor nagy érdelődéssel és tehetséggel foglalkozott a matematikával és aszt­ronómiával. 1758-ban nagy megtisztel­tetés érte: Hell Miksának, a kor egy legkiválóbb csillagászának (1720—1792) segédje lett a bécsi udvari csillagvizs­gálóban. Az 1760-as években E. Halley angol csillagász javaslatára az egész világon készültek arra, hogy a Vénusznak a Nap korongja előtti áthaladását meg­figyeljék, és e megfigyelések, vala­mint mérések alapján a Föld és a Nap közötti közepes távolságot, az úgynevezett csillagászati egységet meghatározzák. 1759-ben Amerikában (a kaliforniai Hudson-öbölnél), Indiá­ban, Tahitiban (a híres utazó, James Cook expedíciója), Szibériában, a Ko­la félszigeten és Európa legészakibb pontján, a dán fennhatóság alatt levő Vardő szigetén végeztek megfigyelé­seket. Vardő szigetén VII. Keresztély dán és norvég király (1766—1808), aki maga is műkedvelő csillagász volt, erre az alkalomra megfigyelőállomást állított föl, és annak vezetésére a bé­csi udvartól kért csillagászokat. Má­ria Terézia az Európa-szerte elismert csillagászt, Hell Miksát tartotta a leg­alkalmasabbnak a feladat megoldásá­ra. Hell sokoldalú tudós volt, a tudomá­nyok széles skálája foglalkoztatta. Alig 24—25 éves korában a bécsi Kele­ti Nyelvek akadémiájának igazgatója lett, és itt alkalma nyílt nyelvészeti ismereteinek elmélyítésére. Külföldi nyelvészek munkáiból már ekkoriban értesülhetett a magyar, a finn és a lapp nyelv vélt rokonságáról. A csilla­gászati expedícióra maga mellé vette Sajnovics Jánost — ezidőtájt a nagy­­szombati csillagda segédfelügyelőjét —, hogy a szigeten végzendő asztró­­nómiai megfigyelések és vizsgálatok mellett az ott lakó lappok nyelvét a helyszínen tanulmányozza, és egybe­vesse a magyarral. • E mindmáig egyedüli magyar sark­köri kutatóút teljes sikerrel végző­dött! Hellnek és Sajnovicsnak sikerült meghatároznia a csillagászati egysé­get, a csillagászati távolságmérés leg­fontosabb alapegységét, és ezzel beír­ták nevüket az asztronómia történeté­be. De a vardői expedíció a nyelvtudo­mány történetében legalább olyan je­lentős, mint a csillagászatéban. Sajnovics a csillagászati munka mellett ugyanis — Hell terveinek meg­felelően — nyelvészeti kutatásokat végzett a sziget lapp nyelvű lakóssága körében. Vizsgálódásainak eredmé­nyét Demonstratio . . . Idióma Unga­­rorum et Lapponum Idem Esse (azaz “Bizonyítása annak, hogy a lapp és a magyar nyelv azonos”) c. munkájá­ban, 200 esztendeje Koppenhágában adta közzé latin és dán nyelven. Még ugyanebben az évben Nagyszombat­ban kiadták a latin kiadás bővített változatát, amelyben Sajnovics — Pray György rendtársa és barátja szí­vességéből — először közli legrégibb összefüggő nyelvemlékünket, a Halot­ti Beszédet. • A Demonstratio, a finnugor össze­hasonlító nyelvtudomány első jelentős alkotása, Hell műveltségének, fantá­ziájának, irányítókészségének és opti­mizmusának, valamint Sajnovics szor­galmas és lelkiismeretes anyaggyűj­tésének, rendezésének és szerkeszté­sének az eredménye. A magyar és a lapp nyelv rokonságának a bizonyítá­sa és e bizonyítás úttörő módszere — a Demonstratio voltaképpeni tudo­mánytörténeti érdeme — azonban pusztán Sajnovics János nevéhez fű­ződik. Sajnovics, az első magyar kutató, aki egy finnugor nép nyelvét a hely­színen tanulmányozta, művében he­lyesen állapította meg a nyelvrokon­ság fogalmát. Elsőként bizonyította be a magyar és a lapp nyelv rokonságát. Emellett bizonyítása során vizsgáló­dásait kiterjesztette — a hasonló hang­alakú és jelentésű szavak összegyűj­tésén kívül — a nyelvek szerkezetére f MÓD LAJOSNÉ Szeptember 12-én Clevelandban, a Metropolitan General Hospitalban, sú­lyos belső vérzésben meghalt Mód Lajosné, született Fülöp Zsuzsanna. Aufó ütötte el, s egy hétig küzdött az élettel. Eszméletét visszanyerte, de beszélni már nem tudott. Azt sem mondhatta el szeretteinek, hogy hogyan történt a szerencsétlenség. Az Elhúnyt a Hungária Szabadságharcos Mozgalom alapító tagjának Mód Lajosnak, az Amerikai Magyar Lövész Egyesület clevelandi vezetőjének hitves társa volt. Lapunk teljes részvéttel osztozik a Család bánatában. Mód Lajosné két lányát nevelte fel asszonnyá, három fiát férfivé — de magyar asszonyokká és magyar férfiakká. Nemcsak férjének izzó magyarsága segített neki ebben a ritka teljesítményben, hanem az is, hogy a nagyszerű édesanya maga is mélyen érző, öntudatos magyar volt. Aktív tagja a HSzM női csoportjának, és lelkes szolgálója minden emigráns megmozdulásnak, ahol a női lélek finomsága a hatóerő. Alakja örökre belevésődött a magyar emigráció clevelandi életébe. A halot­tas ház virágerdővé vált ravatala körül, és a család koszorúján kívül a HSzM központjának, a HSzM montreáli csoportjának, valamint a Kereszt és Kard Mozgalom, az Amerikai és Kanadai Lövész Egyesület piros-fehér-zöld koszorúja fekszik koporsóján a sírhant alatt, örök pihenőhelyén — a Eiverside-i temetőben. is, ezzel lényegében az összehasonlító nyelvtudomány módszerét dolgozta ki, a finnugor és az általános összehason­lító nyelvtudomány alapjait rakta le. Az 1770. évszám szimbolizálja a finn­ugor nyelvtudomány kezdeteit. Az urá­­lisztika, amely az azóta eltelt 200 év alatt a nyelvtudomány önálló ágaként bontakozott ki, ma is a Demonstratio­­ban látja létrejövetelének egy fontos indítékát. • A finnugor összehasonlító nyelvtudo­mány születésnapján a Magyar Tudo­mányos Akadémia Sajnovics Emlék­­bizottsága 1970. május 12—14-én Szé­kesfehérvárott és Tordason, Sajnovics János szülőfalujában Sajnovics ünnep­séget és tudománytörténeti szimpo­­ziont rendezett a legkiválóbb külföldi és hazai nyelvészek résztvételével és közreműködésével. (Z. G.) Rövid hazai hírek: • Egy német utazási iroda megálla­pította, hogy ügyfelei az idén már úgy mentek Magyarországra nyaralni, mintha nem is a vasfüggöny mögé utaznának. A német közvélemény nyugati országnak tekinti Magyaror­szágot. • A magánkézen levő háztáji birto­kok elenyésző részét képezik a mező­gazdaságilag művelhető földeknek. Ennek ellenére ezek biztosítják az állatállománynak kb. a felét, a ba­romfiállománynak meg pláne a 84 százalékát. • Lejárt Csatorday Károly megbíza­tása az ENSZ-nél. Most Szarka Károly “diplomata” az új magyar nagykövet. • Egyre kevésbbé lehet takargatni a bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a kínai—szovjet határ környékén ma­gyar katonaság is gyakorlatozik. Ugyancsak biztos már, hogy a Nilus mentén is átképeznek magyar katoná­kat — sivatagi háborúra. Jelentés a KKM konferenciájáról Gyönyörű napsütéses időben tartotta meg a Kereszt és Kard Moz­galom 1970. évi konferenciáját a "Labor Day" hétvégen, szokásosan a penn­sylvaniai Rummerfield község közelében, a Hungária Farmon. Messze vidékek küldtek megbízottakat, vagy írásbeli jelentéseket, hogy a szétterjedt mozgalom központját segítsék a következő évi munka­­program kialakításában. A konferencia 46 résztvevője képviselte minden nagyobb magyar letelepedési gócpont gondolatait. A résztvevők feltűnően nagy száma a fiatalabb életkorú nemzedékből került ki, nagyszámban kép­viselve az 1956 előtti és az 1956 után kiérkezett menekült hullámokat is. Az idei konferencia tömött anyaga miatt előadásokra nem került sor. A múlt esztendő vezetőinek jelentése, azok megbeszélései alkották a konferencia első napjának anyagát. Második nap került sor az évi válasz­tásokra, majd az új tisztikar bemutatkozása és a munkaprogram meg­beszélése következett. A mozgalom visszaválasztotta vezetőjének Vasvári Zoltánt; főtitkár vitéz Serényi István (New York) lett. U. S. Kelet vezetését dr. Kollarits Béla (Albany) vette át. A mozgalom európai vezetőjének Rigoni Ernőt (Párizs) választotta. Üj intézőbizottsági tagok: Balogh Sándor (Albany), Koczán Ferenc (North Haledon, N. J.), Aradi Vígh Mihály (N. Y.), Udvardy Tibor (N. Y.). A mozgalom új programja — Vasvári Zoltán felvázolásában — rendezett trianoni kongresszus, melyet a Hungária Szabadságharcos Moz­galommal karöltve rendezett. A trianoni emlékkönyv október végén hagyja el a nyomdát. Ebben a könyvben kerül kiadásra a kongresszus anyaga. Különös érték, hogy az előadók adataikat nagyobbrészt a második világ­háború után szedték össze. A trianoni kongresszus látogatottságával és nívójával az idei hasonló összejövetelek közül kétségtelenül a legnagyobb volt. Fontos megmozdulás volt az április 4-i Szabadság-gyertya akció, melynek keretében központi megbízottak több városba vitték el személye­sen a magyar szabadság pislákoló lángocskáját. Szép sikert hozott a New York-i Magyar Bál. A mozgalom folytatta politikai és kultúrmunkáját az Amerikai Magyar Szövetség keretében; megbeszéléseket folytatott, közös akciókat bonyolított le több más magyar szervezettel. A mozgalom új programja — Vasvári Zoltán vezető felvázolásában — a Nemzeti Front megalakítása, melynek akcióiban közösen vehetnek részt a magyar egyesületek saját önállóságuk feladása nélkül. A Nemzeti Front formai megalakítása tavasszal, egy New Yorkban rendezendő konferencián történne, ha az előkészítő munkák addigra befejeződnek. A Kereszt és Kard Mozgalom továbbra is legszorosabban működik össze a Hungária Szabadságharcos Mozgalommal, továbbra is fenntartjuk a KKM Hangját a Szittyakürtben. Az évi konferencia közös véleménye szerint a most következő esz­tendő igen jelentős lesz a magyar életben. A határokon kívül olyan fel­adatokat kell megoldani, melynek kihatásai komoly nyomot hagyhatnak nemzetünk történelmében. AK. A KERESZT ÉS KARD MOZGALOM HANGJA Kiadja a mozgalom központja XII. évf. 8.—9. szám — 1970 szeptember—október hó Levelezési cím: Kereszt és Kard Mozgalom c/o Vasvári Zoltán, 256 Dayton Ave., Clifton, N.J. 07011

Next

/
Thumbnails
Contents